Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

I. «MaT fififS. ’felSm'lr #. Brezsnyev fogadta Hafez Eszmailt Szendrei /ózsef; A Tiszafái az Amurig 4. KOMMENTÁR: Az elnökérsek Minden jel arra vall, hogy Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke újabb öt esztendőre megőrzi államfői tisztségét. A szigetköztársa­ság alkotmánya ugyanis ki­mondja, hogy ha egy bizonyos határidő leteltéig a hivatal­ban lévő elnökkel szemben az ellenzéki erők nem állíta­nak ellenjelöltet, az automa­tikusan elnyeri magas tisztsé­gét újabb fél évtizedre. Ez a határidő csütörtökön déli 12,30 órakor lejárt. Ellen­jelöltet nem állítottak, már­pedig közismert, hogy a szi­geten nagyon is léteznek el- , lenzéki erők. Alkotmányjo­gilag tehát immár kész tény, eldöntött dolog Makariosz ha­talmának prolongálása, fen­tebb mégis ezt a fogalmazást használtuk, hogy „minden jel arra mutat”. Ez az óvatosabb formula nem véletlen. Az elnök ellenzéke mögött olyan, jórészt külföldi erők állnak, amelyek több ízben is bebizonyították, hogy nem so­kat törődnek alkotmányjog­gal, vagy éppen népakarattal. Nem szorul bővebb bizony- gatásra, hogy az elnök vona­lával szemben álló, az úgyne­vezett enózlst, vagyis a Gö­rögországgal való egyesülést szorgalmazó jobboldali cso­port honnan kapja nem elha­nyagolható közvetlen támo­gatását. Arra pedig, hagy ez a támo­gató, az athéni' junta hogyan került hatalomra, még min­denki emlékszik. Görögor­szágban akkor óriási balolda­li fellendülés volt és a közel­gő választásokon komoly ve­szélyben forgott a jobboldali- konzervatív, az amerikai étr dekeket aggályos alaposság­gal kiszolgáló kurzus. Hiába követelte ezeket a választáso­kat az ország népe és alkot­mánya, a katonai puccs De- moklesz-kardja bizony lesúj­tott. Nincs biztosíték arra, hogy az ezredesek nem pró­bálják-e hasonló módon, a hírhedt Grivasz tábornok felhasználásával „megoldani” a ciprusi helyzetet. Makariosz 1960 óta megtes­tesíti a függetlenség, a pozitív semlegesség politikáját. Nem csoda, hogy szálka Athén és a NATO-fővárosok, mindenek­előtt Washington szemében. A szigeten az elmúlt napok­ban is bombák robbantak, in­cidenseket provokáltak. A határidő mégis ellenjelölt nélkül járt le és ez szinte jel­kép: Cipruson Makariosz vo­nalával szemben nincs igazi alternatíva. Lapszemle Egy héttel az európai fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentéséről folytatan­dó tárgyalásokat előkészítő konzultációk megkezdése óta számos álláspont és szándék már világosabbá vált — írja a Rudé Právo, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának lap­ja. — A NATO-országok erőfeszítései például arra irányulnak, hogy a tárgya­lások a kontinensnek csupán egy részére korlátozódjanak és ■ az egyezmény ne térjen ki a dél- és észak-európai államok haderőinek csök­kentésére, vagyis olyan te­rületre, ahol NATO-csapa- tok állomásoznak. Az előkészítő konzultáci­óknak ebben a szakaszában azonban még nem foglalkoz­nak az érdemi kérdéssel, vagyis a fegyveres erők csökkentésével. A jelenlegi konzultációknak az a fel­adata, hogy kedvező feltéte­leket teremtsenek a tári gyalások további szakaszá­hoz. Egy másik csehszlovák lap, a Zemedelske Noviny fog­lalkozik az esetleges lesze­relés várható következmé­nyeivel. Mint írja. a nem­zetközi egyezmények által szavatolt leszerelés a szocia­lista országok számára le­hetővé tenné, hogy jelenté­keny összegek szabadulja­nak fel a további szocialista építés és az életszínvonal emelésének céljaira. A kapi­talista országokban viszont maga után vonná a fegyver- gyártó monopóliumok pro­fitjának csökkenését. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön fogadta a Moszkvában láto­gatáson tartózkodó Hafez Iszmailt, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnökének nem­zetbiztonsági tanácsadóját. A megbeszélésen érintették a közel-keleti helyzet kérdé­seit, valamint a szovjet— egyiptomi kapcsolatok további erősítésének kérdését. Hang­súlyoztak, hogy a közel-keleti tartós és igazságos béke csak Az európai biztonsági és fegyüttműködési értekezlet előkészítésével foglalkozó helsinki konzultációk csütör­töki plenáris ülésén, amelyen befejezték a küszöbönálló ér­tekezlet harmadik napirendi pontjának (az államok közötti kulturális együttműködés kérdései megvitatását), V. Zorin szovjet delegátus kije­lentette: a Szovjetunió kö­vetkezetesen állást foglalt és állást foglal a népek kulturá­lis érintkezésének és együtt­működésének minden módon való fejlesztése mellett, az át­fogó kapcsolatok mellett minden szinten és minden te­rületen. A Szovjetunió indítványoz­za, hogy az európai értekezle­ten vitassák meg az ilyen együttműködés továbbfejlesz­tésének és kiszélesítésének kérdéseit, a szervezetek és emberek közötti kapcsolatok Csütörtökön délelőtt foly­tatódtak Becsben a két- és többoldalú diplomáciai kon­zultációk, amelyeknek cél­juk, hogy előre vigyék az európai haderők csökkenté­sének témájáról több, mint egy héttel ezelőtt megnyitott előzetes tanácskozássorozatot. A legnagyobb érdeklődés a kulisszák mögött zajló esz­mecserék felé fordul, de a bizalmas konzultációkról nem, vagy alig szivárog ki megbízható információ. A legtöbb nyugati 'tudósí­tó néhány nappal ezelőtt le­adott tudósításában szinte biztosra vette, hogy a hét közepén plenáris ülést tarta­nak. Ennek viszont semmi jele, sőt a tanácskozóterem­Az indiai lapok bő terjede­lemben kommentálják Indira Gandhi indiai miniszterel­nök nepáli látogatását. Számos Uj-Delhiben meg­jelenő lap megállapítja, hogy ez az esemény az India és Né­pál közötti .baráti és jószom­szédi kapcsolatok további bő­vítését szolgálja. A befolyá­sos Times Of India rámutat, hogy az indiai kormányfő lá­togatása jelentős mértékben hozzájárul a két ország gaz­dasági együttműködésének Öt halott, több, mint húsz súlyos sebesült, véres össze­tűzések a brit katonák és protestánsok, a protestánsok és katolikusok között, gyúj­togatások, a normális élet teljes megbénítása — ezek jellemezték a szélsőséges protestáns szervezetek kez­deményezésére szerdán le­zajlott 24 órás általános sztrájkot. Belfastban protestáns fia­talok csoportjai erőszakkal akadályozták meg a munká­sokat, hogy munkahelyükre úgy teremthető meg, ha ki­vonják az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Vlagyimir Vi­nogradov, kairói szovjet nagy­követ, továbbá Hafez Ghasyv, az Egyiptomi*Arab Szocialista Unió Központi Bizottságá­nak tagja és Jehia Abdel Ka­der, Egyiptom moszkvai nagy­követe is. kérdéseit és az információk terjesztését; A Szovjetunió nemcsak a kultúra és a népművelés kér­déseivel foglalkozó állami in­tézmények és szervezetek kapcsolatainak kiszélesítése mellett foglal állást, hanem az információk és eszmék kicse­rélésének fokozása mellett is, a béke és a jószomszédság megszilárdítása érdekében. A szovjet képviselő hang­súlyozta: azok a javaslatok, amelyeket más országok ter­jesztettek elő az értekezlet napirendjének harmadik pont­jára vonatkozólag, bizonyos fokig eltérnek ugyan egymás­tól, csakúgy, mint a Szovjet­unió által benyújtott javas­lattól, egészükben azonban mind egy irányban haladnak. A kultúra területén való együttműködésnek a béke és a népek közötti bizalom meg­erősítését kell szolgálnia. bői egyelőre a diplomaták asztalait kihordták: csütör­tökre virradóan ugyanis báli rendezvény színhelye volt a Hofburg. Ennél komolyabb jelek is arra mutatnak, hogy ezen a héten nem rendeznek plenáris ülést: csütörtökön délelőtt diplomáciai körök­ben arról esett, szó, hogy né­hány delegáció a hét végén jelentéstételre hazautazik. Svájci hírforrás szerint a jövő hétre várható „áttörés” néhány kérdésben. A Neue Zürcher Zeitung azt írja, hogy a háttérben folyó rend­kívül komoly és aktív diplo­máciai munka „komprom isz- szumos megoldáshoz érkéz­erősödéséhez, ami fontos sze­repet játszik Nepál nemzet­gazdaságának fejlődésében Az indiai lapok közlése sze­rint az indiai szakemberek Nepálban több mint 100 kü­lönböző terv végrehajtásában vesznek részt. Ezeknek a lé­tesítményeknek a felépítésére India körülbelül 900 millió rúpiát fordít. India utak, vi­zi erőművek építéséhez és ön­tözőrendszerek bővítéséhez nyújt segítséget a Nepáli Ki­rályságnak. jussanak, az országos mére­tű energiahiány lehetetlenné tette az üzemek, kórházak és iskolák többségének műkö­dését. A tüntetést megszervező szélsőséges protestáns terro­risták automata fegyverekből lövéseket adtak le három meggyilkolt katolikus fiatal temetési menetére, házakat, éttermeket gyújtottak fel Belfast katolikus lakta kör­zeteiben. A brit hadsereg egyik szó­vivője csütörtökön a hajnali öt évvel később, 1940- ben a szovjet erőművek össz­teljesítő képessége elérte a 11 millió 200 ezer kilowattot és évi átlagban összesen 48 milliárd kilowattóra energiát termeltek. Az energiabázis alapján kifejlődött az alumínium- ipar, a magnéziumgyártás, a vasolvasztás és acélgyártás, a színesfémbányászat és a szí­nesfémkohászat, Új' nemes­fémbázisokat tártak fel — elsősorban Üzbegisztánban. Szibériában és az ország észa­ki területein —, megkezdték a kincsek kibányászását: ara- , nyat, ezüstöt, gyémántot, he­gyikristályt és más nagy érté­kű ásványokat. Volt már a ■ villamosításnak — és az egész népgazdaság­nak — aranyalapja is, nem szorongatott tovább a szörnyű szegénység. Hozzákezdtek a vasutak villamosításához és a falvakban millió számra gyulladtak ki „Iljics lámpács- kái”, ahogyan a nép a lenini gondolat megvalósulását di­csérve a villanylámpákat el­nevezte. Akkor már termelt a Dnyeprogesz, Európa akkori legnagyobb vízerőműve, amelyét Leninről neveztek ,el. A Volga felső szakaszán há­rom helyen zárták el a fo­lyót, duzzasztották meg vizét, hogy energiát termeljen: Ivanykovnál. Ulgics alatt. Ri- binszk mellett — és a Volga— Balti csatornarendszer Moszk­va környéki szakaszán, a Moszkva-csatornán is egymás után épültek a kis teljesítmé­nyű vízerőművek, meg a ha­józsilipek. Ebben az időszakban már — tehát közvetlenül a háború előtt — több, mint egymillió munkás és százezernél több mérnök, technikus foglalko­zott a Szovjetunióban erőmű­vek építésével, de már nem puszta kézzel, hanem olyan technikai segítséggel, mintha még tízmillió ember dolgoz­na. Kapott már villamos ener­giát minden köztársaság, a ki­csik éppen úgy, mint a na­gyok, az európai országrész és az egész Közép-Ázsia, csak Szibéria tűnt távolinak, pe­dig a lenini villamosítási terv második és harmadik lépcső­je az Uralon túlra is kiterjedt, számításba vette a szibériai folyamóriások erejét, mint a villamosítás jövendő legna­gyobb bázisait. Lenin megállt egyszer Szajáno-Susenszk alatt a Jenyiszej partján és így kiáltott fel: — Milyen nagyszerű vízerő­művet lehetne ide építeni! De 1941 nyarán a szovjet népek életének derűs égbolt­jára viharfellegek borultak. A fasiszta hordák megrohan­ták a fény és az alkotás föld­jét. A haza és a szabadság hirtelen fontosabb lett min-" dinnél. Ezután négy éven át honvédő háborút vívni zúr'„’: a nép — nem építeni. És ez a háború több. mint 60 nagy villamos erőművet pusztított ci, 12 ezer alállomással, és el­pusztult itízezer kilométer nagyfeszültségű távvezeték — az összesnek fele. A húszezer kilométer nagyfeszültségű távvezetéket is mind a forra­dalom után építették, hiszen a cári Oroszországnak mind­össze 70 kilométer téwezeté- ke volt, az is kisfeszültséggel. A fasizmus támadása, a há­ború elpusztította a szovjet villamos erőművek kétharm?­órákban közölte, hogy a vá­ros egyes pontjain még min­dig vannak kisebb összetű­zések, a főutakon emelt barikádokat azonban már sikerült szétszedni. A szerdai áldozatokkal — közölte a brit szóvivő — 21- re emelkedett az észak-íror­szági zavargások februári veszteséglistája, az elmúlt négy év során pedig össze­sen 717-en vesztették életü­ket hasonló incidensek alkal­mával. dát. így aztán a győzelem utáni békés életet, az újjáépí­tést megint villamosítással kellett kezdeni. A Volga Európa legnagyobb folyója. Északon, Moszkva és Leningrád között, Novgorod várostól délre ered. Forrása közelében kis patakocska, alig két-három méter széles, de fürgén szalad és hamarosan egy tóval találkozik. Ezután száz kilométernyi űton több akkora tavon folyik át, mint a mi Velencei-tanpnk a Du­nántúlon, de rohan tovább, egyetlen tó se nyeli el, és 3700 kilométeres útján össze­sen 7000 kisebb és nagyobb fo­lyót gyűjt magába, ' köztük olyan óriásokat is, mint az Oka, vagy a Káma, s végül széles, mély, félelmetes erejű hömpölygéssel közeledik Asztrahányhoz, ahol szinte fáradtan, tízegynéhány ágra szakadva ömlik bele a Káspi- tengerbe. Partvidékén ősi é& híres orosz városok sorakoznak, köztük a legnagyobbak: Já- roszláv, Kosztroma, Gorkij, Kazány, Kujbisev, Uljanovszk (itt született Lenin), Szarátov és Volgograd, a hős város, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után há­rom olyan fejezetet írt a szov­jet népek, s egyben a világ népeinek történetébe, amilye­neket még nem írt más vá­ros. Az első fejezet: 1917—1918; Cáricin (akkor még így ne­vezték a várost) hősi védelme az intervenciós és fehérgár­dista ellenforradalmi erőkkel •szemben. Teljesen körül volt zárva a város, de a ' munká­sok, parasztok, katonák meg- védték a sokszoros túlerővel szemben is, nem adták fel egy percre sem, s végül ők győz­tek, nem az ellenforradalmi erők. Az is történelmi tény, hogy ebben a harcban Sztálin kiemelkedő szervező és irá­nyító hWünkát ' Végzett' Ké­sőbb, Sztálin ' kultuszának kezdetén ezért is kapta a vá­ros. a Sztálingrád nevet. S mintha megismétlődött volna a történelem: 25 évvel később, 1942 őszén a fasiszta ellenforradalmárok, a hitleri Mint már közöltük, Ró­mában összeült az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen Enrico Berlinguer mondott beszédet. Az OKP főtitkára először is a vietnami háború befejezé­sének. a vietnami nép győ­zelmének nemzetközi jelen­tőségét elemezte. „A párizsi egyezménnyel nemcsak Vi­etnam népe aratott győzel­met. hanem az egész szo­cialista tábor, a nemzetközi kommunista • mozgalom, mindazok a demokratikus és haladó erők (köztük az ame­rikai békemozgalom is), ame­lyek világszerte ennek a há­borúnak méltányos befejezé­séért harcoltak — mondot­ta.”' Most' a fő feladat: har­colni a párizsi egyezmények maradéktalan megtartásá­ért, segíteni Vietnam újjá­építését, és békés megoldást találni Indokína többi or­szágában is. Ezeknek a cé­loknak jegyében ül majd össze február 22-én Rómá­ban a társadalmi erők nem­zetközi Vietnam-értekezlete. Berlinguer hangoztatta, hogy az utóbbi két esztendő eseményei alapvető változá­sokat hoztak a nemzetközi viszonyokban. „Lényegében a hidegháború történelmi ku­darcának tanúi lehetünk. El­indult egy olyan folyamat, amely lehetővé teszi a nem­zetközi viszonyok újjáalakí­tását a békés egymás mel­lett élés elve alapján. Ez az elv ma már az objektív szükségszerűség erejével je­lentkezik” — jelentette ki az OKP főtitkára, majd így folytatta: Megértek a felté­telek arra. hogy alapvető változás következzék be Olaszország külpolitikájában. Az olasz külpolitikának ön­állóvá kell válnia, meg kell szabadulnia mindenfajta kül­hadak szörnyű ereje fogta fél­körbe a várost. Égett minden — a Volga vize is.1 Az ostrom egyetlen percig sem szüne­telt. De Sztálingrád nem adta meg magát. A hatalmas fplyó partjának betonfalában még ma is olvasható a hősök „üze­nete: „Itt tartottak ki a ha­lálig Rogyimcev gárdistái. Kitartva mi legyőztük a ha­lált.” (Rogyimcev tábornok a Sztálingrádot védő egyik gár­dista hadtest parancsnoka volt. Kétszer is beszélgettem vele. Egyszer Moszkvában, egyszer Budapesten.) A védő harcok idejéből sok felirat — üzenet — maradt Volgográdban mindenütt. Nem győzném az öszest idézni. A hatalmas folyö döntő szerepet játszott a harcban. Szinte odafeszült a küzdők hátához, hogy tartsa őket és beton­partjába vésték a döbbenetes jelszót: „Egy lépést se a Vol­ga mögé! A Volgán túl nincs számunkra élet! Fasiszták nem léphetik át a Volgát!” Aki a háború óta járt Vol­gográdban — láthatta a döb­benetes küzdelem nyomait, emlékműveit is. Erről a harc­ról, és magáról a városról könyvek egész sora számol be, minden esetben személyes él­mények alapján. Filmeket és filmdokumentumokat is lát­hattak a magyar emberek Sztálingrád védelméről és a város újjáépítéséről. A Volga tehát — nem túl­zás — döntő szerepet játszott és játszik az orosz nép egész életében. Mennyi dal, vers, legenda, mese és regény ének­li a Volgát. És méltán min­den időben. Magyar ember, ha nem látta még közvetlen közelről, el s© tudja képzel­ni, milyen folyó a Volga. A mi folyóink méretei eltör­pülnek. Nemcsak a Volga há­rom kilométernyi szélessége miatt, hanem' az összhatáshoz viszonyítva is, tehát azzal együtt, amit a hatalmas fo­lyón és azon túl láttam. földi nyomástól, ugyanakkor tevékenyen hozzá kell já­rulnia az enyhüléshez. „Olyan Nyugat-Európáért küzdünk, amely független, békés és demokratikus, nem szovjetellenes és nem Ame­rika-ellenes, hanem ellenke­zőleg, együttműködésre tö­rekszik mindkét nagyhata­lommal, a világ minden or­szágával.” „Az OKP nemzeti és in­ternacionalista kötelességé­nek fogja fel e külpolitikai célok és belpolitikai törek­vései szoros összekapcsolá­sát” — hangoztatta ezután Berlinguer. Kifejtette: belpo- litikailag Olaszország olyan időszakhoz érkezett, amikor a gazdasági, társadalmi prob­lémák, feszültségek felhal­mozódása halaszthatatlanná teszi az, eddigi politikai irányvonal gyökeres megvál­toztatását. „Az Andreotti­kormány által képviselt úgy­nevezett centralizmus sz » megtestesíti az országot kor­mányzó kereszténydemokra­ta párt konzervativizmusát, amely szembeszegül min­den politikai újítással és így képtelen kilábalni a tartós válságból.” A megoldást csak a teljes megújítás, olyan társadalmi program je­lentheti, amelyben közremű­ködik az ország valamennyi érdekelt társadalmi rétege és az őket kifejező politikai erők. Az égető# problémák­kal csak olyan széles demok­ratikus csoportosulás nézhet szembe, amely a társadalom túlnyómá többségét képvi­seli. „Nem kerülhető meg tehát semmiképpen Olaszor­szág alapvető politikai prob­lémája — kommunista párt­tal való együttműködés kér­dése” — hangoztatta isméi Berlinguer. Zorfn felszólalása a helsinki tanácskozáson Többoldalú diplomáciai konzultáció Bécsben hét”. Indira Gandhi Nepálban Véres összetűzések, öt halott Általános sztrájk Észak-lrországban (Folytatjuk) Berlinguer beszéde az Olasz HP Központi Bizottságának ülésén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents