Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
tm mm ?. Tanács választás előtt Mátészalkán i Nyírjákón másként van Tapasztalatok a Kossuth Termelőszövetkezetben NEGYEDIK ÉVE MÁK, hogy Mátészalkát az Elnöki Tanács várossá nyilvánította. Akkor az újdonsült város lakossága alig haladta meg a tízezret. Jelenleg Mátészalkán 14 000 ember lakik, él, városi „státuszban”, de még nem mindenütt és nem a korszerűen értelmezett városi körülmények között. Mátészalkán nincs is tévhit, valamilyen nagyképű sznobizmus, se túlzó önérzet, hogy ime, városban élünk és lakunk, s ezzel minden rendben van. Nincs ilyesmi se a lakókban — a város dolgozó, felnőtt polgáraiban —, se a vezetőkben. Az igazság az, hogy Mátészalka még ma is inkább falu, mint város. Ezt mindenki tudja, aki Mátészalkán él és dolgozik. S talán mindenkinél jobban tudják a város vezetői, a tanácselnök, a tanácselnök-helyettes, a vb-titkár, az egész végrehajtó bizottság — és a városi tanács tagjai. A gond és a tervező-szervező munka, nem kisebb mértékben a felelősség elsősorban az övék, hiszen őket bízták meg a választók — Mátészalka nagykorú polgárai — és a kormányzat is, hogy ezt a szatmári nagy települést a közösség erejével valóban várossá fejlesszék. Mátészalkára ezért jelenleg sokkal jellemzőbb a városépítő tevékenység, mint a városi életmód. AZ SEM VITÁS, hogy sokan tudják ezt Mátészalkán, hiszen a városi tanács, annak osztályai és tisztség- viselői egyre inkább a szér les nyilvánosság előtt végzik munkájukat, arról mindenkor számot adnak —elsősorban a fogadóórákon és a tanácstagi beszámolókon, de minden más lehetőséges úton-módon is. Ebben a városban igazán nincs titok. Itt minden az emberek tudtával — a szemük láttára — történik. A jó is, és a rossz is. Dinamika van ebben a városban. Ahogy mondják: úgy nő, mint a kender. Két év alatt, például — a legutóbbi tanácsválasztás óta — a város lakóinak száma ezerrel szaporodott Ez évente körülbelül 4 százalékos szaporodást jelent. Nincs még egy magyar város, amelynek lakossága ilyen nagy ütemben szaporodna. És ennek nem is csak az 1970-es árvíz, illetve az azt követő betelepülés az oka, hanem valóban a városiasodás, a városépítés, tehát a természetes fejlődés maga. Bizonyítja ezt az is, hogy csak 1972- ben (egyetlen év során) 600 fővel növekedett a váHolló László, a gumigyár üzemi KISZ-bizottságának titkára telefonon bekörözte Groll Györgyné vegyésztechnikus előkerítéséért az egész gyárat. Végül a laborból jelezték, ott van. — Végre sikerült. Mindjárt itt lesz — tette le a telefonkagylót. Szőke, magas fiatalasszony. Munkaköpenyben. Arca sugárzik az örömtől. — Mintát vittem a labornak, kértem vizsgálják meg. Tudja a tatexről van szó — magyarázza. — Próbálkozunk egy egyszerűbb szári tási eljárással. Ha sikerül komoly megtakarítást érhetünk el. Egy jelentős kísérlet tartja izgalomban immár két éve a technikustriót. Tagjai ■ Groll Györgyné, Sárecz Józsefné és Pásztor László. Kéznyújtásnyira vannak a sikertől. Szabad szombatjukat is erre áldozták. Bejöttek a gyárba, folytatni a ki sédeteket. — Szombaton reggel fél nyolctól fél egyig voltunk benn. Nekem el kellett mennem a gyerekért a bölcsődébe — mondja. Nyilván „feldobta” a trió tagjait az az ötezer forint is, amelyet e munkájuk sikeres lakóinak száma. Annyival, mint az előző két évben összesen. Azt is jelzi ez, hogy Mátészalkán nem könnyű vezetőnek tenni, vezetői munkát végezni — se a tanácsnál, se a pártbizottságon. Azonban mindkét helyen választott vezetők és olyan tisztségviselők dolgoznak, akik tudták és tudják, mire vállalkoztak. Máris temérdek az a munka, amit a várossá nyilvánítás óta elvégeztek, de az is igaz. hogy a következő években még több feladat teljesítése vár rájuk, éppen a lakosság igényei és a különböző lehetőségek szerint. Mint szerte az országban —- most Mátészalkán is tanácsválasztásra készülnek az emberek. Az összeírást már elvégezték és készül a választói névjegyzék. Öttagú választási csoport szervezte, irányította és továbbra is szervezi, irányítja ezt a munkát. A csoportvezetője Gellén Gábor, a városi tanács titkárságának vezetője. Kezében fut össze minden. Tőle tudtam meg, hogy Mátészalkán 8900-nál több nagykorú állampolgárt írtak össze — 29 összeíróbiztos dolgozott — és ez a szám még mindig változik, hiszen a város a közelgő tanácsválasztások ellenére is éli mindennapi életét. Kiköltöznek, beköltöznek és halnak is az emberek. Érdekes talán az is, hogy a város lakóinak száma 1972- ben mintegy 600-zal növekedett és az 1971-es tanácsválasztásokhoz viszonyítva jelenleg szintén 600- zal több a választópolgárok száma, mint amennyi két évvel ezelőtt volt. A VÁROST EDDIG 62 tagú tanács irányította. Most is 62 tagú városi tanácsot választanak, természetesen, egyenként, hiszen nálunk csak olyan embereket választanak meg tanácstagnak a polgárok, akiket személyesen is jól ismernek és bíznak bennük. Az eddigi tanácstagok többsége jól végezte munkáját, a választók megbízásait. A 62 tanácstag közül 50 jól dolgozott. A többiek közül nyolcán elköltöztek a városból, és csak négy azoknak a száma, akik nem tettek eleget tanácstagi megbízatásuknak, akik nem végezték el ezt a nagyon fontos közérdekű munkát. A Hazafias Népfront városi bizottsága e négy tanácstag újraválasztására nem is tesz javaslatot. Az elköltözöttek helyett — természetesen — másokat javasolnak tanácstagnak. illetve, majd a jelölő gyűlések részvevői határoznak, hogy kit kívánnak ráért, a dolgozatért kaptak. — Sárecznéval már két éve foglalkoztat bennünket ez a téma. Jól jött a pénz is — mondja. Évente az OGV Palma Gumigyárban, Nyíregyházán 15 —20 tonnányi az a mennyiség, amelyet a latexhulladék képez. Bár az eredményeket tekintve ez csekély, mégis izgatta a fiatal technikusokat, hogyan lehetne hasznosítani. S következik Grollné szakszerű magyarázata: — Eddig elégették. Nem udtuk mire felhasználni. Ez az a latex, amely a kaucsuk- fákból kifolyik. Ezt koncentrálják, s latex formában hozzák forgalomba, vagy száraz formában, mint kaucsuk kerül a piacra. Nos, a ..selejt’' nagy százalékban tartalmaz még kaucsukot. Ezt szeretnénk megmenteni. A siker első jelei: minősí- ették a hulladékból szárított kaucsukot. Biztos, hogy különböző gumigyártmányokhoz megfelelő. Használható, kipróbálták. Cél, hogy a legjobb minőséget érjék el. így drága importot takarítanak meg. — Én is az egyik legértékesebbnek tartom a latexmegbizm ezzel a megtisztelő és fontos népképviselettel a következő négy esztendőre. Megválasztásukról azonban csak a szavazás napján és titkosan lehet dönteni. Mátészalka dinamikus fejlődése szükségessé tette a választói körzetek átszervezését is. A tanácstagi körzetek száma (62) maradt, de néhány körzet területileg nagyobbodott. Az emeletes házakból álló új, keleti lakótelepen két új tanácstagi körzetet alakítottak ki. Az új keleti lakótelepnek tehát két képviselője lesz a megválasztandó városi tanácsban. Az összeírás során az is kiderült, ki a legidősebb ember — egyben választó- polgár — Mátészalkán. Özvegy Szilágyi Menyhértné (Varga Erzsébet), aki Jánd községben 1877-ben született. Most 96. éves. Az ösz- szeíróbiztosnak azt is elmondta, hogy mindenképpen elmegy szavazni, élni akar választói jogával. Egyébként a városi tanács vezetői — és a választási csoport tagjai — azt is elhatározták, hogy még a választás előtt minden idős és beteg embert felkeresnek. Megkérdezik tőlük, el tudnak-e menni a szavazóhelyiségig, vagy menjenek el hozzájuk a „vándor szavazóurnával”? Mindenkihez elmennek, aki ezt kéri. Mátészalka szemmel láthatóan nő, gyarapszik, szépül — városiasodik. Néhány éven belül lényegesen enyhül a lakáshiány is, hiszen 1971, a legutóbbi tanácsválasztástól 1973 végéig ezer új lakással gyarapszik a város. A IV. ötéves terv során, tehát 1971-től 1975-ig a városban — a tervele szerint — 2800 új munkahely létesül. A lakossági szolgáltatások értéke 1975-ig — a mostanihoz viszonyítva — megduplázódik. Uj üzletek, iskolák, kollégiumok, kulturális létesítmények épültek és épülnek a következő években is. A MEGVÁLASZTANDÓ VÁROSI TANÁCS, tani"' vezetők és a város lakóina : legnagyobb — és legfontosabb feladatai könnyen összefoglalhatók. Tovább kell haladni a városépítés, a városfejlesztés eddigi útján, de ha lehetséges még gyorsabb ütemben. Es ehhez nem csak pénz kell. Szükséges hozzá elsősorban is a tanácstagok minden eddiginél erőteljesebb aktivitása, munkája, az ügyek és közügyek lelkiismeretes intézése —az önzetlen közéleti tevékenység. Szendrei József hulladékok hasznosítása című tanulmányt, mellyel évente legalább 750 ezer forint értékű importanyag-megtakarítást érhetünk el — mondja Fülöp Imre, a csúcspártszervezet titkára. — Sürgősen be szeretnénk vezetni az önköltség csökkentése érdekében. Mi ösztönzi a gyár fiatal technikusait a kísérletezésre? A gyár szocialista munkaverseny szabályzatában van egy pont. Lényege, hogy egyéni verseny, ösztönző, s minden 35 éven aluli technikus, közgazdász, mérnök részt vehet benne, s legalább 5 éve a vállalatnál dolgozik. Lényegében „szabad a gazda”, ami azt jelenti, mindenki olyan dolgozatokat írhat meg, amely foglalkoztatja, s hasznára válhat a gyárnak, az iparágnak. Két éve alakult meg az FMKT (a Fiatal Műszakiak, Közgazdászok Tanácsa) a gyárban. 1971-ben alapoztak. Tavaly már 6 dolgozat készült Ezt 1972. december 22-én értékelte áz FMKT, s utána került a gyár vezetőiből alakult 5 tagú bíráló bizottság elé. Öt dolgozatot értékeltek, melyekre összesen 14 ezer forintot osztottak ki 12 Zűrzavar, fegyelmezetlenség, kevés munkadíj. civako- dások, egyre rosszabb termelési eredmények: Nyírj ákó,_ Kossuth Termelőszövetkezet, Fegyelem, magas terméshozamok, magas munkadíj, termelési sikerek. Ez is Nyírjá- kó. Kossuth Termelőszövetkezet. Csak az idő választja el a két ténysorozatot. Az első 1967-ben történt. A másik most van. Megerősödésben, gazdasági eredményekben különféle listák készültek a szabolcsi termelőszövetkezetekről az irányító szerveknél. Mind a három lajstromon szerepelnek most a jákóiak. Érthető, ha kíváncsiak voltunk igájuk. Bíró József elnök nagyon szerényen fogad. Azt mondja, hogy ha átadni való tapasztalatot találunk, nagyon szívesen tájékoztat. De ne dicsekedjünk. Harcban áll a természettel, az árakkal és ez még nem dőlt el. Csendes jubileum Bíró József egyébként csendes házi jubileumot ül. Az egykori zsellér fia éppen huszonöt évvel ezelőtt kezdett mezőgazdasági nagyüzemet vezetni. Akkor ment el falujából, Nyírkárászról a földbirtokos. Mint EPOSZ-titkár, átvették a birtokot tucatnyi fiatal nevében. Igaz, csak 1949-ben alakultak termelőszövetkezetté, akkor választották meg elnöknek a faluiában. Aztán 1961-től a ■ volt balítalóránt- házi járástól intézte ennek a homokos nyírségi tájnak a mezőgazdasági ügyeit. És 1967-ben jött ide, Nyírjákóra, hogy megpróbálja rendbe hozni ennek a nagyon szétzilált emberi közösségnek a dolgait. Közben agrármérnök lett Éréivé, munkatársai szaktudása és a falusiak szorgalma meghozta a gyümölcsét. Akkor 20 forintot ért Jákón eg' „napszám”. Most 88 forinto* ért. Valamivel még több les' idén. Hogyan csinálták? Mi voll a „közepe”? Ezt kérdeztük a” elnöktől és közvetlen munkatársaitól. Az egyik: Nyírjákón — ősz szevetve minden tényezőt — legelsősorban az intenzív állattenyésztés, abból is a .szarvasmarha hizlalása, nevelése a fontos. Minden egyebet — a növénytermesztést is — ennek kell alárendelni. (Kimondták ezt 1968-ban, technikus és 1 mérnök között. Ebbői a Grollnéék triója kapott ötezer forintot. Háromezer forintot egy másik együttes kapott. Tagjai: Pataki Sándor, Márton Barna és Paksi Jolán. Pataki Sándor az FMKT titkára, technikus, s egyben a körfutózó üzem vezetője is. Éppen arról a műszaki tanácskozásról érkezett, amelyen ismertette a sikeres kísérletet. Elmondta, két évig dolgoztak azért, hogy valóban érvényesüljön a szocialista bérezés elve a valóságban is. — Havonta 6—8000 különböző méretű gépkocsi gumiköpenyének a felújítását végezzük. Eddig nem tudtuk pontosan, hogy egy munkás hány darabot készített, s amit elkészített — ha reklamáció jött — ha selejtes volt, nem tudtuk ki követte el. Ezt a két problémát oldottuk meg benyújtott szak- dolgozatunkkal, melyet elfogadtak. Lényegében ennek eredményeként kerülhetett bevezetésre az egyéni mennyiségi, minőségi bérezés, mely ö0 munkást érint. Szeptemberben kezdték a kísérletet. Eredménye: minden javult. Jobb a minőség, a teljesítmény, megszűnt az egyen- lősdi. Farkas Kálmán amikor általában a szarvasmarha-tenyésztés ráfizetéses helyzetéről vitatkoztak szerte Szabolcsban.) A másik, még ennél is rendhagyóbb gazdasági meggondolás a következő: maradjon a falu lakosai által megtermelt érték minél nagyobb hányada a falu lakosainak a zsebében. (Ez már nemcsak szövetkezeti politika, hanem falupolitika is. Tegyük hozzá, hogy' egy nagyon kicsi, 250 család egy-egy tagjából álló, 1200 holdon gazdálkodó „mini” gazdaság elveként.) Lássuk először az elsőt Elmélet a föld termőképességére Hogyan lehet egy ilyen kis termelőszövetkezetnek az állattenyésztés intenzív fejlesztésére célozni fő irányát, amikor soha nem lesz sem 10, sem 20 milliója arra, hogy korszerű tehenészeti telepet építsen. A válasz nagyon egyszerű: húsállatokból. Ebben már Müller József főagronómus is részt vesz. Kezdettől hizlalásra, exportállatokra céloztak. Most korszerűsítenek istállót. 1 millió 200 ezer forintba kerül a 100 férőhely. Ennek felét az állam fizeti. Tehát a 12 ezer forintos egydarabos férőhely csak 6000-be fog kerülni a gazdaságnak. De ha a falupolitikát nézzük, a tagságnak még ennyibe sem. Mert létesítenek egy építőbrigádot, a költségek egy része a tagok zsebében marad munkadíjként. Marad a nagy kérdés: ha az állattenyésztést éppen csak nem veszteségessé sikerült tenni, akkor miért központi kérdés? A szakemberek egyhangú válasza: mert enélkül hogy- tudtuk volna felvinni 8 mázsa búzaátlagunkat 25 mázsára és a 15 mázsás kukoricaátlagot 70 fölé. Az agrámémök elnök csendesen hozzáteszi: kikísérleteztük, hogy kétszer annyi műtrágyával 20 q többletet elérhetünk. De csak kicsivel több műtrágyával és jó sok szervessel megduplázhatjuk, vagy megháromszorozhatjuk a termést. Mennyi állat van a közösben? Háromszáz. (A háztáji tavalyi értékesítése 2 millió forint.) Mennyi trágyája? 200 vagon. Mennyi annak az értéke? 300 ezer forint. A főagronómus gyorsan , hozzáteszi: és másik 300 ezer a helyi fuvar. Az elnök lezárja a gondolatmenetet: és ha ugyanezt messziről vennénk, a szállítás az alapérték sokszorosára nőhet. Egyébként Müller József főagronómus — híven a termelőszövetkezet állattenyésztés központú elgondolásaihoz — állattenyésztő szakos. Ellentétben az országos többséggel, ahol növénytermesztő főagronómusok utasítanak állattenyésztőket. De még másvalami is ellentétes a megyei és országos átlaggal Nyírjákón. Ezt már a főagronómus mondja el: „Nálunk gyakorlatilag már évek óta megvalósult az ágazati üzemvezetési modell, amin most országosan annyit vitatkoznak. Ha mi azt mondjuk a növénytermesztőnek — csak példaként —, hogy termelj 2 és fél milliót, ebből félmillió legyen a haszon, és ezt vállalja, attól kezdve nem szólunk bele, hány hold búzát, hány hold kukoricát vet.” Euergetika» Nyíregyházán februai nyolcadikán energetikai konferenciát rendeznek. A tanácskozás gazdái: az Energiagazdálkodási Tudományo:- Egyesület. a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, vala mint a körzeti energiafelügyelet. A technika házában reggel fél kilenckor kezdődő tanácskozáson fontos kérAz elnök közbeveti: ez az önállóság hozza ki azt a bizonyos pluszt a szakemberekből. Idcyeoeli a faluban A másik téma szerteágazóbb. De van ennek is fogóz- kodója. Például 6 és fél milliós meliorizációs tervükkel már nagyon előre vannak. 136 hold rétjük fele ezután már nem 10 mázsa savanyú, ízetlen szénát fog teremni hanem 70 mázsa édes. állatot kövérítő füvet. Mert elvégez- ték a vízrendezést. A pénz 70 százaléka állami dotáció.' A maradék 30 százalék java is itt marad munkabérbem De a kukoricatörés a legérdekesebb. Azt mondják a ;á- kóiak: mi. kis termelőszövetkezet. miért vegyünk drága kukorica-betakarító gépeket, amikor annak az ára a gépgyáré, és minden önállóságunk ellenére a gének ára felett nem mi döntünk. Részesben aratjuk. így a munkabér itt marad a faluban. Az elnök hozzáfűzi: burgo- n.vaszedés, kukoricatörés idején megtelik a falu idegenekkel. Járok a földeken és látom, hogy az a tag, aki egész évben csak egyedül járt dől-' gozni, most egész brigádot hoz, 6—10 embert, pesti rokonokat, más falusiakat. Milyen erővel tudnék én ennyi munkást idevarázsolni a munka gyors, hatékony elvégzésére? Megkérdezem az egyiket: ki az elvtárs. Bemutatkozik. Feleségével, gyerekeivel jött apósának segíteni, törni. Pedagógus Pesten. Aztán csendesen hozzáfűzi, hogy az idei közgyűléseken várható: a tagság fogja kérni, högyjuk abba ezt a korszerűtlen bérezési formát. Megtaláltuk a megoldást: jutalékos, 20 százalékkal premizált teljesítményben fogjuk végezni ezután. Ugyanaz az érdekeltség, de korszerűbb. Jó zárszámadás efaft Nyírjákón, ahol annyi minden másként van, szintén készítik a zárszámadást. Az emberek nem félnek a főkönyvelő este világító ablakaitól. Tudják, hogy meglesz a 30 százalékos „nyereség”, ahogyan ők nevezik. (Az elnök: amióta érdekeltség van a közös eredményében, minden tagunk, mint egy kihelyezett gazdasági műszer működik. Ahol pazarlást lát, sz5l és jelzi.) Beszéltünk Szabó Pál állattenyésztővel, aki megerősíti mindazt, amit hallottunk. Havi keresete 3500. A traktorosok havi átlagban is 4000 körül járnak. A legkisebb kereset, egy özvegyasz- szonyé is havi átlagban 1500. Ezt már Kövi Ilona bérelszámolótól, egyben KlSZ-titkár- tól tudjuk, aki azt is elmondja, hogy örvendetesen nő a KISZ-szervezet. Jönnek haza a fiatalok. Sajnos, sok lány férjhez megy máshová és sok fiú bevonult, így is másfélszeresére nőtt a KISZ pár év alatt. És még egy adat: oár év alatt a 38 alkalmazottból 32 belépett tagnak. Mert így előnyösebb számára. Kövi Ilona — aki nemrég ví '"ett, még nincs 20 éves — is közéjük tartozik. Egy szépet mond hozzá: nekem nem a háztáji kell, hanem a résztulajdonosi öröm, amit nem is lehet forintban kifejezni. Gesztelyi Nagy Zoltán konferencia dések szerepelnek. Előadás hangzik el az országos energiagazdálkodásról, a Szabol cs-Szatmár megyei 'sr- gi afogy asztás ellenőrzá 31 51, A korreferátumokat a megyében működő vállalatok szakemberei tartják, és ismertetik a TITÁSZ. az ÁFOR és a TÜZÉP különleges feladatait, gondjait, szerepük sajátosságait A siker küszöbén