Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJ ETEK! Magyarorszag AZ MSZMP. SZABÓLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX ÉVFOLYAM 31. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 7. SZERDA LAPUNK TARTAUMÁBÓDt Tanácsvalas/.tás előtt Mátészalkán Olvasóink írják A gáz karrierje T ot »tan ácsadó (3 oldal» (4. oldal) (5 oldali (7 oldal» Kádár János fogadta az Uruguayi KP első titkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta Rodney Aris- mendit, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolytatott megbeszélésen — amelyen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára — kölcsönös tájékoz- tatásra és eszmecserére került sor a két párt tevékenységéről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) Hanoi és Washington megállapodása Párizsban február 26-án kezdődték a vietnami békét megerősítő nemzetközi konferencia Kedden a VNA hírügynökség közleményben, a washingtoni Fehér Ház pedig szóvivője útján jelentet- te be: a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya közös megállapodással javasolja, hogy Párizsban tartsák meg a vietnami béke-megállapodásban előirányzott nemzetközi konferenciát, s az február 26-án kezdődjék. A VNA hírügynökség közleménye szerint a VDK és az Egyesült Államok az ügyben konzultálni fog a vietnami béke-megállapodás 19. cikkelyében felsorolt felekkel. Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője szintén bejelentette, hogy a két fél a konferencia előkészítése érdekében konzultációkat kéz i a többi résztvevő országgal. Emlékezetes, hogy a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás 19. cikkelye értelmében a nemzetközi konferenciát a vietnami béke-megállapodás aláírását követő 30 napon belül kell összehívni, hogy „elismerjék az aláírt megállapodásokat, biztosítsák a háború befejezését, a béke fenntartását Vietnamban, a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak tiszteletben tartását, a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát, s hozzájáruljanak a békéhez, valamint szavatolják a békét Indokínában.” A nemzetközi konferencián előreláthatólag az alábbi országok fognak részt venni: a Szovjetunió, Francia- ország, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia, Kanada, Magyarország, Indonézia. Lengyelország, valamint annak a négy félnek a képviselői, amelyek a január 27-i párizsi megállapodást aláírták. Jelen lesz Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára is. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya örömmel üdvözli, hogy az érdekelt felek megállapodtak abban, hogy Párizst választják a Vietnammal foglalkozó nemzetközi konferencia színhelyéül — mondotta kedden Ly Van Sau, a DIFK-küldöttség szóvivője. „A DIFK — fűzte hozzá a szóvivő — a Vietnami Demokratikus Köztársasággal egyetértésben mindig is azt vallotta, hogy Párizs lenne a béke-megállapodásban előírt nemzetközi konferencia kedvező színhelye. Álláspontunkról már tájékoztattuk a francia kormányt.” A saigoni kormány kedden közleményben jelentette be: egyetért azzal, hogy Párizsban tartsák meg a Vietnammal foglalkozó nemzetközi konferenciát. Dél-Vietnamban fokozatosan mozgásba lendül a tűzszünet ellenőrző gépezete: a négyoldalú katonai vegyes bizottság (a három v' itnami fél és az Egyesült Államok képviselői), valamint a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság (Kanada, Magyar- ország, Indonézia és Lengyelország képviselői) kiküldik megfigyelő csoportjaikat a körzeti ellenőrző központokba és megkezdik a tűzszünet megtartásának ellenőrzését. Kedden ismét útra kelt három amerikai C—130-as szállítógép Hanoiba, hogy a VDK megfigyelőinek újabb csoportját hozza Dél-Viet- namba. A négyoldalú katonai vegyes bizottság három albizottsága ülést tartott délelőtt, megvitatták a hadifogolycserével kapcsolatos kérdéseket, valamint különböző katonai és eljárási problémákat. A katonai vegyes bizottság kedden felkérte a NEFB vezetőit, hogy a fogolycserék ellenőrzésével megbízott három csoportját helyezze készültségbe, hogy értesítés esetén gyorsan kiszállhassanak a helyszínre. Az első fogolycserék időpontja még nem ismeretes. Amerikai katonai körökben csak annyit közöltek, hogy kedden még nem került erre sor. Dél-Vietnam hadszínterein ez alatt továbbra sem szűnt meg teljesen a harci tevékenység, a saigoni csapatok a tűzszünet megsértésével több helyütt próbálkoztak kivetni állásaikból a népi erőket. Az amerikai légierő hétfőn is folytatta Laosz bóm- bázását. Czinege Lajos Varsóba utazott Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével katonai küldöttség utazott Varsóba a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülésére. Sajtótájékoztató a megyei tanácson Szabolcs-Szatmár eredményeiről és feladatairól Február 6-án, kedden Nyíregyházán, a megyei tanács végrehajtó bizottsági üléstermében rendezték meg a megye párt- és tanácsi szervei év elején szokásos tájékoztatójukat, amelyre meghívták az országos és a megyei sajtó képviselőit. Az MTI, a napi-, hetilapok és a rádió megjelent munkatársait dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke üdvözölte. Külön köszöntötte a sajtótájékoztatón részt vevő dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, Ekler Györgyöt, a megyei pártbizottság titkárát, Varga Gyulát, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkárát. Az eseményen részt vettek: dr. Czimbalmos Béla, dr. P. Szabó Gyula és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettesei. dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára és Bíró László, a városi tanács elnöke. A Szabolcs-Szatmár elmúlt évi eredményeit és idei feladatait összegező írásbeli anyagot Gyúró Imre egészítette ki. A töbt között hangsúlyozta, hog> az országnak ez a távoli megyéje dinamikusan fejlő dik, s ez az utóbbi években megfelelően tükröződik az országos sajtóban is. helyesen tájékoztatja a közvéleményt az itteni erőfeszítésekről, reálisan veti fel a gondokat, problémákat. Hozzátette: a megye — amely nagy ütemben számolja fel a múlttól örökölt elmaradottságot — jól él az országos segítséggel, a nemzeti értékek termelésében mind előkelőbb helyet foglal eL Bevált iparfejlesztési politikánk Elhangzott, hogy az 1972- es esztendő különösen jó éve volt Szabolcs-Szatmárnak. Ami az iparosítást illeti: több jelentős üzemet avattak Nyíregyházán, Nyírbátorban, Tiszalökön, s befejezték a Tiszavasvárj Alkaloida Gyár rekonstrukcióját. Korszerűsítettek, bővítettek üzemeket a megye más részein. Záhony térségében tovább gépesítették az átrakást, megkezdte próba- üzemelését a Nagyhalászi Kenderfeldolgozó és Zsákgyár, a Nyíregyházi Tej- porgyár. Mátészalkán épül a MOM már részben üzemelő gyáregysége és új bútorgyár építéséhez fogtak hozzá. Csupán e néhány nagy ipari beruházás értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. Az eltelt időszak igazolta, hogy a Szabolcsban folytatott iparfejlesztési politika bevált, mert gazdasági előrelépés a megyének és gazdaságos, visszatérülő beruházás az országnak. Amikor az iparfejlesztéssel enyhülnek az itteni foglalkoztatási gondok, úgy csökken a távolság megyénk és az ország más vidékei között. Ma már 300 kisebb-nagyobb üzemet mondhatunk magunkénak, amelyek évente kilencmilliárdos értéket termelnek. Az iparosítás sok gonddal is jár, többek között azzal, hogy az országosnál alacsonyabb a termelékenység, kevesebb a Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke üdvözli a sajtótájékoztató résztvevőit. Az elnökségben foglalt helyet (balról jobbra) Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, ir. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese. szakmunkás, még nem az intenzitás, hanem az extén- zitás a jellemző sok üzemünkben. A munkássá válás folyamata is számos problémát vet fel. Ezek ellenére Szabolcs- Szatmár fiatal ipara ma már speciális igényeknek is eleget tesz, sok termékével jó hírt szerzett a nemzetközi piacokon, munkásainak tudása, akarata és áldozat- vállalása sok tekintetben dicséretes. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az eddigi utat kell járni továbbra is, megfelelő munkaalkalmat kell teremteni a nőknek a megye sok körzetében, jobban ki kell használni a megyében rejlő és a népgazdaságnak is igen hasznos lehetőségeket. Gyorsan fejlődik élelmiszer• oazdaságunk A megye élelmiszer-gazdaságáról szólva a tájékoztató hangsúlyozta, hogy az Szabolcs-Szatmár gazdaságában továbbra is meghatározó szerepet tölt be. Szabolcs adja az ország gyümölcstermelésének negyedét, ezenbelül a télialmaexport több. mint felét, a burgonyatermesztés negyedét és a dohány 44 százalékát. 1972 végére megyénk mezőgazdasága kiheverte az árvíz pusztításait, a fejlődés üteme meghaladta az előirányzatot, bruttó termelése mintegy öt-hat százalékkal magasabb az előző évinél. Különösen kedvezően alakultak a termésátlagok kenyér- gabonából, kukoricából, cukorrépából, dohányból és napraforgóból. Javult a vetésszerkezet, mezőgazdasági nagyüzemeink jelentősen akarják növelni az állatállományt, amelynek legbiztosabb alapja a takarmány- bázis megteremtése lehet. A még meglévő takarmányozási és tartási gondok ellenére sem csökkent a szarvasmarha-állomány és 11 százalékkal volt nagyobb a hí- zottsertés-értékesítés. mint 1971-ben. Kedvezően alakult a baromfi- és juhtenyésztésünk is. Bár állattenyésztésünk eredményei még most sem kielégítsek, a 100 hektár területre jutó számosállat létszáma az országos 39-cel szemben a megyében 41-re növekedett. Ez részben annak köszönhető, hogy tovább épültek megyénkben a korszerű állattenyésztő telepek, s jelenleg 28 szakosított tehenészeti és 15 sertésteleppel rendelkeznek nagyüzemeink. 1971-hez viszonyítva hatóanyagban 14 százalékkal több műtrágyát és tízmillió forint értékűvel több növényvédő szert használtak fel a tsz-ek és az állami gazdaságok. Az elmúlt évben nagyüzemeink 600 új erőgépet, 15 korszerű dohánybetakarító és több cukorrépakombájnt vásároltak. Ha azt nézzük, hogy az országos 35 százalékkal szemben itt a tsz-ek 70 százaléka tartozik a kedvezőtlen adottságú gazdaságok kategóriájába, akkor ez az eredmény különösen figyelemre méltó. Városiasodás, é^éMségHffy, kulturális helyzet A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan jelentkezik a városiasodás, a településfejlesztés igénye. Bár tavaly a tervezett 3768-cal szemben 4260 lakás épült a megyében, nem kevés anyagi és technológiai problémával kell megküzdeni az urbani- zálódás útján. Növekszik a vezetékes és a palackos gázt használók száma, nagy a fejlődés a személyközieké dés területén, azonban például a tízezer lakosra jutó autóbusz-férőhely csupán az országosnak negyven százaléka. Mégis nagy eredmény, hogy megyénk települései közül csak nyolc nincs bekapcsolva az autóbusz-hálózatba. Igen kevés a közműről ellátott lakások száma, a megye lakosságának csak egy- tizede, s 1973-ban további erőfeszítéseket kell tenni a fejlesztés gyorsítása érdekében. Ezek ellenére is változatlanul az utolsó helyet foglalja el megyénk az ország más területeivel való összehasonlításban. Az egészségügy javításának fontosságát is érzik településeink, amit bizonyít, hogy az elmúlt tizenhét évben 99 orvosi lakást és rendelőt vásároltak, illetve építettek községeink, s jelenleg is öt településen alakítanak ki rendelőt. Ezzel és a társadalmi ösztöndíjak fokozásával akarják csökkenteni a nagyméretű körzeti orvos hiányt, s a rendelések zsúfoltságát. Segíteni kell a kórházi zsúfoltságon js, hiszen a fejlesztések ellenére száz kórházi ágyra megyénkben jut a legtöbb beteg. A feladat a kisvárdai és a nyíregyházi megyei kórház; ágyszámának jelentős bővítése. A közoktatásról szólva arról kaptak tájékoztatást a megjelentek, hogy számos helyen épített a megye új iskolákat, de még mindig nem eleget. A tanulók 94 ■' százaléka már szakrendszerű oktatásban részesül, már hét tanyai kollégiumunk működik, de a tankötelesek 27 százaléka még ma sem végzi el az általános iskola nyolc osztályát. E területen összpontosított, jobban felszerelt . iskolák és iskolabuszok oldhatják csak meg a gondokat. Nagy gond a végzettek továbbtanulása. Megyénkben közülük csak 66 százalék tanulhat tovább, s főleg a leányok maradnak szakma nélkül. Ezen a megyei vezetés saját erőből és központi támogatással akar segíteni. A megyei erőfeszítések eredményeként társadalmi összefogással újabb 2500 gyermek jut be az óvodákba. Sokat tesz Szabolcs a gimnáziumok, szakközépiskolák és főiskolák fejlesztéséért is. Alapítványok létesítésével is felszínre hozza a vezetés a megyéért tenni tudó szellemi erőket. A nagy (Folytatás a 2. oldatos»
