Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

1*73. február 1. KELET-MAGYARORSZA« I. eWaf Utazás az árak körül (L) Miért lett drágább ? UciieráloxKák a hajózsilipet lilénkét milliós munka a tiszalöki üzemben A vajas kenyér egyet for­dult a levegőben és az apa ölében állt meg. Természete­sen vajjal lefelé. És éppen arra a ruhára, amit előző nap váltottak ki a Patyolattól. Mérgében a 3 éves kislánya kezére akart ütni, de az asz- szony rászólt: ne bántsd, át­szaladok a boltba, hozok egy folttisztítót. Felkapta a ka­bátját. 10 forinto- a zsebébe gyűrt és elszaladt. A boltban aztan nagy meglepetés érte: az a tubusos folttisztító, amit néhány héttel korábban 7,40- ért vett nem volt, volt vi­szont helyette egy másik, ugyanolyan nagyságú tubus 31 forintért. A vevő meglepődik Ugyanezt a példát le lehe­tett volna írni a permetező­szerektől a cipőkig, a WC-pa- pírtól az ingpulóverig, vagy a tányértól a férfinadrágig: mind igaz és naponta talál­kozik vele a vásárló. De néz­zünk meg konkrétan egy másik ügyet. 2—3 évvel ez­előtt ha megálltunk a kirakat előtt, nem is láttunk 340 fo­rintnál drágább nadrágot. Most? 460-tól 530-ig. Igaz, le­het már 310-ért is kapni. Ak­kor, amikor a 340-en csodál­koztunk, magyarul: sokalltuk érte a pénzt, megmagyaráz­ták. hogy gyűrhetetlen, nem kell vasalni. éltartó, stb. Most? Azért kerül ennyibe, mert gyűrhetetlen. nem keli vasalni, éltartó, stb. Miért lett akkor mégis drágább? Mi az, ami eltér — és ilyen nagyon eltér — az előbbitől? Mondják: az anyag. Mert ugye az első műszál és ter- liszter. a második, a drágább terliszter és gyapjú. Vagy mi az, ami megjavította a 480 forintra 725-re emelke­dett sportöltönyöket? Miért drágább egy hazai gyárban készült ingpulóver a japán importnál, amikor az anya" ugyanaz. a szabása pedig enyhén szólva nem sikkes? Az iparnál kezdődik A boltokban hiába keret- választ a vásárló az ilyen kérdésekre, vagy éppen arra, hogy miért lett 240 forint a 190 forintos előlcsatos tri- umf melltartó, vagy hogy az élelmiszerekről is beszéljünk: miért lettek drágábbak az amúgy is drága halkonzer­vek? Legfeljebb annyit tud meg. hogy „így kaptuk a nagykertöl”. És mit mond a nagy kér? „Drágábban kaptuk az ipartól!” Kétségtelen tény, hogy az árak — többségükben — nem a kereskedelemben dőlnek el, hanem valóban az iparban. A nagykereskedelmi vállalat megveszi az árut a gyártól az árhoz hozzáad néhány szá­zalékot és így adja tovább a 1952 szeptemberében egy ke­rékpáros fiatalember érke­zett a Körmendi-tanyára. Idegenkedve fogadták a nad- rágos embert. Mindenkivel lekezelt, mindenkihez volt egy jó szava. Megszerették. Befogadták, s azóta is a Körmendi-tanya tanítója — Reszler Antal. Kemecsén. Nyírturán. és a környékbeli tanyákon ma már mindenki ismeri. Nincs olyan családi esemény, ahol ne lenne „hi­vatalos”. és minden ügyes­bajos . dolgukban segítségét kérik. Pedig az indulás nem volt könnyű. Az egész határban csak egy-két ember ismerte a betűket, a többiek írástu­datlanok voltak. Iskola nem volt Később a Körmendi-ta­nyán egy lakóházat beren­deztek iskolának, s azóta is itt tanít. Húsz éve egy tan­kiskereskedelemnek. A kiske­reskedelem ugyanezt teszi és mire az áru a vevő táskájába kerül, jócskán megemelkedik az ára. Ez persze természetes dolog, hiszen a nagykereske­delmi és a kiskereskedelmi vállalatnak is gazdálkodni kell valamiből és meg kell fizetni a dolgozókat. Rugalmasan kezelik? De vajon mindig tisztessé­ges-e az az — ahogy a keres­kedelemben nevezik — árrés, amit az árhoz hozzáadnak? Az esetek legnagyobb többsé­gében igen, hiszen az új gaz­daságirányítás bevezetése óta létrehozott ármechanizmus rugalmasan követi az áru ér­tékét és jól alkalmazkodik a piachoz. A négy árforma kö­zül az első a rögzített hatósá­gi ár, mint ahogy a nevében is benne van: fix, ezeknek — általában alapvető élelmiszer- cikkek tartoznak ide — az árát a társadalmi érdekek miatt nem lehet az eladó és a vevő közötti megállapodástól függővé tenni. (Mint minden esetben, itt is vannak azonban kivételek: nagyobb választék, különböző minőség, vagy mé­ret, igényesebb csomagolás mi­att, általában olyan esetek­ben. amikor nagyobb a ter­melői ráfordítás.) A második formában — a legmagasabb hatósági árnál — csupán annyi a különbség, hogy az ártól lefelé el lehet térni, tehát csökkenteni igen, növelni viszont nem lehet az árakat. Ide tartoznak az ital­félék — a bor kivételével —, a bébi ruházati cikkek. A harmadik, a hatósági elő­írások figyelembevételével, kialakított árformában — ahová a női, férfiruházati cikkek döntő többsége tarto­zik — csak az árak alsó és felső határát szabják meg és a kereskedelem e két határ között alakíthatja ki a fo­gyasztói árat. A negyedik árforma — a szabadon mozgó ár — talán a legvitatottabb a vásárlók sze­mében és ez érthető is, hiszen amióta ilyen van, leggyak­rabban csak áremelkedéssel találkozunk. Igaz, a cél, ami­ért létrehozták, az volt, hogy ösztönözze a termékválaszték folyamatos felfrissítését, az teremben. Itt beszélgettünk ..pályafutásáról”, életéről. A régi falak között a tanya új generációja ül. Végignéz tanítványain. s e pár perc alatt átéli életének és ta­nyájának történetét. Mert ezt a kettőt ma sem lehet elválasztani. Együtt lettek felnőttek. — Huszonkét éves voltam, amikor ide kerültem. Azóta a tanya nagyon megválto­zott. Én nem... talán — mo­solyogva felnéz — .egy kicsit megöregedtem. — A „válto­zás” az ő érdeme is. A gyerekek mellett a felnőtte­ket is megtanította írni, ol­vasni. — Eleinte sokan mond­ták... mi haszon van abból, ha ismerem a betűket... ha eddig tudtam olvasás nélkül élni, akkor ezután is tudok. A fáradság nem volt hiába. árakon keresztül honorálják a műszaki fejlesztéssel, a di­vatigények követésével, a kis szériák gyártásával együttjá­ró kiadásokat. így tehát bi­zonyos cikkek áremelkedése érthető. Mert az a folttisztitó, amiről az írás elején szóltunk, például aerozolos, nyilván jobb, mint a másik. Azon vi­szont már lehetne vitatkozni: vajon annyival jobb-e? És ha igen. ha valaki éppen ezt keresi, legyen, hogy tudjon választani. Csakhogy — na­gyon gyakori példa — amikor egy új termék kerül a pultok­ra, rendszerint eltűnik a régi, az olcsóbb. És itt elölről kez­dődik a körforgás — már ami a magyarázatokat illeti —, hogy nem szállít a nagyker és tovább, hogy már nem gyártja az ipar. Ha ötször elutasítják... Emlékezzünk vissza a 3 fo­rintos barna kenyérre, amit a múlt év végéig, a belkereske­delmi miniszter rendelete alapján minden boltnak kö­telessége lett volna árusítani. És amikor megkérdeztük a boltban, úgy néztek ránk, mintha valami csodálatos dol­got kértünk volna. A válasz: senki nem keresi már évek óta, ezért nem rendelünk. Pe­dig a sütőipar minden meny- nyiségben szállított volna, ha van kinek. Most az év elejé­től az olcsó áruk listájának kibővítése és korszerűsítése folytán a barna kenyér már nem szerepel a kötelező áruk listáján, hiszen valóban nem keresi senki. Csakhogy ez a kereskedelem bűne. mert a vásárló nem hiánycikket ke­res a boltban és ha ötször el­utasítják. hatodszor már nem fog kérni. Mert szégvelli. Pe­dig a kereskedelemnek kellett volna! Ezek szerint úgy tőnjk,. hogy a szabadáras cikkek’ bővülésével, az ipar korszerű­södésével, az áruk minőségé­nek javulásával egyenesen arányos az áremelkedés. Va­jon így igaz-e? Következik: A KOCKÁZATI ALAP. dást kötni. A gyáregység tovább foly­tatja a Magyar Hajó- éé Darugyár részére darutestek és markolók készítését. így az első fél évben nyolc 5 megapondos torony I. daru­testet gyártanak le. Hasonló számban készítenek, illetve szállítanak a fél évben to- '•onv III. darutestet. Markolókból is többféléi állítanak elő kooperációs való. Ma már a tanya több. mint háromszáz lakója közül egyetlen írástudatlan sincs. Most látják be igazán, hogy mit ér ez a tudomány. Mennyivel értékesebb em­berek lettek. A világ esemé­nyeiről való tájékozottság, a nagyobb műveltség elérésé­hez szükség volt egy tv-re 1964-ben sikerült. A Műve­lődésügyi Minisztériumból a Körmendi-tanya kapott egy készüléket. De villany nem volt. — Majd a tanító bácsi megoldja ezt is — mondo­gatták az emberek. S Reszler Antal meg is oldotta. Agre- gátorral. — Igaz. ő kezelte a gépet. de láthatták a kör­mendiek az ország első ag- regátorral működő tv-jét. Azóta bevezették a villanyt. Megszervezte a mozit. Elein­te ő vetített, de ma már önálló mozija van a tanyá­nak. Hetente egyszer van előadás — szombaton A ve­títés után vannak a kultu­rális rendezvények. Ilyenkor későn ér haza. — Több milliós beruházásso­rozatba kezdtek a múlt év­ben Tiszalökön, az erőmű mellett. Itt található ugyan­is az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hajója­vító üzeme, s az üzem jobb működési feltételeinek meg­teremtésére indították el a beruházásokat. Losonczi Im­re üzemvezető-helyettes el­mondotta, hogy ettől az év­től kezdve új feladataik is vannak, mert az üzem fel­adata lesz a vízlépcső-javí­tási tevékenység is. A jelenlegi beruházással elkészült egy új csarnok, amit központi fűtéssel láttak el. A két és fél milliós lé­tesítmény mellé most építi a tiszalöki tanács költségve­tési üzeme a szociális léte­sítményt, öltözőt, fürdőt, iro­dákat. Ez mintegy 3 millió forintba kerül, s felépülte után — májusra várható az átadása — az üzem 120 dol­gozójának nyújt kényelmes elhelyezést. A következő időszakban valósul meg az üzemben a sólyatér kiépítése, ami által lehetővé válik az uszályok és hajók partra húzása és teljes javítása, felújítása. Mellette felépítenek majd egy új, da~ ruzható műhelycsarnokot is. „A mi helyi szervezetünk csendben, szinte elrejtve végzi a rábízott feladatokat. A mi propagandánk a vég­zett munka, és az ered­mény...” A fenti sorok a Kisvárdai Városi Tanács Kórháza Vö­röskereszt helyi szervezeté­nek a vezetőség- és küldött - választó taggyűlésén mond­ták el, és rögzítették jegy- "zőkönyvbep. A vöröskeresz­tes járási-városi titkár ja­vasolta a kórház helyi szer­vezetét. Dűli Dénesné bevezetés­ként azokról az eredmények­ről szól, amelyeket a sajátos kórházi viszonyok között meg tudtak valósítani. Az utóbbi négy év folyamán taglétszá­muk megkétszereződött. így. a helyi szervezet jelenlegi alapon a gyáregységnél. Ötöt-ötöt készítenek az év első hat hónapjában 4,5. il­letve 4,2 köbméteres marko­lókból. 10 köbméteresekből nyolcat állítanak elő. Több éve van megállapo­dása a vasvári gyáregység­nek a Mátra vidéki Külszíni Szénbányászati Tröszttel is. Megrendelések szerint kot­rógépekhez gyártanait tarto­zékalkatrészeket. Bizony a hét három napján tíz óra után érek haza. Eze­ken a napokon vannak a rendezvények. és ilyenkor tudjuk a tanya ügyes-bajos dolgait megbeszélni, elren­dezni. Magánéletére alig jut idő. Nyíregyházán a Guszev-tele­pen lakik feleségével, édes­anyjával. „Azért a tanulásra és a fotózásra mindig szo­rítok egy kis időt.” Tagja a nyíregyházi amatőrfilmes klubnak. Legutóbb egy sep­rűkészítőről _ csinált tanul­mányfilmet, melyet az or­szágos fesztiválon fog bemu­tatni. Rendszeresen tanul. Az órákra való felkészülés mel­lett a marxista esti egyetem­re jár. Jövőre végez a szako­sító tagozaton. Szereti a ze­nét. Hegedül, és tangóhar- monikázik. Ezek hangja* mellett kapcsolódik ki iga­zán, találja meg a nyugal­mat, a csendet. Legnehezebb a kijárás. Reggel ötkor kell kelni. Nyá­ron, ha jó idő van, kerék­A Tiszán jelenleg csak Szeged mellett, Tápén van hasonló hajójavító üzem. A tiszalöki üzem egyrészt a vízügyi igazgatóság kőszál­lító uszályainak és vontató- hajóinak a javítását végzi — ezek az uszályok szállítják a követ a Tisza mentén az összes vízügyi igazgatóság­nak — de külső megrende­lésként kisebb vízi járművek építésével is foglalkoznak. Most készül a hetedik hajó, már a befejező munkálatok­nál tartanak az 1,2 millió forint értékű járműnél, amelynek az építésére 18 ezer munkaórát fordítottak eddig. A hajójavító üzem az 1972. évi 9 millió forintos tervével szemben' az idén mintegy 12 millió forint értékű munkát fog végezni. Kapcsolatban állnak a Vízügyi Termelő- eszköz Kereskedelmi Válla­lattal, amelynek kotróalkat­részeket szállítanak, de gép­járművek javításával is fog­lalkoznak — elsősorban az igazgatóság részére — éves szinten mintegy 2,5 milli* forintos értékben. A szabol­csi termelőszövetkezetek pe­dig a gépkocsik főtengely­köszörülésére keresik fel a * üzemet nagy számban. létszáma 270. E kórház dol­gozóinak 80 százaléka. A vöröskeresztes tagság különös gondot fordít a ma­ga lehetőségei között az egészségügyi felvilágosító, nevelőmunkára. Véradás terén különös sze­repe van a helyi szervezet­nek a sürgős esetekben és különleges vércsoportú be­tegek megsegítésében. A tisztasági mozgalom terén elért eredményeiket a gazda­sági vezetés is elismerte. A nőgyógyászati és belgyógyá­szati szűrővizsgálatok jó le­hetőséget biztosítanak tag­ságuk egy részének aktivizá­lásához. Többször bízták mea tagjaikat család- és ifjúság- védelmi feladatok végzésé­vel. Segítettek idős nyugdí­jas emberek gondjainak a megoldásában. Lehetőségeik között küzdöttek az alkoho­lizmus káros hatása ellen a kijózanító állomás adta le­hetőségek között mind az elvonókúra idején, mind pe­dig az utógondozás alatt. A helyi szervezet elnöke dr. Czár Károly többek kö­zött arról szól. hogy kevés az anyagi lehetősége a helyi szervezetnek. A tagsági díj­ból visszamaradt pénz nem elegendő a tagság alkalmi megsegélyezésére. jutalma­zására. A helyi szervezet munka­terv szerint tevékenykedik. Javítani kívánják munkáju­kat a szervezés, a család- ű*> ifjúságvédelem, az ismeret terjesztés, a tisztasági moz­galom területein, az alkoho­lizmus elleni küzdelemben. párral jár. Télen vonattal Sóstóhegyig, onnan három kilométert az iskoláig, gya­log. Hóban, sárban. Húsz éve naponta kétszer. — Az idén vettem egy kis motort — már nem megy olyan köny- nyen a kerékpározás. Ha jobb idő van. ezzel járok, ha rossz, akkor továbbra is vo­nattal és gyalog. Több iskola hívta igazgató­jának, de ő nem hagyta itt a körmendieket. Munkájá­nak legnagyobb elismerését 1965-ben kapta. Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter, a „Szocialista kultúráért” cím­mel tüntette ki. Búcsúzáskor, a rá jellemző szerénységgel alig hallhatóan mondja — azért az igazi ki­tüntetésem, hogy itt lehetek tanítványaim körében. Húsz éve. — Szeretném, ha a huszon­ötöt is a Körmendi-tanyán ünnepelhetném, és azon az ünnepségen minden tanítvá­nyom itt lehetne... B, L IEGYZET 850 ezer Rendkívüli eset záródott si­kerrel a tiszadadaí termelő- szövetkezetben . A három év előtti egyesü­léssel kezdődött. A volt Dó­zsa és Kossuth szövetkezetek mérleghiánnyal léptek fúzióra a Vörös Csillaggal. Az előző két tsz tagjainak munkadíj- rendezése nem látszott bizto­sítottnak. A megnagyobbodott gazda­ság választott vezetősége a tsz-ek gazdasági rendszerében szokatlan módszer igénybevé­telére határozta el magát. Közgyűlésen fordult a tag­sághoz (mindenekelőtt a voít Vörös Csillag tagjaihoz), nyújtsanak személyi kölcsönt a tsz-nek. a hátralékos mun­kadíjak rendezésére. A köl­csönök ellenében a vezetőség személyekre szóló írásbeli kö­telezettséget vállal év végéig történő visszafizetésre. Min­den 100 forint után 2 kiló ta­karmánygabonát mérnek ki a közösből, a visszafizetési idő- szakra, aminek értéke körül­belül megfelel a szakágos ka­matnak. (A plusz takarmányt — árpa — jól hasznosíthatlak háztáji gazdaságukban a köl- "Sönző tagok.) 850 ezer forint gyűlt össze. \mivel a Kossuth nevet vá- : aszlott, megnagyobbodott gazdaság gyorsan megoldhat­ta a kényes munkadíjazás! problémát. S rendben meg­történt a kötelezettség válla­lás teljesítése: visszafizették a kölcsönöket, kimérték a „kamatnak” számító takar­mánygabonát. Kővetkező évben, tavaly, a tagságra bízta a vezetőség, hajlandók-e újabb kölcsön­zésre —• a közös javára MI '-- rgy 300 ezer forint gyűlt össze. Az előző évi feltéte­lekkel. A közös forgóalap fel- töltésére fordították. Két év alatt odóig jutott a tsz, hogy most már elhagyja a szokatlan variáció alkalma­zását. A termelési tervet ez idő alatt 35 százalékkal tel­jesítette túl. Biztosítást nyert r' időközbeni 12—15 száza­lék közötti — a tsz vásárlá­saival kapcsolatos — áremel­kedések fedezete. A tagság ré­szesedése a közösből az ár­emelkedések ellenére is a ter­vezett szinten maradt. Egy 10 órás munkanapra 1971 -be.t 89,5, a múlt évi eredmények alapján most 91.5 forint J :t. Az egy dolgozó tagra eső t- lagrészesedés aránya, az ut~h. bi két évben a közösből 20 ezer 600. illetve 21 ezer 031 forint. A közös fejlesztési alapja az elmúlt évijén 7 százalékkal növekedett. Természetesen nem arról van szó, hogy a szövetkezeti gazdaságok különböző anya­gi természetű problémái. a dadai példa alkalmazásával szüntethetők meg. Mégcsak arra is helytelen gondolni, hogy „csodareceptként” ajánl­ható volna. Lényegében Tiszadadán am történt egyéb, mint a áltozolt körülményeknek negfelelöen (három tsz egye- ülései a tagság és választott •ezetőség közötti bi- almas kapcsolat kialakulása. Reálisan tervez, okosan szá­mol a szakvezetés és a biza­lom alapján szorgalmasan dolgozik a tagság. A. B. Úi szolgáltatás Fehérgyarmoton Február 1-től új szolgálta­tást vezet be megyénkben a Hódmezővásárhelyi METR1- POND Mérleggyár fehérgyar­mati gyáregysége. A napok­ban elkészült új üzem­csarnokban korszerű szerviz- állomást létesítettek, ahol a mérlegek és súlyok hitelesíté­sét, valamint javítását vég­zik majd. A gyáregység dol­gozói, a levélben közölt meg­rendelések után hídmázsa a- vításához és hitelesítéséhez a helyszínre mennek, míg a szállítható mérlegeket térít ;s nélkül beszállítják a fehér- gyarmati szervizállomásra, ahol elvégzik a munkát. Az úi szolgáltatás bevezetésével régi vágyuk teljesül Szabolcs kereskedelmi vállalatainak, hiszen korábban Hódmezővá­sárhelyre kellett vinni a mér­legeket. A kitüntetés Másokért tenni A kisvárdai kórház vöröskeresztes munkájáról A megyei MEZŐGÉP Vál­lalat tiszavasvári gyáregysé- ge kapacitásának teljesebb kihasználása, a gyártási ér­ték növelése érdekében koo­perációs kapcsolatot épített ki több nagy gyárral, válla­lattal. Az egység termelési értéktervében jelentős össze­geket képviselnek ezek a kapcsolatok. Most újabban i? sikerült különböző gyártmá­nyok készítésére megállapo­Darii(c§íek. markolók Tiszavasvári kooperáció a hajógyárral

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents