Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
ffi. KKLET-MAGYARORSZAG *. rfl*s? Minőség, ár, partneri kapcsolat Interjú Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettessel Kétszázmillió megyénk útjaira Javuló körülmények a szatmári részen Szerdán délelőtt Nyíregyházán az ipar és a kereskedelem korszerű kapcsolatairól tartott előadást Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes a megye állami és szövetkezeti kereskedelmi vezetői előtt. Előadása után megkértük a miniszterhelyettes; hogy néhány, a megyét érintő kereskedelempolitika kérdésre is válaszoljon. KÉRDÉS: A megyében nincs önálló nagykereskedelmi vállalat, A kiskereskedelmi forgalmat ugyanakkor a négy állami vállalat mellett nagyobb részben a fogyasztási szövetkezetek bonyolítják le. A kis szövetkezetek nem tudnak egyenlő partnerként tárgyalni a nagykereskedelmi vállalatokkal. Hogyan lehet ezen segíteni? VÄLASZ: A nagykereskedelemnél tulajdonképpen olyan kérdés, hogy kis fogyasztó. vagy nagy fogyasztó, nem vetődhet fel. Éppen ezért elítélendő magatartás. ahol nem egyenrangú félként kezelik a Kiskereskedelem megbízottait. Gondolom. hogy e helyzet kialakulásában szerepe van a megye sajátos helyzetének is. hiszen ha nem az ország csücskében volna. akkor nem lenne* annyira rászorulva a területileg ide települt nagykereskedelmi vállalatokra. így viszont a magas szállítási költségek. a nagy táMárcius 1-én felvonulnak az építők az újabb vend°" váró létesítményünk, a sóstói nyaralófalu építkezéséhez. Ez a tény magában is az idegenforgalmi szezon közeledtét jelzi, a vendégjárás azonban már e hét végén megkezdődik nálunk: egy 120 tagú román csoport érkezik hárontm >os nyíregy házi látogatásra Szalmámé metiből. Egy népe- nyíregyházi csoport szilveszterezni „ugrott át" hozzájuk december végén, román vendégeink pedig farsangolni jönnek hozzánk. A megyei idegenforgalmi hivatal ez évi terveiből úgy tűnik, hogy ez a kishatármenti turistásko- cjás. az egymáshoz járás gyakori lesz, bővülnek Nyíregyháza és Szatmárnémeti idegenforgalmi kapcsolatai Már a nyírbátori zenei napok rendezvénysorozatára is volság miatt az itteni kiskereskedelmi egységek jobban rászorulnak a helyi nagykereskedelem ellátására. KÉRDÉS: Énnek ismeretében milyen álláspontot képviseljenek a szövetkezetek? VÁLASZ: Az egységes fellépést kell szorgalmazni. Ha közösen lépnek fel a nagy kereskedelmi vállalatokkal szemben, akkor már mint „nagy” vásárlók jelentkeznek, akiknek az igényeit jobban ki kell elégíteni. Olyan igényekről van itt szó, mint hop* a nagykereskedelem időben mutassa be kínálatát, a szállításai ütemezettek és pontosak "legyenek, egyes ár- vagy vásárlási akcióiról előre értesítse a kiskereskedelmi partnert, időben adjon' információt a különböző intézkedésekről. KÉRDÉS: A szövetkezeteknek már van egy közös árubeszerző vállalata. Ez milyen szerepet tölthet be ebben a munkában? VÄLASZ: Ha ilyan vállalattal rendelkeznek, akkor a közös fellépés ióvai könv- nyebbé válhat. Persze a közös vállalat csak egyes cikkek beszerzésénél kamatoztathatja igazán az egységes fellépésben rejlő erőt. KÉRDÉS: Előadásában szó volt a minőségről, az árak MÉV és a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat kivitelezésében. A régi sóstói nyárfasoros út és az erdő közötti területen állítják fel a húsz ‘'aházat amelyekben két kétágyas szoba, társalgó, terasz, beépíteíi konyha hűtőszek- réhn és a fürdő termál- vizévt. hideg-melegvizes mellékhelyiség szolgálja a pihenők kényelmét. A vadregényes környezetet érintetlenül hagyják, a házakat lábakra állítják, fűbeton kockákból készítenek járdákat és a mély fekvésű területen képződött apró tavacska körül kis pihenőparkot alakítanak ki. Autóparkírozó és gondnoki iroda tartozik még a létesítményhez. Az Igrice falut egy új sétány köti majd össze Sóstógyógystabilizálásáról. Mely területeket érint ez? VÁLASZ: Az árak stabilizálására való törekvés — mondhatni árstop — egy kis területet érint egyelőre kísérletképpen. Néhány gyermekruházati cikknél kívánjuk megvizsgálni március elsejétől hogy ez az intézkedés milyen hatással van a kereskedelemre és az iparra. A minőségről viszont állandóan Díszélni kell. A termelő tulajdonképpen csak akkor fejezi be tevékenységét, ha terméke eljut a fogyasztóig, s onnan információkat kap az áru használhatóságáról. KÉRDÉS: A megye szövetkezeti kereskedelme a megyei és országos célokban meghatározott fejlődési ütemnél nagyobb forgalom- emelkedést tervez ebben az évben. Minisztériumi szempontból hogyan ítéli meg ennek a tervnek a realitását? VÄLASZ: Talán először arra kell rámutatni. hogy 1972-ben nem volt olyan dinamikus a szövetkezeti kereskedelem fejlődése országosan sem. és itt. Szabolcs megyében sem. mint ahogy azt előzetesen elvárták. Több oka van ennek, például az. hogy a parasztság pénzbevétele sem emelkedett olyan mértékben, mint a korábbi években. fürdő központjával. Ä Bíaha Lujza sétányt is a tavasszal készítik el ennek költségeit a Felső-Tisza-vidéki Idegen- forgalmi Intéző Bizottság finanszírozza. Az építkezés megkezdésé - nek már nincs akadálya. A faházejemeket elkészítették a tiszalökiek. s március 1-én a helyszínen látnak hozzá a nyaralóházak összeállításához. Egyidőben a KEMÉV is megkezdi a szükséges betonozási munkákat. Az Igrice falu május 1-én már vendégeket fogad. Ugyanek kor nyitja meg újabb ki- rendeltségét Sóstón, a kis- vasútállomás egykori épületében a NYIRTOURIST Idegenforgalmi Hivatal. K. E. KÉRDÉS: Akkor a mai fejlődés az elmaradás behozása lenne? VÄLASZ: Az, hogy itt a kereskedelmi forgalom 12 százalékos növekedésével számolnak, még a korábbi alacsonyabb bázishoz képest is dicséretes dolog. Hozzájárul ehhez az is, hogy a szövetkezeti kereskedelem bizonyos szempontból előnyben van a tanácsi vállalatokkal szemben. A tagsági érdekeltség, egy kis közösség gondjainak jobb ismerete könnyebben hozhatja a megoldást. Ugyanakkor a szövetkezeti kereskedelem hálózata az utóbbi években gyorsabban fejlődött, s nem utolsósorban sok tehetséges, mozgékony, ötletes kereskedő van a szövetkezeteknél is. KÉRDÉS: A megye helyzetéből adódó viszonylagos hátrányokat és néhány helyen előnyöket hogyan tudja a kereskedelem kompenzálni ? VÄLASZ: A kereskedelem megyei vezetői látják a saját problémáikat, de tudják a kivezető utat is. Több jó iavaslat született részük- az utóbbi időben, s ez megmutatja a fejlődés irányát, hogy ennek a területnek a kereskedelme mind jobban kielégítse a lakosság igéa távfűtés? Pénteken délután két óra óta szünetel a távfűtés Nyíregyháza egész területén. A hőszolgáltatás leállításának -okáról érdeklődtünk az ingatlankezelő és közvetítő vállalatnál. Klonda László hőszolgáltatási részlegvezető kérésünkre a következő választ adta: — Pénteken délután két óra körül le kellett állítani a távfűtést az egész város területén, mivel a Bethlen Gábor utca 75. szám előtt másfél méter hosszúságban szétrepedt a gerincvezeték. Pénteken délelőtt tíz órakor észlelték a hibát. Azonnal hozzáláttunk a csőrepedés helyének a feltárásához. Éjjeli tizenkét órára találták meg a szerelők a gerincvezeték több helyen történő felbontásával a csőrepedés pontos helyét. A gerincvezeték megjavítása és a távfűtés bekapcsolása vasárnap a reggeli órákban várható. Az idén tovább bővül, korszerűsödik megyénk úthálózata. Sok munka vár a területünkön dolgozó útépítőkre, csupán a megyei közúti építő vállalat kétszáz- millió forintot meghaladó értékű különböző útépítési munkát végez el 1973-ban. Két kiemelt nagy építkezés képezi idei tervük gerincét, s mindkét munkánál jelentős előrehaladást szeretnének elérni. A 4-es számú főút Ujfehértó—Nyíregyháza közötti szakaszát például a tervek szerint csak 1974 nyarán kellene átadniuk, de szeretnék az idén befejezni az útszakasz átépítését teljes hosszában, a nyíregyházi vasúti deltánál készülő felüljáróval együtt. Ez utóbbit a hídépítő vállalat készíti alvállalkozóként, és már hozzá is kezdett a felüljáró cölöpözéséhez. • • Osszeíüffgő úlpáíva A Mátészalka—Tiszabecs között épülő, több szakaszon új nyomvonalon haladó út építésével az idén megközelítik Fehérgyarmatot. Hatvanmillió forint áll rendelkezésre, hogy Penyige— Tiszabecs között elkészülhessen az összefüggő útpálya. Ezzel néhány kilométer híján Fehérgyarmatig egy korszerű útvonal javítja a közlekedési viszonyokat az utak dolgában ma még kedvezőtlen helyzetben lévő szatmári területen. Ezenkívül Fehérgyarmat térségében még 30 millió forint értékű útburkolatmegerősítő munkálatokat végeznek el ez évben állami beruházásból, a KPM Közúti Igazgatósága megrendelésére. Ezzel a költséggel hozzávetőleg összesen 30 kilométer elhasználódott utat újíthatnak fel Fehérgyarmat környékén, ahol közismerten gyorsan rongálódnak az utak egyrészt a talajviszonyok, másrészt a régen épült úthálózat gyenge szerkezete miatt. A forgalom viszont ezen a területen is rendkívül megnőtt. Külterületi bekötő utak Ugyancsak állami beruházásból közel 30 millió forint értékű munkával készítenek külterületi bekötő utakat: Nyírtelek-Felsősóskút, Nyírtelek-Ferenctanya. Kállóeemjén-Forrástanya. Nagyoserkesz-Rókabokor és Oros-Nyírjestanya között, Tovább bővül a szállítás szempontjából rendkívül fontos úgynevezett mező- gazdasági bekötő utak hálózata. Több állami gazdaságnak, valamint 26 közös gazdaságnak építenek utat. így például az idei tervben szerepel a közel nyolcmillió forint költségű munka a veo- csellői Szabadság Tsz-nek, 5,3 milliós út készül a kál- lósemjéni Uj Élet Tsz-nek. a kisari Uj Élet Tsz-nek pedig 4,2 millióért építenek bekötő utat. De meghaladja a 3 millió forintot a nagykállói Zöld Mező, valamint a nyírmeggyesi Petőfi Tsz részére végzendő munkájuk is. A tanácsi kezelésben lévő utak korszerűsítésére mintegy 20 millió forintot fordítanak. Ezek között jelentősebb Nyíregyházán az Északi körút Mező, illetve Vasgyár utcai folytatásának átépítése. Az új szakaszon is kétpályás út készül, középen zöldsávval, s egyidőben a Vasgyár utca torkolatában az útpálya másik hídja «* elkészül. A Szamosközben Mátészalkán 16 millió forint. Kisvárdán 5 millió forint jut útépítésre. De építenek utat több nagyközségben, így Fehérgyarmaton és Lónyán. Dolgoznak a* idén más beruházóknak is; ipari utakat építenék, valamint a Szamosközben készülő új árvízvédelmi körgáton 7 millió forint értékű köaút- szakaszt fejeznek be. Feladataik teljesítését * termelékenység növelésére tervezték. A közúti építő vállalat 1973-ban éves termelési értékének 5 százalékos növelését határozta el, s ezt a létszám gyarapítása nélkül, kizárólag a termelékenységnek a jobb munka- szervezéssel történő emelkedésével kívánják elérni. (kádárt nyeit. (lányi) Sóstó hivatalosan Is üdütShely Előzetes az idegenforgalm* idényről Épül, és nyáron már vendégeket fogadnak az Igrice falubau Miért szünetel A tárgya/óteronvlhől Üzlet papíron: 220 ezer forintos sikkasztás bejelentették magukat szom-, ßzedaink.' Igaz, hogy hivatalosan május 1-én kezdődik az idegenforgalmi szezon, de a 60s tói Fenyves turistaház és a kemping április 15-én nyit A turistaháznak — az előrejelzések szerint — már akkor lesznek lakói. Az viszont már az időjárás füg; vénye is. hogy a kempingne’-' lesznek-e áprilisban vendégei. Mindenesetre felkészülnek a fogadásukra. Egyáltalán az idén az eddigieknél is jobban fel kell készülnünk a vendégfogadásra mertbonv most már hivatalosan >« üdülőhellyé nyilvánítottál Sóstófürdőnket az illetékes országos szervek. És ez nemcsak rangot ad, de sokoldalú kötelezettséget is! A Sóstó fejlesztése részeként építik fel a hangulatosnak ígérkező 80 ágyas nyaralófalut, neve Igrice falu lesz. A megyei tanács idegenforgalmi alapjából és a Belkereskedelmi Minisztérium támogatásával 3 millió forint költséggel készül az új üdülőlétesítmény a KEA Takács-házaspár levelet írt a me^yej bíróságnak, mert nem értettek egyet a nyírbátori járásbíróság ítéletével. Sokalltak a büntetést: az asszony a 3 és fél évet, a férj pedig a 2 és fél évet. Azt írják, a járásbíróság nem vette figyelembe, hogy ők büntetlen előéletű- ek, hogy két kiskorú gyerekük van, hogy családi elkövetésről van szó, hogy a cselekmény súlyát nem fontolták meg kellően és hogy minden úgy történt, ahogy történt, ahhoz az ellenőrzés elmulasztása is hozzájárult. Még azt is leírták, hogy 80 ezer forint kárt megtérítettek. Azt viszont már nem. hogy összesen 214 636 forintot csaltak, sikkasztottak el a Nyírbátor és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől. Joggal vetődhet fel a kérdés: hogyan lehet ennyi pénzt elsikkasztani? megmutatták. Takács- né 1965 augusztusától volt a nyírbátori szövetkezet nyírcsászári felvásárlója, a féri pedig nem dolgozott sehol Volt neki korábban munkahelye: volt főkönyvelő, brigádvezető, aztán a nyírcsászári tsz raktárosikönyvelője. de az egyik leltárnál hiánya volt, ezért nem alkalmazták tovább. Ez még 1970 őszén volt és attól kezdve a'feleségének segített a felvásárlásban. Addig, amíg a férj is be nem kapcsolódott az asszony munkájába, nem történt semmi baj: a jellemzés szerint munkája ellen kifogás nem volt. A következő év tavaszától gaonban egyszerre minden megváltozott. A házaspár 13P0 libát szerződött le a szövetkezettel, de a felneveléshez semmilyen takarmányuk nem volt. Adott a szövetkezet, persze nem nekik, hanem a libate- nvésztő szakcsoportnak, amit megalakítottak a községben: vezetője természetesen Takács János lett. Ez a szakcsoport azonban csak papíron működött, a taka-má’" pedig folyamatosan szállították a községbe. A takarmánylopás tehát megkezdődött, közben azonban más is történt. A libák pusztulni kezdtek, Takácsék- nak pedig pótolni kellett valamiből. Ezért az asszony elkezdett szerződéses előlegeket fizetni: a saját, a férje, és az édesapja részére összesen 51 ezer forintot és a kifizetési bizonylatokhoz a megkötött szerződéseket is csatolta. A pénztárjelentésekben két hónap alatt 96 ezer forint előleg kifizetését számolta el. Ezeket az ösz- szegeket: összesen 147 ezer forintot ők hárman vették fel. Igen ám. de az előlegeket a szerződés teljesítésekor a kifizetett összegből le kell vonni és ígv kell elszámolni a szövetkezetnek. Taká- cséknak ez sem okozott problémát: hármójuk nevére hamis pénztárjelentéseket készítettek és ezeken igazolták, hogy a 147 ezer forintot visszafizették. Ez a csalás gyorsan kiderült volna, hiszen ez az összeg hiányként jelentkezik. Hogy erre senki ne jöjjön rá. 20 nyír- császári lakos nevére hamis kukoricafelvásárlási bizonylatot állítottak ki és ezzel igazolták az általuk felvett előlegek visszafizetését. A múlt év január 15-én — amikor már a szövetkezetnél is gyanús volt valami — két 31 forintról szóló csekket „javítottak" ki 31 ezer forintra és ezt vitték a szövetkezet központjába a pénztárjelentéssel együtt. A felvásárlási könyvelés pedig a 62 ezer forintos befizetést elfogadta. Tovább azonban mégsem ment a játék, mert a szövetkezet főkönyvelője jelezte a felvásárlási osztálynak, hogy Takácsnénak indokolatlanul magas a készlete. Másnap pedig megkez dődött a leltár. A sikkasztás, a csalás tehát kiderült és a szakértők 214 ezer forintban állapították meg a szövetkezet kárát. Valami azonban még hiányzik a képből: éspedig az, hogy Takácséknál korábban is leltároztak és csodálatos módon addig nem derült ki semmi. Fodor Sándor, a hálózati ellenőr a jegyzőkönyvekben mindig art írta: a leltározott mennyiség megegyezik a könyv szerinti készlettel, az ő leltárívein mindig minden rendben volt. De nemcsak ennyi probléma volt. Edelényi Aladárné könyvelő és Gulyás Lászlóné könyvelő hanyagsága is segített a csaló házaspáron: szabálytalan bizonylatokat is elfogadtak. A járásbíróság Fodor Sándort 3000, Edelényi Aladár- nét és Gulyás Lászlónét 1500—1500 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, Edelényiné büntetését azonban egy év próbaidőre felfüggesztette. Az ítéleteket az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhítésért megfellebbezték. Másodfokon a napiokban a megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa hozott ítéletet: Takács Jánosné büntetését 4 évre, Fodor Sándor pénzbüntetését. 6000 forintra felemelte és Edelényinének is meg kell fizetni az 1500 forintot. Mellékbüntetésként Takács Jánosnét 4, Takács Jánost — akinek az elsőfokon kiszabott 2 és fél éve megmaradt — 3 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. (balogtll
