Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

WíS. märcius S. Elvégezte: a EGY ESZTENDŐ SZAK- SZERVEZETI MUNKÁJÁT elemezte legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége. Megyénk szakszervezeti mozgalma az elmúlt esztendőben jelentős mértékben járult hozzá azok­hoz a sikerekhez, amelyek Szabolcs-Szatmárban szület­tek. Tevékenyen segítették a megye politikai, gazdasági, kulturális és szociális céljai­nak megvalósítását. Szakszervezeteink, azok ve­zetői és aktivistái mindent megtettek azért, hogy a dol­gozók élet- és munkakörül­ményei, szociális és kulturális ellátottsága 1972-ben tovább javuljon. Ez az eredmény an­nak is betudható, hogy a múlt évben tovább erősödött a ve­zető testületek és a szakszer­vezeti tagság, a dolgozók kap­csolata. Következetesebben érvényesült a szakszervezeti és az üzemi demokrácia. A megye szakszervezetei sa­játos eszközeikkel segítették a gazdasági építőmunkát, a tervezés színvonalának javí­tását, a szocialista munkaver­seny és a szocialista brigád- mozgalom további erősítését. Megállapította az elnökség, hogy a jövőben az eddigiek­nél jobb munkára van szük­ség a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom elterjesztése érde­kében. Értékelve az újító­mozgalmat rámutatott, hogy még mindig tapasztalható az újítások elbírálásának az el­húzódása, s az anyagi-erköl- esi elismerés sem minden­kor felel meg a végzett mun­kának. Rámutatott arra, hogy a feladatterveknek és a pályá­zati kiírásoknak a jövőben megfelelő időben kell elké­szülniük. Ezzel elősegíthetik az újítómozgalom tekintélyét, a felkészülést. Megállapította az elnökség, hogy bár bizo­nyos sikerek születtek a kor­szerű üzem- és munkaszer­vezés módszereinek alkal­mazásában, még korántsem használják ki adott lehetősé­geiket az üzemek, vállalatok. Az üzem- és munkaszervezés fontos része a munkások szak­mai képzése és továbbképzé­se. Tapasztalták, hogy ezzel kapcsolatban nem minden vállalatnál készítették el a kormányhatározatban rögzí­tett feladattervet. így késik a megvalósítás is. Elemezték a kollektív szerződések érvé­nyesítését is. EREDMÉNY. HOGY A Szakszervezetek közre­működésének eredményeként is az utóbbi időben csökkent a munkaerő mozgása a me­gyében. Felhívta a figyelmet az elnökség arra, hogy a jövő­ben ezt tevékenyebben szük­séges segíteni azért, hogy még ésszerűbb munkaerő-gazdál­kodás valósuljon meg. Foglalkozott az elnökség a beruházási politika érvénye­sítésével,- a dolgozók világ­nézeti nevelésével, művelődé­sével. Különösen nagy gon­dot fordítottak a \ dolgozók politikai tömegoktatásának a szervezésére. Tavaid 573 tan­folyamon csaknem 14 ezer hallgató vett részt, örvende­tes. hogy a nők aránya 44 százalék volt. Rámutattak azonban az égető gondokra. Ezek között első, hogy a szer­vezett dolgozóknak a fele még mindig nem rendelkezik az általános iskola 8 osztályával Megkülönböztetett gondot fordítottak a szakszervezetek a munkás-paraszt szülők te­hetséges gyerekeinek tanítta­tására. képzésére. Ennek ér­dekében továbbképzési szak- kö’-aVet szerveztek az általá­nos iskolák 7—8. osztályában és a közéoiskolák I—II. osztá­lyaiban. Ezek eredményessé gét bizonyítja, hogy e fiata­lok 90 százalékát vették fel a középiskolákba, ahol az első­másod év után tanulmányi eredményeik nem romlottak E munkás-paraszt tanulók gondozását jelenti az is, hogy az SZMT Móricz Zsigmond művelődési házában nyári időszakban 250 fiatal részére tartottak javítóvizsgára tör­ténő előkészítő foglalkozást Értékelte az elnökség a test­nevelés és a sport területén elért eredményeket, majd a dolgozók egészségvédelmének m helyzetét elemezte. Az SZMT, a szakmai megyebi­zottságok és az alapszerveze­tek többsége rendszeresen értékeli a munkavédelem helyzetét. Ennek is köszönhe­tő, hogy tervszerűbbek a munkavédelmi ellenőrzések. Tavaly az SZMT munkavédel­mi felügyelői 466 ellenőrzést végeztek, 369 esetben intéz­kedtek jegyzőkönyvileg a hibák megszüntetése érdeké­ben. Csaknem 100 esetben rendelték el gépek, berende­zések üzemelésének meg­szüntetését balesetveszélyük miatt. Gazdasági vezetőket 15 esetben köteleztek pénzbír­ságra, több ellen fegyelmi, illetve bűnvádi eljárást kez­deményeztek. TAVALY AZ ÜZEMI BAL­ESETEK több évi emelkedé­sét is sikerült megállítani, így a munkából kiesett munkana­pok számát csökkenteni. Vi­szont továbbra sem javult megfelelően az üzemi balese­tek kivizsgálása és a baleset- elhárítási oktatás. Ezeken szükséges javítani. Behatóan foglalkoztak a társadalombiztosítással és az üdüléssel. Különös gondot fordítottak a nyugdíj előtt ál­ló és a már nyugdíjasokkal történő foglalkozásra, a nagycsaládos és sokgyerme­kes alacsony keresetű dol­gozók élet- és munkakörül­ményeire. A szakszervezet 40 üzemben vizsgálta meg a nyugdíjasokkal való foglal­kozást, a tovább dolgozó nyug­díjasok élet- és munkakörül­ményeit. A megye 12 legna­gyobb üzemében külön elő­adások keretében ismertették azokat a rendeleteket, ame­lyek a nyugdíj előtt állókat és nyugdíjasokat érintik. Az SZMT a nőbizottságával együtt 28 üzemben vizsgálta a nagycsaládos, sokgyerme­kes, x’alamint a gyermekeiket egyedül nevelő anyák élet- és munkakörülményeit. örvendetes, hogy 1971-hez viszonyítva 1972-ben növe­kedett az üdültetésben részt vevők száma. A kedvezmé­nyes felnőttüdültetésben 6646-an vettek részt, szanató­riumi gyógyüdülésen 187. családos üdültetésen 1024 felnőtt és 385 gyerek. A kü­lönböző gyermeküdültetési típusokban összesen 1060 gye­rek üdültetését bonyolította le a szakszervezet. MEGYÉNK SZAKSZER­VEZETT MOZGALMÁNAK továbbra is egyik fő gondja a megyebizottság nélküli 22 alapszervezet munkájának megfelelő segítése. A szerve­zeti életről szólva az elnökség megállapította, hogy 1972-ben 1971-hez viszonyítva 4673-mal gyarapodott a taglétszám. Farkas Kálmán KISVÁRBA ŰJ LAKÓTELEPÉN épül az ÉPSZER kivitelezésében az első 84 lakásos családi ház alagútzsalus eljárással. A tervek szerint az új városrészen 500 lakás ’ •!pitének fel. (Elek Emil felvétele) Kétezer-ötszázán vannak Miinkásforum a konzervgyárban Megyénk egyik legnagyobb üzemében, a Nyíregyházi Konzervgyárban munkásfó­rumot tartottak. A 2500 em­bert foglalkoztató vállalat vezetői a mindennapi érte­kezleteken túl a dolgozókkal az őszinte, a nyílt beszélge­tésnek e modern formáját választottált. A „beosztottak” kérdeztek, a „vezetők” vá­laszolták. Téma a közös gond volt. Régi problémája a válla­latnak a gépesítés. Az idei feladat a belső anyagmozga­tás gépesítése. A tavaly vá­sárolt mini targoncákat kí­vánják munkába állítani. Uj gépeket nem vásárolnak 1973-ban. Hiányos kapcsolatok A megye vásárlóit érdeklő kérdése volt a Madame Curie szocialista brigádnak, íme: A készáruraktárban található értékcsökkent áruk­ból miért nem lehet a nyír­egyházi üzletekben, vagy a gyárban kapni? „őszintén válaszolt az igazgató: A rossz helyi kereskedelmi kapcsola­taink miatt.” Annak ellené­re, hogy a konzervgyár nyolcvanöt százalékban ex­portra gyárt, többet kellene törődnie a „hazai” piaccal is. Kétségtelen, egy kereskedel­mi szerződés megkötéséhez két fél kell. A vásárlók ér­deke az. hogy olcsóbb áru­hoz jussanak. A nagyobb vá­laszték megkívánja, hogy a kereskedelem és az ipar kö­zött jobb legyen a kapcsolat. Ezért a vállalat vezetői a közeljövőben felveszik a kap­csolatot a nyíregyházi üzle­tekkel. Lehetővé teszik a gyár dolgozóinak, hogy a leértékelt termékekből vásá­rolhassanak. Ezt a célt szol­gálja az idén átadásra ke­rülő bolt. melyet az üzemben nyitnak me« Jobb összhangot! Szezonban gyakran látni a gyár előtt hosszú kocsisoro­kat. A pótkocsik is megpa­kolva teli ládákkal. Nincs elegendő nyersanyagtároló. S ha szorítanak is egy kis he­lyet, akkor sern tudják azon­nal feldolgozni. A nyers­anyag beszállítása és feldol­gozása nincs összhangban Mi az egyetlen megoldás? Az árukat szállító gazdasá­gokkal, termelőszövetkeze­tekkel megállapodni — ezek­re a zsúfolt napokra — egy érkezési sorrendben. Ezt igyekeznek megoldani az idei szezonban. A vállalat minden dolgo­zóját érintő kérdésről — a bérezésről — is szó volt a fórumon. A konzervgyárban bértömeg-gazdálkodás van. A fizetés, a prémium a telje­sítménytől függ. Az ország­szerte aktuális béremeléssel kapcsolatban az igazgató el­mondta. hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően valósítják meg a márciusban esedékes bér­rendezést. A szak- és segéd­munkások bérfejlesztésével a termelési tanácskozásokon foglalkoznak. Itt döntik él — a dolgozókkal közösen—, hogy ki. mennyi fizetéseme­lést kapjon. Lakás, verseny, légkör 1972-ben a nyereségi alap­ból több, mint kétszázezer forinttal támogatta a gyár a fiatalok lakásépítését. Az idei támogatás összege is a nyereségtől függ. Amint a párttitkár elmondta, a gyár dolgozóin múlik, hogy a la­kásépítő fiatalok mennyi tá­mogatást kapnak. Ez az összeg előreláthatóan össze­sen százhatvanezer forint. Csak néhány fontos kér­dést emeltünk ki a sok kö­zül. A többi is ezekhez ha­sonlóan a dolgozók közös gondjaival, problémáival foglalkozott. A sportolási le­hetőségtől a szocialista bri­gádok versenyéig. Nincs le­hetőség valamennyi felsoro­lására. A kérdéseknek és a válaszoknak azonban volt egy közös vonásuk: őszinték, nyíltak voltak. Az üzemi de­mokrácia. a kiegvensúlyozott munka, a jó légkör kialakí­tásának ez elengedhetetlen feltétele. Ezt segítette ez a fórum is. Bakonyi László D. Bajlijev Nőnap — férfimódra Március nyolcadikan a nyakamba veszem a háztar­tás minden gondját, hadd pihenjen az asszony — ha­tároztam el az ünnep előtt. A nagy nap reggelén a szo­kásosnál korábban keltem, és óvatosan, hogy nejemet fel ne ébresszem, kiosontam a konyhába. Hol is kezdjem? Persze, ilyenkor reggelit szo­kás készíteni — súgta több éves tapasztalatom. Minden gondolatomat arra összponto­sítottam, hogy emlékezetem­be idézzem, mi a feleségem kedvenc étele — hosszas töprengés után a káposztás palacsinta mellett döntöt­tem. Gyorsan kabátba bújtam, és éppen beledugtam az uj­jam abba a fehér retikül- be. amelyben a kosztpénzt ‘ártjuk, amikor oldalbordám netsző hangja rezzentett issze: — Mit kotorászol a tás­kámban? — Egy Ids pénzt szeretnék kivenni, szivem... — Tegnap már kaptál! — méltatlankodott. — Már el­költötted ?! Nem akartam idő előtt felfedni a lapjaimat, így hát ravaszkodni kezdtem: — Kimegyek a piacra, ho­zok hagymát és káposztát. — Valahogy olyan furcsa vagy ma — fürkészett bi­zalmatlanul a feleségem. — Ma a te ünneped van, szivem — vágtam a szavába —, pihenj csak, ma én ve­zetem a háztartást. — No jól van, eredj, ad­dig én kitakarítok és meg- fürösztöm a gyereket —mo- solyodott el. — Szó sem lehet róla — szóltam ellentmondást nem tűrő hangon. — ígérd meg nekem, hogy leülsz és nézed a televíziót. Miután sikerült szavát vennem, hogy ezen a napon nem gyötri magát a háztar­tással, megnyugodva útnak indultam. A piac felé menet találkoztam a szomszédom­mal, látom, a zsebéből nylon­háló kandikál ki. — Te is?... Fél szóból is megértett: — Tudod, egyszer van nőnap egy évben, hát úgy döntöttem, hogy... — Stimmt — szakítottam félbe —, nálam is ugyanaz az ábra... — Micsoda véletlen! —uj­jongott. — Na gyerünk, ün­nepeljük meg egy pofa sör­rel. Betértünk a legközelebbi vendéglátóipari üzemegy­ségbe, ahol egy csapat régi cimborára bukkantunk. Mindegyikük zsebeben nylon­háló, némelyiküknél óriási bevásárlószatyor. Leteleped­tünk az asztalhoz, és habzó sör mellett elkezdtük ócsá­rolni a régi világot, amely a szépnemet évszázadokon át sötétségben és jogtalanság­ban tartotta, aztán fennen magasztaltuk a nemzetközi nőnapot, hogy életünk hű társainak megadta a mun­kához való jogot. Igaz, ké­sőbb elszontyolodtunk egy cseppet, mikor arról. esett szó, hogy az asszonyok visz- szaélnek a jogaikkal: abszo­lút kivették a háztartást a férfiak kezéből. De csakha­mar megvigasztalódtunk: re­mélhetőleg már nincs meßz- sze az idő, amikor nemzet­közi férfinap is lesz. amely visszaadja a férfiak jogait a háztartás irányításában — legalábbis ami a háztartási pénz kezelését illeti. Már estébe hajlott a nap, de mi fáradhatatlanul emel­tük tovább az egyik poharat a másik utón drága asszony­társaink egészségére, akik ma a mi határozott utasításunk­ra odahaza pihennek és szórakoznak. Sötétedéskor bontottunk asztalt. Csak akkor jutott eszembe, hogy tulajdonkép­pen miért is indultam el ha­zulról. Bűntudatos ábrázattai lép­tem be az ajtón. Ám vára­kozásom ellenére a felesé­gem ma nem haragudott. — Biztos már nagyon éhes lehetsz, szegénykém. Rögtön hozom a kedvenc ételedet, sütöttem neked az ünnepre egy kis káposztás palacsin­tát — mondta, miközben le­segítette a kabátomat.. Fordította: Zahemszfcy LaszK» LAPSZÉLEN Kowióto«an' Márciust írunk. At állami iparban, építőiparban dogo­zók ebben a hónapban ív ár magasabb fizetésért vég ik a munkájukat. Sokan az: ;s tudják, pontosan mennyiért, mások a körülbelüli számo- kát ismerik, egy-lcél nap múlva kapják kézhez a pon­tos értesítést, de vannak olya­nok is, akik előtt a saját bér­emelésük „titok”., örülhetnek, ha áprilisban értesítik róla őket. Valamelyik nap a Tv-lur- adóban egy munkásnő így nyilatkozott a béremelés ki­számításáról: „Nem nagy ügy.” Aztán rögtön bebizo­nyították, hogy igen nagy munkát ad sok embernek: több ezer adatot kell egyez­tetni. S azt is láthattuk, min­denütt igyekeznek, még a nagy gyárakban is március elején értesíteni akarják a munkásokat. Megyei példát is hozhatunk: a tanácsi iparban február végéne már mindenki személy szerint tudta, hogy mennyi fizetésemelést ka­pott. Ennek ellentéte Tisza- vasvári: az Alkaloida Vegyé­szeti Gyárban a munkások április 10-ig tudják meg mi jár a márciusi munkájuk után. Erre is mondhatnánk; hogy nem nagy ügy. htszea végül is megkapják a bér­emelést, a márciusi fizetése­ket már asxerkrt számolják. Csakhogy a béremelés po­litika ie. A munkásosztály megbecsülését fejezte ki eb­ben a párt és a kormány. És politika azért iß, mert az or­szág előbbre jutását csa« a munkásokkal, a munkájuk révén várhatjuk. A nagyobb bérért pedig becsületesebb, jobb munkát várunk. S ott, ahol már most tudják, meny­nyi ez a nagyobb bér, lehet is appellálni a dolgozóknál, adjanak többet a több kere­setért. Ott viszont, ahol el­vesztegetnek egy hónapot, a becsületből is ugyanennyit veszítenek, hiszen bárki meg­vonhatja a vállát: „Mit tu­dom én, mi jut nekem, majd ha látom, akkor dolgozom jobban.” Viszonylag rövidek voltak a határidők a béremelésnél. A kormány döntése után a mi­nisztériumok mégis igen ha­mar szét tudták osztani a pénzt a vállalatok között, mi­közben elveket határoztak meg, differenciáltak. Ugyan­ezt tették vállalaton belül is. és termelési tanácskozásokon, röpgyüléseken tárgyalták meg az elosztás módjait, elveit a tanácsi és minisztériumi iparban, cipőgyárban és gu­migyárban egyaránt, Nyír­egyházán, Nyírbátorban, vagy Kisvárdón és másutt. Kétszer ad, aki gyorsan ad — mondja a közmondás is. Ezt tartották szem előtt S ezért nem lehet szó nélkül el­menni az olyan vállalatok mellett, ahol ugyan kidolgoz­nak szép intézkedési tervet, csinálják is komótosan (akár akarják, akár nem, csinálni kell), csak éppen február vé­gére a vállalati „felső” veze­tésen kívül az elosztás elveit sem ismerheti más. Márpedig — újra leírjuk — a béreme­lés politika is egyben, s ott politizálnak jól, ahol azonnal cselekednek. KÉboS NHi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents