Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
M. MEGLEPŐ PROBLÉMA . — Sietek haza, mert a kutyám sötétedés itan fél az utcán!... A FÉRJ BETOPPAN — A végén kiderül, hogy még a vacsorát m volt időd elkészíteni!... GYENGE VIGASZ — Csak nem képzeli, hogy megesszük? ön rosszhiszemű! Egyszerűen csak a tigrisek számára tettük ki csaléteknek,.. A TÉVÉKORSZAKBAN TÉVÉ A FEGYHÁZBAN f9f$. WBtlKHk TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány TECHNIKA # Tudomány A föld az emberekért Csodálatos erdők koszorúzzák a belorusz- sziai Losi folyó völgyét. Csatornák bontják szabályos négyzetekre, az egyiken búza aránylik, a másikon dús zöld fű terem, szorgosan dolgoznak a völgyben a traktorok. Ilyen ma a kép, pedig nem is olyan régen még halott volt a táj, járhatatlan a vidék. A talajjavítás ma bonyolult technikával rendelkező hatalmas iparág. Belorussziában például több, mint 30 építő-szerelő igazgatóság és gépesített brigád. 5 vasbetonelem- és ke- rámiacső-gyár dolgozói foglalkoznak e feladatok megoldásával. A köztársaságban az utóbbi 4 év alatt 777 ezer hektár földet vontak művelés alá a kolhozok és a szovhozok. A lecsapolt mocsarak, lápok helyén bőséges a termés. A minszki-"területen például minden hektár volt mocsaras vidéken 20—25 mázsa gabonát, vagy 180—200 mázsa burgonyát takarítanak be. A kiadások két év alatt megtérülnek. A Losi folyó körzetében. a lecsapolt lápok helyén még jobbak az eredmények, a hektáronkénti gabonatermés átlagban 30 mázsa. A talajjvító szakemberek igen sokat tesznek azért, hogy a következő években növeljék a gazdaságilag hasznosítható területeket, öt év alatt 1 millió 100 ezer hektár mocsarat és tőzeglápot kell kiszárítani, közte 840 ezer hektárt zárt alagcsövezéssel. A belorussziai erdős vidéken 17 nagy víztároló létesítését tervezik, halgazdaságokkal. A Volma folyón egész víztárolórendszert léte- sítenek és esőztető öntözéssel zöldségtermesztő övezetet alakítanak ki Minszk körül. Gyógyszer biztonsági csomagolásban Az angol gyógyszeripar — az amerikai gyógyszeripar példáját követve — rövidesen olyan csomagolásban hoz gyógyszereket forgalomba, amelyeket kisgyerekek nem tudnak kinyitni. Eddig sok tragikus végű baleset történt azért, mert kisgyerekek hozzájutottak a sokszor igen szép, vonzó színű golyócskákhoz. A csomagolás biztonságára külön kísérleti módszert dolgoztak ki. 42—51 hónapos gyermekek kezébe adták a dobozokat, s 5 percig figyel- ték, ki tudják-e bontani őket. Ha nem sikerült, elmagyarázták a kibontás módját, s újabb 5 percig figyelték, sikerül-e. Ha ezek után sem sikerült a kisgyermekeknek a doboz kinyitása., akkor bintoságosnak nyilvánították. Szupravezető gyorsító kísérletek Nyugatnémet és amerikai tudósok a közelmúltban majdnem egyidejűleg, jelentős eredményt értek el a szupravezető gyorsítói fejlesztése terén. A karlsruhei atomkutató központban üzembe helyezték egy, az intézet által a kísérleti magfizika céljára kifejlesztet* részecskegyorsító első lépcsőjét. Egy szupravezető lineáris protonrészecske-gyorsító 0,38 m hosszú szektoráról van szó. Néhány nappal később a kaliforniai egyetem kutatói a tudomány történetében először egy szupravezető lineáris gyorsítójának 6 méter hosszú szakaszával 17 milliárd elektronvolt energiájú elektronsugarat gerjesztettek. KERESZT REJTVÉN V 1943. február 2-án fejeződött be a sztálingrádi csata. A szovjet hadseregnek Sztálingrádban elért győzelme . . . folytatása a beküldendő függ. 26, és vlzsz. 1. sorokban, VÍZSZINTES 5 12. Halogató. 13. Nyajat bizonyos irányba hajt. 14. Lóvé egynemű hangzói. 16. Rómában van! 18. Ruhát tisztít. 19. Kisgyermek- köszönés. 20. Mohamedán törvénytudó. 22. Ebből lesz a növény. 24. Szláv nép. 26. Délceg. 27. Vidékek. 28. E hangszer. 29. Vissza: állatok „tányérja”. 31. Heveny gyulladás. 32. Máshollét igazolása bűnténynél. 33. Tagadószó. 34. Edzés. 37. Kettőzve: néger hangszer. 38. Torbággyal egyesített község. 39. YES betűi. 40. Északi pénz. 43. Bírálat. 47. Létezik. 49. Vékony, csomagolásra használt fémlemez. 51. Vas megyei község. 52. Jöjj. 54. Sajtja híres. 55. Becsap. 56. A függ. 49. csinálja. 57. Vissza: hordókészítő. 59. A hét vezér egyike. 60. Végtelen, esztelen, egészségügyi katona volt a régi osztrák—magyar hadseregben!!! 61. DS. 62. Somogy megyei község. 64. Császári és királyi régi rövidítéssel. 65. Szovjet folyó. 66. Csalárd. 68. Fémre vert dombormű. FÜGGŐLEGES: 1. Francia váltópénz névelővel. 2. Vissza: őriz. 3. Szelídít. 4. Buddhista szerzetes pap. 5. Házakban van! 6. Hágó egyik fele! 7. Igekötő. 8. 1848-as tábornok. 9. Szabolcs megyei község. 10. Vasat koptat. 11. UL. 15. Minden embernek csak egy van. 17. Körzet, járás, közismert francia szó, fonetikusan. 19. Kísérlet. 21. Zsebrádió nélkülözhetetlen tartozéka. 22. Kukoricából készített étel. 23. Becézett fiúnév. 25. Női név. 30. Erkölcs. 32. Cserépedény alapanyaga. 35. Ritka németül. 36. Részesrag. 41. írás is volt régen Ilyen. 42. Pénzzé tesz. 44. Pusztító. 45. Körutazás. 46. Túlzottan szeret. 47. Nadrágot ja. 48. Nyári mezei munkás. 50. Vissza: áldozati asztali. 53. Angolszász eredetű észak-amerikaiak gúnyneve. 58. Német filozófus. 60. Túra betűi. 63. Küldöncfiú fonetikusan. 64. Mázol. 66. Keresztül. 67. Kicsinyítő. 68. VE. 69. AZOU.OS mássalhangzók. A megfejtéseket február 12-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Január 21-i rejtvénypályázatunk megfejtése; „Kibomlik, f ölfű j ja magát, emeli bórzas taraját, Dohog, dörmög, hajladozik, falja a fák tar gallyait.” Nyertesek: Dr. Iváncsik Miklós, Monostori János, Oláh Sándor nyíregyházi, dr. Bíró József, Gaj- dics Kálmánná nyírbátori. Sávéi Istvánná nyírteleki, Szántó Eleonóra tiborszállási, Török Jó- zsefné tyukodi, Bancsi Sándor vámosatyai és Mokri István vá- sárosnaményi kedves rejtvény- fejtőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Kérjük megfejtőinket, hogy » beküldött levelezőlap feladó részében lakóhelyük előtt szíveskedjenek feltüntetni a postai irányítószámot. Az ember és a Tisza A világ legnagyobb vállalkozása — Egy millió esztendő rontása Hajdúnánás között 23 kilométer hosszan semmi lakott hely nem volt. Ugyancsak kerülte a letelepedő ember a Tiszacsege és Hajdúböszörmény közötti 38 kilométeres távot, valamint a Büdszentmihály és Balmazújváros közötti 39 kilométert. Egyötöd ország víz alatt Talán a legjellemzőbb a gyors hegyi és a lassú alföldi folyók közti különbségre, hogy amíg a Tisza vízjátéka — a legmagasabb és a legalacsonyabb vízállás közötti átlagos különbség Máramarosszigetnél 3 méter, ugyanez Ti- szabecsnél már 6 méter. Az első földmérések hazánkban megállapították, hogy egyedül a Tisza állandóan 221 ezer hektárnyi területet tart víz alatt. Kiöntései, mocsarai árvízkor megduzzadnak és ez az összefüggő víztenger már 1 192 700 hektárt borít el, 854 község határát. De ha a Tiszát és mellékfolyóit összefüggő vízrendszernek tekintjük, az állandóan elöntött terület 1 963 700 hektár és — főleg a Berettyó vidékét beleiktatva — a 'maximális árvízkor 4 770 000 hektár. Hazánk területének 5, illetve 20 százaléka — mondotta nevezetes. 1845-ös programbeszédeiben Széchenyi István. És hozzátette: hazánk lakossága egyharmadónak meg lehetne termeszteni itt a kenyerét. Furcsa, de mai megyénkben találkozott a legnagyobb ellenállással. Történelmünk ellentmondásai közé tartozik, hogy a Felső-Tisza népe is féltette élelmét, melyet addig az itteni rákász-pákász életmód biztosított. Valahogyan azt sem felejtették el, hogy a mocsaras, zegzugos világ évszázadokon át adott menedéket tatár. török és labanc ellen sebesült katonának, elüldözött családnak, bujdosó kurucnak. Ez az ellenállás már akkor is érezhető volt, amikor 1839-ben a Szamoson az első 14 átvá- gást megcsinálták. Amikor pedig Zemplénben, majd Beregben 1844-ben végrehajtották a Tisza első átvágásait — mai megyénkben először Tiszakerecsenynél —, felzúdult egész Al- só-Szabolcs: mi lesz velünk? Ránk zúdítják a vizet! (Valami igazuk volt. Az 1879-es nagy szegedi árvíz egyik oka az volt, hogy a felsőbb szakaszokon már készek voltak az átvágások, ott még nem.) Ahogyan az évek múltak és az újabb árvizek nem a várt módon alakultak, aztán a szabolcsi birtokosok csatlakoztak először Széchenyihez. A „legnagyobb magyar" 1845-ben utazta végig a Tiszát, akkor már a szabályozási láz diadalmenetében. A nagy Tisza-társu- lat 1846. január 19-én alakult meg Budapesten, a Károlyi-palotában (illetve még „csak” Pesten). Az első híres kapavágás Tiszalök mellett 1847. augusztus 27-én történt. Es a következő év tavaszára már sorban „felálltak” beregi, szatmári, alsó- és felső-szabolcsi társulatok. És a szabadságharc után elsőnek a felsőszabolcsi szekció tartotta meg ülését a császári pátens után,1851. szeptember 30-án Kemecsén. Kölcsönt kért és vállalkozókat. Gesztelyi Nagy Zoltán Amikor a azamoshat uj tejlesztesi tervei készültek, a debreceni agráregyetem szakemberei — a terv készítői — többször bejárták a tájat, hogy a helyszínen tanulmányozzák azokat a földeket, talajokat, út- és csatomaviszo- nyokat. melyeknek megjavítására ajánlották fel társadalmi munkájukat. Egy ízben a rét- és legelőfejlesztés szakemberei — egy autóbuszra való tudós — utazott el a túristvándi legelő mellett. A zsombékokat nézték. Egyikük — a tudományág országos hírű tekintélye — társainak egy tömör adomával jellemezte a magas, zsombékos, használhatatlan rétet: —Ez egyre lehetett jó. Itt tarthatta Árpád apánk első országgyűlését. Nézzétek: a zsom- békok olyan magasak, hogy egészen kényelmes ülőhelyeknek bizonyulhattak. És van is belőlük elég minden résztvevőnek. A tréfa kitűnő. De az ezer évvel még mindig igen kevéssé jellemzi a Tisza völgyét. Mert kedves, kanyargós folyónk éppen ezerszer idősebb. Egymillió éves. Akkor született, amikor m ember megjelent ezen a földön. Akkor süly- lyedt le az Alföld és az egykori tenger helyén akkor alakultak ki a ma is jellemző irányú vízfolyások. És az ember, amely egyidős a folyóval. I millió évvel később hozzákezdett itt a földkerekség legnagyobb vízügyi vállalkozásához. Kanyargós átok Az adatokat egy vékonyadé annál érdekesebb füzetből vesszük. Most jelent meg a Víz- ügyi Történeti Füzetek című sorozatban Botár Imre és Károlyi Zsigmond közös műve — egy korábbi kandidátusi dolgozat még alaposabb kiadása — „A Tisza szabályozása 1846—1879”. Vagyis a nagy mű első szakasza, a tiszalöki első kapavágástól a nagy szegedi árvízig. Mint egy mozgalmas, félországra terjedő nagy vállalkozás fordulatokban gazdag regényének le- írása — izgalmas olvasmány. De mindjárt bevezetőjében is eléggé nem közismert adatokat idéz, melyre büszkék lehetünk. Mert kiderül például, hogy nem Hollandia \’o!t a legnagyobb abban, miként kell a víztől országot elhódítani, hanem Magyarország. És nem a többi nagy európai vízrendezési mű: a Zuider Zee, a Pó völgyének szabályozása, vagy a francia Loire-é. Hanem a Tiszáé. Vegyük csak a megépített gátak hosszát. A Loire mentén mindössze 483 kilométernyi épült. A Pó völgyében 2387. Egész Hollandia XIX. századi vízrendezéseinél 1504. És hazánkban. egyedül a Tisza múlt századi rendezésé- nél — beleértve a mellékfolyók gátjait is természetesen — több, mint 4000 kilométernyi gát! Fis mennyi földet hódítottak el a víztől? A Loire völgyében 180 ezer holdat. A sokat emlegetett Zuider Zeenél 320 ezret. A Pó völgyében 1 millió 200 ezret. Egész Hollandiában 2 és fél milliót. A Kárpátok medencéjében több, mint 4 milliót, amiből legtöbb rész a Tisza völgyére és 2 millió 700 ezer hazánk mai területére esik. Mi okozta a folyó fokozatos romlását? Az, hogy — amint kiszabadul a Kárpátok övezte bölcsőjéből, hirtelen lelassul és lerakja maga _ körül hordalékát. Különösen sűrű áradásai alkalmával. Ugyanis egyébként nagyon lassú a folyása. A Szamos torkolatától a titeli Dunába ömlésig 1127 kilométeres eredeti medrében kilométerenként mindössze 4,6 centiméter. De Szolnoktól Titelig, 500 kilométeren át már kilométerenként csak 2 centiméter. Az ilyen lassú vizek a legkisebb emelkedés, dombocska, akadály elől kitérnek. Elég egy, a mederbe dőlt nagy fa, hogy eltérítse a folyót, amely lassan a szemközti partot kezdi aláásni. Ebbe ütközve még tovább fordul. A kanyar aztán önmagát növeli, mert a szemközti partot mossa, emide rakja le fövényét, a híres Tisza-sódert, -kavicsot. Nagy árvizek idején, amikor a sodra megerősödik, az ilyen kanyarokat maga vágja el a folyó megnőtt erejével. Van úgy, hogy sikerül új medret mosnia és vissza sem tér régi medrébe. Marad egy rendszerint kifli alakú „halott” víz, ahogyan a régiek hívták. Latinul halott víz: mortuna aque. E latin szóból aztán elsietett tájszólással: morotva. A sok kanyart önmaga nem tudja mind átvágni a víz. így aztán még hosszabbá válik az évezredek során. A Szamos és a Bodrog torkolata között a Tisza völgyének tengelyhossza — a legmélyebb középső terület rajzolata — a völgyben mindössze 104 km. Mégis, a folyó a múlt század elején ezt a szakaszt már 230 kilométeren át kanyarogta végig, 126 kilométernyi fölösleges úttal, az eredeti hosz- szúság több, mint kétszeresén át. Ugyanígy a Körös és Maros között a völgyhossz 60 kilométer. A folyó valódi útvonala már 119 kilométer volt. „Kísérő folyók” és mocsarak Még rosszabb a folyónak az a természete, hogy minden áradáskor eredeti medre mellett kétoldalt nagy mennyiségű földet rak le. így valósággal dombhátakkal, szegélyezi magát. Viszont a belé ömlő vizek így nem találják régi útjukat árvíz után és kénytelenek hosszú ideig párhuzamosan folyni vele. Ilyen volt a mi Túrunk, mely már a Szamosba ömlik végül is. Ugyancsak a Kraszna eredeti torkolata is, mely kilométerekkel a mostani alatt, a Szamosba nyílt. Közben saját kis kóborlásai során kialakította az Ecsedi-lápot. A Tisza mentén, a Rétköz 25 községét minden árvíz először öntötte el. Féltek is tőle. Polgár és
