Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

1973. február ft IÖELET-MAGYARORSZÄÖ ' ítoMtf Ipshsbbm Márciustól: beköltözés Ifjú házasok lakásai Természetes „csoda“ Panyolán Nem volt pénzük és mégis.*. Egy kövér dossziéban le­velek, szerződések, költség- vetések lelűzött példányai. Mellette vagy öt kisebben a módosítások, kiviteli ter­vek, vállalati levelezések — azaz egy két éve, elkezdett lakásépítés hiteles dokumen­tumai időrendi sorrendbe rakva. A „tulajdonos” — 80 lakó megbízásából — Tar- nóczki István, az Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke. — A lakásépítés a városi KlSZ-bizoítsá# kezdeménye­zésére indult 1970. áprilisá­ban, az irányítást majd csak egy évvel később vette át a lakásszövetkezetek gondnoksága — mondta Tamóczki István. A jelent­kezők fiatal házasok voltak, egy-egy gyártól, vállalattól — gumigyár. HAFE, SZÁÉV, ELEKTERFÉM Szövetkezet —1 több család. Az eredeti telek a belvárosban lett vol­na, de borsos ára miatt — 300 ezer forint — a KISZ nem fogadta el a tanácstól. Igaz, a jelenlegi, — a Kos­suth utcai OTP-lakások mö­gött, az Epreskert utcai ré­szen — sem kerül most már sokkal kevesebbe. A NYIR- TERV négy, egyenként négy- emeletes épületeket tervezett — 20—20 lakással. Méretre, „külalakra” is típuslakások, egy garzonnal és 19 kétszo­bás lakással. Az előzetes kalkuláció sze­rint 1972 végére, 1973 elejé­re beköltözhetnek a nyolc­van lakásba. De ez csak ígéret volt, — bár a kivite­lező — a SZÁÉV — a ter­vek alapján megerősítette azzal a módosítással, hogy 1973. augusztus 31-re fejezik be az épületeket. — 1970, áprilisától 1971 végéig nem sokat, haladunk előre. A több. mint 100 ezer forintos tervek elkészültek. Sokáig vitáztunk a fűtésen — mi a szobákban is gázfű­tést szerettünk volna — vé­gül is a távfűtés mellett ma­radtunk. Költségvetési tér- vünk ekkor 17 miliió 800 ezer forint volt, amit a ki­vitelezői vélemény után 19 millióra változtattunk. A szerződés megkötésére azon- ban várni kellett, mert az építőipari anyagok új árai csak 1972. január 1-én lép­tek életbe. A telekvásárlást, a kiviteli engedélyek megszegését, a pénzügyeket — a könyvelést — a lakásszövetkezetek gondnoksága végezte abból az 560 ezer forintból, amit a tagok 1972. tavaszán befi­zettek. — A Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat március közepén vonult a területre, miután befejezték a Kossuth utcai OTP-laká- sokat. A hosszú várakozás miatt sokan meggondolták magukat. Az eredeti jelent­kezők közül lassan már csak huszonheten maradink, igaz helyettük mindig jöttek má­sok. — Sokan már régen la­kást kaptak a tanácstól, de voltak, akik a növekvő több­letköltséget nem tudták vál­lalni. Annak ellenére, hogy egyes vállalatok anyagilag támogatták dolgozóik lakás­építését, személyenként a telekért 25 ezer forint he­lyett csak 7 ezret kellett be­fizetni és elengedték a 13 ezer forintos távfűtési hoz­zájárulást is. A kivitelezés azonban egyre drágább lett, hiszen a legutolsó módosítás szerint — 1972. december 12-én történt — a költség- vetés már 20 millió 700 ezer forint. Jelenleg hol tartanak a négy tömb építésében? — Mind a négy épület áll és az egyik műszaki átadása is megtörtént. A hiánypótlá­si határidő február 20. A lakók talán márciusban be­költözhetnek. A következőt április 4-re fejezik be, a másik kettőt június—július hónapokra ígérik. Balogh Júlia Az „ezernyi fajta népbe­tegség” — ahogy József At­tila írta — legveszedelme­sebbje, a tüdőbáj. bőven szedte áldozatait Panyolán. A felszabadulás előtt a falu lakosainak körülbelül 27 százaléka tbc-s volt. Nem szültek ezen a környéken „fölösleges'’ gyerekeket; a vagyon, a föld féltése is hoz­zájárult. Sok volt az „egy­ke”. Három gyerek még ma is ritkaságnak számít, álta­lában kettő van minden csa­ládnál. A faluból keveseb­ben járnak el, mint régen, de a fővárosnak, Debrecen­nek, Miskolcnak meg a kö­zeli járási székhelyeknek még most Is sok munkáske­zet ad a falu. Az 1213 ember átlagos életkora 49 év. Évtizedek alatt sem lehe­tett a népbetegség veszé­lyét teljesen megszüntetni. Csaknem negyven ember szorul ma is állandó megfi­gyelésre, kezelésre. Érthető tehát, hogy bár sok min­denre kellene a falu közÖ3 pénze — például kultúrház- ra, járdára — a tanácsülé­seken, falugyűléseken még­sem volt egyetlen ellenve­tés sem, amikor arról dön­töttek, hogy egészségház épüljön. A községi tanács elnöké­nek ez a tizenötödik eszten­deje Panyolán. Azóta meg­számlálhatatlan módon tol- dottak-foldottak helyisége­ket, kiköltöztek-beköltöztek, míg tizenöt év legnagyobb eredményeként felépült az orvosi rendelő. A kezdet kez­detén a tanács épületének egyetlen konyhája volt az or­vosi rendelő. Falba rakott tűzhellyel. Aztán a szom­széd házban vágtak ketté egy szobát, hogy előtér is legyen, ahol várakozhatnak. Két kis pici helyiség, tízen sem fértek el a váróban, a betegek télen is az udvaron ácsorogtak. Öt-hat évvel ez­előtt egészségügyi kombinát építését jelölték - ki • a • "köz­ségbe. Oda tartozott volna Szamoskér is, • aztán „ném lett belőle semmi. Közben ol­dották meg a másik leg­nagyobb gondot, amire ugyanolyan büszkék. Óvodá­ba járhatnak a gyerekek. S az óvoda után végre a leg­nagyobb kívánság is telje­sült. Az új egészségházban december 1-én megkezdődött a rendelés. Példájuk azért érdekes, mert ez a község sem gaz­dagabb a többi kicsinél, s most, hogy az új ház készen van, csodálkozni sem győz­nek rajtuk, hogyan csinál­ták? A 95 ezer forintos évi községfejlesztési hozzájáru­lásból nem is lehetett vol- na. Arról nem is beszélve, hogy annak is megvan a megfelelő helye. A válasz az volt, hogy „összehoztuk, Plusz társadalmi munka”, Fejtöréssel, sok gonddal, le­leménnyel meg az emberek közös akaratával. Árvizes épületeket bontottak el. A régi Iskola múlt századi öles gerendáiból került ki a te­tőszerkezet. Lakásokat adtak el, aminek az ára szintén az egészségügyi kiadások szám­lájára került. Egy kis segít­séget — 60 ezer forintot — is kaptak a járási egészség- ügyi osztálytól. A rendelő felszerelései a fehérgyarmati kórházból és Szamossályiból kerültek ide. Majdnem száz­ezer forint az értékük. Csak a függönyök négyezer fo­rintba kerültek, mert van az óvodának, van az iskolának, éppen az egészségháznak ne lenne? Tavaly tavasszal, amikor falugyűlést tartottak, össze­írták, kik vállalkoznak tár­sadalmi munkára. S amikor szükség volt g munkáske­zekre, nem felszólító papíro­kat küldtek ki „hivatalból”, hanem emlékeztetői az ígé­retre. Több. mint 119 ember dolgozott, segédmunkát vé­geztek. Júliustól novemberig elkészült a ház. A végszám­la ugyan még nem készült el, nagyjából már összegez­ték; az orvosi felszerelése­ken kívül körülbelül, 350— 400 ezer forint lesz — szak­nyelven szólva — az összes bekerülési költség. S ez azért nagy eredmény, mert olyan kis községben, mint Panyo- la. csaknem teljesen saját erőből, az építkezésekre és a felszerelésekre fordított félmillióhoz közelítő összeg­re — egészségügyi célokra — nem nagyon van példa. Az árvízi újjáépítés után bár maradt egy csomó OTP- kölcsön a falu nem szegény. Számottevő a- háztáji állat- tenyésztés, a tsz-nek kenyér­üzeme, bftromfifarmja is van. Büszkék arra, hogy a hasonló kis községek között — mint mondják — a me­gyében nekik van a leg­szebb könyvtáruk. A kapos­vári megyei kön> ár támo­gatása nyomán 3850 kötetet kölcsönözhetnek. Haszna is van, olvasnak felnőttek, gyerekek, 190-en iratkoztak be a könyvtárba. Állandóan fejlődik a község, ennek kö­vetkező jele, hogy tavasszal már az iskola körzetesítésé­nek feltételeiről tárgyalnak. Nábrádra kellene átjárni a gyerekeknek, ahol jobb kö­rülmények között többet ta-. nulhatnának. Mindenhova járda kellene, egy utca kivételével. A Veszprém utca. Egyforma házak, egyforma bekötő jár­dák. egyforma vízvezető be­tonok. Egyetlen ház az utca végén, ami nagyobb a töb­binél. Az új orvosi rendelő. Kényelmes várótermek a felnőtteknek, s külön a gyer­mekes mamáknak, olyan csecsemő-öltöztető asztalok­kal, mint a legkorszerűbb bölcsődékben, rendelőinté­zetekben. Külön helyiség a csecsemő- és gyermekta­nácsadásra, s még egy kü­lön iroda a védőnőnek. A felnőtt rendelő előtt ízléses, barátságos öltözőfülkék, vá­róterem. Rendszeres a nő­gyógyászati rendelés és a ta­nácsadás a terhes mamák­nak. Amit évtizedekig nem reméltek, amire sosem volt elég pénz, amit úgy vártak, mint a csodát, az most égé- szén természetes; hetente kétszer, hétfőn és csütörtö­kön korszerű körülmények között rendel a körzeti or­vos Panyolán. B. E. Késziüö új filmek A hazánkban évente létre­Pőtmanitík, pótpapák Gyerekek nevelős7ii?őkncl LAPSZÉLEN Viharlámpák Annak a 630 000 Valutaru­bel értékű keretmegállapo- dásnak, melyet nemrég kö­tött meg 1973. évre a moszk­vai SZOJUZCOOPVNYES- TORG és a budapesti HUN- GAROCOOP, a Szovjetunió és hazánk szövetkezeti kül­kereskedelmi vállalatai, meg­kezdődtek az első szállításai. A jelentős mennyiségű áru mindkét határterület: Kár­pátontúl és Szabolcs-Szalmár megye szövetkezeti boltháló­zatának áruválasztékát bőví­ti. Ha számba vesszük az árulistát, eleinte nem is tud­juk, minek örüljünk jobban. A tizenötmillió téglára kö-, tött szerződésnek, melyet \ határ menti téglagyárakban állítanak elő a határ túlsó oldalán és a határközeli épít- kezésekhez készülnek fel­használni a határ innenső felén. Vagy a 75 tonnányi szegnek, amely szintén épít- kezéseinket hivatott segíteni. Az első szállítmánnyal meg­érkezett annak a tízezer vö- dörnek és tizenkétezer vi­harlámpának az első része, amit észre sem vettünk a szerződés megkötésekor * gazdag árulistában. Főleg a viharlámpa jön nagyon jól. Most, amikor az egész országban szigorúan ellenőrzik az országúti köz­lekedést, megyénkben még vindig látunk ki világi tatlan a ikereket csellengeni a fő­útvonalakon sötét estéken. Szerencse, hogy eddig nem sok balesetet okoztak. De hogy hány gépkocsivezető­nek borzolták már fel az idegeit, azt össze sem lehet- ne számolni. Jó lenne, ha kihasználnák a most érke­zett viharlámpákat, hogy azokkal segítsék magukat láthatóvá tenni. Villamosí­tott megyénkben, ahol már a legtöbb istállóban is áram fénylik, főleg erre lesz jó az új küldemény. (gnz> jövő húsz játé1 film fele a Budapest Filmvállalatnál ké­szül. Az idén megvalósuló alkotásokról Nemeskürthv István igazgató nyilatkozott az MTI munkatársának. — Arra törekszünk, hogy « viszonylag csekély számú, de a Magyar Népköztársa­ság lehetőségeihez képest számottevő anyagi terhet je­lentő filmben minél több sgín, minél több stílusirány­zat. rendezőízlés érvényesül­jön és minél több néző ta­lálja meg az örömét. Bacsó Péter rendezésében és rész­ben az ő forgatókönyve alap­ján készült el a „Harrnadik nekifutás” mai témájú tár­sadalmi film. Szabó István 1 forgatja a „Tűzoltó utca 25” című alkotást. Csurka István forgatókönyve nyomán, Hintsch György rendezésé­ben készül majd a „Hét ton­na dollár” című szatirikus vígjáték, olyasféle alkotás, mint amilyen A veréb'is ma­dár volt. Várkonyi Zoltán rendezésében. Maár Gyula és Imre Péter forgatókönyve alapján forgatjuk majd az Ártatlan gyilkosok című kri­mit. Mai munkáskörnyezetben játszódik Gyarmath Lívia „Álljon meg a menet” című vígjátéka, amely hasonló a rendező korábbi „Ismeri a szpndi-mandit?” című alko­tásához. Az „Egy srác fehér lovon” ideiglenes című, szin­tén mai munkáskörnyezet­ben játszódó vígjáték rende­zője és forgatókönyvírója Palásthy György, s egy szak­munkás ifjú csepeli kaland­jairól szól. Terveikből kitűnik az a törekvés, hogy újra meg­szülessék az igényes magyar vígjáték. „Gyermekvédelmi felügye­lő.” Ritkán hallott szavak, kevesen tudják, hogy e fog­lalkozás, illetve hivatás mi­lyen kötelezettségekkel jár. Kubinyi Pálné, a fehérgyar­mati terület gyermekvédel­mi felügyelője 86 gyermek sorsával törődik a szatmár- beregi területen, 86 nevelő­szülőknél elhelyezett gyer­mek ellátását, nevelését irá­nyítja és ellenőrzi. A kiválasztás Kérésünkre elmondta: egyik legfontosabb feladata a ne­velőszülők kiválasztása. Saj­nos, erre a munkára egyre nagyobb szükség van, mert Szabolcs-Szatmár megyében igen sok gyermekről kell így gondoskodni. A gyer­mekotthonok zsúfoltak, ezért az elhagyott gyerekek egy részét nevelőszülőknél kell ell elyezni. A nevelőszülők kiválasztása igen nagy fele­lősséggel jár. Hiszen a kivá­lasztott családoknak kell pó­tolni a szülői szeretetet, ne­kik kell embert formálni az elhagyott gyermekből, S mindezt tenniük kell cse­kély állami támogatás elle­nében. (A gondozási díjakat januártól 50 forinttal meg­emelték). A kiválasztásnál mindenekelőtt a jelölteknek vállalniuk kell a gyermek nevelését. Aztán részletes környezettanulmányt készít a felügyelő, majd erkölcsi bizonyítványt kér a leendő „szülőktől”. Amikor minden kész van, a felügyeiőnő a nevelőszülőkkel közösen vá- ’ ászt ja ki a gyermeket az itthonból. Volt rá példa, bogy egy házaspár szőke kis­lányt akart választani, de alighogy betoppantak a gyer­mekotthon szobájába, egy barna hajú kislány ugrott eléjük ezzel a kérdéssel: „Mit hoztatok, anyuka?” A megható jelenet után a há­zaspár magához fogadta a kislányt. A nevelőszülők ke­resése szinte állandó folya­mat. A kiválasztott gyermek el­helyezése után a felügyelőnő munkája nem ér véget. Fi­gyelemmel kíséri a gyerme­kek testi és szellemi fejlő­dését 18 éves korukig, jogi, egészségügyi és pedagógiai tanácsokkal látja el a neve­lőszülőket és a gyerekeket. Ha a gyerek érdeke úgy kí­vánja, más nevelőszülőt kell keresni. Volt erre is példa: egy szatmári községben a nevelőanya agyvérzést ka­pott és hosszabb ideig súlyos beteg maradt. A megválto­zott környezetben nem lát­szott megfelelőnek a gye­rek további nevelése. ezért más helyen kellett elhelyez­ni őt. Az egyik vér szerinti apa 2 évig nem hallott gyer­mekéről, majd amikor része­gen meglátogatta, 600 forint készpénzt adott neki. Ami­kor azonban kijózanodott, megbánta „nagylelkűségét” és visszakérte a pénzt. A? eset érthetően rossz hatás­sal volt a gyerekre, ez az apa a jövőben csak józanul látogathatja gyermekét — a felügyelőnő „utasítása” ér­telmében. Mintha vér szerinti lenne A megadott állami keret­ből évente jutalomban ré­szesítik a legjobb nevelő­szülőket. Megérdemlik, hi­szen a legtöbb pótszülő sa­játjaként neveli a nála elhe­lyezett gyermeket. Több köz­ségben kifogástalan környe­zetben nevelkedik egymás mellett a vér szerinti és a nevelt gyerek, s a szülők nem tesznek különbséget kö­zöttük. A pótmamák és a pótpapák nem anyagi, ha­nem érzelmi okok mi at t ra­gaszkodnak az elhagyott gye­rekekhez. A gyerekeket az állam ugyan ruhával is el­látja, de a nevelés és az el­tartás még így is anyagi ál­dozatokat követel a nevelő­szülőktől, akiknek átlagos életkora kedvező a terüle­ten: mindössze 40 év. A be­szédes statisztika elárulja, hogy a jól kereső értelmisé­giek nem fogadnak maguk­hoz „idegen” gyereket a szatmár-beregi területen. A nevelőapák közül 12 mun­kás, 10 tsz-tag, 3 nyugdíjas és 4 alkalmazott. (Néhány gyerek nevelőapa nélkül ne­velkedik), Viszont az is rigaz, hogy a vér szerinti ' szülők 95- -96 százaléka mun­kás, tsz-tag, vagy foglalko­zás nélküli. Turistvándi nem tartozik a leggazdagabb köz­ségek közé, a 86 gyerek kö­zül mégis itt fogadtak ma­gukhoz tizenhatot Elszomo­rító, hogy a gyerekek közül csak 15 tartja a kapcsolatot vér szerinti szüleiv1 Ut ravaló Ha a gyermekek nagyko­rúvá válnak, még 1 hónapig „felügyelet alá” tartoznak. Ez idő alatt Kubinyiné a nevelőszülőkkel .közösen út- ravalóval látja el a márfel- , nőtt embereket és ha kell, állást is szerez nekik. Arra is volt példa, hogy egy 18 éves fiatalember tovább ma­radt nevelőinél, sőt, megnő­sült és „asszonyt is vitt” a házhoz. 12 örökbe fogadott gyermek is van a körzetben. Az örökbefogadási eljárás is komoly feladatokat jelent Kubinyinénak, akiről még azt kell elmondanunk, hogy az állam gondoskodása va­lósul meg munkája nyo­mán ... N. L. Olcsó menü A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelkezése alapján a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda- és Vendéglátó Vál­lalat is bevezette az enged­ményes menü kiszolgálását Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Hotel Szabolcs 20 százalékos engedménnyel szolgálja ki az ebédmenüt, amely három fogásból áll: le­ves, hús, - tészta vagy gyü­mölcs. A menü ára 16 fo­rint. A régi Szabolcs kisét- termében 15 százalékos volt a kedvezmény: egy három­fogásos menü 15,20 forint. A II, osztályú Szabolcs étte­remben pedig ugyanez a me­nü 12,50 forint. A Tisza étterem III. osz­tályú, itt 10 százalékos en­gedményt adtak. Az Északi körúti vendéglőben 15 szá­zalékos az engedmény, mert itt II. osztályú árak vannak. A múlt év júniusában ki­adott belkereskedelmi mi­nisztériumi rendelkezés sze­rint ezek az engedmények szeptember 30-ig szóltak. A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda- és Vendéglátó Vál­lalat azonban ezt az enged­ményt meghosszabbította. A belkereskedelmi rendel­kezés szerint ez év május 1- től, déli 12 órától 15 óráig a kijelölt vendéglőkben az engenmélyes áru menüket kell kiszolgálni. A Nyíri fészek, a Tisza, a* Ezerjó, a régi Szabolcs nagy és kis étterme köteles még este 20 óráig is az olcsó me­nüt kiszolgálni (t. p > Bírság avas vajért Lapunk legutóbbi Forum rovatában foglalkoztunk azokkal a panaszokkal, hogy az utóbbi időben a forga­lomba hozott teavaj nem fe­lel meg a kívánalmaknak. Minőségileg nem megfelelő, avas, és sokszor teljesen él­vezhetetlen. Ezzel kapcsolatban említ­jük meg, hogy a fenti megál­lapítást igazolja a Főváros«! Élelmiszer-ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet feljelentése, melynek alapján a Nyíregy­házi Városi Tanács V. B. szabálysértési hatósága meg­állapította: a nyíregyházi tej­üzem által előállított 8122 gyártási számú, SZGY. 11. jelzésű 20 darab teavaj a szabványkövetelményeknek nem felelt meg. A vizsgált teavajak víztartalma 20,80 százalék volt, amely 1,3 szá­zalékkal meghaladta a szab­ványban előírt 12 százalékot. A teavaj avas, romlott, em­beri fogyasztásra nem volt alkalmas, ezért a forgalom­ból is ki kellett .vonni. A mintavételkor az egységben lejárt szavatosságú áru nem volt, a tej és tejtermékek tárolására megfelelő hűtő állt rendelkezésre. A szabvány követelményeinek meg nem felelő élelmiszeripari termék gyártásáért a nyíregyházi tej­üzemen belül V. E, műveze­tő a felelős. Az élelmiszer minőségének megrontása szabálysértést valósított meg, mely következtéin 5000 forintig terjedhető pénz­bírsággal sújtható. Az eny­hítő körülmények figyelembe­vételével Y. E.-t 800 forint pénzbírsággal büntették.

Next

/
Thumbnails
Contents