Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

íVti. mSrcítj* I5> rm *T-VAGYAIiOWWÄÖ s. am Huszonöt éves a szocialista munkaversenymozgalom Huszonöt évvel ezelőtt, 1948 márciusában, a csepeliek kezdeményezésére, az 1848-as szabadságharc centenáriuma tiszteletére március 15-én több százezer dolgozó részvé­telével szocialista munkaver­seny indult az ország újjáépí­tésének mielőbbi befejezésé­ért, majd a fejlődés gyorsítá­sáért. A negyedszázados év­forduló alkalmából a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom tapasztalatait összegezve a SZOT-ban a következőket mondották az MTI munkatár­sának : — Huszonöt év távlatában is csak a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján szólha­tunk dolgozóinkról, akik az ország felszabadulása után ál­dozatkészen vettek részt a széncsatákban, a közlekedés, a termelés helyreállításában. A dolgozók tettrekészségét fejezi ki kezdettől a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom. amelynek nagy szerette volt és van ma is a termelőerők gyors fejlődésében, a szocia­lista iparosításban, a korszerű közlekedés és kereskedelem létrehozásában, a szocialista mezőgazdaság kiépítésében és f ejl esztésében. — A munkaverseny-mozga­lom az úiiáéoítés kezdetétől a szocialista brigádmozgalom létrejöttéig nagy utat tett meg. Időközben voltak átme­neti visszaesések; az ötve­nes években a szocialista munkaversenv ösztönző ere­jét csökkentették a politika! és gazdasági é'ptben elköve­tett hibák: a túlzott közpon­tosítás. a bürokratizmus. A formalizmus, a verseov kam- nánvszeWísége. Mindez azon­ban nem kisebbíti azt a tör­ténelmi ténvt, bnev a mun- kaversenv-mozenlom m'm- káoocztáivunk nnmr npuot***- koláia. a szocialista építés alapvető eszköze. — Az utóbbi másfél évti­zedben a versenymozgalom sok új Vonással gazdagodott, szorosabban kapcsolódott a mindennapi feladatokhoz. Valóban munkahelyi mozga­lommá vált, amelynek fel* adata, hogy keresse az éssze­rű, hatékony és gazdaságos munka módjait. A gazdasági reform bevezetése óta a ver­senymozgalom résztvevői számára is világosabbá vált, hogy csak az a munka hasz­nos, amely valóban a társa­dalom, a lakosság igényeit elégíti ki. Ehhez természete­sen elengedhetetlen a jó vál­lalati vezetés, de az Is nélkü­lözhetetlen, hogy a dolgozók szakképzettsége, műveltsége gyarapodjék, s az egész kol­lektíva lépést tartson a köve­telményekkel. Ezt minde­nekelőtt a szocialista brigá­dok ismerték fel, hazánkban jelenleg már 120 ezer szo­cialista brigád több, mint 1,2 millió dolgozót tömörít, s bár képzettségük, aktivitásuk kö­zött nagy a különbség, min­denütt a szocialista brigádok mutatnak példát. — A szocialista brigádmoz­galom éppen példamutatásá­val és kezdeményezéseivel az üzemi demokrácia bővítésé­hez is egyre jobb feltételeket teremt. A gazdasági Vezetők egyre több helyen kérik a brigádok véleményét, javas­latait döntéseikhez, a válla­lat, a népgazdaság érdekében végzett munkájukhoz. — A párt X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság is hangsúlyozta a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tésének jelentőségét, az Elnö­ki Tanács és a kormány a versenyben kiemelkedő ered­ményt elérő dolgozók, kollek­tívák. nagyobb erkölcsi és anyagi elismeréséről intézke­dett. — Az utóbbi években köz­ismerten bővültek a jó mun­ka jutalmazásának lehetősé­gei. 1970. január 1-én lépett életbe a szocialista brigádok kitüntetésének és munkájuk elismerésének új rendszere. Azóta a bronz-, az ezüst- és az aranyéremmel kitüntetett brigádtagoknak az egyes fo­kozatokkal arányban álló pénz-, vagy egvéb jutalom jár vállalati forrásokból. Sok helyütt természetesen nem­csak a kötelező esetekben ju­talmaznák a brigádokat. ame­lyek évente körülbelül 200— 300 millió forint Oltalomban részesülnek. A Miniszterta­nács és a S^rtT külön meg­szabta a vállalat kiváló hri- gádia kitüntetéssel iáró ösz- szeceket. s lehetővé tette hogy ez a iutalom ne terhelte a vállalat részesedési alantét — Egy-egy év, vagy ötéves tervidőszak kiemelkedő mun­kája alapján a minisztériu­mok, illetve a Miniszterta­nács és a SZOT külön jutal­mazza az arra érdemes válla­latokat Magasabb szintre emelték az Mt—SZOT vörös zászlajáért folyó vetélkedést azzal, hogy e kitüntetést a jö­vőben egy egész ötéves terv­időszak teljesítményei alap­ján ítélik oda, s a vele járó összegek is természetesen ma­gasabbak lesznek. Brigádok, kiváló munkacsoportok is magas jutalomban részesül­nek, mint például Állami-díj­ban, sőt az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alap­ján a Munka vörös zászló ér­demrendjét is elnyerhetik a kiemelkedő eredményeket el­érő munkacsoportok, szocia­lista brigádok. — Valamennyi vállalat ve­zetőinek érdeke, hogy a leg- messzebbmenően megbecsül­je, újabb kezdeményezésekre ösztönözze a dolgozókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit. A legfőbb teendő továbbra is a munka haté­konyságának javítása, a gaz­daságosabb termelés. E fela­datok jegyében bocsátották ki a minisztériumok és a szak- szervezetek a szocialista fnunkaverseny Idei irányel­veit is. 1973 első eredményei arról tanúskodnak, hogy a korábbi kedvező tendenciák folytatódnak, ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatok jelentős részénél a Vezetés javulásával együtt a szocia­lista munkaverseny a nép- gazdasági tervek, programok megvalósítására serkenti a vállalati kollektívákat. Milyen változások lesznek az egyetemi-főiskolai felvételi eljárásban ? f álaszolnak a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei Az oktatáspolitikai párt. határozat alapján döntés született az érettségi és a felvételi vizsga közelítésére. Ennek végrehajtásaként már az idén több, új intézkedés lép érvénybe. A fiatalok tíz­ezreit érintő intézkedések részleteiről beszélgetett a Művelődésügyi' Minisztérium illetékeseivel Szőke Sándor, az MTI munkatársa. — Hogyan dőlt el a ..pontszám” sokat vita­tott kérdése? — Átmenetileg 1973-ban a középiskolai eredményeket az összpontszám szempontjá­ból kétféleképpen kell meg­állapítani, és a tanulóra néz­ve kedvezőbbet kell figye­lembe venni. A felvételi tárgyakból szerzett középis­kolai osztályzatok átlagát a két vagy három felvételi tantárgy osztályzatából kell kiszámítani. Az eddigi gya­korlattól eltérően nem há. rom. hanem csak két tanév végén szerzett osztályzatot kell figyelembe venni. Ez ál­talában a harmadik és a negyedik osztályt, a gimná. ziumban a kémia és a föld­rajz esetében pedig a máso­dik, és a harmadik osztályt jelenti; első osztályos ered­ményt semmiképpen sem szabad alapul venni. Ha a pályázó 1972-ben vagy előbb, illetve esti vagy le­velező tagozaton érettségi­zett, a számára kedvezőbb pontszámítási módszert — vagy a nappali, vagy az esti-levelező tagozat mód­szerét — kell alkalmazni. Ez utóbbi a középiskolai eredményeket telieeen fi­gyelmen kívül hagyja, és csak a felvételi vizsgák alapján szerzett — maxi­málisan 20 pontot veszi fi­gyelembe. — Mit kell tudni n kö­zős matematikai írás­beli vizsgáról? ' — Az idén nappali tago­zaton érettségizők számára közös írásbeli felvételi és érettségi vizsgára kerül sor, kísérletképpen matematiká­ból. Azok a tanulók tehát, akik olyan felsőoktatási in­tézményekbe pályáznak, ahol a matematika felvételi tárgy, 1973. május 12-én (szombaton) a számukra megyénként kijelölt közpon­ti helyen írnak matematikai írásbelit. Ez a dolgozat az érettséginek Is része és a felvételi vizsgának is. — Milyen szervezi:' feladat hárul a középls kólákra? — A középiskolák kézhe- fogják kapni azt a miniszté riumi intézkedést, amek szerint a megyei (fővárosi) tanácsok művelődésügyi osz­tályai útján márciusban je­lenteniük kell a közös írás­belin részt vevő tanulók számát. A minisztérium kéri a középiskolák igazgató, inak segítségét abban is, hogy az előrehozott írásbe­'KÉT ÖREG Születésük óta szomszédok. Együtt cseperedtek fel, együtt jártak iskolába, de az már nagyon régen volt Katoná­nak is egyszerre mentek, együtt szolgáltak és együtt járták meg a frontokat. Ez is nagyon régen volt — még az első világháborúban. Gyula bácsi megsebesült, ezért ha­marább került haza. János bácsi megjárta az olasz fron­tot is. Tavaly együtt ünnepelték születésnapjukat, a nyolcva- nadikat. Gyula bácsi menye főzte a vacsorát mert Gyula bá­csi már özvegy és a fiával él. János bácsi vitte a bort, mert neki van szőlője. Kert­jében öreg szilvafák is van­nak és János bácsi az őszön még felmászott a legmaga­sabb fára is, ki a hajlékony ágakra, hogy az utolsó sze­mig leverhesse a szilvát. A fa tetejéről kiabált át szom­szédjának, Gyula bácsinak: — Na, komám! — kiáltotta. — Gyere fel te is! De Gyula bácsi csak a fe­jét rázta, ö már nem. 6 már szédül annyira magasan. Az idén, február végén kis­sé búslakodó hangon Gyula bácsi így szólt János bácsi­hoz: — Na, komám, most már nyolcvanegy... Megöreged­tünk. — Te meg. de én nem — hetvenkedett János bácsi. — Miért? — kérdezte Gp’i la bácsi. — Mért te fáért ősszel is felmásztál a szilva­fára? Azzal legénykedel...? Mindegy az. Neked is csak nyolcvanegy a nyolcvanegy... — Nekem nem, mert esak huszonegy — így János bá­csi. — Én most vagyok az igazi legénykorban... — Ott, ott, a fene, aki meg­eszi azt a bolondos eszedet. Majd elválik,' melyikünknek vájják elébb a gödröt. — Az mindegy, de ha én halok meg elébb, én akkor is sokkal fiatalabb leszek, mint te... — Már mért lennél fiata­labb...? — Ej. komám, látszik, hogy te csakugyan öregszel — mondta János bácsi és neve­tett. — Hát már elfelejtetted, hogy év február 29-én szület­tem? Így nekem csak négy­évente rqvszet van születés­napom. Eddig összesen húsz­szor. Ezért nekem még csak n húszón eayedik járja... — Az ám. csakugyan — mélázott Gyula bácsi. Te február 29-én születtél, én meg március elsején... De Az időnk csak egy és ugyanaz... In. iá li matematika felvételi vizs. ga miatt a „Jelentkezési la- pok"-at a felsőoktatási in­tézményekhez a tavalyinál előbb — április 15-ig küld­jék meg. — Milyen feladatok várnak a vizsgázókra? — A közös írásbeli vizsga lebonyolítása országosan egységes feladatsor alapján történik. Ugyanazokat ‘a fel­adatokat kell tehát a gim­náziumi és a szakközépisko­lai tanulóknak megoldani- ok. ebben nincs eltérés a továbbtanulás iránya szerint sem. Legalább nyolc fel­adat szerepel majd a közép­iskolai tanulók közül a jobb felkészültségnek, tehát a rendelkezésükre álló 150 perc alatt képesek azokat megoldani. Szögfüggvény, táblázat használatára nem lesz szükség. —- Hogyan javítják, értékelik a dolgozatokat? — Az írásbeli dolgozato­kat névtelenül (számozva) kapják meg a középiskolák matematikatanáraiból és a felsőoktatási intézmények oktatóiból álló javítócso- portok. A javítás részletes és objektív értékelési útmu­tató alapján történik, amely tartalmazza a feladatok (részfeladatok) helyes meg­oldásáért adható pontszá- mot. A javítóknak a dolgo­zatokról három példányban értékelési lapot kell kiállíta- niok. Ez tartalmazza az egyes feladatokért (részfel­adatokért) adott pontszámot. és ezek összegezését. A ki­javított, és értékeit dolgoza­tokat a számozás alapján azonosítják, és az egyik értékelési lappal együtt megküldik annak a középis­kolának, ahol a pályázó érettségizik. Az értékelési lap másik példányát az il­letékes felsőoktatási intéz­mény kapja, a harmadik példány pedig letétben ma­rad. A dolgozatokat a szó­beli érettségi után a közép­iskola haladéktalanul meg­küldi annak a felsőoktatási intézménynek, ahová a ta­nuló pályázott. A középisko­la tehát e dolgozatok helyett az értékelési lapot őrzi meg. — Van-e változás a „többiek” érettségi vizs­gáin? — Azok a tanulók, akik nem pályáztak olyan intéz­ményekbe. amelyekben a matematika felvételi tárgy, az iskolában írják meg a matematika érettségi dolgo­zatot a szokásos módon, öt óra alatt. Ez szintén leg­alább nyolc, a közös írásbe­liéhez hasonló nehézségi fo­kú feladatot tartalmaz. — Kell-e a jeleseknek dolgozatot írniok? — Ha a továbbtanulás ér­dekében ez szükséges. ak­kor a közös dolgozatot meg kell a pályázónak írnia. Az érettségi szempontjából azonban ezt nem kell érté­kelni. Akinek a matematika nem felvételi tárgy, változat­lanul felmentést kaphat az írásbeli alól a második, a harmadik, és a negyedikben elért jelese alapján. — Mi a teendőjük a külföldi ösztöndíjra pá­lyázóknak? — A pályázók egy része értesítést kapott, hogy a ja­nuári felvételi vizsgán nem felelt meg, ők tehát ugyan­úgy készülhetnek a további vizsgákra, mint azok a tár­saik akik nem pályáztak. Akik május elején arról kapnak értesítést, hogy kül­földi ösztöndíjban részesül­nek. azoknak az iskolában kell érettségi dolgozatot ír­niok, kivéve, ha az érettsé­gi vizsgaszabályzat szerint felmentettek. — Vannak-e további változások a felvételi­ben? — Technikai vonatkozás­ban vannak. A Pécsi Ta­nárképző Főiskola szombat- helyi kihelyezett tagozatára például a korábbi jelzéssel ellentétben az ország egész területéről lehet jelentkezni. Uf képzési formaként a Miskolni Nehézloart Műsza­ki Egyetem gépészmérnöki karán rendszerszervező üzemmérnöki képzés is in­dul szeptembertől esti és le­velező tagozaton. S még egv: a május 12-i matematika írásbeli után. az idei egve. térni felvételi vizsgák kez­detének időpontja nem jú­nius 28-a, hanem június 25-e lesz. A felvételi vizs­gákat július 31-ig fejezik be. Javuló munkakörülmények, kevesebb baleset Ülést tartott as ÉDObZ ni eg yebi zol le ág a Március 14-én a Nyíregy­házi Konzervgyárban kibő­vített ülést tartott az ÉDOSZ megyebizottsága. Az ülésen egyetlen napirend szerepelt: a megyebizottság múlt évi munkájának érté­kelése. Egyebek között elmond­ták: a szakszervezeti mun­kának is köszönhető, hogy megyénk 10 élelmiszeripari vállalata 1972-ben 373 mil­lió forinttal növelte terme­lési értékét. A vállalatok által elért árbevétel megkö­zelíti az 5 milliárd forintot. Megyénk élelmezésipari dől. gozói tavaly 8—19 százalékos béremelést kaptak. A2 érté. kelők elismeréssel szóltak a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat 7,2 százalékos, a Nyíregyházi Konzervgyár 6 százalékos és a húsipari vál­lalat 5,1 százalékos saját erőből történő béremeléséről. Az ülésen hangsúlyozták: az elmúlt évben tovább ja­vult áz élelmiszeripari dol­gozók munkabiztonsága, egészségi és szociális ellátá. sa. Az iparban a szakszer­vezet segítségével javultak a munkakörülmények. Főleg az egészségre ártalmas mun. kahelyeken történt lényeges javulás, de a nehéz fizikai munka gépesítése terén is ielentős előrelépés történt 1972-ben. Különösen a kon­zervgyár. a húsipari vállalat és a tejipari vállalat vásá­rolt jelentős értékű rakodó­gépet. tankkocsit és szállító- targoncákat Korszerűbbé vált a termelés — és köny. nyebb lett a dolgozók mun­kája — az Ú1 nyíregyházi kenyérgyárban, az új tej­porgyárban, a szeszipari vállalatnál és a húsipari vállalatnál. Javulás tapasztalható az egészségre ártalmas munka­LAPSZÉLEN helyeken is. Ezeken a mun­kahelyeken tavaly kor­szerű védőfelszereléseket kaptak a dolgozók, javult a védőételekkel és italokkal való ellátás is. Az előző évhez viszonyítva hatéko­nyabb lett a balesetoktatás. A szakszervezet szervezésé­ben filmvetítéseken, tan­folyamokon és egyéb foglal­kozásokon oktatták a dol­gozókat a balesetvédelemre. Átszervezték a munkavé­delmi őrhálózatot, munkavé­delmi ismeretekből több száz dolgozót vizsgáztattak le. Ezek eredményeként 14 százalékkal kevesebb bal­eset fordult elő az iparban, mint 1971-ben. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma 32 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben. Javult a szociális ellátottság a konzervgyárban, a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalatnál, a tejipari vál­lalatnál. a sütőiparban és a növényolajipari vállalatnál. Valamennyi vállalatnál kor­szerűsítették az ebédlőket, a mosdókat, az öltözőket, vagy újakat építettek. Ta­valy az iparban 1 millió 85 ezer forinttal támogatták a dolgozók lakásépítését. A szakszervezet javaslatát alapul véve osztották el az említett összeget. Az ülésen elmondták, hogy tavaly a szakszervezet 42 tanfolyamot szervezett 1163 hallgatóval. A mű­helybizottsági tagok és a bi­zalmiak számára valameny. hyi vállalatnál továbbképző tanfolyamot szerveztek. Az olvasómozgalom kiszélesí­tésére és a továbbtanulásra is nagy gondot fordított ta­valy a szakszervezet. (nibridi) lej és kenyér Két jó hír az elmúlt napok jelentéseiből: több tejet es tejterméket eszünk — illetve iszunk — és javult a kenyér, meg a péksütemények minő­sége. És egy rossz: most már csak azt kellene elérni, hogy ide­jében hozzájussunk. Ezt is mi írtuk, többször. Például: dél­után, amikor a háziasszony bevásárolni ment, elfogyott a kenyér és nem lehetett már tejet kapni az üzletekben. A kereskedelem általános válasza is közismert. Amit a reggelt járatok hoznak, az utolsó néhány vevő elől el­fogy. Néha megmarad, óva­tosan rendelik ezért, főleg a tejet. Főleg, ahol • hűtőlánc nem teljes — a tejgyártól a hígtartásig. Van természetesen vissza­térítési ráta, károsodási visz- szajelentés. de azzal gond van. A tejipari vállalat vi­szont most, hogy egy sor új szállítókocsit vásárolt, kísér­letre szánta el magát: mi len­ne, ha délután vinnék ki a tejet? Főleg ott, ahol a házi hűtőszekrények és a kora reg­geli bevásárlás elkerülése mi­att a késő délutáni órákban veszik a másnap reggelire valót. TiszalÖkön és Tiszavas- váribah próbálták ki először az új módszert, a legnagyobb sikerrel. Ugyanis a délután vásárolt tej viszont másnap reggel még friss. Ezért van sikere a két első rendszeres délutáni járatnak- (Természetesen nagyobb he­lyeken, forgalmas, központi üzletekben eddig is volt, ez­után is lesz délutáni járat is, reggeli kihordás is.) Ha már délután tejet vá­sárol valaki, egyúttal szeret­né a friss kenyeret, vagy péksüteményt is megvenni hozzá. Ez főleg a legtávolab­bi falvakban, külterületeken nehéz. De megvalósítható. A kisebb fogyasztású üzletekbe a tejioar és a sütőipar eddig is társult- ugvanaz a járat vitte eddig is a tejet és a ke­nyeret. Mép közös szaküzlete is van a két vállalatnak. De a kis élelmiszerüzletek e<rv- fórmán vevői mind a kettő­nek. A délutáni járat ezekén a helveken a friss sütésű ke­nyérfélét is ki tudná szállíta­ni. fen*

Next

/
Thumbnails
Contents