Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

IST», feferuär TS. «BEW-SKÖT ARÖRS'M « 5. eWNÍ Mire telik belőle? „Diákkereset" a főiskolán _ ** Rendeletismertetés a MEM-ben Az új ingaílarmyilvántartás Halász Péternek, az Országos Földügyi és Tétképeszeü Hivatai vezetődének táekoztafasa „Diákkereset”, ami a nyári szünidő kivételével a két ösz­töndíjból áll — a szociálisból és a tanulmányiból. Az első összegét a kategóriák hatá­rozzák meg — az egy család­tagra jutó kereset alapján, — a második nagysága viszont kizárólag a tanulótól függ: a féléves vizsgák eredményei a meghatározók. Mindkettőben az a közös, hogy akárhogyan alakul a helyzet, mindig ke­vés. Pedig elsősorban ebből kell élniük azoknak a főisko­lásoknak, akik nem akarják anyagilag nagyon megterhel­ni szüleiket. Pontosan ki kell „centizr.iük” a hónap elején kapott pénzt úgy, hogy abból a végére is maradjon. ..Helen vagyunk eV fest vérek...“ Hogyan csinálják, hogyan lehet az ösztöndíjból kijön­ni? — kérdeztük a nyíregyhá­zi tanárképző főiskola né­hány kollégista hallgatójától. Tóth Irén másodéves törté­nelem—orosz szakos. Már van elég tapasztalata, három félév óta gazdálkodik önállóan. — Kezdetben elhatároztam, hogy amennyire csak lehetsé­ges magam fedezem kiadásai­mat. csak a nagyobb vásárlá­sokhoz kérek segítséget a szü­leimtől. Nem véletlenül dön­töttem így. hiszen heten va­gyunk testvérek. Igaz, otthon már csak egy öcsém van, de szüleim sem keresnek sokat. Az egy családtagra jutó kere­set 600 forint alatt van és ezért a legalacsonyabb kate­góriába tartozom. Havonta 400 forint szociális ösztöndíjat kapok, amiből 50-et a kollé­giumi ellátásra fizetek be. Ta­nulmányi eredményem után ■500 forintot kaptam. Ilyen Az elmúlt néhány eszten­dőben lényegesen bővültek a kollégiumi nevelőmunka le­hetőségei és feltételei, s a két esztendővel ezelőtt ki­dolgozott intézményi, köllé- giumi szervezeti és működé­si szabályzatok ugyancsak előrelépést jelentettek — a kollégiumi nevelőmunká­ban mégsem következett be országos méretű fellendülés — állapította meg a KISZ Központi Bizottságának in­téző bizottsága. Az állami pedagógiai ve­zetés és az ifjúsági önkor­mányzat egységének jogi feltételeit biztosító szerve­zeti és működési szabályza­tok megvalósításánál egy sor nehézség merült fel. Az intézményi, illetve kollégiu­mi KISZ-vezetők erőfeszíté­seit néhány helyen nem kí­sérte az illetékes állami ve­zetők egyértelmű támogatá­sa, a kollégiumok állami és ifjúsági vezetése között sok­szor még ma is formális áz együttműködés. Nincs még megnyugtatóan rendezve a több felsőoktatási intéz­mény által közösen használt kollégiumok irányítása, többnyire nem biztosítottak a kollégiumi önkormányza­tok működéséhez szükséges anyagi feltételek, s a kollé­giumi élet irányításában se­gédkező operatív bizottsá­goknak sincs mindenhol megfelelő jogkörük a kollé­gium belső ügyeinek intézé­sében. A kollégiumok belső de­mokráciájának fejlesztésére a KISZ-szervezetek nem for­dítottak kellő figyelmet, s bár a kollégiumi nevelő­munka pedagógiai segítésé­nek színvonala sokat fejlő­dőt“ eszközeit és módsze­reit összhangba kelt hozni a demokratikus mozgalmi munka gyakorlatával. A KISZ KB intéző bizottsága nagy összegről még álmod­ni sem mertem. Nem szórhat­tam ki a pénzt az ablakon, de be tudtam osztani. Sajnos, a valóság nem tartott sokáig — lecsúsztam, kis négyes lettem és így 100—200 forint közötti tanulmányi ösztöndíjra szá­míthatok most. Dönt a diák jóléti bizottság A száz és a kétszáz forint közötti összeget a diákcsopor­tok határozzák meg. Itt már a KISZ- és a társadalmi mun­kát is figyelembe veszik, an­nak ellenére, hogy sokan azt mondják: az összegnél csupán az átlagot vegyék alapul, hi­szen a KISZ és a társadalmi munkának ehhez semmi kö­ze!?. A kategóriák változtatásá­nál a diákjóléti bizottság dönt. Nemrég kapott új kate­góriát Luca János. — Megnősültem. A felesé­gem lett a családfenntartó, az ő fizetése alapján számították ki a szociális ösztöndíjamat, és így lettem a harmadikból második kategóriás. A két ösztöndíjam ötszáz forirjt, amiből százat fizetek a kollé­giumra. Mire költőm a 400 fo­rintot? Demecserbe rendsze­resén hazautazom és az úti­költségre 130-at fizetek. A többi elmegy névnapokra, csoportrendezvényekre, jegy­zetekre és az ennivalóra — reggelikre, vacsorákra. Ket­tőnk fizetéséből nem tu­dunk takarékoskodni. Most harmadéves vagyok, lakásra gyűjteni csak elhelyezkedé­sem után gondolhatunk. Nem sokan állnak azonban ilyen jól. — Havonta háromszáz fo­rintot kapok a szüleimtől — valamennyi pedagógiai ve­zetővel szemben alapköve­telménynek tartja, hogy el­nyerjék a hallgatók bizal­mát, s feladataikat azok ak­tív, öntevékeny közremű­ködésével oldják meg. A kollégisták társadalmi-köz­életi tevékenysége ott ered­ményes, ahol a kollégium önkormányzata rendszere­sen vállal különböző felada­tokat. s a kollégisták minél szélesebb körének biztosít hasznos, vonzó, a társadalmi igényeknek megfelelő, leen­dő szakmájukhoz kapcsoló­dó munkát. Az egyetemi-főiskolai KISZ-szervezetek kollégiu­mi nevelőmunkájának fel­adatává tette az intéző bi­zottság, hogy — egyebek kö­zött — segítsék elő a kollé­giumi önkormányzat meg­szilárdítását, a diák- és az állami vezetők hatékonv együttműködését. A kollégi­umi nevelőmunka a kitelje­sedő önkormányzat hatékony működése esetén sem nél­A napokban munkaértekezlet keretében ismertette Bojtos István megyei igazgató az OTP Szabolcs-Szatmár me­gyei igazgatósága 1972. évi eredményét és az 1973. évi feladatokat. Az elmúlt évben a lakos­ság részéről olyan mérvű megtakarítás jelentkezett ta­karékbetétben Szabolcsban mellyel a megyék közötti or­szágos elsőséget vívta ki ma­gának. Ugyancsak jelentős’ mondta Tompa Andor má­sodéves testnevelés—földrajz szakos diák. A szociális ösz­töndíjam 200 forint, de a kol­légium 290-be kerül. A tanul­mányi eredményem után pe­dig nem kapok ösztöndíjat, így keveset utazom haza, Be­rettyóújfaluba. A megmaradt pénzemet élelemre költőm — sokat kell pótolni a kemény edzések, a gyakori versenyek után. Ritkán jutok el hang­versenyre, színházba, moziba. Ha jobban tanulnék, bif:o- nyára nem kellene ennyire spórolnom... Emeli os«ze» O iauuáriól A szociális ösztöndíj lénye­gében nem is számít a diák- keresetbe. így próbálják csök­kenteni a jobb anyagi körül-' mények közötti hátrányt, akik sokan vannak egy csa­ládban, elég alacsony kereset­hez. Éppen ezért követi ez a fajta ösztöndíj a lakosság na­gyobb részét érintő árváltozá­sokat. Január elsejétől emel­ték meg 50 forinttal az első három kategóriások szociális ösztöndíját és a negyedik ka­tegóriások közül azokét, akik vidékiek és albérletben lak­nak. A tanulmányi osztály tá­jékoztatása szerint, a tanár szakosok közül 959-en, a ta­nító szakosok közül oedig 183-an kapnak januártól visz- szamenőleg emelt összegű ösz­töndíjat. A tanulmányi ösztöndíjak nem változtak, de ösztönzőbbé váltak. Minimális összeget kap az, akinek égy utóvizsgá­ja van, akinek pedig kettő, egyáltalán nem kap ösztöndí­jat- . Balogh Júlia külözheti a pedagógiai irá­nyítást —, ennek eszközeit, módszereit azonban a helyi sajátosságok figyelembevé­telével kell állandóan fej­leszteni. Ésszerű megosztást kell kialakítani az egyetemi, főiskolai, illetve a kollégiu­mi KISZ-munka között, a kollégiumnak a társadalmi­közéleti tevékenység előis kólájává kell válnia. A KISZ-bizottságok adjana' olyan feladatokat a kollégi­umoknak, amelyek kapcso­lódnak a KISZ védnökség' mozgalmaihoz a „Diákok a negyedik ötéves tervért” ak­cióhoz _és az „Egyetemisták a városért” mozgalmakhoz. Fordítsanak különös figyel­met az oktatási-nevelési fel­tételek javítása felett vállalt KISZ-védnökség megvalósí­tására, kérjenek részt a kol­légiumépítési tirogramból, az „Egyetemisták a szak­munkásképzősért” akcióból, segítsék a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek to­vábbtanulását. mértékben nőtt az ifjúsági ta­karékbetétben takarékoskodf fiatalok száma is. mely nr már több, mint 8000 főt szám­lál, s így megyénk fiataljai is országos első helyezést értek el. Jelentős mértékben növe­kedett a totó-lottó szerencse- játékok iránti érdeklődés. 1972. évben 13 millió 630 ezer szelvényt vásároltak me­gyénkben. E számadatok alapján hasonlóan országos elsőséget ért el megyénk. Közismert, hogy jelenleg ké|. különféle rendszer szol­gái az ingatlanok nyilván­tartására: az állami föld­nyilvántartás és a telek­könyv. Mindkét intézmény a múlt század közepén jött lét­re és magán viseli az akkori társadalmi és gazdasági vi­szonyok jeleit. Ma, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése után már egyik sem tudja kielégíteni az igénye­ket, ezért az Elnöki Tanács elmúlt évi 31. számú tör­vényerejű rendelete egy új, korszerű, egységes ingatlan- nyilvántartási rendszer ki­alakításáról intézkedik. Éppen az elmúlt év utolsó napján látott, napvilágot az' új nyilvántartási rendszer kialakításának és vezetésé­nek kérdéseit szabályozó 27/1972. számú miniszteri rendelet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter már tekintettel van a Mi­nisztertanács döntésére, mely szerint az új nyilvántartási rendszer megszerkesztését még ez évben el kell kezde­ni és lehetőleg 1980 végéig be kell fejezni. (Több. mint hétmillió ingatlan — föld­részlet, épület, öröklakás, szövetkezeti lakás — adatait, valamint a rájuk vonatkozó jogokat és tényeket kell megvizsgálni.) A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról intéz­kedő miniszteri rendelet tar­talmáról tájékoztatta a saj­tó képviselőit minap Halász Péter, a MÉM Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivata­lának vezetője. (E hivatal az irányító szerve a földhi­vataloknak, melyekhez most már a telekkönyvi hivata­lok is tartoznak.) A tájékoztatás leginkább közérdekű részeiből adunk egy kis ízelítőt. Az említett jogszabályok rögzítik az új nyilvántartás célját. Egyrészt a szocialista társadalmi és személyi tu­lajdont védi. amikor nem­csak az ingatlanok, hanem a hozzájuk fűződő jogok ada­tait is nyilvántartja. E jogi célon kívül van egy gazda­sági célja is a nyilvántartás­nak: hű tükröt kell a való­ságról tartani a népgazdasá­gi tervezéshez és termelési irányítói elé, ugyanakkor segítik az igazságos jövede­lemszabályozást is. E kettős cél elérése érde­kében az új nyilvántartás­nak mindenekelőtt teljesnek kell lennie, vagyis ki kell terjednie az ország egész földterületére, tekintet nél­kül arra, hogy azok milyen rendeltetésűek, kinek a tu­lajdonában. kezelésében vagy használatában vannak. To­vábbá olyan ingatlanokra is. melyek nem függenek ösz- sze földhasználattal, 'mint amilyen például az örökla­kás. A nyilvántartás tehát betölti a nemzeti ingatlan- tulajdon leltárának szerepét is. Egv ilven nvilváníartámak magától értetődően a való­ságos állapotokat kell tük­röznie. beleértve az ingat­lanhoz fűződő jogokat is. Ennek eléréséhez szükség van a ’'.étmillió ingatlan tulajdonosa közreműködésé­re is. Nemcsak a hatóságok Értékelték a hálózati egy­ségek közötti komplex- és ^álversenyeket. A nagy fió­kok kategóriájában első helyezést ért el a nyíl-bátor fiók -— sorrendben immá- harmadszor — ezzel egyszer s mindenkorra elnyerte a megyei igazgatóság vándor zászlaját. Kis fiókok kategóriájában a nagykállói fiók bizonyult legjobbnak. Ezzel elnyerte az OTP megyei igazgatóság vándorzászlaját. Mindkét fi­ók dicsérő oklevelet és pénzjutalmai is kapott. A munkaértekezlet múlt évi tevékenységük alapján a nagykállói Béke szocialista brigád részére a Szocialista cím ezüst: a baktalóránthá- zi Petőfi szocialista brigád részére a Szocialista cím őronz; a vásárosnaményi Esze Tamás szocialista cí­mért küzdő brigád részére a Szocialista cím bronz; a nyíregyházi megyei igazgató­ságnál működő Szabolcs ve­zér és Fáy András szocialis­ta címért küzdő brigád ré­szére a Szocialista cím bronz fokozatát ítélte oda. gyei földhivatalok. Egyes községekben már készültek új térképek, de igen sok he­lyen még régi vázlatok vannak, amelyek már nedi a valódi helyzetet mutatják. Ezért minden adatot * helyszíni eljárás során tisz­táznak, egyeztetve az érde­kel tekkel. Lehetőség nyílik olyan tulajdonjogi viszo­nyok tisztázására, melyet az érdekeltek évek óta nem rendeztek. Bonyolítja a munkát, hogy sok ingatlan­nak több tulajdonosa van és igen sokan nem az ingat­lanjuk közelében laknak. Ezért minden változás be­jegyzéséről határozat szüle­tik, melynek kézbesítésétől számított harminc napon be­lül az érdekeltek fellebbez­hetnek. Egy-egy község tel­jes rendezése után az ada­tokat harminc napig köz­szemlére teszik, hogv a nyilvántartás életbe léptetése előtt minden érdekelt sze­mélyesen is meggyőződhes­sék az adatok helyességéről. A nagy munka évenkénti ütemét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter álla­pítja meg. Egy-egy megyén belül a községek és városok sorrendiét, ahol a munkát megkezdik és folytatják, a megyei tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács V. B-nek már­cius végéig kell állást fog­lalnia a sorrendet illetően. Ez azért is fontos, meri me­gyénk hét járása közül az egy nagykállói gondot okoz a felmérőknek: az egyetlen jól felmérhető község éppen a járási székhely, de az a tapasztalat, hogy nem jó mindjárt egy nagy község­gel kezdeni a munkál. A tavasz folyamán az ér­dekelt lakosság még sokszor kap bőséges tájékoztatást a nyilvántartás készítésével kapcsolatos tudni valókról. Feladatok a kollégiumi önkormányzat megszilárdításában A KISZ KB intéző bizottságának állásfoglalása Takarékbetét gyűjtésben országos első : Szabolcs-Szatmár (gmz) kötelesek a járási földhiva­talokat értesíteni minden, az ingatlanokkal kapcsolatos döntésükről, hanem az ál- lampolgárok is kötelesek mindén váltózást — a jogok­ban beállókat is — harminc napon belül bejelenteni. Ezzel szemben azt kapják a nyilvántartástól, hogy az ott bejegyzett jogaik ér­vényesek minden hatóság előtt. Sőt. a szerződésen ala­puló jogok csak a bejegyzés­sel jöhetnek létre. A törvényerejű rendelet, a változásokra! általános beje­lentési kötelezettséget ír elő. Eszerint az ingatlan tulaj­donosa, kezelője vagy hasz­nálója a változástól számí­tott harminc napon belül, köteles bejelenteni a föld­részletek határvonalában, területében vagy művelési ágában történt változást. — A földrészleten bármilyen épület — családi ház, üdülő, társasház. szövetkezeti ház —, építését vagy lebontását. S ha ezek a változások az ingatlannyilvántartási tér­kép tartalmát is érintik, a bejelentéshez vázrajzot is csatolni kell. H* helyszíni szemle alkal­mával derül ki. hogy a be­jelentési köíelezettságet el­mulasztották, a mulasztó az eljárási költség kétszeresét köteles megfizetni. Újszerű, hogy a változások bejegyez­tetését is kérni kell. rendsze­rint annak, aki a bejegyzés által jogot szerez, tehát a vevő, vagy a megajándéko­zott. A bejegyzés kérésének elmulasztója harminc napon túl az eljárási illeték két­szeresét fizeti, ha pedig a kilencvennapos határidőt is elmulasztja, az illeték há­romszorosát. Az ingatlan-nyilvántartás­sal kapcsolatos ügyek-inté­zése államigazgatási feladat. Első fokon a területileg il­letékes járási földhivatalok intézik, másodfokon a me­PRIMQR — FÓLIA ALATT Friss zöldség a városnak Húsvétra friss saláta kerül az asztalunkra a nyíregyhá­zi Dózsa Termelőszövetkezet melegágyaiból. A már elül­tetett' magvak negyvenezer fej salátát ígérnek. Földbe került már a korai karalá­bé is, s május végére már az „új” karalábét használhat­ják fel a főzésnél a háziasz- szonyok. Február 25-ig befe­jezik a szántóföldi saláta, zeller és karalábé vetését is. A Dózsa Termelőszövetke­zetben 400 holdon folytatnak zöldségtermesztést, s száz holdon nevelik a palántá­kat. Az ebből eredő jöve­delmük szinte évről évre növekszik, ebben az évben már hétmillió-kétszázezer forint lesz. Legnagyobb mennyiségben borsót ter­mesztenek, de jelentős a paprika, paradicsom, sárga­répa és zeller is. Elsődleges cél a város ellátása — ami áprilisban a primőrökkel kezdődik —. mégis nagyobb százalékban a Nyíregyházi Konzervgyárnak szállítanak nyersanyagot termékeikhez, mert szezonidőben a lakos­ság áem tudja a nagy mennyiségű zöldséget felvá­sárolni. A zöldségfélék területének növelésére nincs szükség — megfelelően el tudják a vá­rost látni — a primőrök faj­táinak bővítésére a palánta­nevelés miatt nincs mód. Ez év jelentős feladata a beta­karítás gépesítése. Saját erő­ből, a műhelyükben kell megoldaniuk ezt a gépesí­tést, mert ilyen gép egyelő­re nem áll rendelkezésre. A terv a következő: egy uni­verzális traktorhoz olyan szerkezetet kapcsolnak, amely a földből kiemeli a termést és egy szállítósza­lagra helyezi. így egyúttal a rakodás is meggyorsul. Három fóliasátor alatt nevelkednek a korai zöldsé­gek a nyíregyházi Ságvárl Termelőszövetkezetben. Áp­rilis végére kétszázezer da­rab paprikát, március köze­pére pedig 40 ezer csomó zöldhagymát és ugyanennyi retket szállítanak a MEK útján az üzletekbe. Az idén rendkívül megnö­vekedett a hagymatermesz­tésük. a tavalyi százezer csomó helyett 800 ezret visznek a piacra. Harmine mázsa hagymát duggattak a földbe, s ezeket májusban folyamatosan értékesítik. De nemcsak a hagymából ígérkezik jó termés. A szá­mok magukért beszélnek: többek között 400 mázsa zöldborsó, 250 mázsa pap­rika, 100 vagon paradi­csom. hétezer mázsa korai káposzta kerül majd a vá­sárlók elé. A zöldségkertészet az idén ötmillió forintot jövedelmez a szövetkezetnek, s ebben az sszegben a legnagyobb ér­téket a hagyma és a para­dicsom képviseli. (barna)

Next

/
Thumbnails
Contents