Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

5 olda! ROT ET-MAG Y AROUSE Äff MTS. mSrcfas ft. Folytatódik a vietnami fogolycsere MEGKEZDŐDÖTT AZ VDK—USA /ÓVÁTÉTELl TÁRGYALÁS Csütörtökön délután kezdő­dött meg Párizsban a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság és az Egyesült Államok gazdasági vegyes bizottl igá­nak tárgyalássorozata a VDI? nak nyújtandó amerikai há­borús jóvátételről és a két ország gazdasági kapcsola­tairól. A vietnami—amerikai gaz­dasági vegyes bizottság pá­rizsi tárgyalásainak színhe­lye a Kiéber sugárúti nemzet­közi konferenciaközpont, ahol január 27-én aláírták a vi-‘nami háború befejezésé­rő és a béke helyreállftásá- ró' szóló megállapodást >3 a cs olt jegyzőkönyveket. Nyugati hírügynökségek sa toni tudósítása szerint a két dél-vietnami fél között V ibb folyik a fogolycsere. Eev saigoni katonai szóvivő eső törtökön reggel arról tájé­koztatta a sajtót: a Thieu­rezsim hatóságai szerdán 1100 foglyot adtak át Quang Tri térségében a DIFK képvise­lőinek. Mint mondotta, csü­törtökön és pénteken rész­ben Quang Triben, részben a fogolycsere lebonyolítására kijelölt más pontokon foly­tatják az akciót. Ennek kao- csán Thien Ngon, Tam Ky és Loc Ninh körzetét említette A DIFK a dél-vietnami felek közötti fogolycsere je­lenlegi szakaszában a felsza­badító erők fogságába esett több száz saigoni katonát fog i tadni a Thieu-rezsim meg- bízottainak. A Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghí­vására csütörtökön több napos baráti látogatásra Hanoiba érkezett a Német Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A dele­gációt Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK minisztertanácsa elnöke ve­zeti Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter csütörtökön Saigonba érkezett. A Tan Son Nhut-i légitámaszponton tartott sajtóértekezletén azt mondotta, hogy a helyszínen kívánja tanulmányozni or­szágának a nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság­ban való részvételét, s „őszin­te eszmecserét” akar folytgtni a saigoni kormányzat veze­tőivel. Az Egyesült Államok szá­razföldi hadseregének saigo­ni parancsnoksága csü­törtökön 20 perces ünnepség keretében hivatalosan befe­jezettnek nyilvánította dél­vietnami tevékenységét. A ceremónián megjelent tisz­tek között volt Frederick Weyand tábornok, annak a 6800 amerikai katonának a parancsnoka is, aki az Egye­sült Államok úgynevezett dél-vietnami katonai se­gélyprogramjának ürügyén marad Dél-Vietnamban. Kosztgin Teheránban Amir Abbasz Hoveida irá­ni miniszterelnök szerdán es­te fogadást adott a hivatalos látogatásra Teheránba érke­zett Alekszej Koszi gin szov­jet miniszterelnök tiszteleté­re. A fogadáson elhangzott beszédében Hoveida többek között kijelentette: a kölcsö­nös megértés és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés jellemzi Irán és a Szovjetunió kapcsolatait, amelyek a bé­kés egymás mellett élés, a kölcsönös tisztelet és az egyenjogúság elvein alapul­nak. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a Szovjetunió és Irán közötti jószomszédi kap­csolatok további megerősíté­séhez jelentős mértékben já­rult hozzá több fontos meg­állapodás és szerződés aláírá­sa, különösen a gazdasági és műszaki együttműködés fej­lesztéséről megkötött és 15 évre szóló egyezmény. Válaszbeszédében Alekszej Koszigin kijelentette: azért érkeztünk Iránba, hogy önök­kel együtt jelen legyünk a szovjet—iráni kapcsolatok ki­emelkedő eseményén, az isz- fahani kohászati kombinát átadásán. Szeretnénk további véleménycserét folytatni a sahinsah őfelségével és Irán Ammanban szerdán este bejelentették, hogy Husszein király megváltoztatta az Abu Daud Palesztina! gerillaveze­tő és tizenöt társa ellen ho­zott halálos ítéletet. Minder­ről a király üzenetben tájé koztatta Ahmed Tarauna bel­ügyminisztert, ügyvivő mi­niszterelnököt. Az üzenetben a király rámutat, hogy a ha lálbüntetést „emberbaráti té­miniszterelnökével a két *elet érdeklő kérdésekről. A szov­jet kormány nagy jelentősé­get tulajdonít a déli szom­szédjával való együttműkö- dés fejlesztésének. A jövőben is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a szovjet— irá­ni kapcsolatok még szilár- dabbá váljanak, hogy válto­zatlanul a két ország népei­nek érdekeit, az ázsiai béke és biztonság megerősítésének ügvét szolgálják! Alekszej Koszi gin szovjet miniszterelnök csütörtökön Teheránban találkozott és megbeszéléseket folytatott Mohammad Reza Pahlavi irá­ni sahhal. A találkozón mindkét fél kifejezte azt a törekvését, hogy a jövőben is fejlesztik a Szovjetunió és Irán jószom­szédi kapcsolatait és együtt­működését, a két ország né­pének és a béke erősítésének érdekében. A baráti légkörű eszmecse­rén részt vett még Amir Abbasz Hoveida iráni minisz­terelnök és Abbasz Ali Kha- latbari külügyminiszter. Koszigin miniszterelnök ugyancsak csütörtökön meg­tekintette a teheráni néprajzi múzeumot. nyezők és az arab világon be­lül és kívül elhangzott felhí­vások” figyelembevételével változtatta meg. A királyi rendelet nem tartalmaz uta­lást arra nézve, hogy milyen időtartamú börtönbüntetésre változtatta át a halálos ítéle­teket Husszein a halálbüntetést a haladó világ tiltakozása nyo­mán változtatta meg. msm ANKARA Csütörtökön egész nap foly­tatódtak a török politikusok tárgyalásai annak érdekében, hogy elmozdítsák a holtpont­ról a török köztársasági elnök megválasztásának a kérdését, miután szerdán 48 órára elna­polták az elnökválasztást. An­karai jelentések szerint a csü­törtöki tárgyalások arra irá­nyultak, hogy megegyezés szülessék egy kompromisszu­mos jelölt személyében. Fel­merült annak a lehetősége is, hogy Cevdet Sunay lelépő el­nök megbízatását meghosz- szabbítsák, bár az alkotmány- jogi problémákba ütközik. SSs.2 ' * '•••'*' ■ WASHINGTON Hivatalosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok csütörtökön felszabadította azt az India részére biztosí­tott gazdasági segélyösszeget, amelyet az 1971-es indopa- kisztáni háború óta befa­gyasztottak. A döntés értel­mében mostantól India fel­használhatja a 87 millió dol­láros összeget arra, hogy kü- önböző árukat hozzon be az Egyesült Államokból. RAWALPINDI Bhutto pakisztáni elnök csO törtöki beszédében követelte hogy Indira Gandhi indin miniszterelnök fogadja el a tő le kapott meghívást, tegyer hivatalos látogatást Pakisz tánban és ezzel mozdítsák el a holtpontról a két ország kapcsolatait HAVANNA Havannában rövidesen be­mutatják a Fidel Castro múlt évi európai és afrikai útjáról készült kétórás filmet. A szí­nes dokumentumfilm felele­veníti a tíz országban tett látogatás érdekesebb epizód­jait, jelentős helyet szentelve a Magyarországon eltöltött napoknak is. A haladó világ tiltakozására Megváltoztatták a palesztin genllavezető halálos ítéletét Kállai Gyula beszéde (Folytatás az L oldalról) százmilliók küzdenek az lm perialista agresszió, a gyár mati rendszer ellen nemzeti függetlenségükért, felszaba dulásukért, hogy ők is elin dúlhassanak azon az úton amelyen járva mi m . r nag- eredményeket értünk el. — Március 15-e nem egy­szerűen csak ünnepi alka­lom a szocializmust építi Magyarországon. 1945 óta a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók március 15-e forradalmi eszméire nemcsak emlékeznek, hanem cselekedeteikkel váilaliák r ezt a történelmi örökséget Március 15-e jelentős szere­pet tölt be nemzeti önisme­retünk erősítésében, né­pünk történelmi tudatának és szocialista hazafiságának gazdagításában is. A sors vé letlenje úgy hozta, hogy már cius 15-ét követi márciu' U-e, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának év­fordulója. majd április 4-e népünk teljes és végleges felszabadulásának ünnepe. F nagy sorsfordulók számunk­ra történelmileg és érzelmi leg is így kapcsolódna! össze. — Népünk történetének 'zen az emlékhelyén, m? iasv korok nagv eseményei­re visszatekintve, ünnepé­lyesen fogadjuk meg, bogy azok a fejezetek, amelyeket mi most írunk és írni fo­gunk, a legjo1 tradíciók­hoz méltóak, szépek és di­csőségesek lesznek. Fogad­uk, hogy hűségesen szolgáj­uk hazánkat, a Magyar Népköztársaságot! Fogad­juk, hogy állhatatosan dol­gozunk a szocializmus tel­jes felépítésén! Fogadjuk, hogy mindenkor áldozatké­szen támogatjuk a szabadsá­gukért, függetlenségükért, a békéért harcoló népeket! Él­jen március 15! Az ünnepi beszédet köve- Lően koszorúkkal díszítették a március 15-1 események­nek emléket állító márvány- títiiL Panamáktól Panamáig (2.) Gyilkossá;? a lóversenypályán Az Egyesült Államok 1902- ben átvette tehát a csődbe jutott francia Panama-csa­torna építkezését. Kolumbia azonban, amelynek Panama akkor tartománya volt, nem akart kiváltságos jogokat biztosítani az amerikaiaknak. Washingtonban elhatároz­ták, hogy a vízi úthoz léte­sítenek egy új államot... A terv végrehajtása nem sokáig váratott magára. 1903 novemberében, felhasználva bizonyos szeparatista érzel­meket, az amerikaiak zendü­lést szerveztek és november 3-án kikiáltották az önálló Panama Köztársaságot. A kolumbiai hadsereg le akar­ta verni a zendülést, ám a már jó ideje készenlétben lévő tíz amerikai hadihajó, a Nashville cirkáló parancs­noksága alatt, megakadályo­zott minden csapatmozdula­tot. November 6-án az Egye­sült Államok hivatalosan el­ismerte Panamát és — jel­lemző apróság — a magá­val hozott panamai zászlót, egy Murray Black nevű amerikai őrnagy vonta fel először. November 13-án már Washingtonba ■ érkezett a francia Philippe Bunau- Varilla, akit ideiglenesen panamai külügyminiszter­nek neveztek ki. öt nappal később aláírta a csatorna- szerződést. S*er/ődés „őrök Időkre“ Az amerikai—panamai szerződés értelmében az Egyesült Államok tízmillió dolláros „örökáron” a Pana­ma -satorna és a hozzá tar­tozó 1432 négyzetkilométe­res csatornaövezet birtokába jutott. Ezenfelül mindössze évi negyedmillió dollár ille­téket volt köteles fizetni. M 936-tól ezt az évi összeget 430 ezer dollárra, 1952-től 1 millió 930 ezer dollárra emelték. Figyelembe véve az amerikai valuta érték- vesztését, mindez nem sok­kal több, mint az eredeti összeg). Az első amerikai mérnö­kökkel együtt tengerészgya­logos osztagok érkeztek, majd az első gépekkel együtt rakodták ki az akkortájt je­lentős fegyverként számon tartott 40,6 centiméter kali­berű ágyúkat. Amikor 1913- ban ténylegesen elkészült a csatorna, és húsz tonna di­namit felrobbantásával el­tüntették az utolsó gátat is, a vízi út két partján kialakult a csatornaövezet képe is. Ezt, a Panamát gyakorlati­lag kettészelő „államot az államban” amerikai katonai kormányzó igazgatja, védel­mét tizenkétezer tengerész- gyalogos biztosítja, de a köz­rendre is amerikai rendőrök ügyelnek. Húsz támaszpont kapcsolódik egymáshoz, és "őrt Gulickban található az úgynevezett zöldsapkások kiképző bázisa. Ebben az év­században az Egyesült Álla­mok harmincnégy alkalom­mal használta fel a csator­naövezetet a különböző la­tin-amerikai országok elleni beavatkozás egyik kiinduló­pontjául. Pticcsok körhintája Az övezeten túli Panamá­ban is csaknem maradékta­lan amerikai befolyás érvé­nyesült. Ha valamelyik ve­zető netán komolyan vette volna a függetlenséget, meg­indult a puccsok körhintá­ja, s addig forgott, amíg megbízható amerikabarát ál­lamfő maradt felül. A panamai állapotokra ta­lán legjellemzőbb Remón ez­redes pályafutása volt. A negyvenes években, mexikói és amerikai katonaiskolák után, Panama fegvVeres ere­jének, a nemzeti gárdának parancsnoka lett. Az ország tényleges uraként elnököket nevezett Itt. • váltott le. UMS őszén összehívott egy ban­kettet, ahol pohárköszöntőjé­ben bejelentette Jimenez el­nök félreállítását és saját vejének államfői kinevezé­sét. Ezután a palotába in­dult, hogy a mit sem sejtő elnökkel is közölje a hírt. Jimenez becenevén szólította a hadseregparancsnokot: — Hogy tehetted ezt. Chichi! Hiszen én nevezte­lek ki először rendőrfőnök­nek! — Nem leszek hálátlan, maradhatsz! — mondta az ezredes, majd visszatérve a bankettre, közölte elhatáro­zásának megmásítását. Később mégis megunta, hogy hivatalosan csak má­sodik legyen és maga vette át az elnöki posztot. Az ál­lamfői tisztségben új han­gokat hallatott, a csatorna­szerződés felülvizsgálatáról beszélt, s a terve ott wash­ingtoni utazásával kapcso­latban kijelentette: „Mostan­tól kezdve nem kérünk sem milliókat, sem könyöradomá- nyokat. Amit akarunk, az az igazság.” Ez valóságos jel­szó lett Panamában és szé­les körű egyetértésre talált. Már készen állt az ameri­kai útra, amikor 1955. ja­nuár 2-án a Juan Franco ló­versenypályán meggyilkol- ták. Utódja Ramon Guizadó, az amerikabarát alelnök lett. Néhány napon belül ki­derült, hogy a gyilkosok fel­bujtója Guizadó volt A* óriási felháborodás követ­keztében le kellett monda­nia, igaz, soha nem ítélték el. Tizenöt nap alatt - tehát három elnöke volt az or­szágnak. A nemzeti szégyen napja A függetlenség: mozgal­mat azonban nem lehetett visszaszorítani, és a latin­amerikai változások, k »Iono­sén a kubai forradalom, új bíztatást adtak. 1964 január­jában diáktüntetés robbant ki a csatornaövezetben, ahol az amerikai katonák Theo­dor Roosevelt szobra eR5tt a tömeg közé lőttek. Huszon­két halott és ötszáz sebesült maradt a kövezeten. Ezt a napot azóta is a nemzeti szégyen napjaként említik a panamaiak. Washingtonnak is be kel­lett látnia, hogy elkerülhe­tetlen némi rugalmasság. Tárgyalások kezdődtek az „örök időkre szóló” csator­naszerződés felülvizsgálatá­ról. Jó három évig húzód­tak, azután 1967 végén ered­ménytelenül megszakadtak. Látszólag minden maradt a régiben... Réti Ervin KOMMENTÁR Háromszáz páncélkocsi Washingtonban bejelentet-, ték, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya „regziegesea'’ feloldja a Pakisztánnal és In­diával kapcsolatos, két esz­tendeje érvényben lévő fegy­verszállítási tilalmat. A hír néhány fővárosban komoly felzúdulást keltett, de nem túlzás azt állítani, hogy vi­lágszerte legalábbis aggoda­lommal fogadták. , A tilalom feloldása ugyan az egymással nemrég még fegy­veresen szemben álló mind­két országra, Pakisztánra is, Indiára is vonatkozik — de ezt senki nem veszi komo­lyan. A washingtoni döntés nyilvánvalóan Pakisztánt tá­mogató elhatározás és ez már az első részletesebb informá­ciókból is kitűnik. India ál­lítólag valamiféle radarberen­dezést kap az USA-tól, ugyanakkor a Pakisztáni Isz­lám Köztársaság — aligha­nem első tételként — há­romszáz, csapatszállításra is alkalmas páncélozott jármű­vet. Veszélyes döntés ez, amely­nek politikai és távlati jelen­tősége sokka! nagyobb pilla­natnyi katonai horderejénél. A Jelek szerint nem keve­sebbről van szó, mint arról, hogy Washington újra látvá­nyosan vállalja a felelősséget a térség nehezen megszerzett egyensúlyának esetleges ^{el- borításáért. Az emlékezetes. Kelet-Pakisztán, vagyis a^mai Bangla DeSh kiválásával Vég­ződött indiai—pakisztáni há­borúban az Egyesült Államok — Pekinggel együtt — tá­mogatta Ajub Khan véres ak­cióit. India és a bengáiiai nép győzelme után úgy tűnt Washingtonban kénytelenek voltak megfelelő következte­téseket levonni az események alakulásából. Ez vált most kérdésessé a mind Pakisztán, mind a szubkontinens egésze szempontjából rendkívül ké­nyes időszakban. Bhutto pa­kisztáni elnök részben figye­lemreméltó reformokkal kí­sérletezik, részben igyekszik a szuperreakciős szoldateszkát nem magára haragítani. Nemrég például az elnök egy tartományi nyugtalanság el­fojtására azt a Tikka Khánt nevezte ki, akit rémtettel nyomán ..bengáiiai mészáros­nak” nevez a világsajtó. Nos, a háromszáz amerikai pálcélkocsi nem egyszerűen Pakisztánt erősíti, hanem Tikka Khant és a katonai klikket. Azt a csoportok, amely nem is olyan régen borította lángba a szubkontí- nenst és amely Bangla Desh pakisztáni elismerésének leg­főbb akadálya. Nemzetközi értekezlet Beriten a Kommunista Kiáltvány 125. évfordulóién A Kommunista Kiáltvány 125. évfordulója alkalmával a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága által Berlinben rendezett nemzet­közi értekezletet csütörtökön délelőtt nyitotta meg Erich Honecker, az NSZEP első tit­kára. Melegen üdvözölte a szocialista országokból, ka­pitalista államok kommunista és munkáspártjaitól és a nemzeti forradalmi pártoktó' érkezett 45 küldöttségei A nemzetközi fórum témá ja: „A munkásosztály törté nelml hivatása és a jelenkori forradalmi világfolyamat”. A tő beszámolót Kurt Hages professzor, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta „A Kommunista Ki­áltvány és a forradalmi vi- 1 ágfolyamat” címmel. Az értekezleten részt vevő háromtagú magyar pártkül­döttséget Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkás­áért Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora vezeti. A szovjet kül­döttség élén Borisz Ponomar- jov, az SZKP Politikai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság titkára áll. Az NSZEP küldöttségének veze­tője Erich Honecker első tit­kár. I

Next

/
Thumbnails
Contents