Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
4. oldal KELET-MAG Y ARORSZ AG 1973. február S. Szülők fóruma FIATALOK Sj FIATALOK j™ FIATALOK OS FIATALOK jgS FIATALOK A felnőttek felelősségéről Gyermekünk kudarca, sikertelensége, a javítóvizsga, az ismétlés, a tanulmányi lemaradás a közvéleményt, a szülőket, a pedagógusokat foglalkoztató kérdések egyike napjainkban is. Joggal merül fel bennünk a kérdés: miért maradt le gyermekünk. A tanulmányi lemaradás oka nem más, mint gyermekünk iskolai nehézségeinek egyik formája. Leggyakrabban abban ismerhetjük fel, hogy tanulmányi ritmusa, üteme lassul, az elért eredménye átmenetileg, vagy tartósan az iskolai követelmény és saját képességének színvonala alá süllyed. A lemaradás, de különösen a tartós lemaradás káros hatással van a gyermek egész személyiségének fejlődésére. Aláaknázza önbizalmát, konfliktust idéz elő benne és környezete között. Gyakran fegyelmezetlenné, fásulttá, közömbössé válik. Helytelen a felfogása, téves a nézete a munkáról, s előfordul, hogy az iskolai kötelezettségek alóli teljes kibúvás jellemzi. Nagyon fontos a lemaradás azonnali felismerése. Minél előbb ismerjük fel, annál eredményesebben segíthetünk. A felismerés érdekében jó ha tudjuk, hogy a tanulmányi lemaradást előidéző leggyakoribb bkok igen összetettek, s egyszerre nemcsak egy, hanem többféle forrásból is fakadhatnak, s a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezhetnek. Ilyenek lehetnek például: — a rossz családi környezet (kedvezőtlen lakás- viszonyok, részeges, goromba, csak a pénz után futó szülők, elkényeztetés, szeretet hiánya, követelmény nélküli gyermekszeretet, a túlzott tiltás, vagy a csak tiltás, teljesíthetetlen követelmény-támasztás a gyermekkel szemben, stb.); — születési hibák, betegségi hátrányok, testi fogyatékosság (kellemetlen testarányok, kancsalság, dadogás, rövidlátás, stb.); — rossz baráti környezet (kisebb csínyek elkövetése, csavargás, cigarettázás, alkoholfogyasztás, nagyobb botrányok, stb.); — a tanulásra és általában a munkára való rossz beállítódás (helytelen tanulási módszer, az olvasottság hiánya, gyenge írási készség, szegényes nyelvismeret, alacsony színtű szóbeli kifejezőkészség, rossz időbeosztás, stb.). A felsorolást szaporíthatnánk, de ebből is könnyen beláthatjuk, hogy olyan komoly dolgokról van szó, melyek közül egy-egy ok is elegendő lehet ahhoz, hogy gyermekünk — magára maradva — félszeggé, megkeseredetté, magába zárkózottá, közömbössé, ellenséges magatartásúvá váljék. Legfőbb kötelességünk folyamatos fejlődését, lemaradásának megelőzését biztosítani. Mindenekelőtt ezt megfelelő családi légkör és környezet megteremtésével teljesíthetjük legjobban. Ide tartoznak: a tanulás feltételeinek, helyének, eszközeinek, a gyermek nyugalmának biztosítása. Ezen túl akkor járunk jó úton, ha rendszeresen és folyamatosan érdeklődünk minden iskolai, iskolán kívüli tevékenysége iránt, ha megismerjük baráti körét, ha vele együtt tudunk örülni sikerének, ismerjük gondjait, ha kialakítjuk a családban végzett ésszerű és helyes munka alapkövetelményeit, ha irányítjuk szabad idejét, stb. Mindenféle munkánk csak akkor lesz eredményes, ha gyermekünk is minden képességével, akaratával részt vesz ebben, mert a nyújtott segítségünk nem pótolhatja az ő munkáját, nem csökkentheti erőfeszítését, hanem inkább erősítenie kell azt, mert így fejlődhet ki a munkához, a tanuláshoz, hozzánk, önmagához, másokhoz való tudatos, felelősségteljes viszonya. Elsősorban nem az anyagi javak bősége, a szükségletek és kívánságok korlátlan kielégítése az, ami gyermekünk szívét meghatja, s amiben bennünket követendőnek lát, hanem a mindennapi emberi vonásaink. Mert gyermekünk önkéntelenül is utánoz bennünket, s követi példánkat minden olyan esetben, amikor mintára van szüksége Könnyen felismerhetjük, hogy nemcsak arcvonásaiban viseli jegyeinket, hanem egész magatartásában, jellemében. Rá nemcsak akkor hatunk, ha direkt módon foglalkozunk vele, hanem minden szavunkkal, tettünkkel, egész magatartásunkkal. A kitartást, a szorgalmat is tőlünk látja először. A ióról, a rosszról alkotott első fogalmait is a mi nézetünk alapján alakítja ki. Ezért nem szabad, hogy a véletlenre bízzuk fejlődését, sorsának alakulását. Életünk során látókörünkből egyetlen percre sem tűnhet el gyermekünk. Lehatásosabb szülői gyógyszer a vele való emberi ‘örődés és az igazi gyermekszereteten túl a szülői terv- szerűség, megfontoltság, következetesség. A családban sok lehetőség van arra, hogy gyermekünk tanulási feltételét kedvezőbbé tegyük, fejlődését, erkölcsi magatartását, gondolkodásmódját helyes irányba fejlesztjük. Vass Lajosné A medve és a szúnyog Egyszer a medve így szólt a szúnyoghoz: — Mondd már meg ne- kém, szúnyog barátom, te, aki minden élőlény vérét szívod, kinek a vére a leg- édesebb? A szúnyog így válaszolt: — Hát bizony — az cm- béré. — Jó — szólt a medve — és elindult, hogy mcgízlelje az ember vérét. Találkozott egy fiúval: — Állj! Ember vagy? — Én csak az leszek! — szólt a fiú és vidáman, ugrándozva ment tovább. — Nos, ugrándozzál csak — morgott a medve — úgy sincs abból, ami csak lesz, semmi hasznom. Ment tovább és találkozott a koldussal: — Állj! Ember vagy? — Ér sak az voltam — krákogc a koldus és még jobban összegörnyedt, hogy ne lehessen öt észrevenni. — Nos, csak görnyedj — morogta magában a medve — ami már volt, abból sincs semmi hasznom. Ment. ment, mig találkozott a lovon ülő huszárral. — Állj! Ki vagy? — Ember! — förmedt a medvére a huszár és jól megsarkantyúzta a lovát. De a medve utánarontott és állandóan a nyomában volt. Ekkor a huszár hirtelen megperdült és kardját a medvébe döfte, hogy csak úgy patakzott annak a vére. A medve látta, hogy ez bizony már nem tréfa és futásnak eredt. A huszár nem volt rest. lerántotta válláról a karabélyát és a menekülő medve után lőtt. Ismét összejött a medve a sztínyoggal. — Te szúnyog, elismerem, hogy igazat mondhattál, hogy az ember vére a legédesebb — szólt o medve — de nekem többé nem csinálsz kedvet annak megízlelésére. — Ugyan miért? — kérdezte nevetve a szúnyog. — Hát azért, mert az ember nem tréfál. Még csak készültem rárontani, máris rám öltötte hatalmas és oly éles nyelvét, hogy a csontom velejéig belém hasított. Ott is hagytam őt, de még utánam is fordult és akkorát köpött utánam, hogy csak úgy belém nyilait; még most is sajog az oldalam. A szúnyog akkorát nevetett a medve tudatlanságán, hogy a nevetéstől majdnem megpukkadt. Szlovákból fordította: Dr. Papp V inciorn<* MI VAN A ZSÁKBAN? Hogy mi van a zsákban, azt nyomban megtudhatjátok, ha mind a 12 sorba vízszintesen beírjátok az alábbi meghatározásokra a helyes választ — majd a nyíllal jelölt függőleges sort elolvassátok. Meghatározások: Megfejtések: 1. Ország a Baltikumban (Lett). 2. Ruhát készítő mester (Szabó). 3. Növénygondozó (Kertész). 4. Kazahsztán fővárosa (Alma-Ata). 5. Az „így írtok ti” szerzője (Karinthy). 6. Nagyváros Ausztráliában (Melbourne). 7. Uszóbajnoknőnk (Gyarmati). 8. A fekete földrész (Afrika). 9. Fej alá való (Vánkos). 10. Paprika jelzője is lehet (Szegedi). 11. Borbélyszerszám (Borotva). 12. Nincs határa (Határtalan). (Tioijuq iE)ex :J0S saSajpggnj y) TÖRD A FEIEDI Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Növény. 7. Fogoly. 8. Kettőzött mássalhangzó. 9. Szülő 11. TÓI. 12. ötlet, javaslat, ismert szóval. 14. Ingaóra ingája teszi, ha jár az óra. 16. Megfejtendő. 18. Bőg, népiesen. 20. Szeszes ital (tömény). 21. Éliás Miklós. 22. Országos Rendező Iroda. 24. El- me. 25. Személyénél. 27. Kalászos gabona. 28. Vissza: hajadon. 29. Falatozta. Függőleges: 19. Perzsia. 21. Balti szovjet nép. 23. ILÁ. 24. fii. 2«. Alumípium vegyjeli ’.7, Helyrag. Megfejtendő: Szabolcs-Szatmár megye 21 településében található... függőleges 6. Közülük a legnagyobb és legidősebb a ...vízszintes 1, 1640-ből. Egy századdal későbbi található pl. ...vízszintes 16 és ... függőleges 15 ...községekben. Múlt heti megfejtés: 1. Huszonnégy órai. 2. Európai nép. 3. Pakol. 4. Kettőzött mássalhangzó. 5. Feudális felségjelvény. 6. Megfejtendő. 10. Felforgatott lap! II. Üdítő főzet. 13. A- val a végén pravoszláv pap. 14. Egymást követő két mássalhangzó a magyar abc-ben. 15. Megfejtendő. 17. NUT Ez időszak jellegzetes eseményei a farsangi mulatságok. Könyvjutalmat nyertek} Hadina Magdolna Kótaj, Kiss Hedvig Mátészalka, Boros Katalin Nagykálló, Molnár Ibolya Fehérgyarmat és Németh Ibolya Nyíregyháza. A paraszt és a cár (OROSZ MESE) fiit egyszer egy cár. Ez s cár nagyon szerette a mesét. És mindig újabbat és újabbat akart. Az udvari mesemondók, már elmondtak minden mesét,, amit ismertek. Senki nem tudott a cárnak többet mesélni. Akkor a cár megparancsolta, hogy vezessék elébe azt, aki tud olyan mesét, amit még nem hallott. És aki új mesét mond neki, annak nekiadja a lányát és fele birodalmát. Jöttek a bojárok, generálisok, gazdag kereskedők. Bármelyikük is kezdett mesélni, a cár kiabálja: — Ismerem, ismerem, már hallottam. Ezzel be is fejeződött. Minden kérőt kidobott. Élt a cár birodalmában egy szegény paraszt. Egyszer ez a paraszt elment a kocsmába megmelegedni. Ott kinevették őt: — Te nem mégy a cárhoz mesét mondani? Vár a cárleány — kérőnek — siess! Ne félj, menj! Hallgatja a szegényein bér a gúnyolódást, magában, pedig azt gondolja: — Elmegyek. A eárleány- nak nem leszek a kérője, d» legalább enni adnak. Elment a palotába és &z| mondja: — El akarok neked moiw dani, cár őfelsége, egy mesét. Csak előbb parancsold meg, hogy adjanak enni-inni. A parasztot megetették, megitatták. A cár összehívta a bojárokat és megparancsolja a parasztnak: — Mondd a mesét! , — Az én apám nagyoa gazdag ember volt a mi birodalmunkban. Magas székesegyházat épített. Az ud. varunk olyan volt, hogy a galamb egy nap alatt nem tudta átrepülni. A cár hallgat, a bójáról hallgatnak, a paraszt pedig mondja: — Majd holnap ebéd után folytatom. És elment megvacsorázni. A cár azt mondja a bojároknak : — Mit tegyünk? Ilyen me. sét nem hallottam, de a lányomat nem akarom a parasztnak adni. Mit tegyünk? — Mondd, hogy hallottad A7 alOMCfífufo HADNAGY GÁBOR ÉS MEKIS JÁNOS SZATIRIKUS KÉPREGÉNYE 4. — Bocsánat, uram! Szólította meg Borostás úr a furcsa öltözetű idegent. — ön bizonyára külföldi, van finom, impregnált gyufája. Nem adha egy kis tüzet? 5. — Parancsoljon — szólt hősünk szerényen. — Mi-mi-micsoda ? Hihetetlen... — Borostás úr majd elájult a csodálkozástól. — Első sercintésre gyűlt! Ez kész csoda! 6. Látom, itt a legfőbb ideje, bogy előrukkoljak a közjó érdekében legújabb találmányommal, az atomgyufá- vaL Áldani fog az emberiség, s híres lesz általam a hon... (Jövő heti, szombati számunkban folytatjuk.) ezt a mesét, mi pedig majd helyeseljük. Eljött a másnap délután és a paraszt is folytatta tov j a mesét: Volt az apámnak egy kancája, az 3 nap alatt körbefutotta a földet. Arany és ezüst olyan sok volt, hogy te cár. akkor elvettél tőlünk: egy ládával... Még máig sém adtad vissza. Ekkor felkiáltott a cár: — Tudom, tudom! És a bojárok is kiabálták! — Tudjuk, tudjuk, hallottuk! — Ha tudod, és ti. bojárok is tudjátok, akkor fizesd meg az adósságot cár őfensége! Ekkor a cár megértette; hogy a paraszt, becsapta őt. De semmit sem tehetett ellene. Megtöltött a parasztnak egy ládát arannyal. Á paraszt fogta az aranyai hazament. Még mindig él és nevet a cáron. PaVB Sándor
