Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

X£tt-WÁ9?J&ÓViSZA& SS. mJrcfns 2®. A korszerűbb nevelés ügyében Begyógyultak a sebek Fehérgyarmat tavaszt köszönt MIÓTA MEGJELENT ÉS ISMERTTÉ VÁLT a Közpon­ti Bizottság oktatáspolitikai határozata, nagyobb megyénk­ben i§ p. nevelés iránti érdek­lődés. A tantestületek igye­keztek nagyító alá venni sző­kébb környezetüket. Több száz javaslatot tettek az okta­tó-nevelő munka tárgyi, sze­mélyi, tartalmi és módszerta­ni körülményeinek javításá­ra. A szokásosnál nagyobb érdeklődés tapasztalható az iskola, pontosabban a neve­lés iránt a szülők, a felnőt­tek részéről is. A KB határozata a valóság­ból, a társadalom által igé­nyelt és a fejlődés által dik­tált követelményekből in­dult ki, amikor meghatározta a nevelés korszerűsítését. Vo­natkozik ez a tárgyi feltéte­lekre, mégjobban a tartalmi munkára, az oktatással szem­ben néha háttérbe szoruló ne­velési feladatokra éppúgy, mint a nagyobb társadalmi aktivitásra. Megyénkben is megvannak a feltételek, hogy az évek so­rán valósággá érjenek a hatá­rozatban foglaltak. De az sem titok, hogy Szabolcs-Szat- márban az átlagosnál na­gyobb erőkifejtést, áldozat- vállalást kíván a közoktatás korszerűsítése. A települések egyharmada ezer lakoson alu­li, ami nem kedvez a jól fel­szerelt, koncentrált iskolahá­lózat kialakításának. Az sem mellékes körülmény, hogy az iskolák 51 százaléka osztott, 4 tanyán még osztatlan isko­lában tanulnak a gyermekek. A községek, a tanyavilág szét­szórtsága miatt az anyagi erő­források elaprózódtak, a nagy igyekezet mellett sem sikerült mindenütt megteremteni az oktató-nevelő munka szín­vonalas tárgyi és személyi feltételeit. Nem lebecsülendő a tanteremhiány, a szükség- tantermek száma csaknem 250. Nem akarunk ezúttal „lel­tárt” készíteni a szabolcsi, szatmári iskolaproblémákról, mert nyugodtan leírhatjuk, minden egyes negatív szám­adat, tény egyben egy bíztató fejlődésről tanúskodó „ellen”- érvet is tartalmaz. Az általá­nos iskola, amely a KB-hatá- rozatban is kiemelten kapott helyet, az adott lehetőségek mellett eredményesen szol­gálta a népesség iskoláztatási szintjének emelkedését. Jó 20 évvel ezelőtt a megye 15 éven felüli lakosságának 10 százaléka rendelkezett általá­nos iskolai végzettséggel, je­lenleg ez a szám 41,8 száza­A Tisza felől hideg szél fűti. Nem márciusi. Még benne rejlett a tói elmaradt haragvása. Zörrentette a száraz ágakat, megkergette a homokot. Még csendes volt a falu. Pedig hat felé járt az idő, a tanácstagjelölő gyűlés ideje. De Tiszaszentmárton. ban is ilyenkor fejnek. Már­pedig először ezzel kell vé­gezni. Aztán indulnak a csar nokba. Ünneplőbe öltözve. Ez talán az egyetlen szembe­tűnő ezen az estén. Utána az üres kannával az iskola felé tartanak. Sorba rakják a folyosón a kék. piros zo- máncos irányt. A fejeken megigazít, ik a kendőt, az emberek a kucsmát levéve megsimítják hajukat. Meri meg kell adni a módját. Úgy ülnek, mint a refor­mátus templomban. Az egyik oldalon az asszonyok, a másikon a férfiak. Még a férj é6 feleség is külön he­lyet keres így kívánja az lék, a 20 éves korig pedig a népesség 86—89 százaléka szerzi meg az általános is­kolai végzettséget. Mégis in­kább indokolt szemügyre venni az eredmények mellett a tényleges adottságokat, a tennivalókat.-, A KB OKTATÁSPOLITI­KAI HATÁROZATA egészsé­ges alkotó légkört kölcsönöz az eredményes nevelőmun­kához. A tantestületek több­ségében értik a határozat szelleméből közvetlenül rájuk háruló tennivalókat. Általá­ban kritikusan, önkritikusan, demokratikus légkörben vi­tatták meg a helyi feladato­kat. De már a tantestületi ér­tekezleteken, még inkább azt követően tapasztalható két véglet is. Az egyik szélsőség hívei azt vallják, hogy egy sereg miniszteri és más rendeletre van szükség, ezek nélkül a pedagógus keze még mindig meg van kötve. Hiába tudja, hogyan lehetne lépéseket ten­ni a korszerűbb nevelési eljá­rások, módszerek, a tartalma­sabb tanár-diák viszony ki­építésében. Fentről kell ér­kezni a tan terveket, nevelési terveket, órarendeket átfor­máló intézkedéseknek, hogy azokat végre lehessen hajtani. Akik így vélekednek, nem mindig tartoznak a konzer­vatív szemléletűek táborába, nem tekintik magukat csupán a rendeletek végrehajtóinak. Csupán óvatosak, a felelősség vállalásától tartanak. Mit szólnak a többiek? Vajon nem korai-e az öntevékeny­ség? Az olyan alkotó közösség­ben, tantestületben, ahol a lényeges nevelési kérdésekben megvan az egység — nem a nevelés uniformizáltságára gondolunk természetesen —, ott nincsenek ilyen gondok. A határozat szellemében zajló közös, alkotó eszmecse­rék el tudják dönteni, me­lyek azok a szemléletbeli és konkrét nevelési tennivalók, amelyek az adott iskolában, osztályban, diákotthoni kö­zösségben az országos ren­delkezések megjelenéséig Is életbe léptethetők. Egyetlen iskolában sem vezethet anarchiához, kapkodáshoz, bizonytalansághoz ez a tö­rekvés. SZÓLNI KELL A MÁSIK VÉGLETRŐL IS, amelynek képviselői olyan magatartás­sal végzik munkájukat, mint­ha misem történt volna. A KB határozatából eredő feladatokat ismerik, értik, a a beszámoló, addig is be­szélnek. Csendben, olyan tisztelettel, amire az iskola­pad, a tanterem kényszeríti az embert, még 20—30 év távolából is. A postamester az előadó. Amit ismertet, szerény. Nem dicsekedhetnek világraszóló dolgokkal Szentmártonban. Útkorszerűsítés, óvoda, ter­vek a vízellátásra. Azután jön a jövő, ami sok újat ígér. A község beházasodik a nagyközségi családba. Zá­hony. Zsurk és Győröcske lesz a társ. És mindez már nagyon is érdekes. A mocor- gásból érezni, itt valami nagy belső harc dúl az em­berekben. Az eddigi szegé­nyes önállóság hiú reménye kelt harcra a lényegében nagyobb önállóságot ígérő függőség gondolatával. Mert úszásáén tmárton inak lenni nem utolsó dolog. A felszólalások lassan in­dultak meg. Úgy kezdődött. megvalósításért dolgozni is készek, csak igen mérsékel­ten. Azt hangoztatják, nem szabad elsietni, hiszen több évre szóló munka ez, majd az idő megérleli az eredménye­ket. Aligha kell cáfolni az ilyen „fontolva haladó” szemléletet, amely olykor egy jó adag tunyaságot, szakmai érzéket­lenséget és az újtól való ir­tózást takar. Kétségtelen, a nevelés hosz- szan tartó folyamat és az eredményességét is a későb­bi évek során lehet mérni. De a hosszú távú feladatnak megvannak szinte a napra szabott részei, minden isko­lában, községben, járásban, a megyében rengeteg a helyi és a központi tennivaló. Talál­kozhatunk még maradisággal, sablonokkal, módszerbeli hi­bákkal. A jártasság, a kész­ség, a képesség és a gondol­kodási készség kialakítása nem elég tudatos. Vannak ja­vítani valók a felügyelet irá­nyító, segítő, ellenőrző mun­kájában is. Nemrég beszél­gettünk egy iskolában több képesítés nélküli nevelővel, az idén egyiküket sem láto­gatta szakfelügyelő, míg a városi iskolákban van olyan pedagógus. aki öt-hat alka­lommal fogadta a szakfel­ügyelőket. NEM CSUPÁN ANYAGI KÉRDÉS, legalább annyira szemléletbeli probléma a tan­órán kívüli szabad idő eltöl­tésének ügye az iskolában. Klub, játszótér, könyvtár, út­törőszoba. barkácsoló helyi­ség, és egyéb olyan alkal­mak kellenének az iskolák­ban, ahol kielégíthetnék ér­deklődésüket, kötetlenül és . .önállóan, szereznének ismere­teket a fiatalok: EzUterimf­Szétesen a helyiséghiány hát­ráltatja a legjobban, de néhol a pedagógusok idegenkedése is. A diákparlamenteken is több Ízben elhangzottak ilyen kérések. Vannak persze anya­gi kihatásai is. fűtés, világí­tás,takarítás, felügyelet — ami plusz kiadást jelent az iskolának. De a KISZ-szel együttműködve, a patronáló üzemek, szervek támogatásá­val talán ezen is lehetne se­gíteni. Köztudott ugyanis, hogy nemcsak az órákon le­het nevelni a fiatalokat, sok­szor az órán kívül, a külön­böző tevékenységi fonnák is kiválóan alkalmasak a tanu­lók jobb megismerésére, is­mereteik gyarapítására, az érzelmi nevelés szálainak erősítésére. Páll Géza ahogy ez már szokott. Rossz a közlekedés. Mindig régi a kenyér a boltban. Javítani kellene a járdákat. Kellene ez is, az is. Kicsit az ellá­tási, kommunális dolgok álltak a középpontban. Ért­hető. Ez az. amivel minden­ki találkozik. Ennek hiánya, megléte befolyásolja a gon­dolatot. Aztán elhangzott egy mondat, egy a sok kö­zött. ami fordított a beszéd menetén. így hangzott: „Van nekünk egy jó politikánk...” Ettől a pillanattól fordult valami. Még aki saját gond­jával kezdte is. kikanyaro­dott oda. hogy a falu gond- iát egy nagyobb közösség éleiébe helyezte. Mert mást lehet várni akkor, amikor egy megnövekedett pénztár­cából gazdálkodik majd a tanácstag. Másféle hatás éri majd a falut, ha egy váro­siasodé település ide is ki­sugározza előnyeit. Más lesz a gazdálkodás, ha több falu egyesült szövetkezete kínál jobb gépesítést, eladást, könnyebb termelést. A gondolatok talán nem fogalmazódtak ilyen pontoe­Tavasz a tüdőnek, tavasz a szemnek. A főutca olyan, mint húsvét előtti héten az apró falvak képe. Tiszta, üde, kellemes. A napfény festéket szárít, fehérre vará­zsolja a palatetőket, a lenge szél ide hozza az építkezés két esztendeje el nem halku­ló zaját. Minden új. A bitumenút. amelynek két oldalán alig férnek a parkoló gépkocsik. A terek, amelyeket új ma­gasépületek fognak közre. Az üzletek, amelyek fiata­lodnak, sokasodnak. Az ember nem tud nem foglalkozni azzal a képpel, amely minduntalan elé to­lul: mi volt itt két hónap híján három esztendeje. Víz és sár. S egy szeren­csétlen bárány a kórház or­voslakásainak lépcsőházában. Ide menekült az ár ellen. Gyors körkérdés a presz- szó előtt a járókelőkhöz, mi épült a legutóbbi két évben Fehérgyarmaton ? Olyan, mint Pesten... — Vízvezeték. Az a leg­nagyobb eredmény. Az újjá­épült házak közül egyetlen olyan nincs, amelyikben ne lenne fürdőszoba... — Sok új lakás. Bérházak, ban. talán kétszáz is. És még lesz néhány. Tudja mit jelent ez ilyen ínséges lakás­körülmények után, mint amilyen itt volt? — Egy új városrész, a Má. jus 14 tér. Ez már olyan, mint amilyenek Pesten. Deb­recenben, vagy Nyíregyházán vannak... — Üzemek. Azelőtt nem volt szinte semmi. És most? Itt a HÓDIKÖT. Jelenleg kétszáz, jövőre már hatszáz nő kap munkát. Egyedül itt. De most mondták el a ta­sággal. Valamit azonban érezni lehetett. A táguló ho­rizont képe megmozgatta az agyakat. Elzárt életük vége- szakadását érezték ki ebből. Aki szólt, mind tudott útra- valót adni a majdani jelölt­nek. Kicsiket, hétköznapi, prózai feladatokat, és na­gyobbakat. Azt, hogy igen nagy felelősséggel képviselje a falut. Az egyik legtávolib. bat, de nem az utolsót. Érdekes dolog a politizá­lás falun. Lassan jut el a kis ügyektől a nagyobbakig. Mert ki tagadhatná, abban már volt valami csodálato­san izgalmas. amikor a szentmártoniak azt is bogoz­hatták, mivel kapcsolódnak majd be Záhony fejlődésé­be. Ott bújkált ebben a lo­kálpatriotizmus is. de egy­féle kitekintés is a kis falu szűk kertjei közül a több, a nagyobb felé. A Hazafias Népfront je­löltjét, P. Szabó Gézát lel­kesen fogadták. Közülük va­ló. ismerik évek óta. Hig­gadt, csendes, megfontolt ember. Tisztelettel fogadja a bizalmat. Érzi súlyát, nehéz nácstagi jelölőgyűlésen, hogy már tizennégy üzemünk, vállalatunk van, ezek közül hét jelentősebb. Ezerhétszáz- nál is többen dolgoznak Fe-' hérgyarmaton az iparban.. A nagyközségi tanács a következő állomás. Doktor Preku, a vb titkára azt mondja, hogy helyesek az adatok. Elővesz eg.y néhány kézírásos papírlapot, s ar­ról sorolja tovább, mit ka­pott ez a község két év alatt. — Csak egyedül a keres­kedelem annyit fejlődött, mint azelőtt száz év alatt. És sorolja: úi tejbolt. zöldségbolt. bútorbemutató és árusító terem, a perem­kerületekben négy ABC-áru- ház. Most épül az étterem és a szálló, s a halászcsárda. És tovább. Tizenöt új utcát nyitottak nyolc kilométer hosszan, kétszázhatvanhét új telket adtak el. Minden ut­cában legalább az egyik ol­dalon járda van. Tizenhat kilométer új járda két esz­tendő alatt! öt és fél kilo­méteren aszfaltoztak utat. — S csak azok tudják, mit jelent, akik itt laknak: öt­száz új lakásba költöztek be. Ég mennyivel korszeruoo lakásokba! És ugyanennyit felújítottak. Az igazi érlék o Itt a víz. Vezetékes, egész­séges. huszonhat kilométe­ren. Tízmillióba került. Nagy érték, de nem a pénz az ér­ték elsősorban, hanem a tény. Hogy csak meg kell nyitni a lakásban a csapot, és zubog a víz. Lehet főzni, fürödni. Megépült a szennyvíztisztító mű, négy és fél kilométeren a szennyvízcsatorna, ennek az építése még most is fő­ijük. Megható, ami ezután kö­vetkezik. Évekkel ezelőtt kezdték gyűjteni a község ségét. de szépségét is. Ed­digi tanácsi tapasztalatait, érzi, újakkal kell színesíteni, gazdagítani. Látszik rajta, hogy amíg pár szóval kö­szönetét mond, már valahol ott jár az esze. mi lesz, ha a választók bizalma révén mint tanácstag kell. hogy szembenézzen a reábízott fel­adatokkal. Lassan véget ér a jelölő- gyűlés. Lassan, hiszen a zárszó után még kis cso­portokban beszélnek az em­berek. Ki a tanteremben, ki a folyosón. Mert nemcsak az ENSZ-ben van folyosói dip­lomácia. politika. Ami bent­rekedt. az most teret kér. Az asszonyok lassan szedelőz- ködnek. Fogják a kannát, és indulnak haza. P. Szabó Géza is útra kész. Áll az is­kola ajtajában. Nézi a gyé­ren világított utcát. Lába keresi a hiányzó járdát. Sze­me elkalandozik a távolból idevillódzó vasúti fények fe­lé. Aztán elindul. Nem egyedül. Bürget Lajos pénzét egy új tanácsházárai Mert itt, ahol vannak, cgy-l más hegyén-hátán dolgo’ a piciny szobákban a tiszt­viselők. De a szennyvízháló. <at harmincmillióba került.' A tanácsi vezetők azt mond­ták, ez a fontosabb, ide rí­ják az épületre félre tett hatmilliót. Kérdezem, hogy ezek után meddig maradnak itt a tól- dozott-íöldozott épületben. A válasz; most már sokáig. Újjávarázsolták az okta. tási intézményekéi is. Most, hogy már sok asszony dol­gozik. kell a bölcsőde. 'Z óvoda. Nagy a zsúfoltság. V Május 14 téren már építik ::S új komplexumot: bölcsődét, óvodát, iskolát. Mindezt miből? — Állami segítségből. És hát Fehérgyarmat újjáépité. seben is benne van a társa­dalom megmozdulása. Hozzáteszik: nehogy azt higgyem, hogy a helyiek öl­be tett kézzel ülnek és vár­ják az égi mannát. Itt a legfrissebb példa, a torna, terem. Nincs a községnek é* kell. Társadalmi összefogás­sal hozzá kezdték egynek az építéséhez tavaly. Üzemek anyaggal, a tsz fuvarral, szü­lők, kisiparosok, diákok, ta. nácsi dolgozók munkával. Mozgalom lett: „Egy napoí a tornateremért”. Idén el­készül. Az értéke hétszáz­ezer forint. Forintba!* Egyébként kiszám íthatettai* Kezdik az újabb ötrenet Két éve ismerik a vasbe. ton elemeket, a panelt. Eb­ből készült a kétszáz lakás. Most épül ötvenkettő, • kezdik az újabb ötvenötöt. És még mj minden létesül: vágóhíd. sportpálya. Meg­annyi milliók. — Mit szólnak mindehhez az, emberek ? — Egy hete ■ minden • est* találkozunk velük. S ;rr-,!-.\a minden jelölőgyülésen egy­formán tudjuk, hogy közel sincs itt a kánaán — mert kellene például buszváró, elavult a villanyhálózat. & a pénz kevés — öröm halla­ni, hogy a felszólalók elis­merik. ami értük történt. Két év — és begyógyultak a sebek. Kinn az utcán ezer vörös­völgy enged rügyet, a par­kokban nemsokára virágzik a rózsa, nő a fű a zöld sá­vokban. Fehérgyarmat tavaszt kö. szönt, 1973 tavaszát. Kopka János MÄV-AKÖV komplex brigádok sikere Múlt hét végén értekéitek a MÁV debreceni igazgatóságán a MÁV—Volán komplex bri­gádok 1972. évi teljesítését. A munkabrigádok közötti ver­senyben a nyíregyháziak —• több évi gyengébb eredmény után — harmadik helyet ér­tek el. A komplex brigádok a tö- rökszeatmiklósiak kezdemé­nyezésére 10 évvel ezelőtt ala­kultak. Szerződésük 1975-ig tart, melynek feladatait évek­re bontják. A szerződés ak, az összefogás célja a szállítá­si feladatok közös megoldása, a vagonok mielőbbi kiraká­sa. a kocsifordulók meggyor­sítása. A brigádok munkája mind­két félre nézve hasznos és előnyös. A vasút érdeke, hogy a vagonok késés nélkül érkezzenek és induljanak to­vább az állomásokról, a Vo­lán vállalatok pedig fehér- gépkocsikat, rakodógépeket biztosítanak a kirakodáshfcz. így, jó szervezéssel csökken­teni tudják a kocsifordulóki idejét. A nyíregyházi állomáson 24-en, a Volán 5-ös szánni Vállalatától pedig 36-an tar­toznak a komplex brigádba; A harmadik helyezéssel a bri­gádtagok oklevelet és pénzju­talmat kaptok. A nyírbátori Auróra Cipőipari Vállalatnál megkezdték a női szandálok sorozatgyártását. (Elek Emil felvétele) Nem egyedül illem. És amíg megkezdődik l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents