Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

IDTV február ^ i* *f*,rsy S d»a Záhony jubileuma Fő feladat a bűncselekmények megelőzése Beszélgetés dr. Alexa Miklós megyei főügyésszel Néhány nappal ezelőtt ké­szült el Szabolcs-Szatmár megye múlt évi bűnügyi helyzetének egységes statisz­tikája, amelyben számok mutatják: emelkedett-e, vagy csökkent az elkövetett bűn- cselekmények száma, javult, vagy romlott megyénkben a közbiztonság és részletes elemzés készült a megelőző munka javítására, a kedve­zőtlen tendenciák megváltoz­tatására. Ezekről kértünk tá­jékoztatást dr. Alexa Miklós megyei főügyésztől. Hogyan alakult megyénk­ben a múlt évben a bűnö­zés? — Az ismertté vált bűn­tettek száma 1971-hez vi­szonyítva 10,8 százalékkal emelkedett. Az országos helyzethez hasonlóan me­gyénkben is 1965-től csök­kent a bűncselekmények szá­ma, a legkedvezőbb 1969-ben volt, majd ismét emelkedett. Ha azt vizsgáljuk, hogy 10 ezer lakosra hány bűncselek­mény jut, azt állapíthatjuk meg. hogy 85,7 bűncselek­ményátlaggal az öt legkevés­bé fertőzött megye közé tar­tozunk. Országosan ez 103 bűncselekmény 10 ezer la­kosra számítva. — Világviszonylatban is jellemző, hogy a városokban lényegesen több bűncselek­ményt követnek el, mint a falvakban. Szabolcsban a legtöbb bűncselekményt a rohamosan iparosodó Máté­szalkán követték el, ahol 10 000 lakosra 254,4 bűncse­lekmény jut. Nyíregyházán 191,1, Kisvárdán 136,6 bűn- cselekmény. A járások kö­zül legfertőzöttebb a nagy- kállói, itt 10 000 lakosra 85,5, a legkevésbé fertőzött a vá- sárosnaményi, ahol 54,5 bűn- cselekmény jut. Mire vezethető vissza a bűncselekmények számának emelkedése? — Az emelkedés a büntető jogszabályalkotással is ösz- szefüggésben van. 1968—69- ben a csökkenés egyenes kö­vetkezménye volt a szabály­sértési kódex azon rendelke­zésének, hogy az 500 forin­ton aluli kárt okozó vagyon elleni bűncselekményeket szabálysértésnek minősítet­te. A múlt év január else­jétől életbe lépett, a Büntető Törvénykönyv módosításá­ról szóló 1971. évi 28. sz. tvr. viszont az önkiszolgáló bol­tok sérelmére elkövetett, ed­dig szabálysértésnek minősü­lő — tehát 500 forinton alu­li — lopásokat is bűncselek­ménynek minősítette. Ha­sonlóképpen most már nem csak a szeszes italtól befo­lyásolt állapotban való gép­járművezetés, hanem bár­mely jármű — tehát lovas fogat, kerékpár stb. — ittas vezetése is bűncselekmény­nek minősül. E rendelkezé­sek következtében az előző évhez viszonyítva az ittas vezetések száma majdnem kétszeresére, a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett lopás vétsége pedig jó­val több, mint kétszeresére emelkedett. Ha e bűncselek­ményeket figyelmen kívül hagyjuk, megyénkben keve­sebb bűncselekményt követ­tek el 1972-ben, mint a meg­előző évben. Hogyan ítéli meg főügyész elvtárs a közrend és közbiz­tonság alakulását? — A már elmondottakat figyelembe véve nyugodtan állíthatom, hogy megyénk­ben a közrend és a közbiz­tonság jó. sőt 1972-ben to­vább javult. Az erre legin­kább jellemző erőszakos és garázda jellegű bűncselek­mények száma majdnem 10 százalékkal csökkent. Isme­retes. hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága 1970 nyarán értékelte az ilyen jellegű bűncselekmények, kü­lönösen pedig a súlyos testi sértések elkövetését lehetővé tevő okokat, körülményeket és határozatokat hozott a megelőzés társadalmi felada­taira. A csökkenésben már e határozat alkalmazásának a hatása is jelentkezik. Hosszú évek óta először volt kevesebb a testi sértés, ga­rázdaság, a hivatalos sze­mély elleni erőszak, rablás, mint a korábbi években. Ez feltétlenül jelentős pozití­vum. Meg kell viszont mon­danunk azt is, hogy nem csökkent a legsúlyosabb élet elleni bűncselekményeknek, az emberöléseknek és a kí­sérleteknek a száma. Ezek­nek a bűncselekményeknek az okai azonban annyira ösz- szetettek, hogy teljes megelő­zésük szinte lehetetlen. — Figyelemre méltó, hogy vagyoni indokból elkövetett emberölés alig akad, viszont egyre több a házastárs sé­relmére elkövetett ember­ölés, az elkövetők közt pe­dig egyre nagyobb a nők szá­ma. Ezzel kapcsolatban hi­vatkozom a Kelet-Magyaror- szágban megjelent „Válás szabolcsi módra” című cikk­sorozatra. Az erőszakos és garázda jellegű cselekmé­nyek elkövetésében jelentős szerepe van az alkoholnak, hiszen a rendőrök sérelmé­re elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszakok tette­sei szinte kizárólag erősen ittas állapotban voltak, de a testi sértéseknek is több, mint a felét italozás közben, vagy ital hatása alatt követték el. Ez a körülmény ismételten az alkoholizmus, a túlzott szeszesital-fogyasztás elleni hatásos propaganda tovább folytatására hívja fel a fi­gyelmet. Mi a helyzet a társadalmi tulajdont sértő bűncselek­mények tekintetében? — A társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények szá­ma, s ezzel párhuzamosan az okozott kár is mintegy egy- harmadával emelkedett. Eb­ben a számban természete­sen szerepelnek az önkiszol­gáló boltok sérelmére elkö­vetett lopások is: számbeli­leg ezek adják a növekedést, a kárérték tekintetében azonban nem jelentősek, hi­szen a kár csak egy esetben haladta meg az 500 forintot. — A kárértéket tekintve a legveszélyeztetettebb terü­let továbbra is a mezőgaz­daság. A termelőszövetkeze­tek sérelmére elkövetett bűncselekmények okozták a társadalmi tulajdont ért kár 35 százalékát, a kárösszeg pedig mintegy két és félsze­rese az előző évinek. Ilyen bűncselekmények miatt nyújtottunk be vádiratot többek között az urai Kos­suth, a dombrádi Vörös Csillag, a leveleki Dózsa, a kántorjánosi Vörös Csillag Tsz-ek vezetői ellen. Másik ilyen veszélyeztetett terület a szövetkezeti kiskereskede­lem és a felvásárlás, me­lyek együttesen a társadal­mi tulajdont ért károk mint­egy 17 százalékát adják. Az MSZMP X. kongresz- szusa és a Központi Bizott­ság múlt év novemberi ülé­sének határozatai felhívták a figyelmet a spekulációs jelle­gű visszaélések elleni küzde­lem fokozására. Hogyan je­lentkezik ez a bűnüldözés­ben? — A párthatározat nyo­mán javult az effajta bűn­cselekmények felderítése Több, mint felével emelke­dett az üzérkedések, négy­szeresére az árdrágítások mi­att kezdeményezett bűn­ügyek száma. Figyelmet ér­demel, hogy az üzérkedések között egyre gyakoribb a szövetkezetek közreműkö­désével leplezett, üzérkedés. Néhány példa: Krausz Sán­dor az Aoagyi ÁFÉSZ név­leges alkalmazásában több mint egymillió értékű nyers bőrt vásárolt fel és értéke­sített, Nagy Béla kötélgyár­tó a tornyospálcai tsz neve alatt 1 200 000 torint lorgal- lommal 400 000 forint hasz­not húzott, Papp András kőműves a demecseri ktsz közreműködésével fél év alatt 1 milliót forgalmazott.. De más kisiparosok ellen is indult nyomozás, mert adó­zás alá eső jövedelmüknek csak egy töredékét vallották be. Az 1971. évi 28. sz. tvr. sok tekintetben újra szabá­lyozta a gazdasági bűncse­lekményeket. Mi a tapasz­talat ezen a téren? — A gazdasági bűncselek­mények közé többek között a pazarló gazdálkodás, a felelőtlen eladósodás, nép- gazdasági szerveink megté­vesztése, a beruházási és pénzügyi fegyelem megsér­tése, a rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala és a vesztegetés tartoznak. Ennek a bűncselekménycso­portnak a súlyát nem a tö­meges előfordulása — hiszen a közvádas bűncselekmények alig 2 százalékát tették ki — hanem az a veszély adja meg, amelyet ezek a bűncse­lekmények kis számuk elle­nére gazdasági rendünkre jelentenek. Másrészt ezeket a bűncselekményeket csak gazdasági vezetők követhe­tik el. Az új rendelkezések megszüntették azt a kötött­séget, hogy egyes gazdasági bűncselekmények miatt csak a felügyeletet gyakorló minisztérium feljelentése alapján lehet büntetőeljá­rást indítani. A korlátozás feloldása ellenére is csak kevés ilyen cselekmény mi­att indult eljárás, mert megfelelően differenciálnunk kellett a jó szándékú, de rossz gazdálkodás és a bű­nösen rossz gazdálkodás kö­zött. Számszerűleg talán a gazdasági vesztegetést — közismertebb nevén a „kenést” — kell megemlíte­nem, mert az utóbbi évek­ben 16 ilyen bűncselekmény miatt jártunk el. Milyen módon érhető el a bűncselekmények szám­szerű csökkenése és az efiyes kedvezőtlen tenden­ciák megváltoztatása? — A törvényes rendelke­zések következetes megtar­tásával, a bűncselekménye­ket előidéző okok fokozatos felszámolásával és a kis­polgári szemléletben megnyil­vánuló káros harácsolás: tendenciák elleni harc fo­kozásával. Az állam minder szervének és minden pol gárának kötelessége, hogy a alkotmányt, az alkotmányor jogszabályokat megtartsa é: feladatkörében eljárvr megtartassa. Az alkotmám a Magyar Népköztársaság alaptörvénye és valamennyi hatályban lévő jogszabá­lyunk előírása a fenti elvek gyakorlati végrehajtását cé­lozza. Pozitív irányú és tartós változás csak a tár­sadalom egészének a meg­előzésben való aktív rész­vételével képzelhető el. — A megelőzési feladatok végrehajtásában azonban kü­lönös felelősséggel tartoznak a gazdasági, társadalmi szer­vek vezetői. Saját területü­kön ők a törvény első szá­mú őrei. A belső, külső el­lenőrzések megszervezése, a feltárt fogyatékosságok és a fejlődéssel együtt járó belső feszültségek, ellentmondások okainak megszüntetése, a felelősségre vonások követ­kezetes alkalmazása, az el­követett bűncselekmények esetén a feljelentés megtéte­le minden vezető kötelessé­ge. Az ügyészség — mint a bűnüldöző szervek egyike — a X. pártkongresszus és a novemberi párthatározatok elveit alapul véve továbbra is következetesen teljesíti feladatait és ezzel járul hoz­zá az eredmények elérésé­hez. Záhony a barátság szim­bóluma is. Májusban lesz negyedszázada, hogy az első szovjet széles nyomtávú sze­relvény átgördült, a határon. Érkezett a rönkfa, koksz, vasérc nemesfém, traktorok, gépek, berendezések. hogy segítsék a magyar újjászü­letést, egy romokból éppen éledező ország vérkeringé­sét, újjáépítését. Ha az akkori és a mostani számokat összevetjük, akkor érzékelhető igazán mekkorát fejlődött Záhony. Huszonöt évvel ezelőtt ezen az állo­máson naponta mindössze 300 tonna, áru érkezett a Szovjetunióból. Manapság naponta a gépesített átra­kással 38 ezer tonna áru gördül át magyar földre. Küldetés volt Kevesen vannak már azok közül, akik a hősidőkben helytálltak. Itt kezdték, ide jöttek, s itt maradtak. Ak­kor még fiatalok voltak, so­kan közülük nyugdíjba men­tek vagy az előtt állnak. Utóbbiak közé tartozik Pir- nág Jenő is, Püspökladány­ból jött és záhonyivá vált. Fűtöházi munkásként érke­zett, s ma munkaügyi elő­adó. — Két esztendő választ el a nyugdíjtól — mondja. — Hogy milyen volt akkor az élet? Nehéz arra emlékezni. Még akkor nem volt fűtőház. Ma már nevetségesen hang­zik, de mindössze öt mozdo­nyunk volt. Kettő olyan, amely még az Osztrák—Ma­gyar Monarchiából maradt meg. Ezt alakította át a debreceni járműjavító szé­les nyomtávúra. Ezek jártak át. És három normál nyom­távú. Ez az öt régi masina látta el az egész áruszállí­tást Érkeztek Záhonyba rako­dók, vasutasok az egész or­szágból. Küldetés volt ez akkor. Elég mostoha körül­mények között éltek-laktak az itt dolgozók. Pimóg Je­nő és sok-sok társa egy fel­vonulási épületben lakott. Később közülük lakást kap­tak sokan. Letelepedtek, záhonyiak lettek. — Emlékszem, az első szállítmány rönkfa. koksz és kőszénkátrány volt. Hét nor­mál és három széles vágány volt mindössze. Ezer. bo­nyolítottuk az egész forgal­mat. Aztán évről évre bő­vült. Igazán a fejlődést azok tudnák mérni, akik akkor elmentek, s most visszajön­Radványl Barna: 1. — Hidd el, édes Pirikém, velem nagyon jól jársz, ha a feleségem leszel. Az én két széles vállam és az én két iz­mos karom felfogja majd a kettőnkre nehezedő összes terheket. Én téged a széltől is óvni foglak, s tenyeremen hordozlak valósággal... Mi az. szóltál valamit, szivecském? — Igen, azt mondtam, hogy lassítsunk egy kicsit. Neked könnyű, üres kézzel, de én alig bírok melletted loholni ezzel a két dög nagy szatyor­ral. 2. — Rózsika, imádott, angya­li nő, számíthatok az ígére­tére? — Igen, Dezső. — Ott lesz ma éjjel? — Igen, Dezső. — Pontban éjfélre, ahogy megbeszéltük? — Igen, Dezső. — A lakáscímemet sem fe­lejtette el? — Nem, Dezső. Rumpraliné utca 8/b. — ötszázban állapodtunk meg, ugye? nének. Ezt azonban mi is érezzük. Megváltozott éle­tünk, munkánk. Záhony. 4s egxkori “zénlapátoló Beszélgettem az első 52 001-es mozdony szénlapá- tolójával Gyüre Istvánnal. aki — nem szégyellj — „trógermunkásként” kezdte az életet Záhonyban, volt lapátoló, fűtő. mozdonyveze­tő, s ma művezető. — Egyik nap Cifra Mik­lós beteg lett. s így lettem én Sztarna István mellett mozdonyfűtő — emlékezik. — Huszonnégy órába ha egy mozdony „kilépett” a hatá­ron. Ahány kocsi összegyűlt, annyit húzott egv mozdony, kettő meg tolta — magya­rázza. — Nem volt víz a mozdonyokhoz. Lejártunk a Tiszára. Búvárszivattyúkkal vettünk vizet, amelyet a szovjetektől kaptunk. Voit itt akkoriban egy Paul ne­vezetű szovjet órnagv. O mindenben segített. Ölt ad­tak alkatrészeket, szerszámo­kat, ami kellett. És a „véletlenül” moz­donyra került, de géplakatos képesítéssel rendelkező Gyü­re István hamarosan moz­donyvezető lett. Munka mel­lett magánúton tanult, ké­pezte magát. Tizenhét, esz­tendeig volt mozdonyvezető. Tíz évig hozta a szerelvé­nyeket Csapról. — Sokszor nemesfémet, sót. cukrot húst. nikkelt, ólmot, szerszámgépeket. Ki tudná felsorolni, mi minden! — említi. — Én tudom, nv vei segítettek bennünket a szovjet elvtársak. ö hozta az első megrakott szerelvényt 1956 után is Csapról Plausz Gyula fűtö­vek öt éve már, hogy mű­vezető. Az összes Diesel­mozdonyoknak a motor és elektromos részeinek a javí­tása. karbantartása tartozik hozzá. Hatvanhat szakmun­kás dolgozik a keze alatt. Ebből negyven a tanítványa volt. Dicséri a fiataloka1 akik megállják a helyüket a munkában. De példamutatást a mes­tertől tanulnak. Huszonöt esztendeje jár be K isvár dó­ról, de egyszer sem késett még. Olyan pontos, mint a munka, ami a keze alól ke­rül ki. Igazi vasutascsalád — Igen, Dezső. — Pompás! Csókolom a ka­csóit, Rózsika, isteni, drága nő, és várom, pont éjfélkor! — Jaj, Dezső, én úgy félek, hogy kitudódik! — Ugyan, Rózsika, ki a fe­ne tudná meg, hogy maga diszponálta oda azt az ötszáz nagyméretű téglát a gyárból az én villámhoz?! 2. — Drága kisasszony, maga egy csodálatosan karcsú, lé­gies, szinte azt mondhatnám, hogy éteri tünemény... — Ne fáradjon az udvar­lással, uram! Én autóbuszon nem vagyok hajlandó ismer­kedni! — Maga félreért, kisasz- szony, én csak arra akartam megkérni, hogy most már lépjen le a lábamról, mert le szeretnék szállni™ 4. — Mondja, Gézuka, magé tényleg a kapurtalai maha radzsának a fia? Fia, István a keze alatt Die­sel-szerelő, lánya is Záhony­ban dolgozik a vasútnál, a veje mozdonyvezető. Rend­szeres újító. Kiváló . asutas és hatszoros Kiváló dolgozó. Szakmája szerelmese, a fia­talok nevelője. Szovtet vasutasok segítsége — Ebben látom örömöm. Ha nc-m Így lett volna nem maradok itt. De ehhez a si­kerhez a feleségemnek is sok köze van. Kertész Józsefnek hét hó­nap van nyugdíj? dg. Órabéresként kezdett Nyír. egyházán a vasútnál nág 1939-ben. Kocsirendező és váltókezelő volt — Záhonyba 1947-ben ke­rültem. Később lakást kap­tak az új telepen, azóta is ott élek családommal. O volt az első tolatásvezető, ő tanította az ide került ko­csirendezőket is. — Bizony akkor még ne­héz volt. Már említették, hány vágány volt. Gépesítés nem volt, az egész tranzit- forgalmat azon a néhány vágányon kellett lebonyolí­tani. Kézi erővel. Itt van a Bartha János, ő tudja, át­rakómunkás volt akkoriban is. Tizennyolc esztendeje vo­natvezető. Kezdetben egy kéziféke« Kappan-mozdony- nyal jártak át Csapra. Be­széli sokszor kisegítették őket a szovjet vasutasok. Mozdonyt adtak, erősebbet, s „átlökték” a szerelvényt a hídon, s az Záhonyig gurult. Vonatvezetőként megy nyugdíjba az egykori váltó­kezelő. Háromszoros kiváló dolgozó, s harminc éve törzs- gárdatag. Érdekes naplót vezet Bar­tha János átrakómunkás, szocialista brigádvezető. „Hőst könnyebb“ — Tizenhét év alatt a brigádommal — mely 6 tagú — 16 ezer szovjet széles va­gonból végeztük el az áruk átrakását. Kezdetben kézzel fárasztóan. 12 órát szolgál­tunk. 24-et pihentünk. Most sokkal könnyebb, a gépek segítenek, s 12 óra után 36 a szabad. És jóval több a kereset is, kevesebb, köny- nyebb munka mellett. Záhony jubileumra ! Aszül. Az itt dolgozó sok ezer vas­utas közül az a csaknem kétszáz is, akik a hősidők­ben. a nehéz időkben ide jöttek szolgálni a barátság határállomásra. Farkas Kálmán — Tényleg, Zsuzsika. — És hol van az a Kapur- tala? — Afrikában, a Tadzs Ma- hal-tó mellett. — Jé, és ott ilyen jól be­szélnek magyarul? — A mi népünk rokona a magyaroknak, Zsuzsika. Kö­zös őshazánk volt a Góbi-si­vatagban. — És azon a 10 ezer fo­rinton, amit kölcsönadtam, valóban repülőjegyet vesz kettőnknek Kapurtalába? — Természetesen, Zsuzsika. Hiszen mondtam, hogy be akarom mutatni magát, kis menyasszonyomat, atyámnak, a maharadzsának! De a kér­déseiből, mintha azt érezném, hogy nem teljesen bízik ben­nem... — Dehogynem, Gézuka.. Csak tudja, annyi manapság a szélhámos, hogy nem árt, ha a magamfajta leány óva­tos egy kicsit. De maga, Gé­zuka, persze egészen más, maga nem szélhámos típus, bocsásson meg, hogy egy pil­lanatig is kételkedtem! Udvarlás több változatban \

Next

/
Thumbnails
Contents