Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
1973. február S7 KELéT-MAGYARORSZAG S otflaf HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN Népszabadság Fejlesztik as idegenforgalmai A Felső-Tisza-vidéki Intéző Bizottság üléséről tudósít a Népszabadság: a megye hat idegenforgalmi körzete alkalmas arra — írja a lap — hogy ez az országrész se csak turistát adó. hanem egyre inkább vendégeket vonzó vidék legyen. A beregi Tisza-part 60 ágyas nyaralóházat kap, Vásáros- naményban és Tarpán hely- történeti kiállítást rendeznek be. Nyíregyházán új szállodát, illetve motelt akarnak építeni. A nyírségi részen elsősorban a műemlékekben gazdag. Nyírbátornak. kornyékén pedig a rakamazi üdülőterületnek jut majd beruházás. Kisvárdán — a tervek szerint — várszínpadot és kempinget, Nyírtasson pedig lovasiskolát létesítenek, s ugyancsak megteremtik az idegenforgalom feltételeit a szatmári irodalmi műemlékvédelmi kör- zetben. (Február 9.) Tükör A fiákeres Az utolsó három nyíregyházi bérkocsis egyikével beszélgetett és festett hangulatos képet e ma már ritka foglalkozásról Kőbányai György. Megtudhatjuk, hogy Zatureczki Pál tizennégy éves kora óta bérkocsis, az volt apja és nagyapja is. Régen ötven négy kerekű és ötvenkilenc két kerekű „amolyan homoki taliga"’ szaladgált a városban. Ma már többnyire az érdekességet kedvelő turisták közül veszik néhányan igénybe a fiákért, s gyakran jár temetésre. A valaha elegáns fiákért az autók, buszok kiszorítják. (Február 13.) Képes Újság Város születik a homokon Nyírbátorba látogatott a Képes Újság munkatársa, s arra keresett választ: mitől lesz egy város várossá, mert a hivatalos iratok csak nagyobb lehetőséget, de nem várost teremtenek. A válasz: a tervszerű ipartelepítés (több. mint 12 ezer ember él itt, s n leendő városban közel ötezer ember kap munkát), a közművesítés, a gyorsabb ütem ű építkezései! a kulturális élet további fellendülése teheti várossá (Február 24.) Falurádió Kertbarátok klubja A falurádió jegyzetírója dicsérettel szólt arról a kezdeményezésről, hogy a nyíregyházi művelődési központ befogadta a kertbarátok klubját, jól sikerült Galambkiállítást rendezett, s támogatja a kisállattenyésztőket is. Ugyanakkor felhívja a figyelmet: sokan idegenkedve szemlélik a mező- gazdasági terület térhódítását a művelődési házban. A jegyzetíró arra bíztat, hogy továbbra is engedjék kitágítani a szűk értelemben vett kultúrát, mert a művelődési ház éppen attól lesz a művelődés háza, hogy ott a legkülönbözőbb területekről — köztük a mezőgazdaságról is — lehet hasznos, új ismereteket szerezni. (Február 12.) Daily News Záhonyi véradók Az angol és német nyelven megjelenő napilap arról tudósít, hogy Záhonyban közel ezer vasutas vett részt önkéntes véradáson, hogy a vietnami sebesülteknek juttassanak vért. (Február 4). Népszabadság A gyár felelőssége A Nyírbátori Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárának kezdeményezéseiről ír a Népszabadság : évek óta jelentős pénzekkel támogatják dolgozóik lakásépítését, áldozatkészséggel segítik a nagyközség városiasodását is. Tízmillióval - járultak hozzá a szennyvízhálózat kiépítéséhez, hárommillióval pedig az óvodaépítéshez. Most múzeumot rendeznek be a majdnem 120 éves ipartelep történelmének bemutatására — amely nemcsak a gyáré, hanem Nyírbátoré is lesz. „Gondoskodás a saját kollektíváról részvállalás a városiasodé nagyközség gondjaiból: úgy tetszhet két különböző ügyről van szó. Am csak látszólag, mert a kétféle áldozatkészségnek egy a mozgató rugója: a felelősségérzet” — írja a Nép- szabadság munkatársa. (Február 3.) Népszava Munkássá válás Szabolcsban Az SZMT egy korábbi elemzése kapósán a munkássá válásról írt cikket a szakszervezetek központi lapjában Pusztai Ferenc. így összegzi a témát: „Az elmúlt 10—15 év iparosítása Szabolcs-Szátmár megyében lehetővé tette fiatal munkásréteg kialakulását, amely politikai, szakmai, kulturális vonatkozásban egyaránt sokkal nagyobb igényekkel jelentkezik, mint az a munkásréteg, amely a megyétől távol vállal munkát. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa a múlt év utolsó napjaiban számos olyan határozatot hozott, amely a felmérés eredményeit figyelembe véve, jelentősen segíti a vállalatok szakszervezeti tevékenységét, a kialakuló munkásság nevelésében, érdek- védelmében. (Február 2.) Magyar Nemzet Megyénk iparosításáról A Budapesti Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi UNI- VERSIL gyáregységének avatása után részletes elemző írást közöl a Magyar Nemzet Szabolcs-Szatmár iparosításáról. Egy részlet az írásból: az új gyáregységben „a termelésben a zárt kör megteremtését tűzték célul. Az előkészítést, az alkatrészgyártást, az összeszerelést egy helyen végzik, a termékeket szállításra készen csomagolják. Nincs kooperációs kényszer a többi gyáregységgel, így az anyagellátás és a munkaszervezés sokkal egyszerűbb. A híradástechnikai iparágat anélkül honosították meg, hogy szakembereket „importáltak” volna, saját embereik tanulták ki a szakmát Budapesten. Ez a kollektíva a legelső perctől kezdve együtt van, az első kapavágástól megvan a törzsgárda. Saját maguk hozták létre a gyáregységet, sajátjuknak- -is- -éráiké’'• (Feb-- ruár 8.) Népszabadság Tsz zárszámadásokról A szatmár-beregi tájegység 87 termelőszövetkezete és öt szövetkezeti közös vállalkozása készített zárszámadást, amelyekről a tsz-szö- vetség adott tájékoztatást. Többek között ezt. írják: „A múlt évinél 4—5 százalékkal magasabb termelési értéket állítottak elő a szövetkeze tekben, de az állatbetegségek. az árvíz utáni kötele zettségek miatt a bruttó jövedelem nem éri el az 1971 évit. Azért sem tudják nö vélni a tagok részére kiosz tott jövedelmet néhány tsz ben. mert a szakosított tele pék beruházási költsége jelentős mértékben megemelkedett s most már hozz'" kellett kezdeni a hitelek visszafizetéséhez is. Tíz termelőszövetkezet veszteségesen zárja a múlt esztendői a szatmár-beregi tájon. (Február 3.) A kisfiú, akiről a dal szól, egy zongoratanárnő gyermeke Édesanyja kiváló zenepedagógus, a környék tehetséges gyermekeit már 4 éves koruktól magánórákra járatják hozzá a szülök, mert a kerület iskolája egyben zeneiskola is, és már megtanulták idősebb gyermekeik pályafutásán, hogy itt „nagy a hajtás”, aki érvényesülni akar, annak a legjobb időszak a kezdésre a negyedik esztendő. A zenetanámő Gizi nézi, a kisfiú Zolika. Gizi néninél — amióta visszatért gyermekszülési szabadságáról — sorozatosan megjelennek a kis négyévesek. A lakásban, ahol a Zolika felnőtt, szinte szünet nélkül csengenek a különféle skálák hangsorai, hármas hangzatok, a dó-re-mi-szó skála szavai, az ütemtanule tapsikolások, ahogyan Kodály Zoltán legszebb álmaiban elképzelte. Ezenkívül a Czerni- etűdök, a , Hazatérő vidám földműves és általában egy zeneiskolára való kottaanyag Az első lecke zenei nyersanyaga, hogy úgy mondjuk, a levegőben lóg. A kisfiú eleinte álmában is a skálát látta. Aztán szép rendesen odaült az új tanítványok mellé és figyelte „felavatásuk” történetét. Mindig az első leckék a legérdekesebbek, amikor Gizi néni az új kis tanítványokat „beoltja” az új játék alapszabályaival. így történt. hogy Zolika már 2 éves korában a nála egy fejjel magasabb egyik új tanítványnak, a szomszédék Katikájának, amikor az nem akarta megérteni az egyik rítmust. odaszólt: — Te kis buta! Hát nem ér- ’ed. hogy kell? És megmutatta. Giziké néni akkor arra gondolt, hogy elkezdi tanítani a kisfiát is, de aztán meggondolta. Az volt az elve, hogy zongorázni csak négy évtől. Zolikánk tehát tovább hallgatta a tanítást. Néha odaült a zongorához, leütött egy-egy hangot és elbű- völten hallgatta, hosszan leütve tartva a billentyűt, ha- gyan zúg. A hallása is kifinomodott Ha egy kedves, számára vonzó dallamot hallott a rádióban, vagy a televízióban, rögtön utána dúdolta. Hároméves korában édesanyja azon kapta rajta, amikor hazajött tanításból, hogy a gvermel: veri. püföli a billentyűket. — Zolikám, miért csinálod ezt? A gyerek pityeregve válaszolt : — Mert a fenének sem akarja azt játszani, amit én danolok. — Először is ne mondd azt, hogy fene. Másodszor: dalolok, nem danolok. Harmadszor: * Óvoda, isko’a, út Gondok a nagyközségben — Segítene a tsz Ki kezdeményezzen? Váltott műszakban dolgozik az asszony, egyedül neveli gyermekét. Óvodába nem tudja adni — zsúfoltság mindenütt. A gyermekre néha a szomszédok vigyáznak, de ez még ideiglenes megoldásnak sem jó. A nagyközségi tanácshoz beadott kérelmek eredménytelenek, — Évek óta alig tudunk előbbre lépni vaiamit — mondta Szabó Sándor, a Haktaiorántházi Nagyközségi Tanács pénzügyi csoportvezetője. 1972-ben még az óvodai ellátás is pénzügyi nehézségekbe ütközött. A helyi ÁFÉSZ, az építő- és szakipari szövetkezet, a gabonafelvásárló és a MEZÜGEP Vállalat üzeme segített 30 ezer forinttal. Óvodáink kihasználtsága jóval meghaladja a 100 százalékot, az épületek nagy része régi, pici helyiségekben dolgoznak. Baktalórántházán 125 gyermeket 5 csoportban és két épületben helyezünk el — az egyik a napközivel közösen a járásbíróság volt épületében, a másik egy régi iskolában működik. Az ételeket egy 240 személyes konyháról hordják. Az óvodák át- talában két teremből állnak, a nagyobbikban játszanak, étkeznek és ugyanitt tanulnak a gyerekek. Nyírjákón és Nyírkércsen sem jobb az óvodai helyzet. Hasonló körülmények között áll 32, illetve 34 gyermek. A napközis gondokat csupán Nyírkércsen sikerült megoldani — a termelőszövetkezet istállóját újították fel, bővítették ki. Egy csoport helye lett. Az igényeket alig merjük leírni. Baktalórántházán és a két községben legalább 100 gyermeknek kellene sürgősen helyet adni az óvodákban. Az általános iskolásoknak csak egy picivel jobb — épí-" tik az új 7 tantermes iskolát, ahol a következő tanévben indulhat meg az oktatás. Mit kapnak a 2 millió 266 ezer forintért? — Kizárólag a csupasz falakat és a termekben egy- egy cserépkályhát, de ezt szó szerint értse. Nem vezetik be a vizet, a szociális helyiségek 50 méterre az udvarban lesznek, a tornateremből is tantermet alakítanak^ ki. Nincs pénzünk a közművesítésre, a felszerelések, berendezések költségeit most igényeltük a járási tanácstól. Délelőtt-délután tanítanak majd a 210 gyermeknek. Az új iskolával két régi tanterem is felszabadul, így a többi iskola nem lesz annyira zsúfolt. A régi iskolákat feljavítani nem lehet, csak a lebontás segítene. A 10 tanterem a község legkülönbözőbb pontján van, 100 éven felüli épületekben. A „legfiatalabb” 1922-ben épült. Az egyik 100 éves „kórképe”: berendezés elhasznált, a padlózat rossz, a falak salétromosak. A múlt évben a vihar egy fi négyzet- méteres területen levitte a palát. A tanítást „váltott műszakban” végzik, 1—8 osztályig, az osztálylétszám 35— 40. Megoldás a több pénz és a társadalmi összefogás lenne. Az utóbbival nincs baj. — A nyírjákói Kossuth Termelőszövetkezet vállalta, hogy minden építés — járda, iskola — költségének felét kifizeti. Tavaly 6t0 méteres szilárd útburkolatú útalaoot készítettek. 143 ezer forinttal járultak az építkezésekhez és a községben 310 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A fenyőgömbfa- telep dolgozói felajánlásaikkal segítenek, a termelőszövetkezet ez évben is ígéretet tett arra, hogy az óvodai bővítés költségeinek 50 százalékát fedezi. A kezdeményezést a tanácstól várják, a támogatással azután nincs probléma. Az elképzelésekről éppen ezért időben értesülnek. A gyakori közös megbeszéléseken egyeztetik a pénzügyi kihatásokat is, de a teljesítés nem mindig valósul meg. A tanács azt mondja: nem so- kát tudunk tenni, a három község fejlesztési adójából — 269 ezer forint — és a felújítási keret 311 ezer forintjából. A bevételekből, a hozzájárulásokból* nemcsak az óvodai és az iskolai gondokat kell megoldani, mert zsúfoltak és kicsik az orvosi rendelők, az öregek napközi otthona sincs irigvlésre méltó helyzetben. Fejleszteni kell a villanyhálózatot és bekötő utakat építenünk. Sok helyre adunk érezhetően kevés pénzt. Marad — amire mindig számítani lehet — a helvi üzemek, vállalatok felajánlása, segítsége, a brigádok társadalmi munkája. Balogh Júlia LAPSZELEN Dísztelen „dísz“ A posta újított. A dísztávirat újabban így néz ki: adva van egy díszes űrlap, üresen. Mellette egy telexből kitépett fecni, rajta a jó kívánságokkal. Mellette és nem rajta van a szöveg. Kétségtelen, így egyszerűbb. Valahol lekopogják a szöveget, a postahivatalban ez kijön ■ gépből, nem kell ragasztgatni, csak úgy mellévágni. Aztán az egészet be a borítékba. A baj abból adódik, hogv a telexpapír szélesebb, mint a dísztávirat blankettái». Persze megoldás lenne. ha keskenyebb margóval írnák a szöveget, esetleg az. hogy más legyen a díszes űrlap alakja. Erről azonban nincsen szó. Jó ez a félne'" aki ünnepel vagy gyászol, talán oda sem figyel, gondolhatta az újító. Pedig odafigyel. Mégpedig nagyon. És bosszankodik. A jó kívánság, az üdvözlet, a részvét így válik szamárfüllé, amit a szolgáltató mutat a kiszolgáltatott ügyfélnek Ez a dísztóvirati módszer nem válik a posta díszére. (burg«t) MÁSODÍZBEN RENDEZIK MEG NYÍREGYHÁZÁN március 28 és május 1-e között a gyermekönyvhóna- pokat. Rendezvényei között érdekesnek ígérkezik a könyvtárosok és szülök beszélgetése, amelynek célja, hogy kialakítsák a gyermekek olvasóvá nevelésének kívánatos módját, sorrendjét. A nyíregyházi gyermek- könyvhónap új vonása, hogy a megyével határos országok kiadói, valamint a jugoszláviai Fórum Kiadó képviselői is részt vesznek a náluk megjelenő magyar nyelvű könyvekről szóló tájékoztatóval, illetve az azokból rendezett, vándoroltatha- tó kiállítás bemutatásává1 Megjutalmazták a lesi jobb önkéntes tűzoStóteslüSeteket Dr. Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanacs V. B. elnöke 1973. február 26-án délelőtt fogadást adott a megyei tűzrendészeti bizottság által az önkéntes tűzoltótestületek részére meghirdetett versenvmozgalom 1972. évi megyei versenyében díjazást elért testületek parancsnokai, tanácsvezetők részére. z' A fogadáson megjelent: dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára, Juhász Lajos tűzoltó őrnagy, a tűzoltóság megyei parancsnoka. Dr. Pénzes János értékelte az önkéntes tűzoltótestületek tevékenységét és elismerését fejezte ki a testületek parancsnokainak, tanácsi vezetőknek önzetlen, fáradságos társadalmi munkájukért. Sok sikert kívánt az 1973, évi tevékenységükhöz, a versenyeken való további szerepléshez. Az 1972. évi verseny során első helyezést Ibrány, második helvezést Nagykálló, harmadik helyezést pedig Nyírbátor község önkéntes tűzoltótestületek értek el. A helyezést elért testületek oklevél adományozásban, valamint pénzjutalomban, a testületek parancsnokai pedig pénzjutalomban részesültek. Ibrány község önkéntes tűz- oltótestülete egy évig a megyei tanács vándorserlegének büszke tulajdonosa. Szabálysértések Akadályozta a rendőrt megtanítalak. Gyere. Úgy, mint a többiek. Zoli azonban a fejét rázta. ") még nincs négyéves, neki nem szabad tanulni. Közben született egy kis húga. Néha rá volt bízva az altatás. így altatta: — Dó-dó-mi-re, mi-mi-re- dó. És kezdte más szemmel nézni az új kis tanítványokat. Végighallgatta az első leckéket mindegyiknél. Néha már előre mondta, amit mondani ok kellett. Súgott, amit a kicsik hálás oldalpillantássa! nyugtáztak. Legújabb hírünk Zolikáról alig kétnapos. Az egyik igen jól sikerült délutáni első lecke után — két ötéves kislányt avatott be Giziké néni abba, mi is voltaképpen a zene —, Zolink odaálít az édesanyja elé és a következő kijelentést tette: — Most már engedélyezem, hogy taníts. Kezdjük ag első leckével. (gnz) C. I. nyíregyházi lakos ellen hivatalos személy akadályoztatása ügyében indult szabálysértési eljárás a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. szabálysértési osztályán. A rendőrség feljelentéséből megállapítható volt. hogy C. I. 1973. január 13- án 16 óra 25 perckor a nyíregyházi MÁV-állomáson szolgálatot teljesítő rendőrt akadályozta intézkedése közben. A rendőr V. L.-nét igazoltatta, melynek során C. I. a rendőrhöz ment és azt a kijelentést tette, „hagyjátok, menjetek a fenébe, semmi közötök hozzá.” A rendőri felszólításra sem távozott el onnan, kijelentéseivel, közbeszólásaival akadályozta, zavarta az intézkedő rendőrt. Az ide vonatkozó törvény alapján, aki a hivatalos vagy annak tekintendő személy hivatali kötelességének jogszerű teljesítését szándékosan akadályozza, 3000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési hatóság 400 forint pénbírsággal sújtotta C. I. nyíregyházi lakost azzal a figyelmeztetéssel, hogy a jövőben tartózkodjék a szabálysértések elkövetésétől, mert két éven belüli ismétlődés esetén már mint visszaesőt sokkal szigorúbban fogják bírságolni. A városi tanács vb szabálysértési hatósága tárgyalta B. A. nyíregyházi lakos ügyét is. A városi és járási rendőrkapitányság által tett feljelentésből, valamint az elkövető beismerő vallomásából kitűnik, hogy B. A. nyíregyházi lakos munkahelyéről egy cserép Dieffen- bachiát, és egy cserép Mos- terát, egy Ciperust, 15 szál Chrysantheumot, nyolc szál szegfűt, összesen 285 forint értékű virágot ellopott. B. A. fenti cselekményévit a társadalmi tulajdon elleni lopás szabálysértését valósította meg. A szabálysértési hatóság B. A.-t 800 forint pénzbírsággal sújtotta, (f. p.)
