Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

4. ofíarf KCTl’rr-MAGYAROnsSÄfir 1973. märctus fL FÓRUM HAZÁI KILÁTÓ " •' ■' * - * -------------------­SEGÍTSÉG GYERMEKEKNEK Külterületi iskola a mienk és bizony sok szempontból hátrányos helyzetben — ol­vastuk Nyilánszky Mihály- né, a tiszavasvári Szorgal­matos telepi általános isko­la igazgatónője által írt le­vélben. Októberben kéréssel fordultunk a helyi mezőgaz­dasági gépjavító üzemhez, az Alkaloida gyárhoz. a helybeli ktsz asztalosrész­legéhez. s a többi vállalat KlSZ-szervezetéhez, hogy támogassanak bennünket is­kolánk jobb felszereltségé­nek és fejlettebb oktatási körülményeink megterem­tésében. A kérést tett kö­vette. s a segítség azóta is állandó, folyamatos. A gép­javító KISZ-szervezete szem­léltetőeszközöket, függöny, és virágtartókat, futballkaput készített. A ktsz már évek óta szemléltetőeszközök el­készítésével segíti iskolánkat. Társadalmi munkával meg­kezdtük iskolánk közműve­sítését, a nagyközségi tanács által adott anyagok felhasz­nálásával, ebben a munká­ban az Alkaloida gyár jelentős segítséget nyújtott. A külön­böző helyről kapott társadal­mi segítség rendkívül nagy fejlődést jelentett iskolánk­nak, melyért ezúton mon­dunk köszönetét. Elmond­hatjuk. hogy a társadalmi munka közüggyé vált. me­lyet a gyakorlat igazol. NYlRBOGATI ÚJDONSÁGOK A Nyírbogáti Községi Ta­nács a legutóbbi tanácsülé­sen tárgyalta az 1973. évben megvalósítandó községfej­lesztési feladatokat. A fej­lesztési alapból három au­tóbusz váróhelyiséget építe­nek. mintegy 1Ő0 ezer forin­tos költséggel. Az új közsé­gi óvoda átadására május­ban kerül sor. ahol 75 gye­reket tudnak‘ffíája éliiélyez- ni ideális körülmények kö­zött. A gyerekek étkeztetését a napközi otthon kibővített konyhájáról oldják meg, ahol egyébként 25 idős em­bernek és 80 napközi ott­honos gyereknek is főznek. A község a tartalékalapból törpe vízmüvet kíván léte­síteni az ötödik ötéves terv időszakában, ehhez azonban — valamint a belvízrende­zéshez — állami támogatás­ra is szüksége van a köz­ségnek — közölte Fügedi Imre nyírbogáti tudósítónk. ÜGYFÉLRIASZTÖ Több ízben dolgom akad Nyíregyházán, az új iroda­házban. Viszont sokszor ügyeim elintézése nélkül tá­vozom. nem azért, mintha az ott székelő vállalatoknál nem lennének benn, hanem élriadok attól, hogy a hato­dik. vagy hetedik emeletre gyalog kelljen felmennem. Ugyanis a beszerelt két lift közül az egyik állandóan rossz, a másik pedig több­ször áll. mint működik. Az. hogy az ügyfél, vagy a nyol­cadik emeletre a megyei sportszövetség társadalmi munkásai nem mennek fel. még viszonylag a kisebb baj. de mi van azokkal, akik itt dolgoznak, s néha nap­jában kétszer is gyalog kell megmászniuk az emeleteke* — kérdezi L. B ZSÄK A Demecseri ÁFÉSZ liszt- oseretelepén 20 kg tápért fizetünk, ugyanakkor 19 kg- ot kapunk — írja D. Tóth István Demecser. Ságvári Endre utca 39. szám alatti olvasónk. A zsák súlyát ugyanis nem vonják le. ar­ra való hivatkozással, hogy ők is így kapják. Ha vi­szont mi viszünk eladásra vagy* cserére, a mi általunk beadott terménvr“l a zsák súlvát levonják. A március 5-én megtartott részközsyű lésen ezt szóvá tettem, de el­fogadható váiaszt nem kap­tam. Érthetetlen előttünk hogv minden vásárlás alkal mává' miért mi károsod junk’ Miért kell meffeléged nünk mindössze annyi ma. gyarázattal. hogy nekik ezt így kell csinálni? Szerkesztői üzenetek Balogh Imre szabolcsbá- kai. Kovács Györgyné ma. gyi. özv. Papp Ferencné csengeri. id. Szakács István nyírlövői, Barna József kó- taji. Révész Sándorné tuzsé- ri. Tar János tiszaberceli, Balogh Sándorné kérsemjé- ni, Kerezsi Sándor tyukodi. Vajas Miklós nyírkércsi. Dorner Antalné vállaji. Lin. tér Péter nyírturai olvasó­ink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tótik Jó- zsef és Kulcsár Ferenc kék­esei lakosokat a záhonyi ál­lomás szakszervezeti bizott­sága levélben tájékoztatta. Ifj. Kocsis Sándor tunyog- matolcsi olvasónk munka­könyvét megkapta. Szántó Sándor nagyecsedi lakos rá­dióját megjavították. A lap megírta — az illetékes válaszol TEJ 1973. február 21-én „K! ko­rán kel ..” címmel megjelent cikkre közöljük, hogy Napkor község lakosságának kérését figyelembe vettük és 1973. március 12-től a tejcsarnok­ban is árusítunk tejet. Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Napkor DRÁGA A Kelet-Magyarország már­cius 7-i számában cikk jelent meg „Drága ellátás” címén, mellyel kapcsolatosan a kö­vetkezőket válaszoljuk: A Kállósemjéni Növő „’/vé­dő Állomás 20 dolgozójának panaszával nem értünk egyet, annál az oknál fogva, ho"v mi közvetlenül velük üzleti kap­csolatban nem voltunk, a helybeli nagyközségi közös tanács vb megrendelésére NORVÉG HŰTŐPULT láttuk el őket. Az étkezők ho­vatartozásáról csak ebben az évben szereztünk tudomást, ugyanis a 20 dolgozó munka­vezetője ez évben megjelent ÁFÉSZ-ünknél és kérte az étel nyersanyagok kalkuláció­ját. A számla egyik példá­nyát a községi tanácsnak küldtük meg. tekintve, hogy velük voltunk üzleti kapcso­latban. A továbbiakban a köz­ségi tanács intézkedett. Az elkészített számlán szereplő ételek áráért anyagi és erköl­csi felelősséget vállalunk. Fe­lülvizsgálataink alkalmával megállapítottuk, hogy a ven­déglő vezetője és dolgozói sza­bálytalanságot nem követtek el, ezt megerősítette a MÉ­SZÖV kiküldött munkatársa is, aki szintén bejelentés alap­ján vizsgálta felül a kalku­lációkat, s azt helyesnek ta­lálta. Nagyecsed és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet __________________ji£ a* ■... VASÁRNAP KEVÉS Nyírszőlősről igen sokan keresik szórakozásukat — vasárnap és munkaszüneti napokon — a városban, ki a moziban, cukrászdában, vagy éppen kirakatnézéssel tölti szabad idejét. Sajnos, ezeken a napokon nem a legkedvezőbb az autóbusz­közlekedés. Mindössze há­rom autóbuszjárat van. egv reggel, egy délben, valamint este nyolc és kilenc óra kö­zött. Tehát, ha valaki mozi­ba szeretne elmenni, már délben be kell jönnie Nyír­egyházára. Kedvező lenne egy délutáni járat beállítása, úgy tudjuk, most készül az új autóbusz-menetrend. Jó lenne, ha ezt a kérésünket a Volán Vállalat teljesítené. A jó autóbusz-összgkQttgtés megteremtését az is indokol ja. hogy Nyírszőlős április 15-től Nyíregyházához fog tartozni — írják levelükben a nyírszőlősi lakosok. HAMAR ELROMLIK Igen sok balesetet okoztak már a kivilágítatlan kerék­párral közlekedők. Sajnos, nem mindig a hanyagság, a nemtörődömség miatt köz­lekednek fény nélkül a ke­rékpárosok, hanem kény­szerből is, mivél a dinamó — ami egyébként 160,— Ft- ba kerül — rendkívül ha­mar elromlik. Nem lehetne jobbat ezért a pénzért? Esetleg modernebbet? — kérdezi levelében H. J. vi­déki olvasónk. 1972. augusztus 30-án a VOSZK' hz újonnan megnyí­ló ABC-áruházunknak le­szállított egy norvég hűtőpultot. A hűtő­pult bekötésére mint ki­jelölt ktsz-t a Nyíregyházi Elektromos Termikus Fém­ipari Ktsz-t kértük fel. A ktsz — .többszöri felkéré­sünkre — a hűtőpultot üzembe akarta helyezni, de annak motor hibája miatt er­re nem került sor. a motort ki kellett cserélni. Állandó sürgetésünk ellenére, a hű­tőpult még mindig nem mű­ködik. Legutóbb március 5- én levélben kerestük meg a ktsz-t, de erre sem szóban, sem levélben nem reagál­tak. Tudjuk, hogy az alkat­részellátás nem zavartalan, viszont a mi esetünkben az történt, hogy egy teljesen új áru került hozzánk hibásan a KÉR IPAR 2. sz. gépgyá­rától (Budapest X.. Monori út 2—4). érthetetlen, hogy ennyi idő alatt miért nem lehetett intézkedni? A hűtő­pult hiánya miatt áruhá­zunkban nem tarthatunk tej­terméket. sem pedig húsipa­ri készítményeket. Azt hi­szem. nem kell különöseb­ben ecsetelni, hogy milyen csorbát jelent ez a lakosság élelmiszer-ellátásában — ol­vastuk a Nagyhalász és Vi­déke Általános Foevasztás* és Értékesítő Szövetkezet el . nőké által Irt levélben. Miniszteri utasítás a gépipar üzemeltefési járulékáról A pénzügyminiszter a ko­hó- és gépipari miniszterrel egyetértésben utasítást adott ki a KGM felügyelete alá a gépipari ágazathoz tartozó minisztériumi vállalatok üzemeltetési járulékáról. Az említett vállalatoknak a jövőben üzemeltetési járu­lékot kell fizetniük a nullá nettóértékre leírt, vagyis el­használódott, korszerűtlen, de továbbra is üzemben tar­tott gépek, berendezések után. Ezzel ösztönzik a vál­lalatokat az új technológi­ák bevezetését akadályozó gépek selejtezésére, vagy ar­ra. hogy a berendezéseket kisebb üzemeknek adják át. A járulék fizetését fokoza­tosan vezetik be. Az 1973. január 1. után nullára le­írt állóeszközök után a le­írást követő negyedév első napjától — korábban leírtak után — ha azoktól időköz­ben nem válnak meg *— 1974. január 1 -tői kell üze­meltetési járulékot fizettn. A Pénzügyminisztérium — a KGM javaslata alapján — egyes állóeszközcsoportok te­SPOETOLÖ NŐK Védekeznek a zaj ellen A Kőbányai Textilművek keszthelyi részlegében több munkahelyen is 90 decibel fölötti zajártalom éri a dol­gozókat. Az évenként ismét­lődő szűrővizsgálatok gyak­ran mutatnak ki halláscsök­kenést. Ennek megelőzése ér­dekében vezették be január­tól először csak kísérleti jel­leggel a védővatta haszná­latát. A Bilsom-féle svéd vatta a hallásromlást és a szellemi fáradtságot okozó gépzajt kiszűri, de a beszéd megértését nem akadályoz­za. A részleg vezetői fokoza­tosan, műszakonként egy órával növelve az időt, nyolc nap alatt vezették be a védővátta használatát. A dolgozók naponta meghatá­rozott időben kaptak friss (Avattál; a szakszerű aikalma- ■ zást is bembtátó és ellenőr­ző elsősegélynyújtókkal. (Veszprém megyei Napló) A huszonötezredik Fehérvár első, s mind­máig egyetlen autó gyorsmo­sója megmosta a 25 ezredik személygépkocsit. A felépí­tés óta, három éve kisebb megszakításokkal folyama­tosan üzemel, tavaly és az idén pedig már télen is dol­gozott, ősztől napi 14 órára emelték a munkaidejét. A gyorsmosó népszerűségére jellemző, hogy naponta 30— 50 kocsi is megfordul bén- ne, s kihasználtsága az esti óráktól eltekintve viszony­lag egyenletes. (Fejér megyei Hírlap) Életmentő gépek szervize Az életmentő gépek, egész­ségügyi berendezések szer­vizrészlegét alakították ki Szombathelyen, Nyugaí-Ma- gyarország Egészségügyi Köz­pontjában. A Röntgen- és Kórháztechnikai Vállalat üzeme a működési körébe tartozó három megyében ké­sedelem nélkül kijavítja a meghibásodott életmentő gé­peket, altató- és vérhűtő be­rendezéseket. Feladata . to­vábbá a vidék 50 egészség- ügyi intézményében az elekt­ronikus műszerek, röntgen- készülékek üzembe helyezé­se és karbantartása. (Vas Népe) Halálra verte férjél Bazsó Ottó 41 éves péri lakos italozó ember volt. Második fele­ségével is nagyon rosszul élt. Mint rakodómunkás havi 3000 forintot keresett, a felesége azonban min­den pénzt elvett tőle. Egy földes odúban lakott, huzat nélküli pap­lannal takarózott. Felesége ütötte, verte. Nem egy alkalommal a szomszédok találtak rá havaiban, amint egy szál ingben egy alatt üldögélt, mert felesége meg az odújából is kizavarta. Tavaly szeptember 29-cn Bazsó Ottó fize­tést kapott, s megivott pár pohár bort, majd enyhén alkoholosán hazament. Felesége felkapott egy fakalapácsot, s ahol érte, ütötte férjét, aki két nap múlva belehalt az asszony verése által okozott sé­rülésekbe. A bíróság Bazsó Ot- tónét Ötévi szigorított börtön- büntetésre ítélte. (Kisalföld) Petróleumlámpa szerboltokat és raktárakat lepték el, hanem a magán­lakások éléskamráit, kony­háit és fürdőszobáit is külö­nös előszeretettel keresik feL A téli fűtés kedvez a pete­rakásnak, mert a csótány a meleg helyiségekben szapo­rodik, repedésekbe, ajtó-ab- lakhézagokba rakja petéit. Szaporaságukra jellemző, hogy már egyes új lakótelepi lokásokban is észlelték tö­meges jelenlétüket. Az egész­ségügyi hatóságok felkérték a lakosságot, hogy lakásuk­ban a legnagyobb tisztaság­ra törekedjenek, mert en­nek az élősdinek életeleme a piszok, rendetlenség. Teljes kiirtásuk igen nehéz, mert az élelmiszer-szállítmányok­kal tovább terjednek. (Fejér megyei Hírlap) ,<Zöld vagon" A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központ­jának szegedi tranzittelepé­ről „zöld vagon” indult az NDK-ba. A primőrök zöme Lipcsében kerül majd for­galomba. A szállítmányt, — több mint harmincezer cso­mó piros retket és száz lá­dában ötezer karalábét — a Szeged környéki tsz-ok bői, fűtött fólia- és üvegházaiból vásárolták fel. Egyidejűleg Csehszlovákiába és a hazai piacra is szállítottak. A fű­tött kertészetek primőrjei, a magas ráfordítási költségek miatt egyelőre drágák. (Délmagyaror szágó Baleset az aknán Üzemi baleset történt a Mécseid Szénbánya Vállalat pécsi bánya­üzeméhez tartozó István-aknán. A bánya IV. szintjén, a nyugati irányvágat kihajtásánál, a bizto­sítás helyének előkészítésébe* Raffai Imre csillés fejtőkalapá­csos jövesztést végzett. E munka közben egy korábbi robbantásból visszamaradt, fel nem robbant gyújtótöltényhez ütődön a fejtő­kalapácsa. a lőszer felrobbant. A baleset következtében a 33 éves Raffai Imre halálos, Váradi Ber­talan szakvezető vájár és Rozs- nyai István vájár súlyos, de nem életveszélyes, Ifi József vájár pe­dig könnyebb sérülést f szenve­dett. A baleset ügyében vizsgálat indult. (Dunántúli Napló) Szépítik a Balaton-partot A Balaton 196 kilométer hosszúságú partvonalán, a kirándulóhelyeken és az üdü­lőtelepeken, a kertészek száz­ezerszám készítik elő kiülte­tésre a virágokat és a dísz­növényeket. Az üdülőházak parkjainak felújítására csak­nem egymillió forintot köl­tenek. Virágok díszítik majd a vasútállomások környékét is. A tópart legnagyobb parkját Tihanyban alakítot­ták ki, mintegy százezer négyzetméter területen. A Balaton-part csaknem száz nagyobb parkjának együttes területét mintegy másfél millió négyzetméterre becsü­lik. (Veszprém megyei Napló) ,,Jogos elégtétel” Az elmúlt évben özdon, a Lehel vezér úti autóbuszmegállóban egy járókelő eszméletlen férfit talált a pádon. A szerencsétlenül járt embert kórházba szállították, életét azonban a gyors orvosi be­avatkozás sem tudta megmente­ni. A férfi bűntett áldozata lett. Neve Kenderes! Imre volt, az Ózdi Kohászati Üzemekben dől­A SÚLYEMELŐ... A SPRINTER... (KISS ERNŐ RAJZA) múzeum Zsámbékon található az ország egyetlen házi lám- pamúr.auma. Gazdája, Borús Ferenc már 3 éve foglalko­zik petróleumlámpák, gyer­tyatartók, mécsesek gyűjté­sével. Gyűjteményének leg­értékesebb darabja egy 300 éves kínai petróleumlámpa. Borús Ferenc mintegy 600 tárgyat gyűjtött össze a 200 éves római mécsestől az Aladdin-lámpáig. (Fejér megyei Napló) Csótányirtás Hihetetlen mértékben e1 szaporodtak a csótányok s. utóbbi időben Székesfehér­váron. Nemcsak az élelmi­gozott. A tettes Honos Miklós és Czine Katalin ózdi lakosok. A két fiatal a Bükk étterem esz­presszójában szórakozott. Kende­res! ittas állapotban elhaladt az asztaluk mellett, s véletlenül fel­döntött egy borral teli poharat. Honos Miklós utána eredt, s rá­támadott. Rövid, de heves vitat­kozás után öklével az idős férfi arcába sújtott, aki elvesztette esz­méletét. Honos magára hagyta ál­dozatát és tovább szórakozott partnerével. Záróra előtt megke­resték az eszméletlen embert és egy fedett váróhelyiség padjára fektették. Honos a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy „jogos ejégté- telt” akart venni a lány kárt szenvedett ruhájáért. A bíróság Monos Miklóst hatévi szabadság- vesztéssel, Czine Katalint két- hőnapi felfüggesztett börtönbün­tetéssel sújtotta. (Déli Hírlapi kintetében mentesítheti a vállalatot a fizetési kötele­zettség alól. A járulék mértéke is aszerint változik, hogy újab­ban vagy régebben nyilvá­nították-e értéktelenné a még használatban lévő be­rendezéseket. A járulék ki­számításánál a berendezé­sek bruttó értékét veszik alapul, s annak három szá­zalékát kell üzemeltetési já­rulékként fizetni az első esztendőben, a további évek­ben a járulék 6 százalékos. Az 1972. december 31-ig le­írtaknál tehát. — ha időköz­ben a vállalat nem válik meg a berendezéstől — 1974-ben három-, a további években 6 százalékos járulé­kot kell fizetni. Az újabban nullára leírt berendezések után 1973-ban fizetik a 3 százalékot, 1974-től pedig 6 százalék a járulék. A járulék 40 százaléka a vállalat fejlesztési 'élapját illeti náci. ■ ezzel is segítve komzééű, i1*| gépek beszerzé­sét. A 60 százalékot adók módjára kell befizetni. (MTI'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents