Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-07 / 31. szám

1973. febtüär 7. fRnMXaVKKEttBHW S. cÄM Mezőgazdasági könyvhónap 73 A hagyományokat foly­tatva 1973 februárjában Szabolcs-Szatmár megyé­ben ismét sor kerül a me­zőgazdasági könyvek sereg­szemléjére. Célszerű ilyenkor számve­tést csinálni az elvégzettek­ről, s az előttünk álló fel­adatokról. Gazdaságaink termelési erdményeire jog­gal büszkék lehetnek az üzemek dolgozói. Az új célok elérése, a ter­melési szint növelése sok fáradtságos munkát, nagy erőfeszítéseket követel. Á nagyobb, biztonságosabb, gazdaságosabb termések el­érése a szellemi és anyagi befektetések felújítását, bő­vítését, célszerűbb hasznosí­tását kívánja. A termelésiejlesztés nél­külözhetetlen eszköze a dol­gozók szakképzettségének emelése, új módszerek, kor­szerűbb termesztéstechnoló­giák megismerése, alkalma­zása. Ez csak az informá­ciószerzés gyorsításával ér­hető el. A dolgozók szakirodalmi igényeinek kielégítése üze­mi feladat. 1973. január 26- án a megyei tanács vb ter­mében rendezett mezőgaz­dasági könyvhónapot elő­készítő operatív gyűlésen _ határozat született, hogy felmérik az üzemi kézi­könyvtárak (termelőszö­vetkezeti, állami gazdasági) könyvállományát, hogy azok mennyire felelnek meg a korszerű követelmények­nek. Célunk, hogy az el­avult ismeretanyagot tartal­mazó könyveket felváltsuk a legújabb tudományos kuta­tási eredményeket ismertető szakirodalommal. A nyíregyházi megyei könyvtáron belül egy új, érdekes program kerül maid lebonyolításra a mezőgazda­sági könyvhónap keretében. Neves mezőgazdasági szak­emberekből álló bizottságot hívta!; meg annak érdeké­ben, hogy e bizottság mun­kája segítségével az e témá­jú szakkönyvek megrende­lését a jövőben még töké­letesebben tudják a reális igényekhez alakítani. Az első felmérésjellegű vizsgálatot a megyei könyv­tár vezetésével a Mátészal­ka környéki termelőszövet­kezetekben tervezik elvé­gezni. E cél érdekében Sza­bó Gézáné könyvtáros egy mezőgazdasági témájú anno- tált bibliográfiát fog össze­állítani, hogy hasznos ve­zérfonál legyen az üzemi kézikönyvtárak felelőseinek. 1973 februárjában sok kitűnő mezőgazdasági szak- könyvet kínálnak a köny­vesboltok polcain és a könyvtárakban — mint pl. B. Balázs Klára—Bodor Já­nos—Lelkes Lajos: Kiskertek és házikertek növényvédel­mi naptára, fejes Sándor— Horn Ede—Brunner Tamás: Gyümölcssövény, Kotulyák Géza: Okos kisgépek a kertben és a ház körül. A megyei könyvtár veze­tésével a járási könyvtárak a községekben mezőgazda- sági író-olvasó találkozókat, könyvkiállításokat és vásá­rokat szerveznek. A megyei művelődési központ filmtára mezőgazdasági témájú fil­meket kíván a falusi műve­lődési házak rendelkezésére bocsátani, hogy ezzel is szí­nesebbé tegye a mezőgazda- sági könyvhónap program­ját. A Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdaság: könyvhónap ünnepélyes megnyitójára február 7-én kerül sor a Zöld Mező Tsz tanácskozótermében. Széles Csaba adjunktus Á gáz karrierje Teljesültek az ígéretek A gáz korszerű energia- forrás, a légnemű fűtőanyag gyors karriert futott be ha­zánkban is. Az 50-es években a többi közép-európai or­szághoz képest még elmara­dott volt gáziparunk. A 60-as években az alföldi földgáz­mezők termelésbe állítása bi­zonyította a fejlődést. A IV. ötéves terv pedig kiemelt programként írta elő a gázel­látás jelentős fokozását, a légnemű fűtőanyag széles körű alkalmazását. Nasyinérelű feladat A tervek nagy feladatokat róttak a végrehajtókra: az 1970-es 3,3 milliárd köbmé­terrel szemben lS75-ben 6 milliárd köbméter földgázt értékesítenek, a IV. ötéves terv végére 165 ezer tonna propán-bután góz helyett 207 ezer tonnát hozzanak forga­lomba, vezetékes gázzal 1973 végéig 705 ezer otthont lás­sanak el. A számok jelzik a feladat nagyságát. A tervidőszak majd’ 2 esz­tendejének elteltével vajon hol tartunk a gázprogram­mal? Megállapíthatjuk, hogy beváltották a fogyasztóknak tett ígéreteket. Idén a prog­ram időarányos előírásainál többet, 4 milliárd köbméter földgázt értékesítenek, évről évre több pb-gázpalackot vá­sárolhatott a lakosság, 1972- ben 10 ezer tonnával túltelje­sítették a tervet, a fogyasz­tók száma az elképzelt 1 millió 360 ezer helyett az év végére 1 millió 380 ezer lett. Egyre több a gázzal fűtött la­SZESZELYES IDŐ/ÁRÁS Meteorológiai rekordokat döntünk Száraz esztendő után rend­kívül csapadékszegény telet élünk át itt a Felső-Tisza vidékén. Az időjárás szeszé­lye folytán meteorológiai és hidrológiai rekordokat dön­tögetünk és az ország legcsa- padék-szegényebb terű lété­vé „léptünk elő.” Nyíregy­házán például az ötvenéves átlagban számított 583 mil­liméterrel szemben 1972-ben mindössze 359 milliméter csapadék hullott. A hiány 224 milliméter. Fehérgyar­maton ugyanezek az értékek 188 milliméter csapadék- hiányt mutatnak. Vásáros- naményban — ahol a három folyó, a Tisza, a Szamos és a Kraszna különleges mik­roklímát teremt — „csak” 5 milliméterrel kevesebb eső és hó esett az ötvenéves át­lagnál. Novemberben, december­ben, januárban Nyíregyhá­zán mindössze 33 millimé­ter, Fehérgyarmaton 49 mil­liméter, Vásárosnaményban 44 milliméter csapadék ju­tott a talajra. Ez is nagyobb részt novemberben, mert de­cemberben és januárban alig esett. Hasonlót 1951-ben ész­leltek, akkor októberben nulla volt a csapadékérték, s a következő hónapokban if csupán 20—20 milliméter esőt, havat kaptunk. Időjárásunk csapadéksze­génységének függvénye a ta- [ajvízállás alakulása. Enneh adatait harmincöt éve figye­lik, jegyzik megyénkben. Je­lenleg vízügyi igazgatósá­gunk működése területén 38 ilyen úgynevezett talajvíz­szint-észlelő kutat tartanak üzemben, amelyeknél heten­ként kétszer olvassák le a vízállásokat. Januárban ezekben a kutakban ötven— száz centiméterrel alacso­nyabban helyezkedett el a talajvízállás a 30 éves, ugyancsak januári átlagok­nál. Az 1967 januárjában mérthez képest két méterre' alacsonyabban, akkor viszont kétségtelenül katasztrofáli­san sok csapadék esett. Szárazságot jeleznek me­gyénk víztározói is. A me­gye, pontosabban a Nyírség négy üzemelő víztározójának, a két császárszállásinak, a ro- hodinak és a vajainak a fel­töltését a belvízcsatornákból még az ősszel megkezdte a vízügyi igazgatóság. Ezekben összesen 6,7 millió köbméter víz tárolására van műszaki lehetőség, de január végéig­ennek a vízmennyiségnek' még egyharmadát sem sike­rült „felfogni” a tározókban. Szerencsére öntözővíz-ellátó kapacitásuk nagyobb. mint amennyire igény van, s így ez is elegendő lesz majd. (A négy tározó közel 2000 hold- nyi terület esőztető-öntöző telepeit szolgálja ki, de há­romszor ennyit képes volna). Folyóink vízgyűjtő meden­céjére is kiterjedt a száraz­ság. A Tisza vízállása Tisza- becsnél jelenleg mindössze 12 centiméterrel magasabb az eddig (több évtized óta!) észlelt legalacsonyabbnál. Hasonló adatokat mutatnak a vízmércék a többi folyóin­kon; a Túr Garbóiénál 26 centiméterrel, a Kraszna Ágerdőmajornál 50 centimé­terrel, a Szamos Csengéméi 46 centiméterrel magasabb a mindmáig legalacsonyabb vízállásánál. Még szerencse, hogy tél van, s nincs szükség a folyók vizére az öntözéshez, s nincs olyan nagyiparunk, amely­nek iparivíz-szükségletét fo­lyóink szolgáltatnák. A la­kosság és az ipar vízszükség­letét mély fúrésú kutakkal üzemelő vízművek szolgál­tatják mindenütt a megyé­ben, s ezek a rétegvízkészlet­ből nyerik a vizet. A 140— 200 méter mélységben lévő víztartó rétegek viszont csak laza kapcsolatban vannak az időjárással. Viszont a hóta karó hiánya különösképpen a vetéseket érintette kedve­zőtlenül. Hogy mennyire, az! most még nem lehet tudni. De nem kaptak védelmet r fagytól és — ha így folytató­dik — elmarad a tavaszi ol­vadás is, amely jelentős vi­zet juttat a talajba természe­tes úton. kés is. az előirt 194 ezerrel szemben az idei télen 215 ezer otthonban melegít már a gáz. örs/á«os há óiai A gázprogram megvalósu­lását a fogyasztók örömmel élvezik, de addig, amíg a gáz eljut a lakásba, a gyárba, sok a teendő, az eredmények többféle munka sikerét össze­gezik. Elsődleges feladat volt a gerincvezetékek, a nagy nyomású országos hálózat ki­építése, e területen sincs el­maradás. Lefektették az észak-magyarországi gázhá­lózatot, most épül a közép- dunántúli vezeték^ a szovjet gázimportot segítő, a Barátság II. kőolajfolyama mellett ha­ladó gázvezeték 1974 végére készül el. A forgalomba kerülő pb- gáz kilenctizedét a lakosság hasznosítja, évről évre nőnek az igények, idén mér 8 száza­lékkal több palackos gázt ér­tékesítenek, mint amennyit a program előirányzott. Az or­szág különböző részein töltő- állomások létesülnek. Mind­ezek ellenére még sokat kell javítani a tárolási feltétele­ken. az értékesítésen, hiszen az is része a gázprogramnak, hogy a vásárlók rendszeresen hozzájuthassanak a gázpa­lackhoz, illetve nyugodt, kor­szerű körülmények között szolgálják ki őket. ' le£na«yobb partner A gázellátás bővítését nem tudjuk önellátó módon meg­valósítani. Évente 0,2 milli­árd köbméter román földgázt importálunk, s 1975-ben 1 milliárd köbméter földgáz már a Szovjetunióból érkezik majd. Propán-bután gázból szintén behozatalra szorulunk, legnagyobb partnerünk itt is a Szovjetunió. Mi várható a gázfronton a következő években? Meg­nyugtató, hogy a beruházási egyensúlyra törekvés idősza­kában sem csökkent a gáz­programra fordítható pénz­összeg. Az építőanyagárak emelkedése, a szerelési költ­ségek növekedése azonban e beruházásokat is lassítja. A jövő feladatai sem kicsik, folytatni kell a gerincvezeté­kek építését, a városi hálóza­tok korszerűsítését, a lakások bekötését. Bíztató, hogy a munka üteme megfelelő, s várható, hogy 1975-ben is azt jelenthetjük: teljesültek az ígéretek. F. P. Bővült az áruvásárlási kölcsönakció köre Húszszázalékos élőiéinél árusítják a bútorokat A Belkereskedelmi Mi­nisztérium — az Országos Takarékpénztárral és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben — Ismét meg­állapította. módosította, bő­vítette az áruvásárlási köl­csönakció cikklistáját. Eszerint február elsejétől 48 féle termék vásárolható részletre az akcióban meg­határozott feltételekkel. Új­donság, hogy felvették a cikklistára a gázkályhát, a Héra égőt, a Hidroterm be­rendezést, az olaj fürdőszo­bakályhát, a barkácskészle- tet és ezer forintnál drágább lemezradiátort. Szerepel a jegyzékben a villanykályha is, amely azonban csak áp­rilis 1. és szeptember 30 között vásárolható részletre. Miután változatlanul érvé­nyes az a korábbi rendel­kezés, amely szerint a dol­lárelszámolású országokból származó fogyasztási cikkek hitelre nem árusíthatók, ezért a jugoszláv bútorokat törölték a jegyzékből. A minisztérium az utóbbi időben több rendelkezést is kiadott a kedvezményes elő­leggel hitelre vásárolható cikkekről. Az egyes rendel­kezéseket most összegeztek és a minisztérium értesítő­jében — a kedvezmény ér­telmében február elsejétől 28-ig 10 százalékos előleg- fizetés mellett árusíthatók a Videoton gyártmányú tele­víziókészülékek. Ez a ked­vezmény február 1. és már­cius 31 között érvényes a háztartási hűtőszekrényekre, a kismotorokra és a motor- kerékpárokra. A kölcsönak­ció cikklistáján szereplő olajkályha ugyancsak 10 százalékos előleggel vásá­rolható április 1. és szep­tember 30. között, míg ok­tóber I-től 1974. március 31-ig ismét érvényes a 10 százalékos kedvezményes előleg a háztartási hűtőszek­rényekre, a kismotorokra és a motorkerékpárokra: ör­vendetes változás, hogy ezentúl — függetlenül az értékhatártól — 20 száza­lékos előlegfizetéssel áru­sítják a bűtorokat, köztük a forgalomba kerülő beépí­tett. bútorokat is. Az autósok becsületrendje „Bal eset mentes közlekedésén“ /el vény A Magyar Autóklub 1973. évben kiosztja a baleset- mentesen közlekedő magán­autósoknak a „Balesetmen­tes közlekedésért” jelvényt Értékelve a magánautúsol; széles tömegének a baleset- mentes közlekedés érdeké­ben kifejtett törekvéseit. — a hivatásos gépjárműveze­tőkhöz hasonlóan — jutal­mazni fogják azokat a sze­mélyeket, akik a saját tu­lajdonukban lévő személy- gépkocsit maguk vezetik (magánautósok) és huzamo­sabb ideje balesetmentesen közlekednek. Az elért eredmények ju­talmazására négy fokozat­ban „Balesetmentes közle­kedésért” elnevezésű emlék­érem kerül kiadásra. Az emlékérem annak a magánautósnak adomá­nyozható, aki igazolja hogy: a.) vezetői igazolvánnyal és gépkocsival öt évnél hosszabb idő óta rendelke­zik és kocsiját maga vezeti; b) saját hibájából közúti balesetet nem okozott, és megvan az 1. szár--) ellen­őrző lapja; c) a rendőrség által tar­tott KRESZ-előadásokon ípl, az induló közúti közleke­dési akadémia előadásain) részt vesz. A IV. fokozat eléréséhez ötévi, a III. fokozathoz tízévi, a II. fokozathoz 13 évi, az I. fokozathoz 25 évi balesetmentes közlekedés igazolása szükséges. Az emlékérmet évente a Magyar Autóklub adja át, és azt a jutalmazottak ko­csijuk elejére szerelhetik fel. A jutalmazottak egyide­jűleg igazolványt és a jel­vény kicsinyített mását is megkapják. Az érdekeitek az igénylés­hez szükséges kérdőívet, a Magyar Autóklub Nyíregy­háza. Bethlen G. u. 6. alatt munkanapokon beszerezhe­tik. Az igényjogosultság meg­állapítása után a kérelme­zők a jelvények átvételéről írásban értesítést kapnak. Kovács György CIKKÜNK NYOMÁN Levél Rétközberencsről „Tisztelt Szerkesztőség! Egy nemrég megjelent cikk­ben rétközberencsi gondok­ról olvashattunk. Arról, hogy mennyire megoldatlan prob­léma a lányok, az asszonyok és a fiatalok téli foglalkoz­tatása.” Egy másik idézet a cikkből: „És itthon is kelj maradni valakinek, mert 200 dolgozó közvetlenül nyugdí­jazás előtt áll, s csak har­mincán vannak utánpótlás­nak.” így igaz. Rétközberencsen mintegy nyolcvan fiatal van, s mégis csak harmincán vannak, akik a helybeli tsz- ben vállaltak munkát és egyáltalán a faluban akar­nak maradni. Hogy miért? A válasz egyszerű: itt is ke­veset törődnek a fiatalokkal. Mire is vágyhat egy vidéki fiatal a napi munkája után? Nyilván művelődésre, szóra­kozásra. Sajnos ezeket Rét­közberencsen nagyon alap­szinten kapja meg. A fiata­loknak, hogy fejlődhessenek, többet kell nyújtani annál, amit az iskolájukban, vágj’ a munkahelyükön eddig kap­lak. Sokat segíthet a KISZ- szervezet is. Meg kell mondani, hogy Rétközberencsen csak 1972 decemberében alakult meg valójában a KISZ-szervezet. Előtte 2 évig vagy helytele­nül, vagy egyáltalán nerr működött. A hiba természe tesen a vezetőségben volt, ; vezetők nem tudtak megfe lelő programot összeállítani nem tudták összehangolni a: igényeket a lehetőségekkel A helybeli pártszervezet sem nyújtott kellő segítséget a KISZ-eseknek a múlt év de­cemberéig, a megalakulásig, illetve az újjáalakulásig. A megalakulás után alig egy hét telt el, s máris 25 fiatal rendelkezett tagkönyvvel. Újabb egy hét múlva szín­vonalas műsor keretében megtartották az első alap- szervezeti névadó ünnepsé- 3t. Közben már tartott az )73-as akcióprogram össze­állítása. A program a járá­si KISZ-vezetőknek tetszik Valóban színvonalas műve lődési, politikai program ál? a fiatalok rendelkezésére. A probléma csak az, hogy a megvalósításhoz nem megfe­lelőek a körülmények. A köz­ségben a szórakozást csak a kocsma és a mozi jelenti. A fiatalok ezért a könyvtár át helyezését kérték, hogy eb­ben a helyiségben klubot rendezhessenek be. Az Ille­tékesek mindig nemmel vá­laszoltak. Az Ajak-rétköz- berencsi Közös Tanács elnö­ke, miután meghívást kapott a KISZ-gyűlésre, eljött hoz­zánk és az ajaki fiatalok ne­héz helyzetével hozakodott elő. Végül az elnök ígéretet tett a segítésre, de azóta semmi nem történt. Pedig lenne megoldás. Kell, hogy legyen, mert közös terem nélkül még nehezebb a fia­talokat összetartani, illetve itthon tartani. A könyvtárban nincs köl­csönzés, esetleg egy hónap­ban egyszer. Ez az épület jó klub lenne, s talán estén­ként ide csalogatná a fiata­lokat a kocsmából. A veze­tők erről így vélekednek; „Ha a szervezet munkája kielégítő lesz, akkor segí­tünk.” Pedig segítség nélkül nemhogy egy kezdő, de egy gyakorlott KISZ-szervezet sem tud erdeményesen dol­gozni. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a fia­talok elvágyódnak Rétközbe­rencsről oda, ahol a magá­nyos estéket aktív élet vált­ja fel, ahol művelődési le- íiatőség van, ahol szórakozni is lehet. Tisztelettel: Poncsák László.’* (nábriOl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents