Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
xBia. február e. KELET-MAGYAROR^Äft S. o»af Döntenek a dolgozók Érdekvédelem a SZAEV-nál A köztudatban a szakszervezet úgy él, mint a dolgozók érdekvédelmi szervezete. Né- hányan azonban úgy képzelik, hogy a szakszervezet, a „jótékonysági intézmény”, állandó harcban áll a gazdasági vezetéssel. A szerteágazó szakszervezeti munka néha valóban harccal, kisebb-na- gyobb összeütközéssel jár, hiszen az aktivisták munkája mellett minden esetben emberek, családok állnak, az ő ügyeikben kell törvényesen és emberien intézkedni... így van ez a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál is. Mégis, melyek a szakszer- vezet legfontosabb teendői? — kérdeztük a vállalat szb- titkárától, Szász Sándortól. A ióléti keret terhére... Mint mondta, a legfontosabb, hogy a szakszervezeti bizottság elemez, politizál — felmérve a mindenkori igényeket és lehetőségeket. Nagyon fontos munka a jóléti keret megállapítása és felosztása. 1968 óta a jóléti keret felosztása másképpen történik. Azelőtt ugyanis a keretet csak főbb címekben határozták meg, így az szb tagjai azt tapasztalták, hogy a vállalat vezetői néhány költséget elszámolnak a jóléti keret terhére, s ez kedvezőtlenül érintetté például a segélyre szoruló dolgozókat. 1968 óta már tételesen kidolgozták. hogy mit mire lehet és kell költeni. A szakszervezeti bizottság mellett, illetve azon belül 14 műhelybizottságot és több munkabizottságot hoztak létre. s azóta javult a szakszervezeti munka, az említett keret elosztását is több hasznos érvelés előzi meg. Tavaly a vállalat jóléti keretét 695 ezer forintban hagyták jóvá. (Az idén is ennyi a jóléti keret,— mégis jelentős növekedésről | beszélhetünk, mert a vállalat létszáma különböző okok miatt mintegy 300-zal csökkent.) S ennek az összegnek a dolgozók — főleg a bizalmiak — éber gazdái lettek. A sóstói vállalati üdülő fenntartására tavaly 160 ezer forintot használtak fel. A beruházási stop miatt az üdülő egyelőre tovább nem bővíthető. pedis nőtt a dolgozók igénye. A szakszervezet mégis enyhít az üdülési gondokon: a közeljövőben családi sátrakat vásárol, így a tavalyinál az idén többen üdülhetnek a sóstói üdülőben. Tavaly kulturális kiadásokra 245 ezer forintot szavazott meg a szakszervezeti tanács. Ebből az összegből 24 ezer 500 forinttal támogatták a szakszervezetek megyei könyvtárát. A családi, mozgalmi és társadalmi események anyagi finanszírozására 70 ezer forintot szavaztak I meg, de ezt az összeget nem használták fel teljesen, mert az szb ügyelt arra, hogy egyetlen fillér sem kerüljön fölösleges, reprezentációs kiadásokra. A megmaradt pénzt más, hasznos célokra fordítják. A jóléti keretből az elmúlt évben 300 ezer forint jutott különböző segélyezésekre. A segélykeret szétosztása is körültekintő munkát igényel. Főleg a bizalmiakhoz fordulnak ilyen kéréssel: „Intézd el, hogy kapjak néhány százast, mert...” Támogatás a nagycsa!ádosokna!i A szakszervezet szociálpolitikai munkáját dicséri az az intézkedés, melynek nyomán a vállalatnál dolgozó nagy- családosok és a gyermeküket egyedül nevelő anyák évente kétszer segélyt kapnak. Az említett családok szeptember előtt (a tanév kezdete előtt) és karácsony körül akkor is segélyt kapnak, ha azt hivatalosan nem kérik. A gyermekgondozási szabadságon lévő anyák is kapnak évente 600 forint segélyt — kérés nélkül is. A balesetet szenvedett, vagy hosszabb ideje táppénzen lévő dolgozóknak — szintén kérés nélkül — segélyt folyósít a szakszervezet. Persze, differenciáltan, hiszen Itt is a bizalmi szava a döntő, aki legjobban ismeri az érdekelt dolgozók anyagi helyzetét. A bizalmi — ahogy mondani szokták, a mozgalom közkatonája — tevékenysége tehát nemcsak a tagdíjak beszedésében merül ki. (A tagdíjbeszedés fontosabb feladat, mint többen is gondolják, hiszen a tagdíjbevételek 20 százaléka segélyezésre fordítható.) A bizalmiak szava sokat Jelent a béremelésnél is. Tavaly például 2,5 millió forintot költöttek a vállalatnál bérfejlesztésre. A differenciált elosztásnál sekat nyomott latba- a bizalmiak véleménye. Megjelent A Fáklya ez évi 3. számában a Röviden című rovatban olvastunk arról, hogy a Krim-félszigeten a Szimfe- ropoli Helytörténeti Múzeumban részletesen megemlékeznek Kun Béla egykori itteni tevékenységéről, a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harcokban szerzett érdemeiről. A mú-| zeum kiállítást készített a Kun Bélával kapcsolatos emléktárgyakból, dokumentumokból. A helybeli iskolák tanulói segítik az iskola munkáját és egyúttal megismerkednek a magyar internacionalista életével, tevékenységével. Színes, sokoldalas fényképes riport emlékezik meg „Az ég országútijain’' című írásban az 50 éve alakult légiflotta történetéről, amely ma AEROFLOT né- ven világszerte ismert. Érdekes írás számol be a Egyik munkahelyen például a betonpincében dolgozók a hidegre és a párásságra panaszkodtak. A talajszínt feletti hőmérséklet szerint, illetve a rendeletek szerint nem járt védőital, de az szb kezdeményezésére mégis vé- dőitalt kaptak a pincében dolgozók. A vállalat fehérgyarmati munkahelyén sokáig nem volt szociális létesítmény — a szakszervezet sürgetésére ezt is felépítették. Ma már a vállalat valamennyi munkahelyén ebédet kapnak a dolgozók. A vállalat évente több, mint 1 millió forintot fizet üzemi kosztra. Lakás „beuyró“ nélkül Vállalati támogatással tavaly á SZÁÉV 48 dolgozója épített lakást. A lakásépítési kölcsönök elosztásánál is döntő szavuk van a szb vezetőinek. A vállalat egyik dolgozója igen kedvezőtlen körülmények között lakik családjával. Ez a dolgozó a közelmúltban a szakszervezet segítségét kérte. Az szb intézkedett, s a kérelmező az idén vállalati segítséggel lakást építhet — a KB-határozat értelmében akkor is, ha nem rendelkezik az előírt „beugró” összeggel. Tavaly a szülési szabadságon lévő anyák részére találkozót rendezett az szb. Követésre méltó gesztus ez, mert a találkozón az anyák a vállalat eredmén veiről és gondjairól érdeklődtek. az szb pedig a családok helyzetére volt kíváncsi. Máskor is lesz ilyen találkozó, így a vállalat és a dolgozók között nem szakad meg a kapcsolat három évre. A betegállományban lévő dolgozókat rendszeresen látogatják és ajándékozzák a szakszervezet aktivistái. Nábrádi Lajos a Fáklya szovjet kommunisták párttagsági könyvéről, illetve az országban január elsején kezdődött tagkönyvcseréről. Az olvasók képet kapnak a szovjet munkások életéről, ezúttal konkrétan Vlagyimir Babahov autószerelő és családjának hétköznapjairól. Cikk emlékezik meg 1945. február 13-ról, Budapest felszabadításának évfordulójáról, és olvashatunk Vologya üzenete címen egy akkor 19 éves kis- katona emlékeiről. A nép ellenőriz című cikkben érdekes adatokat találunk a szovjet népi ellenőrzés egyik vizsgálatáról. így láttam én... címen magyar újságírók emlékeznek meg az 50 éves Szovjetunióról. Népszerű sportrovat, keresztrejtvény. mozielőzetes egészíti ki a Fáklya februári számát. JA IS ME Liliről senki sem állíthatta, hogy különösképpen hűséges természetű lenne. Sőt. Viszont egészen kiváló módszert dolgozott ki férje, Imre féken tartására. Ha az valamire rájött, soha semmit nem tagadott, inkább még tódított hozzá. Például egyszer Imre belelapozott a felesége könyvébe, és a második fejezet közepén fény képet talált. Félig lehunyt szemű, szigorú arcú, bajuszos férfi nézett rá a képről. A fénykép hátsó felén szálkás betűkkel ez állt: „Hűséges Lilimnek, Bélája.’ Imre felháborodva mutatta a fényképet asszonyának, aki gurgülázva felkacagott: „Na... mir szólsz Imikém?" — szólt és bájos, tréfás af- fektálással szívére szorított a kezét, mint akit tetten értek. és most jaj, hogy meg ijedt. Imre azonnal érezte, hogy melléfogott. Kis unszolás után Lili elmondta a turpisságot. A főnökét Ábrázolja a kép. amelyet elloptak az asztaláról és jó barátnője, Cinci az ő kérésére írta rá a szöveget. „Gon doltam. kicsit féltékennyé teszlek — nevetett Lili —. másképp úgyse tudlak.” Imre megölelte, csókolta az ö kis asszonykáját, hogy az az oktondi mire képes. Az pedig nem fogyott ki az ötletekből. Amikor távol töltött egy egy éjszakát. először porig sújtotta az ő Imréjét, azzal hogy randevúja volt. majd később kuncogva bevallotta hogy jaj, de unalmas volt reggelig römizni a barátnő jenéi, de a szegény asszonynak, aki csak hűséges tud lenni, valamivel kell éleszt getni férjében a hűlő parazsai. Más alkalommal, amíg Imre külföldön volt, egy hétre leutazott a vállalati főkönyvelővel Siófokra. Persze, a végén kiderült, hogy megint ugratas volt az egész A sarki vendéglőben tisztázták hármasban az ügyet és a főkönyvelő végül cseppet sem lovagiasan kijelentette: Megértem magái Lili, de ilyen viccet többé nem vállalhatok, mert a családom még azt hiszi, hogy valamiféle kalandba bonyolódtam.” Rögvest el is mentek a főkönyvelőékhez, ahol Imre magyarázta meg a rsaládnak. miről is volt szó Aztán mindnyájan nagyot nevettek a jól sikerült csínyen. így éldegéltek volt tovább is. életük alkonyáig, ha egy nap nem találkoznak az utcán, moziba menet, egy magas, őszülő hajú férfivel, aki Krónika FOLTOZÁS HELYETT ÁTHÚZÁS Nyíregyházán kárpitozzák Brazíliának Az „Adél** gyors katrierje A Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Szövetkezet a városban egyedül végez kárpitjavításokat. Még egy évtizeddel ezelőtt ez a lakosságnak kedvező szolgáltatómunka volt a szövetkezet tevékenységében a domináló. S bár azóta is évről évre nő a javíttatni kívánók száma, a jövedelem egészét tekintve ez már csak a kisebb hányad. A kárpit javításánál ma már stoppolás, esetleg foltozás nem fordul elő, nem igénylik az emberek. A fekvő-, vagy ülőbútorokat teljes egészében áthúzzák, A javítási igény bejelentése után a műszaki gárda a lakásban — ha a bútor olyan nagy, hogy a megrendelő nem tudja be-, hozni — felméri a munka nagyságát, majd a szövet ki- választása után árajánlatot tesz, s annak elfogadása közlekedik Lengyelországban, s a MÁV is huszonkét kocsival gya anodott. Ebben az évben hat darab négyrészes vonatkocsi üléseit kezdik el gyártani Brazíliának. Az ezekben alkalmazott Úg3r- nevezett „repülőüléseket” most első ízben készítik majd a szövetkezet dolgozói. A forgatható, székek támlája tetszés szerint hátra dűt- hető, különböző szögbe állítható, s minden támla hátoldalából egy asztallap nyit- ható le, amelyen kényelmesen étkezhetnek az utasok. Ugyancsak 1973-ban, a második fél évben kezdik el Szíriának három, JugoszláI viának hat darab négyrészes motorkocsi belső kárpitozását. (b.) 1 Ka egy fiatal dolgozótól munkahelye öt vagy tíz évvel ezelőtti eseményeiről érdeklődnek, a válasz általában: nem tudom, én akkor még nem voltam itt. Jó lenne, ha az emberek jobban ismernék. azt a vállalatot, rhol dolgoznak. Akkor talán jobban megszeretnék, inkább magukénak éreznék munkahelyük problémáit is. De melyik az a mód, amellyel lehetővé válik a megismerés? A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Híradójának munkatársai találtak egy megoldást. Krónika cím alatt a vállalat törzsgárdatagjai mondják el emlékeiket a megalakulástól kezdve. Ezek a visszaemlékezések nem- csak arra jók, hogy a fiatalok képet kapjanak a munkahelyükről, hanem arra is, hogy megállapíthassák az eltelt évek fejlődésének nagyságát. Nem százszázalékos ez a módszer, hiszen nincs garancia arra, hogy mindenki elolvassa a lapot. De kezdet- nek példás! (barna) Jobb minőségű liszt Próbaüzem az új kisvárdai malomban után beszállítja a műhelybe a bútordarabokat. De ha a család nem tudja nélkülözni a fekvőhelyet, a lakásban dolgoznak a munkások. Az már ritkán fordul elő, hogy a régi típusú sezlont huzat- ják át, mert a szövetkezet által is gyártott új sezlon árát megközelíti a javítási költség. Áthúzás esetében a legkülönfélébb szövetektől a műbőrig széles választék áll rendelkezésre. E munkáknál a szövetkezet életében már jelentősebbek a vonatkocsik kárpitozása és a kis szériájú garnitúrák gyártása. A megyén kívül is népszerűek a szövetkezet műhelyéből kikerült egy-, kétszemélyes heverők. tűzött garnitúrák. Legutóbb Nyergesújfalu üzleteibe küldtek ilyen bútorokat. Uj termék az öt darabból álló Adél elnevezésű garnitúra, melynek huzata műbőrrel kombinált szövet piros-fekete, narancs-fekete színösszeállításban. Az olcsó bútort szép kivitele mellett a négyszemélyes ágyneműtartós re- kamiéja kedveltette meg az emberekkel. Lényegesen kevesebbet állítanak elő sez- lonból, mint a régebbi években — tavaly 800 darabot hoztak forgalomba — de a vidéki lakosok még mindig igénylik. 1973-ban kötöttek szerződést a Ganz-MÁVAG-gal vonatülések gyártására. Az azóta eltelt két évben hatvan darab, Nyíregyházán kárpitozott ülésű motorkocsi kalapot emelt Lilinek. „Ki volt ez az alak?” — kérdezte Imre gyanakvóan. „Soha az életben nem láttam” — válaszolt Lili, aki tényleg nem ismerte ai illetőt. „Nem láttad?! Mit hazudol?! —ekkor már ordított Imre. — Aljas bizalmassággal köszön neked és a pimasz disznó még nekem is biccentett!... Biztos a szeretőd!” Lili házasságuk alatt először tagadott, tagadott, de hiábavalóan... Imre még aznap elköltözött hazulról, másnap beadta a bíróságon a válókeresetet. Lehet azért, mert nem hitte el. hogy Lili nem ismerte az őszülő hajú férfit. de meglehet, azért, mert Micike a revízióból, toporzékolva kijelentette, hogy ő egy tisztességes lány és elege van az évek óta tartó bujkálásból. Vagy elválik Imre a feleségétől, és őt veszi nőül. vagy olyan botrányt, csinál neki. hogy belefeketedik. (-s) Hétfőn kezdték meg a' próbaüzemszerű termelést megyénk egyik új élelmi- szeripari létesítményében, a kisvárdai malomban. Ez a 30 millió forintos beruházással készült automata vezérlésű malom adja a legtöbb lisztet a megyei malmöi; közül: napi hét és fél vagont. Nem sokáig vezeti a mennyiségi élmezőnyt, mert épül már Nyíregyházán :s 60 millió forintos költséggé! egy újabb malom, ahol már a belső szereléseket végzik a szakemberek, tehát várhatóan egy év múlva termel; naponta 12 vagon lisztet. A felszabadulás óta megyénkben, de még az országban sem épült mostanáig új malom. Most viszont egyszerre három is: Székesfehérváron a múlt év őszén adták át az elsőt, a második a hétfőn üzembe állt kisvárdai. a harmadik pedig az épülő nyíregyházi. Az elmúlt évtizedekben azonban mesénkben több malmot is felújítottak. korszerűsítettek. mint például a bakta- lórántházit, a nagykállóit. a fehérgyarmatit, a vásárosna- ményit. Ezzel egyidejűleg a nagvon elavult, a nem gazdaságosan, kis termelékenységgel üzemelőket megszüntették. A régiek közül tizenkettő maradt meg. Ezek a napjainkban is üzemelő malmok a naoi 3—5 vago- nos őrlőkapacitásukkal évente összesen 10 ezer vagon Nehéz lenne összeszámolni, hányféleképpen idéztük és idézzük a 150. jubileum: évforduló alkalmából Petőfi szellemét; a legkisebb közösségekben való megemlékezésektől az egész országot bejárt filmig, az alkalmankénti rendezvényektől a hosszabb időn át tartó ve- télkedősorozatokig. A költő tiszteletére megyénk ifjúságának nagy részét érintő vetélkedőket rendez a KISZ megyei és nyírbátori járási bizottsága. A forradalmi ifjúsági napok keretében Petőfi versmondóversenyt hirdettek egyéni versmondóknak, a KISZalapszervezetek számára pedig csapatversenyen vetélkedőt „Petőfi nyomában” címmel. Több. mint egy hónapon át tart a két versenysorozat. A versmondók február közepén kezdik meg a „mérkőzést” helyi. máj ti körzeti, városi, illetve járási bemutatókon át a megyei döntőig. amelyre március 14-én Nyírvasváriban a FIN megyei megnyitóján kerü; sor. Egy Petőfi-vers előadása kötelező, a másik verset lisztet adnak a sütőiparnak, illetve a kereskedelemnek. Nem csupán az őrölt liszt- mennyiség növekszik az új malmok munkába állásával A minőség is számottevően javul. Az automata vezérlésű őrlőberendezések „tisztább” lisztet adnak, és egyenletesebb minőségűt. Ez utóbbit szolgálja, illetve garantálja a gabpnasiló, amely a malmok fontos tartozéka, s amit még a kis- várdaihoz is megépítenek. Az 560 vagonos tárolókapacitású acélszerkezetű gabonasiló jövőre készül al kisvár cián 15 millió forintos költséggel. A nyíregyházi új malom .ezervagonos vasbeton szerkezetű silóját, amely 45 millióba kerül, ugyancsak még az idén megkezdik építeni és a tervek szerint 1975-re készül el. A silókba jó előre betárolják a búzát, s a különböző minőségeket úgy keverik, hogy végül is egyöntetű minőségű búzát tudnak a malomra vinni. De silóba kerül a liszt is, ahol újra keverik, állni hagyják, s így szállításra már a pihent, valóban egyenletes minőségű liszt kerül, A két új malomban a szállítás korszerűsítését * tervezik. A belső üzemi szállítás, az anyagmozgatás teljesen gépesített a kisvárdai- ban és az lesz a nyíregyháziban isr <k. e.) a szerzőtől és a vers keletkezésének korától függetlenül választhatják, a követelmény csupán annyi, hogy a költővel, vagy az 1840—49- es szabadságharccal legyen kapcsolatban. A megyei döntőn járásonként és városonként — a színvonaltól függően — legfeljebb 4 versenyző vesz részt. A hagyományosabb versmondóverseny mellett a sokkal Izgalmasabb csapatverseny — a Petőfi nyomában — kérdései a költő életére, munkásságára, a szabadság- harc és a reformkor történelmére, illetve Petőfi jelentőségének értékelésére vonatkoznak. Ebben a sorozatban. amely február közepétől az április 4-én sorra kerülő megyei döntőig tart, nem csak a költészet szere- tétét ébresztgetik a KISZ- közösségekben, hanem olyan fogalmak értelmezését is megbeszélik, mint például hazaszeretet, internacionalizmus. A rendező szervek a vetélkedő győzteseit mindkét kategóriában pénz-, illetve tárgyjutalomban részegítik. ..P.ETŐFI NYOMÁBAN ‘ Vetélkedő a niegye KISZ-szervezeteinek
