Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

' if. öféal MW. fehroär Ü A megyei NEB idei program/ób ót Vizsgálják a termelésszervezést, az üzemanyag-felhasználást A megyei tanács idei első ülésén jóváhagyta a magyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1973 *évi programját. Ennek meg jlelően több fontos, az egész megyét érintő vizsgá­latot végeznek a népi el­lenőrök. Erről kértünk tájé­koztatást Katona Lajostól, a megyei NEB elnökétől. Az első fél évben a tanácsi támogatások felhasználását elemzik. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az eddig felosztott támogatást a szervek a célnak megfelelően használták-e fel, s a támoga­tással milyen fejlődést érte! el. Megvizsgálják a folyékon;. üzemanyagokkal való gazdái kodást is. A statisztikai ada­tok és korábbi tapasztalától arra utalnak, hogy a közüle- tek folyékony üzemanyag (benzin, gázolaj) felhasználá­sa nem áll arányban a konk­rét teljesítményekkel (meg­tett kilométer, s olyan sajá­tos mutatók szerint sem. mint ton na/ki lométer, stb.). Ez arra enged' következtetni, hogy az üzemben tartók a gazdaságos felhasználás ér­dekében a járműállomány karbantartását és az üzem­anyag elszámolását nem min­denütt végzik megfelelően Ezért a népi ellenőrök kitér­nek arra, hogy a felhaszná lás során a takarékos gazdái kodás szempontjai és a tár­sadalmi tulajdon védelme érvényesül-e. Egy kormányhatározat vég­rehajtását, a megtett intéz­kedéseket elemzik a népi el­lenőrök. Az 1013-as kor­mányhatározatról, ismertebb nevén a nőpolitikái határo­zatról van szó. Ennek végre hajtását’ az ipar és kereske- .lelem területéi! tavaly vizs­gálták, most a mezőgazda­ságban dolgozó nőkkel kap­csolatban kívánnak áttekintést szerezni. Abból indulnak ki, hogy hazánkban a kereső nők közel egyharmada a me •.őgazdaságban él. Számará­nyuk és foglakoztatásuk sa­játos körülményei egyaránt megkövetelik a helyzet vizs­gálatát. A népi ellenőrök most konkrétan arra kérnek választ: a tsz-ek és állam' gazdaságok vezetői a hatá­rozat végrehajtásának érdé kében milyen intézkedéseket dolgoztak ki. Hogyan segítik a nők foglalkoztatási, anya­gi és szociális körülményei­nek javítását, továbbá szak­mai és általános továbbkép­zési lehetőségüket. Megtart­ják-e a nők védelmére vo­natkozó rendelkezéseket, s milyen támogatást élveznek munkahelyükön a családos anyák A második fél évben a leg­több gazdálkodó egységet érintő vizsgálat indul: az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének érvényesü­lését elemzik a népi ellenő­rök. Azt vizsgálják, megfe­lelően érvényesül-e a válla­lati komplex vezetés; a ter­melés elemei, így a munká­sok, alkalmazottak, a gépek, anyagok, a technológia, a készletek lehetővé teszik-e a feladatok maradéktalan vég­rehajtását. Fogialkoznak-e munkaerőképzéssel, munka- megosztás kialakításával, megfelelő-e a teljesítmény mérése, az anyagi érdekelt­ségi rendszer alkalmazása, gazdasági elszámolása. Foglalkoznak a termelő­szövetkezeti vezetők és al­kalmazottak bérezésének egyes kérdéseivel, s vissza­térnek egy 1970. évi elem­zésre: az építőipari terme­lésszervezésre. Akkor megál­lapították, hogy az építő­iparban az utóbbi években új építési, termelési módsze­rek alakultak ki. Az új mel­lett azonban még jelentős kapacitást képvisel a hagyo­mányos építési mód. A ko­rábbi vizsgálat tapasztalatai szerint a rohamos technikai fejlődéssel nem tart lépést a termelés előkészítése, ami hátráltatja a műszaki fejlő­dés kibontakozását. A mos­tani vizsgálat célja, liogy megállapítsák: két év alatt milyen változások következ­tek be az építőipari terme­lésszervezésben. Ezek a főbb vizsgálatok, ezeken kívül a járási NEB- ek és a községi népi ellenőr­zési csoportok saját munka­tervük alapján is több :— a területüket érintő — elem­zést, vizsgálatot végeznek. (m. s.) Mitől fényes a Vendégségben a nyíregyházi ifjúsági fúvószenekar próbáján Kottaállvány: '’30' darab (eb­ből 10 selejt). Eseménynap­ló: 1. Egyensapka: 40. De­rékszíj: 40. Kisdobszjj: 1. Nagydobszíj: 1. így sorakoz­nak egymás oután a leltári tételek. A hangszerek össze­sítése már nehezebb, több­ször utána kellene számolni, vegyes tulajdonban vannak. Az egyik saját, a másik a zenekaré, a harmadikat köl­csönbe kapták a zeneiskolá- 'tól. A leghangsúlyosabb szó­lamok 4 harsonán, 11 trom­bitán, 6 klarinéton szólal­nak meg. Próbál a nyíregy­házi úttörőházban a KISZ megyei bizottsága és az SZMT ifjúsági fúvószene­kara. ★ Baranyi József az együttes egyik lelke: a nagydob mö­gött. Fáradtnak látszik. Elő­ző nap 12 órát állt az eszter­gapadnál, a próba napján fél nyolctól négyig, ötre jött ide. A cipőgyárban dolgozik. Nyírpazonyra, ahonnan be­jár, a próbák napján későn kerül haza. Vagyis majdnem mindennap. Hétfőn és csü­törtökön az ifjúsági zenekar­ban játszik dobon. Kedden és csütörtökön, illetve szer­dán és pénteken — heten­ként váltva — a vasutas fú­vószenekar trombitása mái három éve. Az ifjúsági zene­karban is trombitásként kezdte. Aztán dobost keres­tek: elszegődött. Azt mond­ja, a trombitát csak azért folytatja, hogy el ne felejtse a hangszert. Meg azért is. mert tíz év után már nem lehet abbahagyni. A dob tet­szik, s nem igaz, hogy bárk; tud dobolni. Még a kottais meret sem elég, a zenekar hangzásához igazodva a hangerő a legfontosabb. Azt pedig, hogy hol halkabb, hol erősebb, csak az tudja visz- szaadni, aki megérzi a ze­nét. Nem kutatta az okokat- miért itt tölti a szabad ide­jét. Egyszerűen csak szereti ★ „Szuhár Valéria vagyok, nyolcadik osztályos, Ibrány- taol járok be, édesapám tűz­oltó, édesanyám háztartás­beli.” A szabályos és szűk­szavú bemutatkozás egy pi­civel sem árul el többet a kislányról, mint amennyit ta­nárai, társai tudnak róla. Minden válasza tartózkodó. Félmondatokból áll össze a kép. — Hogy Ibrányból ha­tan járnak, kisebbek, na­gyobbak, nem kell a szülők­nek aggódni, vigyáznak egy­másra. — Hogy szívesen vál­lalja a bejárás nehézségeit, bár olyankor későn kerül haza. — Hogy a bejáróknak és a két órakor végző dél­előtti műszakosoknak a pró­ba kezdetéig nincs hova menniük. -— Hogy a község­ben kihelyezett zenetánítás van, s zeneiskolai tanárok ébresztgették a muzsika iránti kedvet, szeretetet. — Hogy nem tudja megmonda­ni miért, csak úgy szereti a zenét. — Hogy a legszebb hangú hangszerek közé tar­tozik a tenor, s hogy a kürt­család tagja. — Hogy zenei tagozatra készül a nyíregy­házi Vasváriba. ★ Volosinovszki György, Vo- losinovszki László, Volosi­novszki Mihály, Volosinov­szki Sándor. György hegesztő szakmunkás, László géplaka­tos, Mihály harmadéves kő­műves tanuló, Sándor má­sodéves, villanyszerelő lesz. Fivérek. A Szabadság-bokor­ból járnak be. A négy test­vér képviseletében erre a próbára csak ketten tudtak eljönni, mert valami mindig közbejön. Például a szak­munkástanulóknak (s ezzel a zenekar több ipari tanulója is így van) minden második héten az iskolai órák ideje ütközik a zenekari próbák­kal. Választani kell, s termé­szetesen az iskola a fonto­sabb. Néhány hangszer ilyen­kor gazda nélkül marad. Még szerencse, ha „véletlenül” — mint erre a próbára egy ka­tonaruhás fiatalember — be téved egy-egy régi tag, s a legtermészetesebb módon beül a zenekarba. Vissza viszajárnak, nem tudna! igazán elszakadni. A Volosi- novszki-testvérek is azt szá­molgatják: melyikük mikor ra várhatja a behívót. Re­mélik, hogy azért katonaze­nekarban Is szükség van kür­tösre, harsonásra, mert nem lehet csak úgy abbahagyni a muzsikát. Sándor például akkor kezdte, amikor a ta­nyai kollégiumban lakott, s ott alakult fúvószenekar. A komoly és a „könnyebb” ze­néről beszélnek. A legked­vesebb műfaj az operett — mondják — de azokat a ko­moly zenei részleteket, amit a zenekarban megtanultak, már a rádióban is végig­hallgatják : Erkejt, Verdit, Wagnert, Kodályt. ★ A két éve alakult 42 tu együttes élén Tonté Lász! zeneiskolai fűvószene szaki, tanár. A zenekar korrepeti tora és mindenese B. Istvái Ferencné zongora-szolféz: szakos. Ök foglalják ossz az eddigi eredményeket és : terveket. Rövid működésül alatt a megyei fellépéseken, térzenéken kívül megjárták a siklósi fesztivált, ahol 12 zenekar közül bronzdíjasok lettek. Bemutatkoztak Vaján, * Kisvárdán, Ilken, Vásárosna- ményban, Nyírvasváriban, Nyíregyházán többször is, a legemlékezetesebb azonban a tavaly nyári külföldi ven­dégszereplés. Három cseh­szlovák városban léptek fel, nagy sikerrel. Mégis kevés­nek érzik ezt a teljesít­ményt. Több szereplésre is képesek lennének. Szívesen játszanának például egy-egy megyei ünnepségen, s nem­csak KISZ-es rendezvénye­ken. Talán ezért is született az ismeretterjesztő előadásso­rozat ötlete, hiszen reper­toárjukból bőven telik más­fél órás önálló műsorra. Feb­ruár 25-én három előadásból álló sorozatot kezdenek a ti- szadobi gyermekvárosban, amelyet március 9-én a 110- es szakmunkásképző intézet­ben Nyíregyházán, majd 11- én Leninvárosban követ egy- egy fellépés. A legnagyobb feladatra is megkezdődött a készülődés. A nyári fúvósze­nekari fesztiválra próbálnak. Hátha azt a siklósi bronzdí­jat egy kicsit „tovább lehet fényesíteni.” (karai»*) Hétfőn hó esett Az idei tél első igazi hóesése hétfőn volt Nyíregyházán. Alig egy óra alatt fehér Icpelt borított a megyeszékhely utcáira. A kézi és g ?pi eltakarítok azonnal mun« Egy „komplett” hóember. >z láttak. A ruház építkezésén ekkor sem szünetelt a munka. (Hammel 3. felvételei) ' ..Nyírfa’ Négyszáz új üzemanyagtöltfi-állomás A gépjárműállomány nö- . ekedése szükségessé tette az üzemanyagtöltő állomá­sok hálózatának erőteljesebb bővítését. Ezeket a beruhá­zásokat. az állam a negyedik Ötéves tervben mintegy 90c millió forinttal segíti. Az utóbbi két évben összesen 132 töltőállomás létesült, kö­zülük 87 állami támogatás­sal. A negyedik ötéves terv előírásai szerint országszerte 400 üzemanyagtöltő állomást kell létesíteni- Erre koráb­ban az ÄFOR vállalkozott, pénzügyi nehézségek miatt azonban csak a felének . megvalósítására -Hesz képes. ■Szórt a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a Nehézipari Mi­nisztériummal közösen szé­les körű nyilvános pályáza­tot hirdetett. A cél az, hogy a vállalatok, a szövetkeze­tek minél szélesebb körben vegyenek részt az országot hálózat fejlesztésében. Ennek érdekében a Bk. M. és a KPM meghatá­rozta azokat a helye­ket a legnagyobb váró sokban és a nemzetközi út­vonalak mentén, a regioná­lis közlekedési csomóponto­kon és üdülőhelyeken, vala­mint a helyi jelentőségű köz­lekedési csomópontokon — ahol a legcélszerűbb töltőál­lomásokat létesíteni. A ki­jelölt több, mint 200 helysé­get 3 kategóriába sorolták, s ennek megfelelően támogat­ják a beruházásokat. Ko­rábban általában 50—55 szá­zalékos állami segítséget nyújtottak az üzemanyagtöl- tő-állomások építéséhez, most miután a gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalatok­nak nincs elegendő anyagi forrásúk a meghatározott kategóriától függően maxi« málisan 65—70—75 százaié* is lehet a támogatás.

Next

/
Thumbnails
Contents