Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
1971. február #. KELET-MAGYARORSZAC S. oldat HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN /épszava Épül az árvízvédelmi gát Az 1970. évi szamosközi árvízkatasztrófa után a kormány határozatot hozott a Szamos—Túr közi védőgát megépítésére. A nagy védőgát hossza 32 kilométer lesz: Komlódtótíalu határában kezdődik és Tisztaberek magasságában éri el a Túrt. Az épülő töltés magassága a terepszinttől függően 4—6 méter között váltakozik, s mindenütt 1 méterrel meghaladja az 1970. évi árvízszintet. A beruházás költsége 260 millió forint. A töltésből eddig 22,3 kilométernyi készült el, s a hat zsilipből négyet építettek meg. A gát építésének befeje- zési határideje ez év októbere. (Január 20.) Magyar Nemzet \ VOR-lejles*tés Az ipar és a bank közös érdekeinek jó példájaként részletezi a Magyar Nemzet a Vörös Október Férfiruhagyár fejlesztésének terveit. Ez jelentős mértékben érinti a nyíregyházi gyáregységet is. A cikk egy részlete: „A VOR egész fejlesztése 78 millió forintba kerül. Ebből saját erőforrás 26 millió forint. A bank 40 milliót ad. A Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács iparfejlesztési alapjából pedig 12 millió forintot. A beruházás csaknem teljes egészében gépi beruházás, csupán a nyíregyházi üzemegységben épül belőle üzemépület. A beruházásnak ez a jellege is javunkra szólt a hitelkérelmek elbírálásánál. (Január 73.) Lobogó Aki berobbant Ezzel a címmel közöl képes riportot az MHSZ lapja egy nyíregyházi diákról, a 18 éves Bartha Ildikóról, aki a Vasvári Pál Gimnázium negyedikes tanulója, ének-zene tagozatos, És az 1972. évi rádióiránymérő országos bajnokságon aranyérmet nyert az urh-kategóriában, a nők közt. Ami sportolói történetében az igazi sztori: a bajnokság előtt egy évvel tudta meg, hogy egyáltalán mi az a rádiósport. 1972-ben aztán .berobbant az élvonalba”. Az országos verseny után azonnal meghívták a válogatott keretbe, s máris utazott az NDK-beli Rostockba, egy nemzetközi versenyre. Kitűnően szerepelt, tagja volt a második helyezett magyar csapatnak. (Január 10.) Magyar Hírlap Mejivénkről az országgyűlési bizottságban Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságénak ülésén — amelyen a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről, a megkülönböztetett támogatás tapasztalatairól tanácskoztak — többször is szóba kerültek a szabolcs-szatmári közös gazdaságok. 1968. és 1971. között a mi megyénkben emelkedett az állami támogatás összege. Országosan 1 milliárd forint kifizetéséről van szó. átlagosan 1,2 millió forint szövetkezetenként. A legtöbb ilyen módon támogatott szövetkezet Szabolcs-Szatmárban van — 154 tsz. A témához hozzászólt Bojtor Miklós szabolcs-szatmári országgyűlési képviselő, aki elmondta, hogy az itt élő tsz-tagok jövedelme az országos átlag alatt van. Jóllehet, a termelés emelkedik, a tagok jövedelme nem. A pénzügyi gondokra jellemző példaként elmondta, hogy a megye 66 millió forintot kapott talajjavításra, de a kívánt 30 százalékos saját erő képzését nem tudják vállalni a tsz-ek, így a 66 millió fel- használása valószínűleg elmarad. Javaslatot is tett a megoldás érdekében, amelyre a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes kedvezően válaszolt. (Január 17.) Szabad Föld Fehérgvarmali interjú Forgács Andrással, a fehér gyarmati járási pártbizottsá titkárával készített interjú közölt a Szabad Föld. Alap vetően az árvíz utáni helyzetről nyilatkozott: „Nem ki: gondja a járási vezetésnek — hangzik az újságíró egyik kérdésére adott válasz —. hogy megfelelő alapot teremtsen az újjáépített házak részletfizetéséhez. hiszen egy régebbi felmérés során megállapították: az OTP-kölcsönnel építő családok közül fizetőképtelen 211, részbeni fizetésre képes 484 Közismert ugyanis, hogy a megyének ezen részén a legkevésbé kielégítő a foglalkoztatás; nincs ipari üzem, a tsz-ek pedig csak szezonmunkában tudják dolgoztatni tagjaikat. A családok elenyésző kis hányadában található csak második kereső: egy felmérés szerint 5000-ből csak 400-ban keres a házastárs is. A pártbizottság titkára beszélt a tervekről is, többek között azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a foglalkoztatás növelése érdekében tesznek. (Január 7.) Esti Hírlap A burgonya* termelésről Megyénkben az idén is 50 ezer holdon termelnek burgonyát — ez az ország termelésének egyötödét jelenti —, s ez nagyon fontos. Mégis csökken a termőterület, mert nincs megfelelő termelési kedv. Ezt egyrészt az értékesítés bizonytalansága okozza. Szabolcsban ahányszor kiugró terméseredményt hozott egy-egy esztendő. a termelő gazdaságok nyakán maradt a burgonya. A javaslat — amely egy burgonyatermesztéssel foglalkozó tanácskozáson hangzott el: a felvásárló szerveknek lehetőséget kellene találniuk a biztonságosabb értékesítésre, a mai felvásárlási rendszernél jobb megoldásra. (Január 16.) Népszabadság Oázis lesz-e az Oázis? A Szabolcs megyei MÉK új alma üdítő italáról írt a Nép- szabadság. Néhány vélemény — más megyéből —: „Nem, még nem próbáltuk ki. 3,60- ba kerül, a többi meg csak 3 forintba. Egy másik: „Az 7gyík legjobb, legtisztább ’yümölcslé.” A harmadik: .Mi nem rendeljük. Drága.” így pincér: „őszintén megmondom, nem szívesen viszem ki. Olcsó. Igaz, a Cola, a Taffa még olcsóbb, de legalább azokhoz sokan konyakot, gint kérnek.” Ilyen a fo- tadtatás — rögtönzött közvéleménykutatás alanián. A MÉK Vállalat az idén újabb •6 millió üveggel kíván eladni, még mindig veszteséggel. Mew akarják viszont alapozni az országos terjesztést, az évi 10—12 millió üveg almaital eladását, s ez már szerény nyereséget is jelentene. (Január 19.) Uj faipari üzemet adtak át a RAFAFÉM Szövetkezetnél Eredményes zárszámadás Nyírcsászáriban- Megtartotta eddigi legsikeresebb zárszámadási közgyűlését a nyírcsászári Uj Élet Tsz. A termelési eredmények felsorolását — Ruszin János elnök tartott beszámolót — nagy megelégedéssel hallgatta a tagság. A búza termésátlaga az előirányzatot hozta. Viszont ettől kezdve jelentős „ugrások” vannak. Rozsból 162, őszi árpából 136, kukoricából 120, cukorrépából 200 (!?), napraforgóból 150, hevesi dohányból 110, téli almából ugyancsak 150 és végül paradicsomból 101 százalék a termelési terv teljesítése. A szántóföldön csupán dinnyéből történt kiesés, megaka- dályozhatatlan tőrothadás miatt. De az 5 hold dinnyéből történt kiesést pótolják a többi pluszok. Végeredményben a tsz az elmúlt évben, szántóföldi és almatermésből közel félmillió, pontosan 444 ezer forint terven felüli bevételhez jutott. Az eredményesség 123 százalék. A jó eredményeket elősegítette a fokozott talajerő- visszapótlás. Míg egy évvel korábban is, még csak 52 hektárt iptállótrágyáztak, múlt évben .már dupláját, 180 hektárt (313 holdat). 656' mázsával használtak fel többet. A műtrágyahasználat is jelentősen megemelkedett, az előző évi 2970 mázsáról 4814 mázsára. Előre lépett a tsz a beruházások terén. Ennek végösszege 1 millió 120 ezer fo- rint. Nagyobb részéért gépvásárlás történt. Említést érdemel, hogy az aránylag kis , kategóriájú közös gazdaságokhoz tartozó tsz, a múlt esztendőről 220 ezer forint értékű gépi alkatrészkészlet- tel kezdi ezt az évet. Különben is nagy figyelmet keltett a beszámolónak a gépesítettségre vonatkozó része. Többek közt, hogy mennyivel eredményesebb és így természetesen gazdaságosabb is a régi, fárasztó kézi kaszálással szemben a pil- langós takarmányok gépi betakarítása. A tsz esetében a múlt évben 52 hold lucernát géppel másfél nap alatt kaszáltak le. S a rendsodrást is ugyanannyi idő alatt végezték el. Kiszámították: csak ez a gépi munka egyszeri lucernahozam árát jelenti. Az állattenyésztés é’ e* sílési tervét a száj- és römfájás hulláma akadá' illa meg. (Ezt a’i elmarad: értékesítést a tsz vezetőség" évi utánpótlással vállalja'. Végeredményben az ös- .‘S 9 millió 200 ezer forintot kitevő árbevételi terv 10 és Fét millióra sikerült. Az egyévi növekedés 13 százalék. A tagság megtalálta számítását. Utaltak is ré fel- szólalásaikban. A nyeres ' 3S termelés eredményéből jutott az idős, munkaképtelen tagoknak is egy kis kész- pénzajándék a borítékokbrn. Erre is utalva idézte az egyik idősebb férfi felszólaló, a korábbi nehezebb éveket. Melyeket sikerrel vészelt át és jutott el idáig a kis nyíri falu közös gazdasága. (asztalos) Társadalmi összefogással épült A Bújtos első óvodája Múlt év májusában kezdte meg az építést a kivitelező — a sóstóhegyi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelő- jwovetkezet. December 27-én volt a műszaki átadás és 1973. február 12-én tartják az üzembe helyezési eljárást, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kis lakóit hamarosan várja Bújtos első óvodája a László utcában. Ez az ötödik óvoda Nyíregyházán, mely építését 1972-ben feszték be és ezzel egy újabb ípéssel előrehaladt a város ;vodai hálózatának bővítése S3 a meglévők zsúfoltságát is sikerül enyhíteni. A hely kijelölésétől kezdve az üzembe helyezési eljárásig a VABER intézte az ..óvoda ügyeit.” — A modem óvoda 100 személyes és konyhája 250 adag étel főzésére alkalmas — mondta Erdész Gyula, a VABER főelőadója. Igen nagy terület tartozik hozzá és kertjében még a legszükségesebb zöldségféléket is meg lehet termelni. A foglalkoztató teremben bőven van hely a száz gyermeknek, öltözői, mosdói kényelmesek. A vezető óvónőnek külön irodát, a nevelőknek pedig szobát terveztek. A beteg gyermekeket két elkülönítőben tudják elhelyezni. A konyhához öltözők, fürdő, étkezde, száraz raktár és előkészítők tartoznak. Az épületbe központi fűtést szereltek. Könnyűszerkezetes, előre gyártott elemekből épült, ami jelentősen csökkentette az építési költséget. A hagyományos építkezéssel egy gyermekre közel 60 ezer forint építési költség jut, ugyanakkor ezzel a technológiával 37—40 ezer forintot lehet számítani. A 3 millió 740 ezer forintos költségből nagy részi vállaltak társadalmi munkában a vállalatok, szövetkezetek — a dohánygyár, a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet, az erdőgazdaság és a TÜZÉF Vállalat A dohánygyárból másfél hónapon át négy szakmunkás és négy segédmunkás dolgozott az építkezésnél és a földszállítással együtt 92 ezer forinl értékű munkát végeztek. A föld alatti olajtartályokat, a napi tartályokat és a kerítést a vasipari szövetkezet készítette. Az erdőgazdaság a teljes parkettamennyiséget biztosította, a TÜZÉP pedig a nyílászáró szerkezeteket. Segítettek a szülők is. A műszaki átadásra ki takarít oltók az óvodát. A belső berendezések megvásárlására 250— 300 ezer forintot költöttek költségvetésből. Az üzembe helyezés után öt nap múlva vehetik bir’o- kukba a gyermekek az új óvodát. Miért ilyen késő: — A Csillag, a Család s a Kert közi óvodák nag jü zsúfoltak, a Kálvin térit pedig az idén lebontják — mondta Fodor Géza, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. Nyáron három hónapra bezárják a Körte utcait is. A Kálvin téri óvodából 40 gyermeket kell elhelyezni, a Körte utcaiból pedig 120-at, ideiglenesen. A bújtosi óvodába az előbb említett helyekről csoportosítjuk át a gyermekeket. hogy a lakókörzeteket i- gyelembe vesszük. Ez már egy újabb része lesz a körzetesítésnek. A vezető óvónők irányítják az átcsoportosítást és a szülőket is ők értesítik arról, hogy mikor vihetik gyermekeiket a László utcára. (b. j.) A jó szándék a fontos A napokban adták át a rakamazi RAFAFÉM Szövetkezetben a megye szövetkezeti iparának egyik legkorszerűbb faipari üzemét, melyet részben saját erőből, részben hitelből építettek és rendeztek be. Az asztalosüzemet a legkorszerűbb famegmunkáló gépekkel szerelték fel. Különösen figyelemre érdemes, hogy a kiválóan működő, nagy teljesítményű porelszívó berendezést a szövetkezet munkásai készítettek el és szerelték fel Az új üzem fűtését olajtüzeléses, légbe- fúvásos rendszerrel biztosítják. Az üzem 2 üzemcsarnokból áll. s összesen ezer négyzetméter területű, amelyben 50 dolgozó egészséges körülmények között már meg is kezdte a munkát. A próbaüzemelés után e két üzemcsarnokban gyártják a könyvszekrényeket, heverővázákat, ftig- gönykamisokat, s más egyedi bútorokat. A faipari üzem berendezéseivel együtt több, mint 3 millió forintba került, s ezzel a megye szövetkezeti iparának egyik legkorszerűbb üzeme épült meg. Üzemelésével ez évben az asztalosrészleg már több, mint 8 millió termelési értéket állít elő. A beruházás öt éven belül térül meg. E faipari üzemmel jelentősen javult a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülménye. A gépesítéssel tovább növelhető a munka termelékenysége és javul a termékek minősége is. Így lehetővé válik, hogy 1974-ben már korszerűbb bútorokat gyártsanak a rakamazi RAFAFÉM Szövetkezetben. Az üzem átadásán részt vettek a testvérszövetkezetek vezetői, szakemberei is. Jó volt. ez a tapasztalatszerzés, hiszen a közeljövőben több megyei szövetkezetnél sor kerül hasonló faipari üzemek építésére és korszerűsítésére Amikor Bónis főosztályvezetőnek mondották, hogy Primula Jenő gorombán beszél a beosztottjával, s munkáját hanyagul végzi. Bánts határozottan állást foglalt beosztottja mellett. — Valóban, Primula jobban is dolgozhatna, de nekünk is több támogatást kell adnunk neki, mert lényegében egy jó szándékú kartárs. Primula ekkor a Dongó Vállalat irodai részlegében a technológiai munkafolyamat utolsó előtti láncszeme volt. Az elkészült aktákra ó ütötte rá a napi bélyegzőt, s adta tovább beosztottjának (akivel gorombáskodott). Elemér bácsinak, a hivatal- segédnek. Bónis főosztályvezető nemcsak megvédte beosztottját. hanem mélyen el is gondolkozott sorsán. Ez a Primula kétségtelenül nem egy zseniális ember. Sőt, az irodai ügyvitelhez sem sokat ért. Lehet, hogy éppen ezért kisebbségi érzése van. s ezt rejti gorombaság mögé. Talán próbálkozzunk vele máshol, esetleg nagyobb hatáskörrel — az önbizalom serkentő erő! Primula tervezési csoport- vezető lett. Amikor jöttek be a kis családiház-építtetők elégedetlenségüket kifejezni: nem tartják szerencsésnek, hogy a családi ház mindössze egy méter harminc centiméter magas, ugyanakkor a kutyaól osz- lopcsarnokos terem, s feleslegesnek tartják a beépített frigidairet a garázs tetején, ahová lépcső sem vezet, Bónis határozottan megvédte beosztottját. Mondotta: kétségtelenül tervezésében vannak még hibák, de gondoljanak a kis családiház-épít tetők arra, hogy Primula lényegében egy jó szándékú kartárs. Primula ezután átvette a bérszámfejtés vezetését. Bó- nist kellemetlenül érintette, amikor hamarosan értesült, hogy Csupák néni, a kerti virágok öntözője 48 000 forint heti fizetést kapott, ugyanakkor a vezérigazgató borítékjába mindössze há- <om forint és négy fillér került. De megvédte beosztottját, hangsúlyozva, hogy kétségtelenül akadnak fogyatékosságok a szakmai felkészültségében, de azt nézzük, hogy Primula lényegében egy jó szándékú kartárs. Hogy Primula érezze, bár jó szándékkal, de sorozatosan melléfogott, alacsonyabb munkakörbe helyezte: anyagelosztással bízta meg. Primula jó szándékkal ugyan, de kellő tapasztalat hiányában összekeverte a nullás lisztet a nitroglice- rinnel, így ennek következtében az üzemi konyhán a marhapörkölthöz való galuska szaggatása közben detonáció következett be, t a Dongó Vállalat a levegőbe repült. Bónis főosztályvezetőnek kórházi ágyán szemrehányást tettek emiatt. — Igen, igen — sóhajtotta elhalóan Bónis. — Primula munkájában vannak még hiányosságok, de lássák be, hogy lényegében egy jú szándékú kartárs. Ezt követően örökre behunyta szemét. A Dongó Vállalat romjai fölött épült új gyárat ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének. A minisztériumi küldött bemutatta a dolgozóknak Primula Jenőt, a vállalat új igazgatóját. Elmondotta, hogy Primula kartárs még nem gyakorlott vezető. Még nem ismeri eléggé az új intézményt, a tennivalókat. Azonban gondoljanak a kartársak arra, hogy lehet vele együttműködni, hiszen lényegében egy jó szándékú kartárs. <-SÍ
