Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
/ 1 oWaf IsrfS. feßruär 8. Kat5rr-NrACYAttotts?.Ae5 Pártszervezés-pártirányttág Pártmunka az üzemszervezésért Zárás és nyitás Egyesültek a vásárosnainényi és az olcsvai termelőszövetkezetek TÖBB MINT EGY ÉSZTÉNDÓ TELT EL azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ez a határozat erőteljes visszhangra talált nemcsak a kommunisták soraiban, hanem a társadalom széles rétegeiben is. A határozat alapján a vállalati, üzemi párt- szervezetek és álapszerveze- tek nagy része kidolgozta a helyi tennivalókat. Elmondhatjuk tehát, hogy a határozat megvalósítása elkezdődött. Néhány területen már figyelemre méltó eredmények is jelentkeztek. Egyes üzemekben körültekintő szervező munkával enyhítettek a hosszabb ideje tartó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szüntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerővel, a gépekkel és állóeszközökkel, hatékonyabb lett a munka, emelkedett a termelékenység. Mégis azt kell mondanunk, hogy a határozat realizálásában egyelőre nem elégséges az előrehaladás. Általában hosz- azúra nyúlik az előkészítő munka, több helyen a konkrét tények helyett csupán újabb és újabb tervek születnek, néhol az idő rövidségére vagy a feltételek hiányára hivatkozva késlekednek a tettekkel, „föntről” várnak intézkedéseket. A nagy fontosságú határozat sikeres végrehajtása tehát gyorsabb reagálást igényel az üzemi párt- és gazdasági vezetéstől, mivel a szükséges szervezési intézkedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik igen fontos eszközét jelenthetik. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZETEKNEK meghatározó szerepük van a határozat következetes és késedelemmentes végrehajtásában. Ez adódik abból, hogy rendelkeznek a kitűzött cél eléréséhez szükséges politikai eszközökkel, másrészt ismerik a helyi körülményeket, állandó munka- kapcsolatban vannak a helyi gazdasági vezetéssel, a társadalmi szervezetekkel és a dolgozókkal. Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korszerű és az elmaradottabb technikai feltételek mellett egyaránt. Érthetően, hiszen a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihasználására mindenütt megvan a lehetőség. A szervezési színvonal növelése nem feltétlenül az új technika és technológia függvénye — bár a jobb feltételek természetesen könnyebbé tehetik a megfelelő üzemi és munka- szervezet keAvező hatásának kibontakoztatását. A pártszervezetek munkájában a legfigyelemreméltóbb eredmény, hogy kezdik felismerni valóságos szerepüket: nem más helyett dolgoznak, hanem a szervezési tevékenység hiányosságainak megszüntetésére, áz előrehaladás gyorsítására határozott és konkrét követelményeket támasztanak a gazdasági ve- zetőkkel szemben. Egyre inkább elérik, mégpedig politikai eszközökkel, hogy mindenki a maga területén tegyen intézkedéseket és lássa el a \hatásköréből adódó funkcióját. A vállalat ötéves tervéhez kapcsolódó, annak hatékony teljesítését szolgáló operatív szervezési-fejlesztési tervet a gazdasági vezetés dolgozza ki. A tervnek előnyére válik, ha kifejeződnek benne az üzem műszaki dolgozóinak, közgazdászainak és munkásainak jó elképzelései, javaslatai. Ezzel elősegíthető, hogy az üzem kollektívája még inkább magáénak érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dolgozókat a jobb végrehajtásra. A PÁRTSZERVEZET SEGÍTSE ELŐ, hogy ez így történjék. s ezzel együtt mozgó- sftsonTa terv végrehajtására. Politikai szervező munkával érje el, hogy a munkahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszervezet, KISZ-szervezet ez irányú munkáját Ezenkívül — természetesen — követelje meg tagjaitól a helytállást és példamutatást. Az üzemi pártszervezetek ellenőrző tevékenységében kiemelt helyen szerepeljen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtásának számonkérése. Ennek során a gazdasági vezetés, a társadalmi és tömegszervezetek adnak számot a végzett munkáról. Az ellenőrzés fontos szempontja, hogy tényleges eredményt kérjen számon, és ne elégedjen meg a papírosokon szereplő kimutatásokkal. Hasznos és célszerű, ha az üzemi pártszervezetek taggyűléseiken is rendszeresen értékelik a határozat végrehajtását, s tájékoztatják a párttagságot. Mindenképpen szükséges, hogy az eredményeket alaposan elemezzék. Az előbbre jutás fontos feltétele azonban, hogy bátran és őszintén vessék fel a hiányos- Ságokat is, vegyék számba 'a határozat végrehajtását aka-v dályozó tényezőket, mert csak így ismerhetik fel a szükséges tennivalókat. A határozat végrehajtásának értékelése ne azt jelent- se, hogy a korábban kidolgozott és- jóváhagyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésére ösztönöz- nek, hanem az adott terv időarányos teljesítését ellenőrizzék. Természetesen, ha újabb lényeges tényezők mutatkoznak, vagy jelentősen változnak a feltételek, akkor azok figyelembevételével indokolt az intézkedési terv módosítása, illetve annak az újabb körülményekhez való igazítása. A termelőhelyi pártszervezetek szükség esetén éljenek azzal a lehetőségükkel és jogukkal is, hogy ha a tapasztalt hibák, mulasztások ezt indokolják, gondjaikat jelezhetik a területi pártszervezeteknek és kérhetik segítségüket. ’ Jóllehet az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével kapcsolatos munka nem egyszeri teendő, hanem hosszú időt igénylő folyamat, az 1973-as év döntő jelentőségűvé válhat. Pártszervezeteink tevékenységének ezért szá- moítsvő értékmutatója lesz, hogy milyen tényleges ered- méni'ekrő] adhatnak számot e munkában. A JOBB MUNKÁHOZ ADOTTAK A FELTÉTELEK. Több mint egy esztendő tapasztalatával rendelkeznek a pártszervezetek. Általában jó évet zártak az ipari és mező- gazdasági üzemek egyaránt. Kedvező körülményeket biztosít a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata. Ezért a határozat sikeres végrehajtása most sokban azon múlik, hogy a vállalati, üzemi pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, a társadalmi szervezeteknek mennyire sikerül együttműködniük, összehangolt intézkedéseket tenniük, és hogyan sikerül a vállalat kollektíváját megnyerniük az ügynek. Kis Lajos, az MSZMP KB munkatársa A zárás még külen-külön történik. A nyitás 1973. január 1-vel közösen már el- kezdődött. Azóta minden egységes, csak az, új, közös vezetőség nincs még megválasztva. Előbb mindkét helyen el kell készíteni a zárást, a zárszámadást az 1972-es esztendő munkájáról és eredményeiről. E sor.okból bizonyára máris érezhető, hogy valahol egyesülés történt. Igen, 1973. január 1-vel két termelőszövetkezet egyesült, a vásá- rosnaményj Vörös Csillag és az olcsvai Uj Élet. Az új közös gazdaság neve — közgyűlési határozat alapján és hivatalosan Ls — vásár os- naményi -olcsvai Vörös Csillag Termelőszövetkezet, melynek központja Vásá- rosnamény. 4/onossáflokés különbségek Az egyesülési gondolat már tavaly tavasszal felvetődött. A naményiak kezdeményezték, az olcsvaiak he-- lyeselték. A szándék aztán hónapokon át érlelődött, míg 1972 augusztusában megszületett az elhatározás, mindkét termelőszövetkezet közgyűlése megszavazta az egyesülést. Ezt megelőzően azonban mindent alaposan felmértek és megbeszéltek. Külön foglalkoztak az egyesülés feltételeivel és lehetőségeivel • a pártszervezetek és a pártvezetőségek is. Igazán alapos volt az előkészítés — gazdaságilag, politikailag és lélektanilag is. Végül egyetlen ember se volt a két termelőszövetkezetben, aki ne értette volna az egyesülés fontosságát, jelentőségét és előnyeit; Lényegében két kis termelőszövetkezet egyesült. A vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-nek 1150 hektár területe volt. Az olcsvai Uj Életnek száz hektárral kevesebb. de a közös, szántó mindkét község határában azonos nagyságú. így mos; az összes terület 2000 hektár. ami nem egészen 3800 katasztrális hold. A vásárosnaményi határban van 103 hektár gyümölcsös — almás is. Szép, fiatál ültetvény, éppen az idén várják róla az első igazán nagy termést, ha az. időjárás is kedvező lesz. A termeszét! adottságok mindkét község határában jók. A földek — a talaj — lényegében egyformák, egyforma teljesítményre képesek, ha mindenütt megfelelő a művelés, az agrotechnika. A vásárosnaményi földek eddig többet teremtek, miht az olcsvaiak, de nem azért mert jobbak. A volt naményi tsz-ben már évek óta közel 50 mázsa búza volt a hektáronkénti átlag- termés. Az olcsvai tsz-ben 15 mázsával kevesebb. A cukorrépa a naményi határban 1972-ben már 500 mázsát termett hektáronként az olcsvai tsz-ben azonban a 300 mázsát se érte el a hektáronkénti termés. Namény határában 1972-ben májusi mór jósolt ban számítva 50 mázsájával fizetett hektáronként a kukorica is. Az olcsvai határban 36 mázsájával. Hasonló eltérési arányokat mutat a burgo- nya terméshozama is. Naményban 200 mázsa vetőgumót takarítottak be minden hektárról, Olcsván étkezési burgonyát 140 mázsát. A naményi tsz viszonylag eddig is magas szinten valósította meg az állattenyésztést. Két példa rá. 1972-ben 300 darab hí- zott szarvasmarhát értékesítettek és az egy tehénre jutó évi tejtermelés meghaladta a 3000 litert. Olcsván az állattenyésztés eddigi eredményei szerényebbek... 4 magasabb hozamok titka Bár a szántóterület nagyjából mindkét tsz határában azonos volt és az alakulás is egyidőben történt, a vásá- rosnáményi fcsz-tagoknak jobban sikerült a fejlődés, a gjrarapodás. A?, egy^pülési jegyzőkönyv szerint — az 1971. évi zárszámadás alapján — a közös vagyon Naményban 28 millió, Olcsván 17 millió forint volt. Ebből a tiszta vagyon Na- ménybaii 23 millió, Olcsván 13 muiió forint volt. A naményi tsz árbevétele 1972- ben meghaladta a 31 millió forintot. A terméshozamok és termelési eredmények, továbbá a bevételek és a vagyon; helyzet alakulása nyilvánvalóan összefügg a dolgozó tsz-tagok számával is. Azonos nagyságú szántón, hasonló természeti viszonyok közt a volt Inaményi tsz- ben 264 a dolgozó tagok száma, a volt olcsvai tsz- ben viszont csak 160. A nyugdíjas és járadékos tsz- tägok száma viszont majdnem egyenlő. Ez azt jelenti, hogy a volt naményi tsz- ben folyamatos a nemzedék - váltás, szép számmal vannak fiatalok. Nyilvánvaló, hogy a fiatalok termelni, dolgozni is jobban bírnak. S még valami: a volt naményi tsz-ben a mai lehetőségek szerint viszonylag teljes a ■ gépesítettség. A búzát, cukorrépát, burgonyát teljesen. a kukoricát részben gépesítve termesztik így más a növénytermesztés technológiája is, ami megmagyarázza a magasa ob • terméshozamokat. A magasabb hozamok és a nagyobb bevételek kedvezően befolyásolták a jövedelem alakulását. Mindkét tsz-ben munkaegységrendszer szerint számolták el a jövetleimet. Naményban: 71 forintot. Olcsván 45 forintot ért egy munkaegység. A naményi tsz-ben a teljesített munkaegységekre minden hónap elején garantáltan es endszeresen fizették a betervezett érték 80" százalékát. És zárszámadáskor mindig hiánytalanul kifizet- ték a további 20 százalékot, így — átszámítva . a munkaegységet — a naVnéoyi tsz-ben egy 10 órás munkanapra 133 forint, az olcsvai tsz-ben 91 forint jutott. közös elhatározások Az egyesülés és a további munka elsődleges célja: az olcsvai határrószben is naményi szintre emelni a terméshozamok átlagait. Mindezek következtében: meg tar- tani a naményi jövedelemszintet, minden tsz-tagnak: biztosítani a magasabb keresetet, garantálni a munkaegység értékét és rend', szeresen fizetni az előleget. Az eddig alkalmazott mu nkaegység-rendszeren ném változtatnak. Nem lehet mindent egyszerre. Megmarad a brigádrendszerű munkaszervezés is. Az olcsvai határrészben azonban változtatnak a növénytermesztés szerkezetén. Növelik a burgonya és a cukorrépa területét, mert gép van hozzá. Az előzetes tervek: már él is készültek, hiszen az augusztusi egyesülési, közgyűlések., után közösen határoztak meg az őszi ve- tések területét, és azt is, hogy a tavaszi vetésű növények alá hol és hogyan készítsék elő a talajt. A végleges és részletes 1973. évi termelési és gazdálkodási terv azonban csak most készül, amelyet már az egységes vásárosnaményi—olcs- > vai Vörös Csillag Termelő- szövetkezet tagsága hagy majd jóvá. Előbb azonban el kell készíteni — külön- külön — a zárszámadást és meg kell majd választani az új vezetőséget. Az élet azonban nem törődik még az ilyen formaságokkal sem. Az egyesült tsz-ben máris nagy egyetértésben. igen jó hangulatban dolgoznak a naményi és az olcsvai tsz-tagok. Fát vágnak az erdőn és metszik a gyümölcsfákat, Szendrci József Georg;/ Ljublin: Ismerkedjünk meg! — Kislány! Hé. kislány! A nő hátrafordult. Egy drapp kabátos, magas férfi állt előtte, sportos sapkában. Kezében egy „Futball — hoki” újság. Apró, részeg szemek néztek kifelé a rosszul borotvált arcból. — Akart valamit mondani? — Aha! Hova lépkedsz? Az egész férfi egy mosolyban olvadt fel. — Azt akarja- megtudni, hova megyek? Kugyijarov professzor előadására. „Nominalizmus a középkori skolasztikus filozófiában” címmel tar* előadást. Jöjjön maga is! Látom a szemén, hogy érdekli a filozófia. — Engem? A férfi arca teljesen megnyúlt. Aztán motyogni kezdett. — Hogyne. Persze! — Nahát, ez nagyszerű! — kiáltott fel a lány. — Emlékszik, mit mond Partnern dész: . Az idea, és az, amivel kapcsolatban létezik, egy és ugyanaz, mert hiszen lét nélkül, melyben az idea kifejezést nyer. nincsenek eszmék. — - E-e-emlékszem, — mondta bizonytalanul a férfi. A lány arca ragyogott az örömtől. Megragadva a férfi karját, folytatta lelkesen az eszmefuttatást: El sem tudja képzelni, milyen nehéz egy megértő lélekre találni... — Gyerünk gyorsabban, különben elkésünk. Húzta a férfit maga után. — Elmegyünk a nyilvánoss vitára is előadás után, az-' tán pedig... A férfi hirtelen megállt. — Elfelejtett valamit? — kérdezte a lány. — Tudod... — a férfi megvakarta a tarkóját. — én itt, izé megígértem egy haveromnak, hogy felhívom telefonon. Es most majdnem elfelejtettem. Maradj itt, várj meg, én rögtön... Alig tudott kiszabadulni a lány szorításából. Félreug- rott, és eltűnt a tömegben. A lány elmosolyodott és ment tovább. Miután befordult a sarkon, észrevette, hogy egy irhabundás férfi követi. Nyakában hosszú mohair sál, angol csizma a lábán, beletűrve a nadrágja, kézében pedig egy vaskos irodalmi folyóirat legfrissebb száma. A férfi elkezdett filozofálni magában: — No lám. ez a kislány is egyedül megy. Mindenki magányos ebben a gépesített világban. Valaki a „Stresz veszélyéről” disputái, a túlnépesedésről, az emberek azonban távol vannak egymástól... Kislány! Hé, kislány! Igazam van? — Miről beszélsz? — kérdezte a lány. — Hogyhogy miről? — méltatlankodott a férfi, és miután alaposan szemügyre vette a lányt, folytatta: — Az emberek közti elidegenedésről beszelek. Az életidegenségről. Csak ne menjünk messzire: maga egyedül van. Én is. De csak egyesíteni kell erőinket... — Jó. jó elég már! Ne járassa velem a bolondját — szakította félbe a lány. — Mondhattad volna egyszerűbben is, hogy meg akarsz ismerkedni velem. — Elvileg így is mondhatjuk... — mondta bizonytalanul az irhabundás férfi. — Elég! Elég! — vágott közbe ismét a lány. Megint rákezded. ahelyett. hogy meghívnál valahova. De fagylaltozóba nem megyek. Fáj a torkom. A mozitól meg a szemem kezd fájni. Ha pedig valami társaságra gondolsz, azokat ki se állhatom. Megértetted ? — Akkor talán egyszerűen sétáljunk egyet? — ajánlotta félénken a férfi. — Friss levegőből a munkahelyemen is van elég — utasította • vissza a lány. Hebegve:, E-e-egy pillanat! Pardon! Azonnal jövök — és a férfi félreugorva elveszett a tömegben. A lány ment tovább. Az utca végén egy kalapos férfi állta el az útját. Kezében egy „Autó” • újságot gyűrögetett. Dagadt arcán rögtön szembetűnt ferde szája; alsó ajkán cigarettacsikk mintha odaragasztották volna. m — Na, mi van. kicsike? Sétálunk eg'yet? — dörmög- te a férfi. — Nem bánom, mehetünk. — egyezett bele a lány. — Biztos vagyok abban, hogy maga szereti a színházai. — Én? Én?! — meresztette ki csodálkozva szemét a férfi. De a lány lelkesen rakezdte: — Milyen kevés az igazi művészetszerető ember! De maga... Elbeszélgetünk Ionescuról és az abszurd színházról. Emlékszik, mit mond erről Ionescu: .. .Éppeh a végtelen magányosságban találjuk meg önmagunkat. Minél magányosabb vagyok, annál közelebb érzem magam másokhoz... A férfi eltűnt. A lány a metróállomáshoz ment, és meglátta azt a férfit, akihez tulajdonkép- pen igyekezett. Ott állt az újságosbódé mellett és cigarettázott. — Szevasz! — mondtr- a lány. — Szervusz — fogadta a fiú. — Na, hova megyünk? — Haza — mondta a fiú. Ma megy a tévében a hete- dik rész. Fordította: Ozetö Erzsébet»
