Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-23 / 45. szám

B. «Maí KELET-MAGYARORSZÄG 1973. február 3S. Újdonságok Tudományos kutatások *#■ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A kukorica- és cukorrépa-termesztés komplex gépesítése Segít a nádudvari termesztési együttműködés A múlt héten Nyíregyhá­zán tanácskozást tartottak a jelentősebb területen cukor­répát termesztő gazdaságok szakemberei. Itt ismerkedtek meg a nádudvari Kukorica- és Cukorrépa-termesztési Együttműködés szervezetével, szolgáltatásaival. A tanács­kozáson előadást tartott dr. Nagy Gábor, az együttmű­ködés igazgatója. Előadásában a többek kö­zött elmondta, hogy a mező- gazdasági üzemek gépvásár­lásában egyre gyakoribb je­lenség, hogy a gazdaságok nem általában traktort és munkagépet vásárolnak, ha­nem egy-egy növény ter­mesztésének komplex gépe­sítését biztosító gépsorokat szereznek be. A KCE célja A gépsorok kiválasztásá­hoz, beszerzéséhez és a tech­nológiák kidolgozásához azonban egy-egy gazdaság szellemi és anyagi kapacitá- sa kevésnek bizonyul. A szellemi és anyagi bázis megteremtése céljából jön­nek létre a különböző társu- lások és alakulnak ki a nö­vénytermesztési rendszerek. Ezzel a céllal alakult meg Nádudvaron is a „Vörös Csillag” Tsz gesztorságával a nádudvari Kukorica- és Cu­korrépa-termesztési Együtt­működés (KCE). A KCE-be társult gazdaságok közösen, a szükséges szellemi és anyagi bázis létrehozásával kívánják a kukorica- és a cukorrépa-termesztésük in­tenzív irányú fejlesztését megvalósítani. A nádudvari KCE elsősorban Hajdú-Bi- har. SzabolcS-Szatmár és Szolnok megye gazdaságai­nak nyújt segítséget kukori­ca- és cukorrépa-termesztési rendszerük kialakításában. A KCE célja a teljesen gé­pesített. zárt termesztési rendszerek kialakítása, a termés állandó emelése és termésingadozás mérséklése céljából. A kitűzött célt az üzemi adottságok jobb ki­használásával, a tudomány és a technika eredményei­nek (megfelelő fajta, táp­anyag-ellátás, öntözés, stb.) alkalmazásával, korszerű munkaszervezéssel és tech­nológiai fegyelemmel kíván­ja megvalósítani. A nádudvari KCE külön­bözik az ország más termé­szeti rendszereitől, mert nem teljesen vállalatszerűén mű­ködik. A gépsorok árát min­den gazdaság maga fizeti és törleszti, ezért a gépsor is a tulajdonába kerül. A gesztor gazdaságnak mindössze csak annyi fenntartási költséget fizetnek a partner gazdasá­gok, amennyibe a KCE ke­rül. A kukoricatermesztés rendszere Mivel az értekezleten első­sorban a cukorrépa-termesz­tés feltételeiről volt szó, cik­künkben a kukoricatermesz­tés rendszerét ismertetjük bővebben. A szemes kukori­ca termelésének fejlesztését b KCE a gépsorok kiválasz­tásával és beszerzésével, mű­szaki szolgáltatásokkal és technológiai szaktanácsadás­sal segítik. A kukoricagépso­rok tőkés, illetve szocialista gyártmányú gépekből állnak. A traktor John Deere 4630 tí­pusú, 150 lóerős, az eke Ra­be Werke NSZK-gyártmá­nyú. négy ekefejes, a tár­csák és a kombinátor szin­tén John Deere típusú. A 12 soros 71—76 centiméter kö­zött állítható sortávolságú műtrágya- és talajfertöíteni- tő szóró berendezéssel, vala­mint magszámláló és ellenőr­ző monitorral ellátott vető­gép szintén John Deere 1300- as típus. A géppel kukoricán kívül napraforgót is lehet vetni. A műtrágyaszóró és permetezőgép NDK-gyárt- mányú. A kombájn NSZK gyártmányú Class dominátor 80 típusú, vagy NDK-gyárt­mányú E—512-es típusú. A szárító bábolnai B 1—15 tí­pusú. A fent leírt gépsorral egy idényben megművelhető és betakarítható 600—650 hektár terület, illetve ter­mése. A munkaműveletek sorrendje: tárcsázás — mű­trágyázás — szántás — tár­csázás — permetezés — mag­ágykészítés — vetés — öntö­zés — betakarítás. Műszaki, technológiai szolgáltatások A nádudvari KCE műsza­ki szolgáltatásként gondos­kodik a traktorvezetők, -sze­relők és gépcsoportvezetők elméleti és gyakorlati okta­tásáról, biztosítja az import­gépek szervizellátását, ga­ranciális és egyéb javítását, valamint az alkatrészellátást. Ellenőrzi a traktorok szak­szerű kezelését. A gazdaság üzemi adottsá­gainak maximális kihaszná­lása és a nagy termések el­érése érdekében technológiai irányelveket ad a KCE, me­lyet a gazdaság saját viszo­nyainak megfelelően, táblán- ként adaptál. A technológiai szaktanácsadás kiterjed a ta­lajvízvizsgálatokon alapuló tápanyagszükséglet kiszá­mítására, a különböző éré­si csoportba tartozó hibridek arányának meghatározására, a hibridek kiválasztására, a vetőmag beszerzésére, a A fás növények egyenetlen (repedezett) kérge a kedve­zőtlen téli időszakban búvó­helyül szolgál sok kártevő számára (almamoly. sodró­molyok, bimbólikasztó, ame­rikai fehér szövőlepke, stb.). A kéregkaparás során e megbúvó kártevőktől tisztít­juk meg a fát és a káros szervezeteket elpusztítjuk. Kaparás közben a fa törzsén ne ejtsünk nyílt sebet. Ha nem tudjuk elkerülni a mé­lyebb bevágást, a sebet szak­szerűen kezeljük és zárjuk le fasebkátránnyal. A földre lehullott lomblevele­ket talajba munkálással sem­misítsük meg, mielőtt azokból az elsődleges fertőzést előidé­ző spórák (pl. almafa-vara- sodás) kiszóródnának. Ez a munka középmagas törzsű almafa-telepítéseinkben ősz- szel, a lombhullás után, vagy igen korán tavasszal hajtandó végre. A törpe almafaültet- vényekben (legalább 60 cm törzsmagasság esetén) a fer­tőzött lomb megsemmisíté- sét oldalazó tárcsák segítsé­gével oldhatjuk meg úgy, hogy előzőleg az oldalazó tár­csákat védőlemez-borítással láttuk el. Az almafali sztharmattól fertőzött gyertyás vesszőket rügyfakadásig, az elsődlege­sen fertőzött hajtásokat pedig megjelenésük után metsszük le és égessük el. Előnyös a Nagy Sándor-féle metszés: e szerint a vessző >/a- ed—Vs-ad részét kell eltávo­lítani. Igv a legfertőzöttebb részektől szabadítjuk meg a fát. Nyugalmi időszakban téli hígítású mészkénlével véde­kezhetünk. A mészkénlé fő­zéséhez 2 súlyrész Florisztella kénport (96 % kén), 1,1 súly­rész égetett meszet és 10 súlyrész vizet kell felhasznál­ni. A gyümölcsösben a rügv- fakadás előtti 5—6 Baumé- fokos mészkénlé jó a liszthar­mat és a takácsatka. illetve a pajzstetvek ellen. Ha nem akarunk bajlódni a mészkén­lé főzésével, úgy Neopolt (bá- rium-poliszulfid, 20 % kén'1 szilárd mészkénlevet használ- :unk. ez por alakú permete- 'őszer. Rügvfakadás előtt 5 %-os töménységben gyümöl­csösben a pajzstetvek, az at­kák. lisztharmat és a szilva­levél vörös foltosság ellen jó. A kénpótló növényvédő sze­gyomirtó szerek, talajfertőt­lenítő kiválasztására, az ön­tözés előkészítésére és vég­rehajtására, a tőszám meg­határozására és a közösen kialakított és adaptált tech­nológia betartásának ellenőr­zésére. Az a tény, hogy a KCE irányelveket ad és nem re­cepteket, nem jelent lazasá­got a technológia betartásá­ban. A partner gazdaság be­lépésével egyidőben kötele­zettségeit vállal a technoló­giai irányelvek betartására és aláveti magát azoknak a szankcióknak, amelyet nem teljesítés esetén a KCE foga­natosít. A gépek vásárlásához szükséges deviza- és forint­hitelek központi biztosításá­ról a KCE gondoskodik. A szolgáltatások a kukoricáé­hoz hasonlóak cukorrépa- termesztés esetén is. Az együttműködés vezetősége várja, hogy Szabolcsból is minél több üzem kapcsolód­jon be a korszerű cukorrá- pa- és kukoricatermesztési együttműködésbe. A tanács­kozáson már több termelő- szövetkezet bejelentette, hogy ez év őszére kéri a ta­laj-előkészítő gépeket a cu­korrépa-termesztéshez. Éz azt jelenti, hogy 1974-ben a Szabolcs megyei cukorrépa­termesztők is élnek az együttműködés nyújtotta le­hetőségekkel. (cs. b.) rek közül egy kettős ható­anyag kombinációjú növény­védő szer emelhető ki jó tu­lajdonságai miatt, a Manco- kar. Előnye, hogy már 4—5 Celsius-foknál gombaölő ha­tású és a piros gyümölcsfa ta­kácsatkákat is nagymérték­ben gyéríti. Almatermésűek- ben varasodás és liszthar­mat ellen 10—12 naponként 0,3 %-os, vagy 6—7 napon­ként 0,2 %-os permetlében kiváló hatású. A fentiek mel­lett a kajszi- és őszibarackos­ban lisztharmat, varasodás, gnomónia, levélfodrosodás, levéllyukasztó betegség és takácsatkák ellen 0,3 %-os; uborkában lisztharmat, pero- noszpóra, fenésedés, uborka­vész, mézgás varasodás és atkák ellen 0,25 %-os és 0,3 %-os töménységben alkal­mazható. Kevés olyan növényvédő szerünk van, mely felett olyan éles vita alakult volna ki az utóbbi időben a szak­emberek között, mint a No- venda (25 % DNOC), vagy sárgaméreg. E szer alkalma­zása szigorú technológiai kö­vetelményeket támaszt alkal­mazójával szemben. Csak rügyfakadás előtt használhat­juk almatermésüeknél 1,5 %-os töménységben, bimbóli­kasztó bogár ellen, illetve 2 %-os töménységben pajzstet­vek (takácsatkák), sodrómo- lyok, levéltetű, almavaraso- dás; ribiszkében pajzstet­vek ellen. A permetezést áz- tatásszerűen kell elvégezni. A fák alatt lévő, alá nem forga­tott fertőzött leveleket is jól megáztatjuk, mert a Novehda az almafa-varasodás nevű gomba szaporítókénleteinek kialakulását meggátolja. Gombaölő szerek közül jó hatású a Dithane M—45 (80 % mankoceb). a Kumulus (80 % kén), a Thiovit (80 % kén), vagy a Fundazol 50 WP (50 % benőm.vl) Rovarölő szerek közül a ián! ható a Sá­ridon 40 WP (40 % prolate), a Ditrifon 50 WP (50 % tri- Vlórfon), az Unifosz 50 PC (50 % diklórfosz) és Bi 58 EC (3R % dimetoátV A két utóbbi k*5- ’zítménv atVanlő hatással i<” ’•endelkezik. Ha kellő szaktu­dással éc gon dósa u oj a védolreyÁcokpl. Vídőho-­aranvhánva” jabaf ..há.Zlin1 tája” Széles Csaba adiunkhjs, mg. főiskola. Nyíregyháza A házikertek növényvédelme Dohánytermesztés a nagyüzemben III. A Nyírtassi Állami Gazdaság tapasztalatai NÖVÉNYÁPOLÁS A dohánytermelő nagy­üzemben elsősorban az a fő cél, hogy számottevően csök­kenthető legyen a kézi mun­kaerő, amihez egyrészt a gé- pesítés, másrészt a kemizálás nyújthat segítséget. A Bal- thes kombájn kultivátoro- zásban 10 óra alatt 3,5—4 ha-t végez el. Talaj lazító és gyomirtó munkája jó. A vegyszeres gyomirtó szerek közül, elsősorban a Bálán ajánlható. Ugyancsak a kombájnnal lehet kiperme­tezni. ha-onként. 8.5—9 kg anyag szükséges. A tapasz­talat e gyomirtó szerrel ál­talában jó, csak az anyag talajra vitelére kell nagy gondot fordítani, a techno­lógiát pontosan be kell tar­tani. A dohánykutató intézeti kísérlet alapján jónak ígéi- kezik a kacsosodás. hónalj - hajtások képződését OFF­SHOOT vegyszerrel vissza- szorítani. E szert 4—6 %-os koncentrációban a dohány­tövekre, a virágzat kialaku­lásának idején kell perme­tezni. amikor a kacskezde­mények csak éppen megje­lentek. Az ETRELL nevű kemiká­lia a dohánylevelek érésének meggyorsítását van hivatva szolgálni. Ha-ként 1 kg vegyszer szükséges. NÖVÉNYVÉDELEM A dohánytermesztésben je­lenleg legnagyobb károkat okoz a peronoszpóra. Kémiai védekezés Antracollal törté­nik ha/0,4 kg, a kémiai vé­delem csak részben hatásos, szükség lenne rezisztens. il­letve toleráns fajtákat be­vonni a termesztésbe. A nö­vényvédelem hatékonyabbá tétele érdekében. Hiányosság még az előrejelzés rendszere, ami nem használható teljes mértékben. Növényvédelmi munkák a kombájnnal 10 óránként 20—22 ha végez­hetők el. Együttesen a növényápolás kb 5-ször gyorsabban vé­gezhető kombájnnal, mint hagyományos módon. ÖNTÖZÉS A dohánytermésátlag nö­vekedésénél és a termésbiz­tonság fokozásánál elsősor­ban a Burleynéi és a Virgi­niánál számításba kell ven­ni az öntözés bevezetését. Szabolcs megyében általában a dohánynövekedés legkri­tikusabb időszakában kevés a csapadék. Ezért helyes a dohány területet olyan helyen kijelölni, ahol az öntözés csatornából, vagy mélyfú­rású kútból megoldható. Az eddigi tapasztalatok szerint vegetációs időben 2—3 al- kálómmal szükséges öntözés, amikor egyszer-egyszer 40— 50 mm csapadék kerül a dohány talajába. Természe­tesen az öntözés — a többi növényekhez hasonlóan — csak a megfelelően előkészí­tett, a dohánytermesztéshez megfelelően betáplált táp­anyag tartalmú talajban éri el a termésnövelő és meg­óvó. kívánt hatást. TÖRÉS. FŰZÉS Magyarországon jelenleg a dohánytermesztés techno­lógiai színvonala elmaradott, a gépesítettség csak most kezdődik, a kézi munka és speciális eszközigénye nagy. 1 ha dohány megtermelésé­hez hagyományos módszer­rel kb 250—270 kézi munka­nap szükséges, ültetés. nö­vényápolás és törés mun­káknál. és a hagyományos módon történő válogatás, kidolgozás munkálatainál. \z elmúlt évben alkalmazott 'értesítési módszerekkel az ’ ha-ra vetített kézi munka- rő-felhasználás egyharma- 5ára csökken. A törés a kombáinna] jól elvégezhető. A levéltörés az ülésekről kényelmesen vé­gezhető. A törőmunkásoic a1 kombájn haladása közben egy-egy tőről 2—3 levelet tudnak letörni. így csak érett levelek kerülnek letö­résre. A letört leveleket a tábla szélére a kombájn szállítja ki. Automatikus irányítóbe­rendezés felszerelése esetén a traktor vezetője is részt vehet a törés munkájában, ennek feltétele az egyenle- tesen elmunkált talaj és a pontosan kitűzött dohány­sorok. A kombájn alkalmazása legalább 25—30 ha nagyságú dohánytáblát, igen gondos talaj-előkészítést és fokozot­tabb tápanyag-ellátást igé­nyel. Az 1972. évi tapaszta­latok alapján a kombájn nagy levelű dohány termesz­tésénél kiváló munkát vég­zett és jól megfelelt. Hagyo­mányosan 41—42 munkanap, kombájnnal 17—18 munka­nap szükséges, ha-onként. A letört zöld levelek szállító­gépekre kerülve fűzésre, majd szárításra kerülnek. Egy-egy keretben kb 40 kg zölddohány kerül a fel­dolgozó helyre. Kísérleti munkák során az elmúlt évben több üzemben kipróbálták a kanadai Piedmont, az olasz Chiave- geto és a nyugatnémet Metz Supra gyártmányú elektro­mos meghajtású varrórend­szerű dohányfűző gépeket. Ezek a gépek azonos elv szerint működnek. A speci­álisan kiképzett burkoló se­gítségével az alternáló moz­gást végző tű zsinórral ösz- szevarrja a dohányleveleket. A gépek kiszolgálása és ke­zelése könnyen elsajátítha­tó. és kevesebb ügyességet kíván, mint a kézi fűzés. Fontos, hogy a szalagra ' ra­kást egyenletesen elosztva végezzék, mert ez nemcsak a gép teljesítményét befolyá­solja, hanem a levelek szá­radási minőségét is. a ké­sőbbiek során. A gépek tel­jesítményei átlagban 50—70 %-ban nagyobbak, a kéz! fűzéshez viszonyítva. SZÁRÍTÁS A Burley dohány a fűzés* után szárítópajtába kerül száradás céljából. A Virgi­nia esetében a kombájntól történő beszáliitás után tű- sorkeretekre rakják a do» hányleveleket — egy-egy tű» sorkeretre 32—35 kg zölddo­hány fér —, majd a szárító­berendezésbe tolják. A szárítóberendezés Si­rokkó—60 típusú, Magyaror­szágon gyártott berendezés. Egy berendezésbe 60—65 q zölddohány rakható és a szárítási idő 5—5,5 nap. \ 3 kamrás szárítóban a szá­rítási idényben 1 berende­zéssel 720—750 q zölddo­hány szárítható. A szárítás minősége az elmúlt évi ta­pasztalatok szerint jónak mondható, átlagosan elérhető q-ként 4000—4200 Ft átlag­ár. További tapasztalatok szerzése szükséges még a szárításban, mivel dohány- termesztést végző üzemek csak az elmúlt évben végez­tek ilyen irányú munkát. A Dohányiparral közösen bő­víteni szükséges a törésj fűzés és szárítás területeit a dohánytermesztésben, mert csak ezáltal csökkenthető lé­nyegesen a kézi munkaerő. összegezve a dohányter­mesztés jelenlegi helyzetét, a kísérleteket és az üzemben lévő nagyüzemi gépek mun­káját, megállapíthatjuk, hogy csak a komplex gépesítés fejlesztésével érhető el na­gyobb eredmény. Ezért a dohánytermesztői középtávú termelés- és mű­szaki fejlesztési koncepcióit az országban eddig elért eredmények és tapasztalai­tok, valamint a külföldi ta­pasztalatok figyelembevé­telével helyes kialakítani ét a továbbiakban bővíteni. Dr. Péter látván igaizgató Szakkönyvtárunk A baromfi ketreces tartása A korszerű állattenyésztés­től megkívánjuk, hogy sok állati terméket, olcsón ter­meljen. A többtermelés alap- feltétele a nagy termelőké­pességű egyed, az olcsóbb termelésé pedig az olyan tar­tási mód, amelyben ez a nagy, termelőképesség reali­zálódik. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére való törekvés során jutott el a baromfite­nyésztés a szinte önellátó tanyai baromfitartástól a korszerű baromfigyárakhoz — a-» intenzív baromfitar­táshoz. Az intenzív baromfitartás két alapvető módszere a ket­reces tartás és a padlón va­ló tartás. Lee professzornak, a neves amerikai baromfite- nyésztőnek a véleménye sze­rint az a gondolat, hogy a tyúkokat ketrecekben tart­sák, a baromfikiállításokon szerzett megfigyelések alap­ján született meg, mert ott a ketrecekben elhelyezett tyúkok tovább tojtak. A ketreces tartás előnye a padlón való tartással szem­ben, hogy egységnyi alapte­rületen több baromfi helyez­hető el, egyedi elhelyezés is megvalósítható; a baromfi mozgása korlátozott, ezért az egységnyi termékre eső takarmány-felhasználás ki­sebb; jobban gépesíthető ém automatizálható. Ezek az előnyök azonban csak akkor érvényesülnek, ha a baromfi igényeit töké­letesen kielégítjük, betart­juk a technológiai „szabá­lyokat.” Ehhez nyújt segítséget Pi- garev, a baromfitenyésztés szovjet szakembere, aki könyvében, melyet a hazai viszonyokra vonatkozó ada­tokkal dr. Tóth Márton egé­szített ki, összefoglalja a ketreces tartás történetét, majd részletesen ismerteti a növendéknevelés és tojó­tyúktartás feltételeit, a hasz­nálatos battériatípusokat, a baromfitartásra alkalmas épületeket, azok felszerelé­sét, a növendékek és a tojók környezeti igényét és takar­mányozását. Végül röviden foglalkozik a pulykák, ka­csák, libák, gyöngytyúkok és fürjek ketreces tartásával is. Legalább 10 éves PÉNZÜGYI vagy KÖNYVELŐI GYAKORLATTAL és képesítéssel rendelkező női munkaerőt keresünk felvételre Fizetés: 2000 Ft-tól megegyezés szerint. Jelentkezés sajátkezűleg írt önéletrajzzal 1973 március 1-ig ké­rünk a Hirdetőbe „Költségvetési szerv” jeligére. (186228)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents