Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

t«TS. feSfUáf » *«fcer-M*eYAiiöí«*Ae u Amikor a művelődés gazdája: az szb Tartalmasabb, változatosabb programok a szakszervezeti művelődési intézményekben Milyen műveltséggyarapító, ízlésformáló, nevelési tevé­kenységet végeztek az elmúlt időszakban megyénkben a szakszervezeti bizottságok és a szakszervezeti művelődési intézmények? Erre a kér­désre kaptunk választ az SZMT kulturális, agitá- ciós és propagandabizott­ságán. Elmondták, hogy a korszerű műveltség kialakítá­sához — főként a munkások körében — a szakszervezeti szervek is hozzájárultak. A szervezett dolgozok 51 száza­léka megyénkben nem ren­delkezik a nyolc általános is­kolai végzettséggel. A külön­böző állami, tömeg- és tár­sadalmi szervekkel együttes erőfeszítéseinek eredménye­ként az 1971—72-es oktatási évben 800 dolgozó iratkozott be az esti és levelező tagoza­tokra. s a legutóbbi tanévben 202-en végeztéit el eredmé­nyesén az i általános iskola nyolc osztályát. A tanulás tekintélye Szorgalmazzák a középis­kolai tanulást is — ahol 3744 dolgozó iratkozott be a mos­tani tanév elején. 930-an sze­rezték érettségi bizonyítványt. Továbbra is feladatuknak te­kintik a szakszervezeti bi­zottságok, hogy növeljék a dolgozók munka melletti ta­nulásának erkölcsi és anyagi tekiiitélyét, áz oktatásban résztvevők számát. Énnek ér­dekében rendezték meg a megyei, járási és városi fel­nőttoktatási ánkétot. amelyet az SZMT küldöttértekezlete határozatba is foglalt. A fel­nőttek munka melletti tanu­lásának ösztönzésén kívül to­vábbra is nagy gonddal szer­vezik megyfeszerfe a munkás- paraszt szülők tehetséges gyermekeinek szakköreit, a közép- és felsőfokú tánülását előkészítő tanfolyamokat. Hagyománya vári a szak-' szervezeteknél az ismeretter­jesztésnek is. Az utóbbi idő­szakban a TIT-tel együttmű­ködve bővítették a dolgozók különböző rétegeinél az isme­retterjesztést, a tematikus munkásakadémiák, előadásso­rozatok, egyedi előadások szá­mát. Egy év alatt több, mint 900 előadást tartottak 25 ezer résztvevővel. Anyagi lámdga- tásként a szakszervezeti és gazdasági szervek több; mint 100 ezer forintot használtak fel előadói tiszteletdíjakra. Az előadások egyharmada a köz- gazdasági ismeretek bővítését szolgálta. A közművelődés fontos színhelyei a szakszervezeti könyvtárak, a megyében 78 könyvtár 77 ezer kötet könyv­vel ál! az olvasók rendelke­zésére, á beiratkozott óívdsök száma meghaladja a 9 ezret. Huszonkét jelentősebb könyv­tári rendezvényt — író-olvasó találkozót, stb. — tartottak egy év alatt és 19 könyvkiál- lítást. Egy év alatt a megye szak­szervezeti könyvtárai 185 ezer forintot költöttek új könyve1-* beszerzésére. Megállapítható azonban, hogy az olvasmá­nyok között még nem foglal megfelelő helyet a tudomá­nyos és szakmai ismeretter­jesztő irodalom. Sokat kell még tenni a mai szocialista eszmeiségű, színvonalas szép- irodalmi művek népszerűsíté­se érdekében. Többek között növelni szükséges a könyvtá­rosok szakmai tudását; meg­becsülését is. Adósságok a munkásszállásokon A rriunkásműveiődésben sokrétű szerepet töltenek be a szakszervezeti művelődési házak. Szervezik a szakkörö­ket, klubokat tartanak fenn, isrneretíerjesztő sorozatokat rendeznek, s pártfogolják az amatőr, öntevékeny művé­szeti mozgalmat. A megye legnagyobb szákszervezeti művelődési háza a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Műve­lődési Ház, amely az elmúlt időszakban 165 ismeretter­jesztő előadást, 100 tanfolya­mot, 369 műsoros összejöve­telt tartott. Tizenkét klub mű­ködik a művelődési házban csaknem ezer résztvevővel, s két nagyobb öntevékeny együttest is patronálnak más szervekkel közösen, a Sza- bolcs-Volán táncegyüttest és az ifjúsági fúvószenekart. A művelődési ház a szocialista brigádok művelődési vállalá­sainak teljesítéséhez is se­gítséget nyújt. Eredménye­sebb, vonzóbb programot is meg tudnának valósítani, ha nem szabna korlátot énnek az épület befogadóképessége, s felszerelése, befendezése korszerűbb lenne. Gondot okoz az ingázókkal és a munkásszálláson lakók­kal való foglalkozás is. Az erőfeszítések ellenére is ke­vés eredményt sikerül elérni a dolgozók gondolkodásának, világnézetének, ízlésének for­málásában. A munkásszállá­sokon a politikai oktatás, a rádió, a tévé és a sajtótermé­kek használata jelent bizo­nyos haladást, de a szervezet­tebb, tartalmasabb művelődé­si lehetőségek kínálatában még további munkára van szükség. Kiemelten foglalkoznak az ifjúság, a jövő munkásosztá­lyának szakképzésével, hely­zetük javításában. Ennek ér­dekében három megyei bi­zottsággal — HVDSZ, KPVDSZ. MEDOSZ — meg­vizsgálták a megye szakmun­kásképző iskoláiban a tanu­lók helyzetét, melyet az SZMT elnöksége is megtár­gyalt. Tovább szorgalmazzák a megye üzemeiben, vállala­tainál a már dölgoZó, de szak- képzettséggel nem rendelkező munkások szakmai képzésé­nek megszervezését, tovább­képzését. A politikai ismeretterjesztés A politikai ismeretterjesz­tés és tudatformálás hagyo­mányos formája a szakszer­vezeti politikai oktatás, ahol az utóbbi Időben nagyobb fi­gyelmet fordítanak az elő­adók kiválasztására, képzésé­re, a hallgatók érdeklődésére, a tartalmi és módszertani munkára. Egy év alatt a szakszervezetek politikai tanfolyamain — 573 tanfolya­mon több, mint 13 ezer dol­gozó vett részt. A szakszer­vezeti kiadványok, folyóira­tok, a Táncsics Könyvkiadó kötetei napjaink időszerű kér­déseinek megértésében és megválaszolásában adnak se­gítséget Páll Géza ÍN ép művészeti pályázat A Művelődésügyi Miniszté­rium és á Képművelési Intézet amátőr pályázatot hirdet házasságkötő terrtiek hangu­latával és rendeltetésével ösz- szefüggő népművészeti mun­kák. asztáltferitők és könyvbo­rítók készítésére. Á pályáza­ton valamennyi tájegységünk motívumkincsét, népművé­szetünk szellemiségét hord_pzó és alkalmazásában az ese­ményhez és a környezethez il­leszkedő hímzéssel, szőttessel, és kékfestő munkával lehet részt venni. A pályázóknak (illetve a közösen tervező és kivitelező pályázóknak) mind a két munkadarabot — asztal­térítőt és könyvborítót — él kell készítenie. A pályaműveket a Népmű­velési Intézet vizuális művé­szeti osztályára (iöli. Bp., I. Corvin tér 8. Tel.: 358—898) október 1-ig kell eljuttatni. A csomagban mellékelni kell a Pályaművek jegyzékét (címe. mérete, technikája, tervező és kivitelező neve, lakcíme). A pályamunkákat szakmai bizottság bírálja. Pályadijak: hímzés kategóriában 3 darab í. díj, egyenként 8000 forint, 3 darab II. díj, egyenként 4000 forint, 3 darab III. díj, egyen­ként 300Ö forint. Szőttes kate­góriában 2 darab 1. díj, egyén­ként 4000 forint, 2 darab II. díj, egyenként 3000 forint, 2 darab III. díj egyenként 2000 forint. Kékfestő kategóriában 1 darab I. díj 3000 forint. 2 darab II. díj 2000-•’«no fo­rint, 2 darab III. díj 1000— 1000 forint. A pályázók — szükség ese­tén — anyaggyűjtés céljából a helyi múzeumok néprajzi Szakembereihez és a megyei díszítőművészeti szakreferen­sekhez, a technikai feltételék megbeszélése végett családi és társadalmi ünnepeket rendező irodák munkatársaihoz for­duljanak. np/ r I izorai Radványi Barna: Józsi bácsi csoportvezető volt, néki volt beosztottja, egyben titkos vőjelöltje Bor- dy Pali. Józsi bácsi korán öz­vegyen maradt és pici Icorátó egyedül nevelte Piroska. Iá nyál, aki történetünk ideje: mái lf éves, szemrevaló szép hajadon volt. Az üreg Gálái azonban még mindig gyerek­nek tekintette, s hérri enged­te meg, hogy fiúk legyesked- jenek körülötte. A vállalatná rendezett nagy farsangi bálra is csak a kollégák hosszat rábeszélése Után vitte el Gál­ái a lányát, de 11 órakor on­nan is hazaparancsolta, mondván: a gyereknek ilyen­kor már otthon a héiyé. Afri a bálban eltöltött néhány óra is elég volt Piroskának arra, hogy megismerkedjen Bordy Palival, sőt arra is, hogy egy­másba szeressenek. Még arra is jutott idő, hogy titkos ran- devúzőhelyet. sőt. sajátos ..levelezési'’ formát beszélje­nek meg. Piroska ezentúl minden nap szalvétába csomagolva küldte el .,leveleit” Palinak. A fiúnak csak azt kellett fi­gyelnie, mit csomagolt tíz­óraira Józsi bácsinak a lánya, s abból íriindeht megértett. Voltaképp nagyon egyszerű volt ez a tízórai nyelv: Vajas kenyér sonkával = ma nem találkozunk. Ugyanaz parizerrel = vár­lak á szokott helyen! A parizer általában 2—3 naponként előtűnt a fehér szalvétából, Palink tehát elégedett és boldog léhetétt. A felhőtlen boldogság nem tartott sokáig. Pali egyszer arra lett figyelmes, hogy az öregúr állandóan csak sonkát hoz tízóraira. Egy darabig tűrt, de 10 nap múltán már elfogyott a türelme és bár Szigorúan tiltva volt. hogy sonkás napon felkeresse Pi­roskát, este csak odalopako­dott szerelmesének házához és addig füttyentgetett, míg a lány ki nem jött a kapuhoz. — Még van képed idejön­ni? — sziszegte dühösen a lány, mielőtt a fiú hármit is szólhatott Volna. — Tíz nap­ja küldözgetem a parizert. minden nap vártalak a szo­kott helyen és nem jörtél! Hol csavarogtál ? Kü­lönben nem is érdekel! Vedd tudomásul: végeztünk! Fogta magát, visszaszaladt a házba, Palit meg sem hall­gatva. Két minisztérium intézkedése Március l-töl 30 fé'e gyermekruházati cikk ára, minősége nem vámoltatható A Helkereskedelmi Minisz­térium és a Könnyűipari Mi­nisztérium rendszeresen fog­lalkozik az árszínvonal vé­delmével. Egy korábbi megál­lapodás értelmében március l-töl életbe lép a két mini*-’ térium együttes intézkec! > amely 30 féle gyermekruh;’ r ti cikk árának és minőségének stabilizálását rendelte el. Az intézkedés lényege az, hogy kötelezték az illetékes gyárakat és a kijelölt üzlete­ket e termékek rendszeres előállítására, árusítására. A termelő és a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a meghatározott gyermekruhá­zati cikkek eladási, illetve fo­gyasztói árát — függetlenül az árformától — semmikép-, i nem növelhetik, minőségét kedvezőtleriül nem módosít­hatják. A kijelölt cikkek árá­nak változtatására egyébként az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke előzetes bejelen­tési kötelezettséget írt elő. A rendelkezés végrehajtása megkezdődött. A Könnyű­ipari Minisztérium a bélke-' reskedelemmel egyetértésben 7 gyárnak — a Budapesti Ha- risnyagyárriak. a Hódmező­vásárhelyi és a Váci Kötjjtf­(TudóSítóhktól) Több. mint tizenkétmillió forint f elh asználűsáról tár­gyalt a Tiszaiöki Nagyközsé­gi Tanács szerdai ülésén. A tanácstagok jó gazda módjára gondosan mérlegel­ek a lakosság komm unális. egészségügyi, kulturális szükségleteit, s döntöttek a több, mint nyolcmillió fo­rint költségvetés, illetve a négymillió forint fejlesztési alap sorsáról. A költségve­tésből közel ötmillió jut kul­turális és egészségügyi ki­adásokra. Ebből a keretből gondoskodnak az intézmény- hálózat fenntartásáról, s többek között egy újabb iskolai napközis csoportnak a jövő tanévben történő be­indításáról. Ebben az évben jelentősen korszerűsítik a vágóhidat, ezzel is javítva a lakosság húsellátását. árugyámak, a Kaposvári és a Szegedi Ruhagyárnak, vala­mint a Tisza és a Duna Cipő­gyárnak — írta elő kötele­zően egyebek között megha­tározott típusú pamut haris­nyanadrág, tréningnadrág és öltöny, iskolaköpeny, tor: , pö és fröcsöntött fiú- „i leánykacipő igények szerinti gyártását. Az intézkedés csupán kísér­let, valószínűleg nem végle­ges jellegű, a két minisEté- rium a tapasztalatok alapján azt szeretné megállapítani, hogy az árváltoztatás nélküli termelés és értékesítés mi­képpen befolyásolja az ellá­tást. Egyes meghatározott Cik­kek bősége nyomán hogyan alakul a forgalom. Iskolakö- penyböl például jelenleg 30 —50 fajta kerül forgalomba, kötelezően viszont négv típus gyártását és árusítását ren­delték el. hogy ezékből mir.- dig legyen elegendő a ki jei*14 szakboltokban. A társadalom- politikai érdekből elsősór'„ o a többgyermekes. alacsony! keresetű családok gondjainak enyhítése érdekében hozott intézkedés tapasztalatainak eredményétől függően más cikkcsoportok árrögzításére is Sor kerülhet. A fejlesztési alapból fize­tik k: a célcsoportos beruhá­zással épülő hatlakásos bé" ház kétmillió forintot meg­haladó építési költségeit, s mintegy 800 ezer forihtot költenek a község belterü- iéli útjainak fokozatos kiépí­tésére. illetve a meglévő jár dák felújítására. A szenriv- vízhálózat építésére felvett bankhitelből 600 ezer forin­tot töri észtenek, míg a száz­fős költségvetési üzem álló­eszköz-beszerzésére ebben az évben 200 ezer forint jut. A fejlesztési feladatok végrehajtására 620 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek; de ez az ősz szeg a már megkötött együtt- triűkMgái megállapodások tanúsága szerint az előző évekhez ij-.sonlőan a terve zeit összeg többszöröse lesz. (d) Érdekvédehm Három község fiataljai Három község: Tisaaszal­ka. Tiszaadony és Uszavid fiatalságának közös érdek- védelmi bizottsága ülésezett a napokban Tiszaadonyban. Az érflekvédélfni bizottság munkájában részt vették KISZ-tagok; KISZ-en kívüli Datálok és képviseltették rrlagukat a helyi párt-, gaz­dasági es tanácsi szervek is. Az. első megbeszélésen a tanácsi vezetőknek tették fel a fiatalok a kérdést: mi­lyen támogatást nyújt a ta­nács az ifjúsági törvény megvalósításához 3 Kazánéi* Irén vb-titkár az anyagiak­kal kezdte: — Az 1973-as költségvetés­be a KISZ-szervezet táinosa- tására 6 ezer forintot ha­gyott jóvá a tanács. Községi klubok fejlesztőkére 35 ézrat. A termelőszövetkezetek is felajánlottak 10—10 ézér forintot. A három Tisza menti köz­ség sok hasonlóságot, de sok el te rést is mutat. A szék­hely. Szalka lehetőségei már sok esetben valósággá vál­tak. Erősebb a fejlesztése is, meg adottsága is több van. Adonyban viszont néha azon rhülík egy klubfoglal­kozás. hogy van-e kályha, kinyitja-e az ajtót a takarí­tónő. Az. adonyi fiatalok másik régi panasza a könyv­tár, Könyvtáros van. tiszte­letdíja, lelkesedése is — csak éppen egy helyiség nlhcs, anova be tudnák ren­dezni a könyvtárat. Uj. óno­déra klubberendezésük is van. csak ki kellett adniuk ..albérletbe”, mert. nem tud­ják hoVa tenni. Nem irigylik a szalkaiakat. csak őfe is szeretnének fölzárkózni. A tanácskozáson szó volt még a közelgő tanácsi vá­lasztásokról, a termelőszö­vetkezeti fiatalok fokozot­tabb bevonásáról, és Igény­ként fogalmazták meg. hogy a MEZŐGÉP is törődjön a fiatalokkal, támogassa a köz­ségi szervezeteket. klubo­kat, hiszen a MEZŐ­GÉP munkásfiataljai is ott töltik el szabad idejüket Simoh Julianna, GerS I. ászló. Lőrinc Tibor és Z többiek — felelősséggel szól­ta k a 400 fiatal érdekében. S ebben a három Tisza menti községben úgy látszik —, nem hiaba. (kolláth) 12 millió Tiszaiik fejlesztésére Rendelet a szerszám használatról VÁROSI ASODIK KIS VÁRBA. A Kisváré!'i Építö- és Szerelőipari Szövetkezet a. közeli napokban nagy épít­kezésekbe kezd, illetve je­lentős építkezéseket folytat Kisvárdán. A szövetkezet az idén 21 lakást épit a tanács­nak — a lakások alatt üzlet­sor lesz. A megállapodások értelmében az OTP-nek 1973- ban kétszer 18 lakást épít a szövetkezet, ezenkívül 5 da­rab 4 lakásos lakótömb is épül a városban a szövetke­zeti dolgozók kivitelezésé­ben. Év végéig az MHSZ- székház építését is befejezik a szövetkezet szakemberei. Pali útónalooakodbtt, és a kirakat üvegjén át látta, hogv egy magas, jóképű, mosolygó segéd gusztusos, rózsaszínű sonkaszeletkéket mér le Józsi bácsinak. Pali röhárit visszá, hogy él­Áz építésügyi és városfej­lesztési miniszter más tár­cák, országos hatáskörű szer­vek, testületek vezetőivel és az illetékes szakszervezetek­kel egyetértésben kiadott rendeletével szabályozta a saját szerszám használatát és a használati költségek téríté­sét. A rendelet kimondja, hogy a saját szerszám hasz­nálatáért költségtérítésben kell részesíteni azt a dolgo­gyok szerelmes. A sarki hús­bolt fiatal segédjébe, akihez minden nap bejártam parizert venni... Olyan szomorú vol­tán amiatt, hogy felém sem jösz és ő olyan kedvesen ví- gasztalgatott... Ugye, megér ted? zót, aki a vállalat rendelke­zése sz'erint a munkakörébe iaftozó feladatok, munkák elvégzéséhez saját kézi szer­számát, segédeszközét hasz­nálja. A szerszám mindenkori fogyasztói ára, karbantartási költsége, és elhasználódási idejé alapján kell megálla­pítani a használati díjat szerszámonként, illetve én­nek alapján munkakörön­ként meghatározóit összeg­ben, vagy a törzsbér százalé­kában. Az adott szakmán bélül több feladatot ellátó dolgozó részére átalányban is megállapítható a szerszám- használati díj, de szigorúan kimondja a rendelet, hogy éz a költségtérítés csak a tény­legesen elvégzett munka idejére illeti rrieg a dolgo­zót. Fontos előírás az iS, hogy a vállalatnál a szer­szám használati dijak együt­tes összege havonta nem ha­ladhatja meg az efajta térí­tésben részesülők havi ke­resetének 3 százalékát, áta­lány esetén pedig dolgozón­ként a havi 10Ó forintot. Az új intézkedés szerint a '■állalatoknál kollektív szer­ződésben, az ipari szövetke­zeteknél munkaügyi sza­bályzatokban kell mfeghatfi- -ozni azokat a munkakörö­ket, amelyekben a saját szerszámhnsználat kötelező, továbbá előírni a szerszárri- használati díj mértékét. és fizetésének rendjét, a hasz­nálható szerszámók jegyzé­két. A rendelet március 1-éa| lép hatályba. A fiú egész éjjel le nem hunyta a szerűit és elhatároz­ta, még másnap reggel tisz­tázza a dolgot. Korán reggel lésben állt a Piroskáék házá­val szemben, várta, hogy az öreg elmenjen hazulról. Jött is hamarosan Józsi bácsi, nyo­mában hűséges kutyájával. Burkussal. Alig távolodták két háznyira a lakásuktól, az öreg megállt. visszalépett, hogy nem nézi-e a lánya, ki­nyitotta a táskáját, kivette a szalvétát, kiborította, áztál) megcsóválta a fejét: — fej-fej. már megint pan­zer! Ujfent te jársz jól Burkus! — Kiszedte a paCi- zert a kenyér közül, odadob­ta a kutyának, továbbsétált, s beballagott a sarki húsboltba mondja a felfedezését a lánynak. de a kaput zárva találta, közben Piroska is el­ment hazulról. A kutya ott ült a kapuban, csóválta a far­kát és elégedetten nyaldosta a száját. Pali dühében bele­rúgott: — Egyen meg a fene; fel­faltad a randevúnkat! A fiú aznap este megint felke­reste Piroskát, kimagyarázko­dott, a lánv csak immel-ám- mal hallgatta, majd azt mondta: — Ha ezentúl mindennap sonka lesz az apám tízóraijá­ban, ne a kutyára gyanakodj, mert én teszem majd oda. Mi ugyanis többé nem találkoz­hatunk. Én már másba va-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents