Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

1. »Ida! * .......................................................... Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban » » Ml ÍGY csináljuk Gépesítés, tipizálás, tmk A nyírmadai Uj Elet Termelőszövetkezetben Három UE—28-as erőgépet már kiselejteztek, a még meglévő három is csak ad­dig marad, amíg a motorok bírják, pármennyire is ne­hezen válik meg a jól be­vált, megszokott erőgépek­től a nyírmadai Uj Élet Termelőszövetkezet, az ész­szerűség azt diktálja, hogy előbb-utóbb töröljék a nyil­vántartásból ezeket a típu­sokat. Nem csak Deme Albert elnök és Csonka András fő­könyvelő egyöntetű vélemé­nye ez a tagság egészét is érintő elhatározás. Egyszerű, könnyen érthető számítások igazolják, hogy nem érde­mes már a „kiszolgált” gé­peket újítgatni, az utolsó „cufláig” kipréselni még be­lőlük a maradék erőt. Ha ugyanis egy UE—28-asnál motort kell cserélni, ez egymaga 30 000 forint/ Hoz­zá téve az ilyenkor szokásos egyéb javítási költségeket, (bejáratás, újabb hibák stb.) a teljes felújítás már meg­közelíti a volt 66 000 forin­tos új árat. Ezzel szemben egy új MTZ típusú erőgép — amelyhez három évig „hozzá sem kell nyúlni” — 98 790 forint. S a felújított mégsem új gép. Feleannyi ideig sem tart, típusa is el­avult, nem „tud” annyit, mint a gyárból frissen ki­lépő. Vezeí ai MTZ Az MTZ erőgépekből az elmúlt évben négyet vásá­rolt a termelőszövetkezet, s ezzel együtt már héttel ren­delkeznek. Ebben a telje­sítménykategóriában tehát lényegében már teljes a ti­pizálás, a selejtezésre került UE—28-asok lóereje és „ügyessége" belefér az újak teljesítményébe. Van még ugyan egy Szuper-Zetor, de ez is addig fut, amíg bírja. Utána selejtezésre kerül. A két Dutra marad, mert a könnyűerőgépek mellett a két nehézre szükség van. A gabonakombájnok esetében is megmaradt a termelőszö­vetkezet az SZK—4-eseknél. A már meglévő kettő mellé még egyet vásároltak. A te­hergépkocsiknál egyelőre a Csepel típusnál maradnak, később kerül sor — esetleg — a ZIL család kialakítá­sára. A személygépkocsit vi­szont rövidesen egy terepjá­róval váltják. Egyrészt, hogy alkalmas legyen a gazdaság bejárására, másrészt job­ban felhasználhatják anyag­beszerzésekre is. A pótko­csiknál a tipizálás a billenő- platóst helyezi előtérbe, amelyből tavaly hatot sze­reztek be. (Jsmiüió ícídí A termelőszövetkezet gé­peinek. gépi berendezése­inek és járműveinek értéke jelenleg meghaladja az öt­millió forintot. A gyarapo­dás 1971-ben egymillió fo­rint alatt vált, az elmúlt évben már egymillió 118 ezer forint lett; Ebben az évben tovább növekszik, de nem a gépek, berendezések, járművek vásárlásában, ha­nem azoknak a megóvása, szakszerű tmk-ja révén. Az 1800 katasztrális hol­don gazdálkodó termelő­szövetkezetben 1100 kataszt­rális hold a szántó, 240 eb­ből a gyümölcsös és tíz hold a málnás. A szántóból jelen­tős területet foglal el a do­hány és-a burgonya. Mind­ezt és a terület domborzati helyzetét figyelembe véve határozták meg a gépesítés arányát és a tipizálás mér­tékét. A gabonakombájnok­nál például azért maradtak meg az SZK—4-eseknél, mert ez a keskenyebb vágó- széleSséggel rendelkező tí­pus jobban tud mozogni a dombos területeken is. A gépparkon belül is* je­lentős szerepe van a per­metező gépeknek. Hiszen a növényvédelem már nem csak a gyümölcsösben szük­séges, hanem a dohány és a burgonya permetezésére is be kell rendezkezni. Lé­nyegében itt két fő típus ki­alakítása szükséges. A már korábban is meglévő öt Ra- pitoxra például a régi tele­pítésű gyümölcsösökben -van szükség, míg a Kertitox a sűrűbb állományú új ültet­vények .permetezőgépe. A Kertitoxból tavaly vásárol­lak még egyet, s így kettő van belőle. Nagy előnye en­nek a gépnek, hogy a keze­léséhez nem kell még egy ember. Az elmúlt évben két ekét is vásároltak, így min­den géphez tudnak már biz­tosítani. Valamennyi az FE—240-es típus, csak az ekeszám változik, az erőgép­nek, vagy a szántás termé­szetének megfelelően. A miinkíigrpek szerepe Több munkagép vásárlá­sánál a speciális igénybevé­telei is számoltak. A tár­csák esetében például a gyümölcsfák alatti talajmű­velő^ elvégzéséhez az olda­lazó változatút is n^eg kell tartani. A munka könnyíté­sére szalmarakodót, műtrá­gyaszórót és markolót vásá­rolták. A markológépnek különösen a trágyaszállítás­nál veszik nagy hasznát. A billenőplatós pótkocsiknak pedig a burgonyaszállításnál, a répa prizmázásnál van nagy szerepük. Ebben az évben újabb két MTZ vásárlása a terv és a kiselejtezésre kerülő, tízéves tehergépkocsi helyére kéll egy új, lehetőleg még a Cse­pel típusból. Sor, kerül a már említett személygépko­csi lecserélésére is. A ten­nivalók sorában azonban a már meglévő gének ellátása, szakszerű megelőző javítása, -tárolása az elsőrendű fel­adat. A ‘ íeímélőszővetkezet sa­ját javítóműhellyel rendel­kezik, ahol az elmúlt évben állandó jelleggel négyen dol­goztak; egy esztergályos és három gépszerelő. Most egy villanyszerelőt is alkalmaz­tak, aki a gépjárműveknél és a más területen előfor­duló villamos hálózati mun- i kákát végzi. Egy-egy gép villamos berendezésének meghibásodása miatt eddig ugyanis sok volt a kiesés, több esetben Nyíregyházára kellett bevinni javítani. A gépműhely egyébként a legszükségesebb gépekkel már el van látva. Eszterga­pad, fúrógép, villany- és autogénhegesztő áll az ott dolgozók rendelkezésére. Ter­vezik egv. szervizüzem léte­sítését is, ahol egy szerelő állandó jelleggel dolgozna. Ilyen szervezésben még le­het oldapi a gépek, jármű­vek folyamatos, tervszerűen beütemezett állagmegóvó ke­zelését. Ez évben kerül sor a gép­tárolás korszerűsítésére is. Ennek első lépése a gépek parkírozó helyének körülke­rítése. majd egy vasvázas szin megépítése. Jelenleg ugyanis a kombájnok még a szabad ég alatt állnak. El­sősorban ezeknek a fedél alá helyezése történik meg. hiszen az év nagy részében tárolásra szorulnak. Ugyan­csak ez évi téma egy kor­szerű iizemanyagtároió meg­építése is. ­A szociális „beruházások“ A korszerű géppark meg­teremtése és a gépekről va­ló fokozott gondoskodás mellett nem feledkeznek meg a szövetkezetben az embe­rekről sem. Ennek érdeké­ben kerül sor például egy olyan központi épület kiala­kítására, ahol a javítás alatt álló gépek vezetői is szoci­ális jellegű ellátásban ré­szesülhetnek. A „traktoros pihenőben” a bent tartózko­dó gépészek megmelegedhet­nek, étkezhetnek és munka végeztével fürödhetnek majd. Ilyen szociális helyi­séget alakítanak ki a gyü­mölcsösben is, az ott lévő nyitott szin egy részének be­falazásával. A géppark korszerűsítése, a tipizálás és a karbantar­tás szakszerű elvégzéséhez szükséges eszközök biztosító-, sa természetesen nem megy máról holnapra. Közre ját­szik ebben még az egyes gépek gyártásának megszün­tetése, új típusok kialakítá­sa is. Ennek figyelemmel kí­sérése legalább annyira dön­tő, mint a fejlesztés irányát meghatározó terv elkészíté­se. Ennek a célnak az eléré­séhez tették meg az első lé­péseket a nyírmadai Üj Élet Termelőszövetkezetben is. •áKSP** Tóth Árpú'’ Gépből, műtrágyából feieüé ré ellátást ígér az AGROKER A megyei AGROKER Vál­lalat 1972. évi forgalmi terv­teljesítése meghaladta az 1971. év eredményét. Gép­ellátottság tekintetében job­ban fel is készült. Akár még nagyobb is lehetett volna a múlt év gépvásárlási forgal­ma, de a termelő gazdasá­gok. nyilván más kötelezétt- ségeik teljesítése miatt ezt a lehetőséget nem tudták jobban kihasználni. A vállalat gépértékesítési listája szerint, a megye nagyüzemi gazdaságai, az elmúlt évben 496 új traktor­erőgépet vásároltak. A pót­kocsik száma 561. Általános rakodó elkelt 47. Ekeegysé­gekből 198, tárcsás boronák­ból 135, nagyüzemi növény­védő gépekből 214 vásárlás történt. Uj gabonavető gépek­ből 95 került a gazdaságokba. Gabonakombájnokból 126. rendrearatókból 40, bálázók­ból 62 és egyéb adapteres betakarító gépekből 267 ke­rült tsz-ek és szakszövetke­zetek gépparkjába. Fűka­szákból 234 került értékesí­tésre Végeredményben — a nem teljes kihasználtság el­lenére is —, a vállalV múl* évi forgalmában a gépvá­sárlások értéke a legjelen­tősebb Ami a vállalat múlt évi műtrágyaforgalmát illeti, nitrogénből 114 800 tonna, foszforból 72 100 tonna, ká­liból 42 900 tonna értékesí­tési forgalmat bonyolított. Előző évhez képest, e há­rom fő alapműtrágya meny­nyisége 11 százalékkal több. A műtrágyák forgal­mából jelentősen növekedett, az úgynevezett komplex mű­trágya (12 féle összetétel) igénybevétele. Ez utóbbiból, az előző év 7 Ó21 tonnájával szemben, tavaly 11 500 ton­nát igényeltek és kaptak meg a termelő gazdaságok. Növényvédő szerekből, a múlt esztendőben 20 száza­lékkal történt több értéke­sítés. mint azelőtti évben. Tájékoztatás szerint, a vál­lalat ez évre is gazdag áru­alappal készült fel. Sőt ígé­rik, elsősorban gépellátött- ság tekintetében még jobb a felkészülés. Különösen a vonatkozó kormányprogram­nak megfelelően' komnlex gépesítettség (különös tekin­tettel cukorrépa- és kukorica­termelés. illetve -betakarítás) tekintetében. Műtrágyákból, összessé­gükben várhatóan 10—15 százalékkal lesz idén maga­sabb az árualap-mennyiség. Növényvédő szerekből ugyan­csak jónak ígérkezik az el­látás mind választékban, mind mennyiségben. Pótal­katrészek tekintetében is mindent elkövet a vállalat, s remélhetőleg megfelelő készletalapot tud biztosítani. Az „egyéb” áruféleségek listájára tartozó készletekből 'mezőgazdasági textília, vé­dőruha, kötéláru, épületa­nyagok és acélvázasszerke­zetek) az ellátás, várhatóan az elmúlt évhez hasonlóan, jónak ígérkezik, (a. b.) MEGYÉNK ŐUT.AMT GAZDASAGAINAK GYÜMÖL­CSÖSEIBEN jól haladnak a téli tisztogatási és metszési munkákkal. E tennivalóknak mintegy kétharmad "észével nár végeztek. A Mátészalkai Állami Gazdaság 150. holdas gyümölcsösében több brigád foglalkozik jelenleg a met­széssel. Képünk Soltész Károly brigádját örökítette meg. (Hammel József felvétele) \ Kerít uloidonosoknak Vetőmag bézl csomagolásba! Nemrég adtuk hírül, mi­lyen jelentős mennyiségű vetőmagot exportálnak az illetékes vállalatok Szabolcs megyéből. Ez nem rendkí­vüli dolog. Megyénk hagyo­mányos vetőmagtermesztő terület. Bizonyos növények­nek itt, éppen a mi éghaj­latunk és talajaink mosto- haságán megedződve alakul­nak ki olyan jó tulajdonsá­gai, melyek miatt aztán, jobb talajba és kedvezőbb időjá­rási körülmények közé ke- . rülve, valósággal „kivirul­nak” az itt kitgnyésztett ma­gokból felnövő növények­A nagyüzemek 'élnek is a saját vetőmag előnyeivel. Könnyen tehetik. Bizonyos vizsgálatok elvégzése után mázsaszámra raktározhatják el a maguk által termelt, vagy szomszéd és testvárü- zemek földjén termett vető­magok legjavát. Már nem ilyen előnyös a háztáji kerttulajdonosok, a veteményező háziasszonyok helyzete. Tavaszról tavaszra gond a megfelelő választék beszerzése a falusi boltok­ban. Megrohanják a megye néhány vetőmagüzletét, sor­ban állnak, utazni kell né­hány tasak zöldségmagért úgy tűnik, idén jobb lesz az ellátás ebből is. De addig is érdekes új kezdeményezés­be készül belefogni ÁFÉSZ-ek Közös Válla".- zása. Levelek községber 1 vő babtisztító üzemének naj csarnokát máris átalakítat úgy, hogy ott hely jut megrendelt és . nemsoká megérkező tasakoló gépne Arra készülnek, hogy bal ból, mákból és néhány kj lendőbb zöldségmagból egy' lőre megkezdik a vetemi nyeskertekbe legszükségi sebb magvak kis adagokt csomagolását. S hogy az üzemet az é többi részében is kihaszná hassák, már megvan a tolj tatás is. Burgonya csomsgc lására készülnek. A hozz való netszeket, hálós zsákc kát máris megrendelték Győri Gardénia csipkefüg göny gyártól, mely a kövei kező negyedévtől folyamalo san szállítja a nagyobc mennyiségű burgonya kul túráit csomagolásához szűk séges netszhálókat. Egy hál. mindössze néhány füléi ezenkívül a vásárlóknak tér mészetesen meg kell fizet niök egy kevés csomagolás költséget is. Ahogyan a há ziasszonyok bosszúságait is merjük, szívesen megfizetil ezt a kevés többletet, h; cserébe megbízhatóan egy öntetű gülbabát, vagy kis- várdai rózsát kapnak. fi műtrágyázás hatékonyságát befolyásoló fényezik Mezőgazdaságunk évről év­re egyre több műtrágyát hasz­nál fel. Az elmúlt évben több mint 4 millió tonna műtrá­gya került felhasználásra. 1 ha mezőgazdasági jgterületre átlagosért 142 ’ kg "műtrágya hatóanyag jutott. $75-re or­szágos viszonylatban az 1 ha mezőgazdasági területre ju­tó műtrágya-felhasználás el­éri a 220 kg hatóanyagot. A megyei állami gazdasá­gok már az utóbbi 5 év át­lagában is túlhaladták a 220 kg-ot, sőt gyümölcsös és szőlő művelési ágak eseté­ben 400 kg-nál is több ve­gyes műtrágya hatóanyagot használtak fel hektáronként. Mit is jelent a műtrá­gyák hatékonysága? A ha­tékonyság fogalmának meg­határozása egyszerű, de mé­rése annál nehezebb. Ugyan­is a hatékonyság a műtrá­gyák azon tulajdonságát je­lenti, hogy a bennük lévő tápanyagokból ténylegesen mennyi épül be a növé­nyekbe. A hatékonyság an­nál nagyobb, minél több az a tápanyag, ami a műtrá­gyákból átalakul a növé­nyek szerves alkatrészeivé. A műtrágyák hatékonysá­gát befolyásoló tényezők rep... vül sokfélék. A fel­használt műtrágyákkal ak­kor érünk el jó eredménye­ket, ha figyelembe vesszük a természeti tényezőket: az éghajlati, domborzati vi­szonyokat és a talaj adottsá­gokat. A műtrágyák haté­konysága függ az alkalma­zás idejétől és módjától, amelyeket viszont az éghaj­lat, az időjárás sajátosságai és 'növények igénye, vala­mint a trágyázásra kerülő növény agrotechnikája hatá­roz meg. A hatékonyság a termeléstechnika színvona­lával, a növénytermesztés anyagi feltételeinek milyen­ségével, a műtrágyák minő­ségi tulajdonságaival is ösz- szefügg. A műtrágyák minőségi tu­lajdonságai közül legfonto­sabbak a hatóanyag-tartalom nagysága, a kémiai összeté­tel és a felvehetőségük. A műtrágyázás gazdaságosabb, ha nagyobb hatóanyag-tar­talmú műtrágyát alkalma­zunk, mert csökken a szállí­tást nehezítő kísérő anyag mennyisége. Még célszerűbb a két vagy több tápelemet is tartalmazó összetett mű­trágyák használata, mert ezek kiszórásával egyszerre többféle tápanyag is ada­golható. A hatékonyság színvona­lát nem kevésbé befolyásol­ják a szubjektív tényezők, mint a felhasználási tanács­adás és a szakképzettséf színvonala. A műtrágya-ha­tékonyság 3 típusát szokásos megkülönböztetni: elméleti, kísérleti, tényleges haté­konyságot. Ezek közül a tény­leges hatékonyság muta- tatója a legfontosabb mérő­száma a műtrágyázási szín­vonalnak. A műtrágyák és a hozamok viszonyát jelző ha­tékonysági mutatók kifejez­hetek természetes mérték- egységben vagy pénzben, s azt mutatják meg, hogy 1 kg, illetve 1 Ft értékű műtrágya ménnyi kg, illetve hány fo­rintnyi terméstöbbletet ered­ményezett. A megyei állami gazdasá­gok ráfordításai között az utóbbi 5 évben kialakult arányok mellett a műtrá­gyák hatóanyagai kedvező hatásfokkal érvényesültek, merj 1 Ft műtrágya költség átlagban 4,50—5 Ft értékű többlettermést eredménye­zett. A termelőszövetkezetek je­lenlegi táfordítási szerkeze­te akkor lesz arányos, ha benne a műtrágyaköltségek az állami gazdaságok mű­trágya-ráfordításával lesz egyenlő. Ez esetben a ter­melőszövetkezetek hozamai elérik az állami gazdaságok jelenlegi hozamszinvonalát, s a műtrágyák vásárlására fordított pénzösszeg jó be­fektetésnek fog bizonyulni. Dr. Margittay Miklós főiskolai docens HAJTÓMŰ- ÉS FELVONÓGYÁR 4. sz. gyáregysége Nvi. vháza. Tünde - felvesz gyakorlattal rendelkez gyors-gépírót (Megközelíthető a 15 sz. autóbusszal.) (186087) » KELET-MAGYARORSZÁÖ 1973. februSr M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents