Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

t I oldal TOTS feb'níár 9, Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban lialciumfartalmii műtrágyák jelentősége NAPIRENDEN <k A burgonyatermesztés fellendítése Megyénk természetföld- rajzilag két fő tájegységre: Nyírségre és a bereg-szat- niári síkvidékre tagozódik. A Nyírségben három fő talaj­típus fordul elő: a kovárvá- nyos barna erdő-, a futóho­mok és a lapos réti talaj. A nyírségi talajok, leszámítva főleg a Rétközben előfordu­ló lapos réti talajokat, túl­nyomórészt savanyúak. A bereg-szatmári síkvidéken előforduló réti és öntés ta1 lajok, továbbá a mocsári er­dők talajai ugyancsak nem tartalmaznak a talaj felső rétegeiben szénsavas meszet, vagy csak elenyészően ke­veset. Ezért megyénkben különö­sen nagy jelentősége van a kémiai talajjavításnak és a kalcium tártál mű műtrágyák használatának. A savanyú talajok legtöbbször kis táplá­lóanyag-készlettel rendelkez­nek, tápanyag-szolgáltató képességük sem kielégítő és vízgazdálkodási tulajdonsá­gaik is javításra szorulnak. A savanyúság kialakulása összefügg a talaj mészben történő elszegényedésével, ami főleg két okra vezethető vissza. Az egyik ok a csapa­dék és az öntözővíz hatásá­ra bekövetkező kilugozódás. A másik mésztartalom-csök- kenést okozó tényezőt a ter­mesztett növények jelentik, amelyek termésükkel meszet vonnak ki a talajból. A termésátlagok növeke­dése, az öntözés kiterjeszté­se fokozza a talaj mészben való elszegényedését, s ez többek között a talaj termé­kenységének csökkenésével is jár. HAJTÓMŰ- ÉS FELVONÓGYÁR 4. sz. gyáregysége Nyíregyháza, Tünde út 9. • (Megközelíthető a 15. sz autóbusszal.) fELVESZ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ gyors-gépírót, valamint irodai takarítónői Rákóczi úti telepünkre. A mütrágyaadagok növelé­se a talajra sem marad ha­tástalan. A műtrágyázás ha­tására növekszik a talaj táp­lálóanyag-készlete, illetve a talaj szegényebb lesz azok­ban a tápelemekben, ame­lyeket a műtrágya nem tar­talmazott. Ezen tápanyagok közé tartozik a mész is. Köztudott, hogy a nagy ada- gú műtrágya növeli a mész mozgékonyságát a talajban, s ez a talaj savanyúságának kialakulásához vezet. A mészegyensúly biztosítá­sa nemcsak a termés menv- nyiségi, hanem minőségi nö­velése érdekében is fontos. A talaj mészmérlegének meg­állapításával jó felvilágosí­tást kaphatunk a talaj mész- tartalmának változásairól. A mész egyensúlya, sőt kis­mértékű gyarapítása a sava­nyú talajok egy részénél ta­lajjavítás nélkül csupán kal­ciumtartalmú műtrágyák al­kalmazásával is megvalósít­ható. A talaj mészvesztesége er­dőtalajoknál évente 10—80 kg/kh kalciumoxidra tehető. A növények termésének el­szállításával okozott mész- veszteség 30 . kg/kh kalcium­oxidra kifejezve, összegezve: 1 m vastag talajrétegben a mész csökkenését 40—110 kg/kh közöttinek vehetjük, azaz átlagban 75 kg/kh (130 kg/kh) kalciumoxidra Az 1970. évi mélypont után — amikor a korábbi termő- területnek csak alig kéthar­madán, 25 500 holdon ter­mesztettek dohányt az ország­ban — fokozatosan talpra áll a mezőgazdaságnak ez az ága­zata. Az átlagos 25 százalékos felvásárlási áremelés, a ter­melők és a feldolgozók közös anyagi .érdekeltségén alapuló egyre jobban elmélyülő kap­csolata, s a jelentős gépesíté­si támogatás megnövelte a termelők érdeklődését. Ezt bi­zonyítja. hogy például az" 1972-re tervezett 27 ezer hol­dat 500 holddal „túlszerződ­ték” a termelők. Az idei elő­irányzat 28 700 hold, s ennek a területnek máris több mint 95 százalékára van szerződéses tehető, ami 1,5 q/kh (2,5 q/ha) szénsavas másznék fe­lel meg. Ez a veszteség ka­taszteri holdanként 3 q 25 %-os pétisó és 1 q szuper­foszfát, vagy 2 q 25 %-os pé­tisó és 2 q szuperfoszfát ta­lajba vitelével kiegyenlíthe­tő. Amennyiben nem pétisó, hanem ammonnitrát kerül alkalmazásra, akkor a hiány­zó meszet más módon kell pótolni. Ahol a talajt istál­lótrágyázzák, vagy nincs, vagy kevesebb a mészhiány, mert az istállótrágya is tar­talmaz meszet. A mészszükséglet kiszámí­tásánál a terméseredménye­ket, a növények által kivont mész mennyiségét és a kilu­gozódás mértékét kell figye­lembe venni. Összegezve, ha a talajok gyengén savanyúak, a mész- tartalom növelhető talajja vitás nélkül is, kalciumtar talmú műtrágyák talajba vi­telével. Ennek eredménye­képpen a műtrágyázás ha­tékonysága kedvezőbbé vá­lik és jelentős terméstöbblet érhető el. Amennyiben a ta­lajok erősen savanyúak és nagy a teli tétlenségük, fel­tétlenül szükséges a szénsa­vas meszet. tartalmazó javí­tóanyagok alkalmazása. termelő partnere a dohány­iparnak. A termelők és az ipar rész­ben kooperációs szerződések- 'kel vagy társasági szerződések alapján alkalmazza a közös anyagi érdekeltség elvét. A dohányipari üzemek három év alatt 23 millió forinttal „szálltak be” a különféle együttműködések finanszíro­zásába. 1973-ban a gazdasá­gok 51 nagy teljesítményű kül-* földi dohánykor« bájnt állíta­nak munkába. A minőség ja­vítására 42 szárítógépet sze­relnek fel a nagyüzemekben. A dohánygyárak idén 90 millió forintos beruházást valósítanak meg. A nyíregyhá­zi gyárban 35 millió forintos költséggel korszerű fermentá­ló berendezést helyeznek üzembe, ezzel kezelik majd a A legfrissebb adatok sze­rint az ország burgonya ve­tésterületének 21 százaléka van Szabolcs-Szatmár me­gyében. S a megyei terület­nek 41 százaléka a Nyírsé­gi Tsz-ek Területi Szövetség taggazdaságaiban van. Még nem rég volt az, amikor a burgonyát „Szabolcs aranyá­nak” tartották. (Újabban ezt az elnevezést az alma vette át.) De gyakori beszédtéma, hogy a burgonyatermesztés hanyatlóban van. Erre utal, hogy az országos helyzethez hasonlóan, a Nyírségben is csökken a vetésterület és alacsony a termésátlag. A megyei csökkenés például az 1969. évhez képest is, 21.7 százalék. Az utóbbi négy év holdankénti, burganya átlag­termése a megyében 67,5 mázsa, a nyírségi tsz-szö- vetség taggazdaságaiban 65,3 mázsa. A termelést különösen ked­vezőtlenül befolyásolta az 1972. évi nagymérvű, víru­sos megbetegedésből eredő alacsony termésátlag. A me­gyében a vetőgumó-termelő terület közel 90 százaléka „esett ki” részben a szántó­földi szemle, részben pedig a rügydugványvizsgálat so­rán. Ez a vetőgumó hiányán túl, 16 millió forint bevételi kiesést okozott a termelő gazdaságoknak. A nyírségi tsz-szövetség területén 792 hektár (közel 1400 hold) ter­mése vált továbbszaporitás- ra alkalmatlanná. Az érde­kelt gazdaságoknál (9 tsz) több. mint 5 millió forint be­vételi kiesés jelentkezett. 4 jövedelem* csökkenés okai A burgonya termesztésé­ben mutatkozó depresszió hatására tűzték a szövetség­nél napirendre az egyébként igen fontos növénykultúra helyzetének vizsgálatát. A burgonyaterület csökke­nésének okát kutatva, ob­jektív tényezőként állapítot­ták meg, hogy hazánk és esetenként a Nyírség időjá­rása nem mindig kedvez a burgonya optimális fejlődé­sének. Sőt, sok esetben a burgonyát károsító vírus- és gorhbabetegsségeket, vala­mint rovarkártevők terjedé­sét segíti elő. Erre vezethető az a szövetségi megállapítás, amely szerint a burgonya vetésterület csökkenésének egyik döntő oka, a terme­lésből származó kevés vagy egyáltalán nem létező tiszta jövedelem. A kevés vagy éppen haszon nélküli terme­lés „magyarázatát” az ala­csony termésátlag adja. (E megállapítást egyébként a MÉM statisztikai és gazda­ságelemző központja 1967— 1970-ig tartó felmérései is igazolják.) Vagyis: az ön­költség alakulása szigorúan arra utal — állapítja meg a hazai dohánytermesnek több mint a felét. Az új technoló­gia eredménye: megszűnik a cigaretták esetenkénti túl­zott keménysége és a dohánya portartalmat is maradéktala­nul eltávolíthatják. A dohányipar történetében az idei lesz az első év. amikor a cigaretták több mint fele filterrel kerül az üzletekbe. Az elmúlt évinél 1 milliárddal több füstszűrös cigarettát hoznak forgalomba, miután 21 millió forintos költséggel két új gépet szerelnek fel a pécsi dohánvgvárban. A füstszűrő minőségét is javítják: világ­színvonalon álló kezdeménye­zés a Tabár cigaretta, amely kombinált acetát-aktív szén­filterrel került forgalomba, s máris keresett az üzletekben. szövetségi felmérés —, hogy a burgonyatermesztés jöve­delmezősége a termésátlagok alakulásának függvénye. Kigyeimet érdemel. hogy a burgonyatermesztés nagy­üzemivé válásában, a szán­tóföldi növénytermesztés más ágazatához képest lassúbb fejlődés következett be. Ez az ágazat megfelelő techni­kái felkészültség hiányában és egyéb tényezők figyelmen kívül hagyása miatt, máig szinte kisüzemi jellegű ma­radt. így a nagymérvű ter­mésátlag-ingadozás nem oka, hanem következménye az el­maradt technológiának. S növelik e negatív hatást a „korszerűtlen” fajták és a termelést megelőző rend- szertelen növényi sorrendek. Korszerűtlenség, ellenőrizetlen szelekciók ' Nincsenek a nyírségi táj­nak megfelelő optimális nagyüzemi méretek. Ami az olcsóbb termelés egyik alap­ja lehetne — állapítja meg a szövetség értékelése. A burgonyatermesztés je­lenleg nem szakosított for­mában történik. A termelő gazdaságok szántóterületük 2—10 százalékán termelnek általában burgonyát. A sza­kosítás költségcsökkentő ha­tása így nem érvényesülhet. S mindjárt hozzátéve: még korántsem áll megfelelő géprendszer a burgonyater­mesztés rendelkezésére, ami ugyancsak a korszerűsítés, illetve a költségcsökkentés kulcskérdése. Hiányzik az igénynek megfelelő, ésszerű növényi sorrend. Ami mind agronó­miái, mind növényegészség­ügyi szempontból fontos té­nyező. (3—4 évenkénti vál­tás.) A nyírségi homok talajú bu rgonyatermeiéshez elen ­gedhetetlenül fontos volna a rendszeres szerves trágyázás Különösen nem ritkán a zöldtrágyázás. Ez nincs meg. (Legalábbis nem kellő cél­zatossággal.) Növeli az e té­ren tapasztalható hiányos­ságok sorát, hogy műtrágya­választék és mennyiség meg­határozásához sem készülnek talajismereti tervek. Pedig akár ez is lehetne a kívánt terméseredmények egyik alapja. Káros, hogy a vetőgumót termelő gazdaságok nem kellő gonddal végzik a sze­lekciót. Hiányzik e munká­nak a kellő ellenőrzése. Rossz eredményre vezet az is, hogy a nagyon fontos szelektálást munkák végzé­sére nincsenek hozzáértő, legalább betanított képesí­téssel rendelkező tsz-tagok. .Részben az előzőkben is­merteteti fogyatékosságokból eredően, a megyén belül nem kielégítő a fajtaválasz­ték sem. Jelenleg a Nyír­ségben a gülbaba és rózsa típust! fajták termesztési aránya 85—90 százalék. Hol­ott e fajták vírusos lerom­lásra és minden betegségre rendkívül hajlamosak. Nö­veli az eredménytelenséget, az optimális tőszámok gya­kori hiánya is. Gyakori az ültetések késése. Amit külön lassít. a ma már nagyon ósdinak tekinthető kézi ül­tetés. A termelő gazdaságok többsége még mindig idegen kedik a vegyszeres gyomir­tás alkalmazásától. A nyír ségi tsz-szövetség taggazda ságaiban, a szántóföldi terű let 30 százalékán alkalmaz­zák a vegyszeres gyomirtás módszerét. Szinte évről évre nagv terméskieséseket okoz fitoftóra és a burgonyaboga elleni késedelmes védekezés A tárolás , pedig, a legtöbb helyen a jelentős veszteség gél járó. hagyományos priz más módszerrel történik. Külön említést tesz a szö­vetségi felmérés a hiányos­ságok elemzése során a ház­táji burSonyatermeszíes helyzetéről is. Itt egyik hi­bának róják fel, hogy a szövetkezeti gazdaságok nem t biztosítják a szükséges mi­nőségű és mennyiségi vető­gumót. De rendszerint e te­rületekről elmarad a szer­vezett növényvédelem és nem biztosított az értékesí­tés sem. Sokrétű (eladat A szövetségi felmérés ada­tai a burgonyatermesztés hiányosságainak sürgős megszüntetéseire is utat mu­tatnak. A termelő gazdasá­goknak ajánlják, hogy a burgonyatermesztés helyét szántóterületüknek leg­alább 5 százalékon felüli ré­szén jelöljék meg. Olyan nagyüzemi burgonyatáblákat kell kialakítani, amelyek gé­pi, kemizálási és egyéb kor­szerű művelési módoknak megfelelnek. Bátrabban al­kalmazzák a célszerűségnek megfelelő géptípusokat és a gazdaságosabb tárolási mód­szereket. Alakítsanak ki a termelő gazdaságok olyan növényi ■ sorrendet. amely szerint a burgonya termőhe­lye legalább négy évre előre tervezett legyen. A szövetség javaslata sze­rint, a nyírségi tájegységen — a kísérleti eredmények és termesztési tapasztalatok alapján — a Westsik-féle vetési sorrend a legelfogad­hatóbb. 1 év: kukorica, vagy más kapás; 2. év: osillagfürt (akár magnak); 3. év: kalá­szos, tarlójába csillagfürt zöldtrágyának; 4. év: bur­gonya. Kellő istállótrágya hiánya miatt, a rendszeres csillagfürt zöldtrágyázást kell előtérbe helyezni. (Zöld­trágyának használható laza talajon: Lupinus luteus; kö­zépkötött talajon: Lupin u* angustifólius; kötött talajon: Lupinus albus.) A vetést mindenképpen optimális időben, április el­ső felében végezni. Kellő tó-: számmal. Éppen ezért, a ve­tés, illetve ültetés lehetőleg géppel történjen. A vetőmag termeltető és ét- látó vállalat időben biztosít­son az igénynek megfelelő minőségben és választékban vetőgumót. A zöldtrágyázás­hoz gondoskodjon esillag- fürtmagról. Adjon a termeli! gazdaságoknak több szakta­nácsot és tartson hatéko­nyabb ellenőrzéseket. Az illetékes kutatóintézet tegye lehetővé fajtaválaszték bővítését. E célból kutasson fel megfelelő külföldi fajtá­kat és végezze el a hazai — nyírségi — termelés kísérleti próbáit. Fokozottabban tö­rődjön a csillagfürt fajta­fenntartásával. A műtrágyaipar és a ke­reskedelem adjon minél több koncentrált hatóanyagú, kombinált műtrágyát, az igénynek megfelelő mennyi­ségben. Különösen a burgo­nyatermesztés céljára, a ku­tatóintézet javaslata alapján. S a biztonságos értékesítés elérhető legyen, esetleg a vártnál nagyobb termésho­zam esetére is. (Ez feltétlen kell a jövedelmezőség és a termelési kedv tartásához.) A sokrétű kérdéskomple­xum során a tsz-szövetség. a maga feladatát is megjelöli. Tervezi a burgonyalermesz- téssel kapcsolatos tá.(értekez­letek, tapasztalatcserék szer­vezését. Közreműködni kí­ván korszerű módszerek, el­járások és gépek bemutatá­sánál. Célja a szövetségnek, hogy a Nyírség egyik legis­mertebb, legszámottevőbb terménye, a burgonya ter­mesztése korszerű szintre ke­rüljön. a vele foglalkozó gaz­daságoknak (háztájiaknak is) jövedelmező legyen. Asztalos Bahnt Dr. Margittay Miklós főiskolai docens 90 milliós beruházás a dohánygyárakban Az öntözési operatív bizottság felhívása csők illetékesei ellenőriznék: megrendelték e a fogyasztási szövetkezetek a falu háztáji zöid- ségmagvait. Sok utánjárástól és bosszúságtó! kímélnék meg veié a falusiakat. Az őszi vetések, dacára a hó nélküli tél­nek, elég jól teleltek. Itt-ott az őszi árpát érti csak kisebb károsodás, de ez a legkényesebt növény és nagy kár ezt sem érte általában. Az ősziek fejtrágyázását m<*et végzik z mezőgazdasági üzemek. Az ellátó cégeknél erő­gépekre, vegyszerekre ez év januárjában 15 millióval többet költöttek, mint tavaly az ét első havában. Sajnos, a többlet főleg az árali változásából adódik. Elsősorban az a baj, hogy nem jelzett műtrágyavásárlási pluszt a keres­kedelem. Pedig kár volna éppen a leghaszno­sabb szerrel takarékoskodni. A vegyszerekkel kapcsolatosan a szakértők cg.v fontos dologra hívják fel minden tanácsko­záson kollégáik figyelmét: vegyszerezés köz­ben meg ne feledkezzenek sehol a gyomirtó vegyszerekről, főleg 3 kalászosoknál és ott is különösen a gyomra érzékeny búzánál. Meri ha az időjárás tavasszal, vagy nyáron ad meg valamit az elmulasztott csapadékadósságából, nem lehet majd bírni a gyomokkal és á ha­szonnövényt ért károkon kívül ismét nagyon nehéz aratásnak nézhetünk elébe. Az aggasztó száraz időjárás arra késztette a megyei öntözési operatív bizottságot, hogy felhívással forduljon az üzemekhez: már most, tél idején hozzák rendbe mindenütt az öntöző- berendezéseket, pótolják a hiányzó alkatrésze­ket, tegyék üzemképessé mindenütt az életet jelentő víz továbbítására alkalmas gépeket, és mihelyt a föld fagya felenged — ami esetleg napokon belül is bekövetkezhet —, kezdjék meg az öntözést. Legfontosabb, hogy az álla­toknak annyira fontos rétek és legelők kapja­nak bőségesen vizet, amíg nem kell víz­díjat fizetni és előreláthatólag még semmiféle korlátozás nem fékezi a vízfelhasználást. A megye mezőgazdasági üzemeiben télén sem pihennek az emberek. Főleg a kertészek nem. Az aránylag enyhe időjárás lehetővé tet­te. hogy gondosan végezzék a gyümölcsfák metszését 35 000 hektár fás kertről van szó, több száz munkacsoport fáradozik a termő i ágak megfelelő kialakításán. Legkevesebb a diófa: 360 ézer. Ez már készen van. A szilva- lak is. Legtöbb az almafa: 8 millió. Bizony, e körül még van tennivaló. A munka kielégítő ütemben, körülbelül 40 százalékig van elvégez­ve eddig. S ha már fákról esik szó, nagy ütemben folyik az erdőkitermelés is. Megyénk közel 60 ezer hektár erdejéből az idei terv 260 ezer köbméter nyers fa kitermelése, amit a munka- csoportok teljes erővel végeznek, hiszen a téli hónapok a legalkalmasabbak erre a munkára Legtöbb természetesen az erdőgazdaságra há­rul, de van feladata az állami gazdaságoknak, a folyó menti erdők gazdáinak és a termelő- szövetkezeteknek is. Körülbelül száz helyen fo­lyik jelenleg ez a munka, mély együtt jár az erdők téli karbantartásával, faápolással, az erdőtelepítések előkészítésével is. A tavaszi vetések előkészítése szintén bo- nvolult feladat. Megyénkben ezen a tavaszon 212 ezer hektáron kell elvetni a magvakat és ennek a területnek közel a felén, 101 ezer hek­táron még talaj-előkészítési munkákat is kell végezni. E célból folyik a serény munka a ja­vítóműhelyekben, hogy a nagy márciusi haj­rára készen álljon lehetőleg minden gép. Ahol a vetőmagot még nem szerezték be, ezt is ide­jében kell megcsinálni, nem az utolsó pillanat­ban. A vetőmagtermeltető és ellátó vállalat raktárai minden utánrendelésre fel vannak ké­szülve, az egyetlen, burgonya vetőgumó kivé­telével. melynek problémáit most oldják meg. Itt bukkan fel a háztáji kertek veteménymag- vainak évről évre visszatérő ügye. A szakirá­nyítás helyesnek tartaná, ha a községi taná-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents