Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Vtláe PRQIETÁR1AI, EGYES0 LJ ETEK*

m

Magyarorszag

jrrt evwOLTAM. *» SZÄM

SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAIMÁCS^APJA

ÄRA: 80 FILLÉR

1973. FEBRUÁR 17, SZOMBAT

LAPUNK TARTALMÁBÓL*

I Felnőttek az iskolapadban

<3 »Ida®

Béremelés a sütőiparban

f5. olda®

Polgári védelem melléklet

(7—E. oldal*

Sportjelentéseink

(11. oídaÖ

Befejeződtek Fock Jenő

csehszlovákiai tárgyalásai

1 megbeszélésekről közös közlemény! adlak ki — Miniszterelnökünk pénteken este fiss/aérkezeü Budapestre

Pénteken délután véget ért Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének háromnapos hivatalos baráti látogatása Csehszlovákiában. A

tárgyalásokon — mint ezt a vendéglátók és a vendég környezetében egyaránt kiemelik — kötetlen, bensőséges. baráti légkör, ugyanakkor konkrét munkajelleg volt az uralkodó. Mindkét részről hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi miniszterelnöki és

szakértői szintű tárgyalások nagyban hozzájárulnak azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyeket a két testvérpárt vezető képviselői tavalyi találkozójuk alkalmával tűztek ki. Fock Jenő és Lubomir Strougal közvetlen eszmecseréjével párhuzamosan folytak a szak- értői megbeszélések is a termelési kooperáció és szakosítás kibővítésének kérdéseit őt a dunai vízilépcső, a gépkocsigyártás és az Adria kőolajvezeték témájáról

Miniszterelnökünk & kora délelőtti órákban sajtóértekezletet tartott a miniszter- elnökség Moldva-partl palotájában ahol találkozott a rádió és a lapok képviselőivel. Innen a Hrzan-palotába hajtott, ahol részt vett a tárgyalások záróülésén. Dél- oen Lubomir Strougal kormányfő és felesége díszebédet adtak a magyar vendégek tiszteletére.

A magy ar miniszterelnök látogatásáról közös közleményt adtak ki.

Baráti látogatásának befejeztével pénteken Prágából különrepülőgépen hazaindult Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete.

Búcsúztatására a repülőtéren megjelent Lubomir Strougal miniszterelnök. Josef Koreák és Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tagjai, Vaclav Hula, a CSKP KB elnökségének póttagja, Frantisek Hamouz miniszterelnök-helyettes, valamint Pavel Bahyl miniszter, az állami tervbizottság első elnökhelyettese. Martin Dzur hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Frantisek Krajcir a külügyminiszter első helyettese.

A búcsúztatáson ott volt Vince József, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykövete.

Küldöttségünk pénteken este érkezett haza.

A Minisztertanács elnökével együtt visszaérkeztek kíséretének tagjai: Marjai József külügyminiszter-helyettes, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kovács Béla, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa és Szakái Dezső, a magyar—csehszlovák gazdasági vegyes bizottság titkára.

Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter. dr. Várkonyi Péter, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Zoltán Rabay, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője.

Közös közlemény

Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság- Minisztertanácsának elnöke 1973. február 14—16. között dr. Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban.

Látogatása alkalmából fogadta dr. Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára és Lúd vik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke.

A két kormányelnök tárgyalásokat folytatott. amelyek során kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik fejlődéséről, megtárgyalták a két ország kapcsolatait, elsősorban a gazdasági kapcsolatokat, valamint az időszerű nemzetközi kérdéseket.

Nagyra értékelték a két ország sokoldalú, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatait, amelyek szilárd bázisát képezik az együttműködés további szélesítésének és hatékonyabbá tételének,

A miniszterelnökök megállapították, hogy a népgazdasági tervek koordinációja és az 1971—75-ös időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján a két ország gazdasági kapcsolatai sikeresen fejlődnek. A kormányfők 1971 februári találkozóján elfogadott célokkal összhangban mindkét fél következetesen törekedett a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság határozatainak a megvalósítására.

A kormányelnökök célszerűnek tartják, hogy a terv- koordináció során és a magyar—csehszlovák gazdaság és műszaki-tudományom

együttműködési vegyes bizottságban a két fél illeté kés szervei a két ország kö zötti távlati együttműködő további szélesítését és el mélyítését szolgáló műnk? program szerint folytassa'

. tevékenységüket. Különöse: kiemelten kell kezein •"

együttműködésünket az Adria kőolajvezeték és a duna' vízlépcsőrendszer megépi

(Folytatás a 2. ©Mal« '

Ulságfrók téférVekezlefe RlyíregyViézén

fodor László, az MSZMP EB alosztályvezetője tartott vitaindítói

Február 16-án, pénteken a Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megyei lapok, valamint a Déli Hírlap főszerkesztői és vezető beosztású munkatársai értekezletet tartottak Nyíregyházán a Szabolcs-szállő különtermében. Az értekezleten részt vett Fodor László, a KB alosztályvezetője, dr. Cserve- tiyák László, a megyei pástbizottság osztályvezetője és Lukács Virtce, a Magyar Újságírók Szövetsége képviselője.

Fodor László tartott bevezető előadást az 1972 novemberi központi bizottsági határozattal kapcsolatos ideológiai feladatokról Az előadást vita követte.

A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja (Elek Emil ^elvételei

Huszonöt éves a magyar—szovjet szerződés

Barátságunk nóprink

sorsát Eaatározza meg1

Gáspár Sándor beszéde a budapesti lubi'euini oagvgvűIésfD

Péntek délután Újpesten, az Egyesült Izzóban nagygyűlést rendezett az MSZMP Központi Bizottsága,. a Mi- nisztertanágs. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából.

A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az Elnöki Tanács .helyettes elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, az Elnöki Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; dr. Tímár Nfátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Roska István k gyminiszter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet V- J. Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Sz. Sz. Novozsilov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese, az SZMBT hazánkban tartózkodó delegációjának vezetője, I. Ty. Za- mercev vezérőrnagy, Budapest első szovjet városparancsnoka, az SZMBT-küldöttség tagja.

A himnuszok hangjai után Bitskey Tibor színműv;> jlszavalta Váci Mihály: „Kelet felől” című versét, majd

Apró Antal nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Gáspár Sándor mondott ünnepi beszédet.

Tisztelt nagygyűlés!

Kedves elvtársak!-— Ünnepelni jöttünk és emlékezni Emlékezünk a 25 évvel ezelőtti napra, 1948. február 18-ára, amikor a magyar és a szovjet kormány vezetői aláírták az első magyar-szovjet barátsági szerződést, amelynek lényegét, szellemét még a lejárat előtt új szerződés megkötésével erősítettük meg, 1967. szeptember 7-én. Az 1948-ban aláírt szerződés idején hazánkban még nem volt munkáshatalom. Ebből adódik az a különbség, amelyet az 1967- ben megkötött szerződés már tartalmaz.

— Ma ünnepeljük azt a szerződést, amely felöleli országaink, népeink együttmjűkö- désének minden lényeges területét, amely kifejezi a magyar és a szovjet nép barátiját

— Az 1948-ban aláírt okmány döntő fordulatot jelentett hazánk történetében. Fel- szabadulásunk után a Szovjetunió, mint vezető nagvha- talom barátságát nyújtotta a háború pusztításából ébredező magyar államnak. Ez a szerződés akkor a fiatal, független demokratikus Magyarország első nemzetközi elismerését jelentette.

— E szerződéssel új korszak kezdődött, amelyben egymást követték a népi Magyarország nemzetközi sikerei, elkezdődött gazdasági, politikai és kulturális tekintélyének növekedése. Aktiján bekapcsolódhattunk a nemzetközi életbe, az ENSZ munkájába és más nemzetközi szervezetek tevékenységébe. Jelenleg a Varsói Szerződés és a KGST aktív, szilárd tagjaként a haladás erőinek megbízható támasza vagyunk, ez a folyamat a felszabadulással és az 1948-as szerződéssel indult el. Az európai biztonságért tett jelenlegi erőfeszítéseink, a vietnami békem««- állapodásban vállalt megtisztelő nemzetközi megbízatásunk mind-mind elképzelhetetlen lett volna, ha akkor, ezzel az államközi szerződéssel nem alapozzuk meg nemzetközi kapcsolatainkat.

— A magyar történelemben ez az első olyan szerződés, amelyet egy ha^mas orsz\ a fasizmus fel - győzedelmeskedő szovjet állam velünk, mint egyenrangú féllel kötött meg.

—■ A barátságunk természetesen nem e szerződéskötéssel kezdődött, hanem a nagy október harcaiban született. Azok a magyar hősök gyökereztették meg, akik a nagy forradalom idején erejüket, életüket áldozták

orosz, ukrán és más rmm-* kástestvéreikkel a szocialista forradalomért.

— Munkásosztályunk követendőnek tartotta az orosz példát, s 1919-ben megteremtette a maga hatalmát. Akkor még legyőzött bennünket az imperialista túlerő. De a Horthy-fasizmus nehéz, küzdelmes éveiben is elszántságot, reményt adott annak a tudata, hogy létezik a Szovjetunió, erősödik a m. késők szabad országa, hogy épül a szocializmus.

— A barátsági szerződés 1943- ban történt aláírása óta eltelt negyedszázadban országunk, népünk gazdagodott, erősödött.

— Még felsorolni is sok* legfőbb eredményeinket Népgazdaságunk egésze terveinkkel összhangban fejlődik. Jól bizonyítják ezt hazánk elmúlt évi eredményei. Kedvező alapok teremtődtek ez évre az életszínvonal átfogóbb, gyorsabb emelkedéséhez. Pártunk Központi Bizottsága múlt év novemberében megjelölte annak módját.

— 1950 óta 22 százalékkal

növekedett hazánkban az aktív keresők száma. A szocialista fejlődés ütemének megfelelően az iparban és az építőiparban foglakoztatot- tak száma erőteljesen növekedett, miközben a mező- gazdaságban ma 40 százalékkal kevesebben dolgoznak.

— Huszonkét-huszonhá- rom éve a foglalkoztatottak alig több, mint egyharmada dolgozott a szocialista szektorban, ma pedig több mint 95 százaléka. Hazánkban a nemzeti jövedelem 1950 óta 21 százalékkal növekedett. Az egy főre jutó fogyasztás 140 százalékkal, az összes társadalmi juttatás pedig ez idő alatt 420 százalékkal, nőtt.

— 1950-ben a lakosság ft százaléka részesült társadalombiztosításban, ma pedig egész népünk. Amíg 1950- ben 10 ezer lakosra 11, addig 1971-ben már 23 orvos jutott. A kórházi ágyak száma ez idő alatt — 10 ezer lakosra számítva — 56-ról 82-re emelkedett.

(Folytatás a % oldalas#

Barátsági nagygyűlés Nyírbátorban

A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepséget pénteker délután Nyírbátorban a Ma gyár—Szovjet Baráti Társa ság növényolajgyári tagcso portja. A magyar és szovjei Himnusz elhangzása utál Pásztor István, az MSZBT tagcsoport elnöke köszöntőt te a résztvevőket,, köztü) Leonyid Zavodovot, az ideig lenesen hazánkban állomé sózó szovjet csapatok egyé alakulatának tisztjét, majd Kapu József, a nyírbátori járási pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet.

Bevezetőjében méltatta a Nagy Októberi Szocialista

Forradalom jelentőségét és szólt azokról a magyar munkásokról, parasztokról, akik fegyvert ragadtak a szovjet hatalom védelmére, majd azokról a hazafiakról, akik a szovjet példát követve a tilágon másodikként Magyarországon is létrehozták a Tanácsköztársaságot. A xölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötését már ükkor javasolta a tanácsha alom, de a 133 nap alatt írre nem maradt idő.

Csaknem három évtized telt el, amikor 1948. február 18- án Moszkvában aláírták e nagy jelentőségű szerződést amely rögzítette a jószomszédi viszonyt, az együttműködési készséget és barátságot. Első olyan szerződés

volt ez a magyar nép életében, amely egy nagyhatalom önzetlen segítségét, népünk békéjét és függetlenségét biztosította.

A pártbizottság titkár* méltatta a politikai, a gazdasági és kulturális területeken kibővített kapcsolatok jelentőségét, a Magyar—1

Szovjet Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentős részt vállalt a Szovjetunió megismertetésében, a két nép szellemkincseinek cseréiében, az összefogás erősítésében.

Az ünnepi beszéd után a. Magyar—Szovjet Baráti Társaság gimnáziumi tagcsoportja adott műsort