Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
A flttta! «CLOT MAGYARORSZÁG fYTS. fefcruir ff. KOMMENTÁR: Fellendülő gazdasági kapcsolatok Világszerte rengetegen ültek az elmúlt napokban a televízió előtt, hiszen mindenfelé temérdek híve van a jégsportnak, a jégtáncnak S a világ különböző részeibe sugárzott kölni közvetítések nemcsak a műkorcsolyázás és a jégtánc élvezetében részesítették a nézők millióit. Bizonyára azt is örömmel állapította meg mindenki: milyen sportszerűen viselkedett Kölnben a nyugatnémet közönség, milyen lelkesen forró tapsban részesítette, őszinte szeretettel ünnepelte a műkorcsolya és a jégtánc felülmúlhatatlan szovjet művészeit. Magukban pedig sokan hozzátették: azért is nagyszerű ez a látvány, mert nem is olyan régen még nem egymást tapsolták, hanem egymásra lőttek. A kitartó és következetes szovjet békepolitika egyik döntó eredménye — és a Brandt-kormánynak a realitásokat felismerő, a helyzétet jól értékelő, ugyancsak következetes külpolitikájának is sikere — a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság megváltozott viszonya. Nemcsak a műkorcsolyázásban és a jégtáncban nyilvánul ez meg (hiszen éppen a sport az a terület, ahol a nemzetek közötti érintkezés még hidegháborús viszonyok között is müjcödik valahogy), hanem sok más, fontos területen, például a gazdasági és tudományos-műszaki téren. Épp a hét elején kezdődtek meg Moszkvában a szovjet- nyugatnémet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság tárgyalásai. Freidrichs bonni gazdasági miniszter vezeti a nyugatnémet delegációt, Novikov, a szovjet kormány tagja a partnere. Az eredmények már eddig is kedvezőek, és mint a szovjet sajtó rámutat, a távlatok igen »nagyok. Ma már talán egyetlen olyan nagyvállalat sincs az NSZK- ban, amely ne exportálna a Szovjetunióba, vagy ne importálna a Szovjetunióból. S egyre újabb üzletek kötődnek, a kölcsönös előnyök elvének betartásával. Például most kapott két nagy nyugatnémet cég megrendelést a Káma mellett épülő szovjet teherautógyár felszerelésének szállítására, a Rotokraft Flug nevű NSZK-cég viszont most vásárol JAK—10 típusú utasszállító gépeket a Szovjetuniótól. Seregestő! sorolhatnánk fel a példákat. Az európai béke és biztonság. a légkör enyhülése nemcsak politikai síkon érezteti hatását, hanem természetesen gazdaságilag is. Fellendíti az ipart, a kereskedelmet, és ezen keresztül közelebb hozza egymáshoz Európa — különböző rendszerekben bár, de békés egymás mellett élésben létező — népeit. Újra leértékelték a dollárt Nixon elnök hétfőn éjszaka pénzügyminisztere útján bejelentette, hogy a dollárt 10 százalékkal leértékelték. Viszonylag rövid időn belül másodszor Került sor a dollár devalválására Az 1971 decemberi és a most bejelentett leértékelés következtében a tőkés világ vezető valutája összesen mintegy 17 százalékot vesztett értékéből. George Schultz pénzügyminiszter washingtoni idő szerint este 10,30 órára ösz- szehfvott rendkívüli sajtóértekezletén közölte, hogy Nixon elnök formálisan felkéri a kongresszust az arany hivatalos dollárárának felemelésére az eddigi egy uncia—38 dollárról egy uncia— 42,22 dollárra. A kongresszus formális jóváhagyása ugyan még hetekbe telhet, de az elnök szándékának hivatalos bejelentése gyakorlatilag azonnali hatályú de facto leértékeléssel egyértelmű a nemzetközi pénzpiacokon. Schultz közölte, hogy a dollár leértékelésével egyidejűleg a japán kormány „lebegő” árfolyamra helyezi a jent. Mint ismeretes, az újahb dollárleértékelést kikényszerítő valutaválság közvetlen kiváltó oka az USA 1972. évi rekordnagyságú, 6,4 milliárd dolláros külkereskedelmi mérlegdeficitje volt. A doüárdevalválás eredményeként az amerikai exportáruk más pénznemekben kifejezve olcsóbbá válnak, az amerikai piacra behozott külföldi áruk viszont drágábbakká. Ily módon egyfelől az amerikai versenyképesség viszonylagos javulására, másfelől a kon- kurrens országok amerikai versenyképességének viszonylagos gyengülésére számítanak, s ezek együtthatójaként remélik az amerikai külkereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítását. Ugyanezt remélték az 1971 decemberi dollár-leértékeléstől is, de az újabb válság mindennél meggyőzőbben bizonyította a remények meghiúsulását. Nixon elnök, aki tíznaposra tervezett kaliforniai munkaüdülését megszakítva hétfőn váratlanul visszarepült a fővárosba, pénzügy- minisztere útján egyéb intézkedéseket is kilátásba helyezett. A pénzügyminiszter közölte, hogy Nixon elnök 1974 végéig fokozatosan meg kívánja szüntetni az amerikai tőkekivitel korlátozására érvényben lévő előírásokat. Ezek az utalások arra engednek következtetni, hogy a Nixon-kormány maximális nyomást kíván gyakorolni a Közös Piac országaira egyoldalú kereskedelmi és vámtarifa-egyezmények kikényszerítése céljából. Angolai küldöttség magyarországi látogatása A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására február 10—13. között hazánkban tartózkodott, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) küldöttsége, dr. Agostinho Neto elnök vezetésével. A delegáció találkozott a Magyar Szolidari- tási_. BjjíQttsíjig. a SZOT, a KISZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa 'vezető képviselőivel, és - látogatást tett a DJVSZ-nél is. Dr. Netót fogadta Komócsin Zoltán, az MSZMP PB tagja, a Központi Bizottság titkára. Baráti hangú megbeszélésükön dr. Neto tájékoztatást adott az angolai nép nemzeti felszabadítási küzdelmének helyzetéről, eredményeiről. Komócsin Zoltán pártunk, a magyar nép szolidaritásáról biztosította a nemzetközi imperializmus és a NATO által támogatott portugál gyarmatosítók ellen küzdő angolai népet. Dr. Agostinho Neto elnök — a küldöttség elutazása előtt — sajtótájékoztatót tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. ahol dr. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. Dr. Agostinho Neto elmondotta. hogy mozgalmuk számára érzékeny veszteség a meggyilkolt Amilcar Cabral halála, aki az angolai felszabadítási harcoknak is az egyik fő mozgatója volt. Az elmúlt évben az afrikai ország haladó erőj újabb győzelmeket arattak, mind diplomáciai, mind katonai téren. Különösen jelentős, hogy 1972-től a felszabadító mozgalmak képviselői megfigyelőként részt .vehetnek az ENSZ’!thurilájábáh.r> Ez riemcsak a ml személyes diadalunk, . hanoin a minket támogató népeké is emelte ki dr. Agostinho Neto. Jelenleg Angolának körülbelül egyharmad részét tartja ellenőrzése alatt a Népi Felszabadító Mozgalom, jelentős eredmény a portugál gyarmatosítók elleni küzdelemben a MPLA és az FNLA között megkötött egyezség is. A portugál hatóságok gyengülő erejét bizonyítja az is, hogy egyre nagyobb szerepet kap az ország gazdasági, nem utolsósorban pedig katonai életében a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság Is. Befejezésül dr. Agostinh Neto nyomatékosan ki jelen tette; folytatják harcukat a” igazi függetlenség elnyeré séért Végül kösaönete* mondott mindazoknak az országoknak, köztük hazánknak is, amelyek támogatják az angolai nép politikai. diplomáciai, katonai erőfeszítését függetlensége, szuverenitása kivíváséért. Tizenöt év a barátságért Irtps Fjodor Oszkolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Központi Vezetőséginek felelős titkára A szovjet és a magyar nép testvéri barátságának alapját a marxista—leninista ideológia azonossága, a szocializmus és a kommunizmus felépítéséért folytatott harp közös célkitűzései, a két kommunista párt eszmei egysége képezi. Ez a barátság kiállta az idők próbáját és mélyen beírta magát a két ország életébe. E barátság jegyében alakult meg 1950. február 14-én a Szovjet—Magyar Baráti Társaság (SZMBT). Az elmúlt tizenöt év alatt a társaság valóságos tömegszervezetté fejlődött. A társaságnak jelenleg több mint ezer tagcsoportja van: ipád üzemek, tudományos és kutatóintézmények, kolhozok, állami gazdaságok, főiskolai intézmények és iskolák. A társaság főképp a tagcsoportok, a köztársasági, megyei és városi tagozatok révén tevékenykedik, s működésében a párt-, az állami és társadalmi szervezetekre, támaszkodik. A szovjet—magyar barátság nagyszerű megnyilvánulása minden olyan szovjetunióbeli megemlékezés, amelyet a magyar nép nemzeti ünnepei — a felszabadulás, a barátsági szerződés évfordulója, a Ta- nácsköztársaság, vagy az alkotmány napja alkalmával rendeznek. A Szovjetunióban úgy ünnepeltük meg például Magyarország felszabadulásának 25. évfordulóját, mint saját ünnepünket. Csak Moszkvában több mint 50 rendezvényt szenteltek ennek a jubileumnak, országszerte pedig több mint ezer gyűlést és nagygvűlést rendeztek, körülbelül kétszáz előadást tartottak, a rádió és a tv is sokat foglalkozott az eseménnyel. Ide sorolhatnánk még.,a tudományos .ülésszakokat, a szovjet—magyar barátság napjait, a magyar köhyvnappkat, a magyar kiállításokat, amely utóbbiaknak több mint egymillió látogatója volt. Ezenkívül a Kárpátontúli terület és Sza- bolcs-Szatmár meeye dolgozói is megtartották hagyományos baráti találkozójukat a szovjet—magyar országhatáron. Az utóbbi időben kifejlődtek a közvetlen baráti kapcsolatok a magyar megyék, | városok és a Szovjetunió egyes köztársaságai, területei és városai között, A személyes érintkezések fejlődésében jelentékeny szerepet tölt be a turisták kölcsönös látogatása, amiben, bár azok I javarészt az INTURISZT és asf IBUSZ rendezésében bonyolódnak le, részt vesznek 3 társaság tagozatai is. Társaságunk munkájába bekapcsolódnak az ipari munkások, a kolhoztagok, a tudósok és művészek, a tanulók, a háború veteránjai, akik annak idején harcoltak Magyarország felszabadításáért, s azok a szovjet szakemberek, akik közvetlenül részt vesznek a szovjet—magyar gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésben, valamint a párt-, a szakmai szervezetek, a Kom- szomol és más társadalmi szervezetek képviselői. Szólnunk kell a társaság legifjabb aktivistáiról, az iskolásokról. A tagcsoportiskolákban az úttörők minden nevezetesebb magyar eseményről megemlékeznek. Leveleznek magyar gyerekekkel. A nyomoi vasók sok érdekes anyagot gyűjtöttek arról, hogy a szovjet hatalomért folytatott harcban hogyan vettek részt a magyar internacionalisták, sok- adatot gyűjtöttek Kun Béla, Zalka Máté, Ligeti Károly szovjetunióbeli életéről, a szovjet—magyar barátság háború utáni fejlődéséről. A tizenöt éves működést összegezve megállapíthatjuk, hogy társaságunk tekin(Foíytatás at 1. oldalról) arcátlan provokálásának nevezte az ország felszabadított területei ellen intézett amerikai bombatámadáspkat. A dél-vietnami népi felszabadító erők ellenőrzése alatt álló Loc Ninh városában kedden zavartalanul folyt, a vietnami felek közötti fogolycsere. Saigont közlés szerint a felszabadító érők az akció kezdetétől kedd délutánig a Thieu-rezsim több. mint 600 katonáját bocsátották szabadon. Ugyanezen idő alatt a saigoni hatóságok több, mint 500 dél- vietnami hazafit adtak át Loc Ninh-ben a DIFK szerveinek- A fogolycsere tovább tart. Az akció lebonyolítására kijelölt másik kéf. övezetben; — a központi fennsíkon lévő Pleikuban és a fegyver- mentes Övezettől délre fekvő Quang Triben — egyelőre elhalasztották a fogolycsere megkezdését. A két dél-vietnami fél közötti fogolycsere február 16- ig fog tartani — jelentette be kedden reggel a saigoni hadvezetés egyik szóvivője. Addigra bonyolítják le a. vietnami béke-megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyviben előírt fogolycsere „első szakaszát”. A szóvivő közölte, hogy hétfőn Loc Ninh-ben a népi felszabadító erők összesen 140'saigoni foglyot boesá: tottak szabadon. Ezek még ugyanaznap megérkeztek a dél-vietnami főváros közelében lévő Bien Hoa-i támaszpontra. A szóvivő közlése szerint a saigoni hatóságok hétfőn ugyancsak Loc Ninh- ben 150 dél-vietnami hazafit adtak át a DIFK szerveinek. Kedden nem tartottak ülést sem a négyoldalú katonai vegyes bizottság, sem pedig a nemzetközi ellenőrző és feltélye igen megnövekedett. Ha bárhol, bármilyen magyar vonatkozású rendezvényre kerül sor, azon feltétlenül részt vesz a Szovjet- Magyar Baráti Táraság, A baráti magyar nép'életének és sikereinek ismertetését a szovjet—magyar barátság propagálását társaságunk szoros összhangban végzi a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal. Testvéri társaságunkat a lehető legnagyobb segítségben részesítjük. Tudjuk, hogy az MSZBT szervezetei felvilágosító és kulturális tömegmunkájukkal elősegítik a két ország közöttj kapcsolatok fejlődését. a tudományos és kulturális cserét, segítséget nyújtanak a magyaroknak a? orosz nyelv tanulásához. Társaságunk központi vezetősége és minden aktivistája arra törekszik, hogy munkájával előmozdítsa a szovjet és a magyar nép barátságának erősödését. ■..... ——■1 1 '■» ügyelő bizottság küldöttség- vezetői — közölték Saigonban a két testülethez közel álló körökben. A NEFB- nek a korábbi tervek szerint kedden délután kellett volna összeülnie. A kanadai delegáció szóvivője azonban közölte, hogy a napirenden egyetlen olyan jelentős probléma sem szerepel, amply in- dokolná a küldöttségvezetőis ülésének megtartását. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint kedden csak a három vietnami és az Egyesült Államok képviselőit magában foglaló — négyoldalú katonai vegyes bizottság " katonai és ügyrendi albizottsága fog ülést tartani. A VDK delegációjának egyik tagja azt mondotta, hogy az albiznttsági üléseken egyebek kfiíött ’á Ban Me Thuot-i i n c. i dsp srúlgm,amelynek során saigoni provokátorok brutálisan megtámadták és megsebesítették a VDK-kül- döttség tagjait —, valamint a a vietnami béke-megállapodásban és a csatolt jegyzőkönyvekben a bizottsági kéo- viselők számára biztosított jogokról és előjogokról les* szó. A Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizein tartózkodó és Brian McCaulley ellentengernagy parancsnoksága alatt álló 13 amerikai hajó állítólag még nem kezdte meg az észak-vietnami kikötők és belföldi vízi- utak aknamentesítését, de a VDK műszerészeivel együtt-, működve megtisztította az amerikaiak által telepített aknáktól azt a helyet, ahol a tulajdonképoeni aknasze- dó hajók már eddig is horgonyt vetettek, illetve a jövőben le fognak horgonyozni. Folyamatban van egy további aknamentes kikötőhely létesítése is. — Frisch! — ordította Szász, hogy túlharsogja a motor ugató zaját. — Álljon meg! Úgyis vége mindennek! — Szásznak sikerült jobban megkapaszkodnia a motorcsónak belső peremének az ülések télé eső részeén, de a teste még mindig félig feküdt csak a csónakon. Arra gondolt, mi lesz itt vele? így fog órákon át repülni? A kar je elfárad, s előbb-utóbb lelju kik a vízbe Olyan messzin lesz már a parttól, hogy nerr tud kiúszni. És ha a menekülőnél fegyver van ? Lelövi, és f belefordul a tengerbe. Sojyi senki meg nem tudja, hogyat ért csúfos véget Szász Dániel Újságíró. — Most meghalsz, nyomorult! — Frisch teljesen hátrafordult, és a szeme közé nevetett. — Minek ártod magad az én dolgaimba? Te senkii Az álpatikus nagyon meg akart szabadulni fölösleges terhétől. Az egymáson álló aprócska házakra és a közeli szigetekre nézett. Úgy látszik, a távolságot megfelelőnek találta, levette a gázt, hagyta a csónakot egy darabig saját sebességétől futni, aztán berántotta balra a kormányt. A motor felbőgött. Frisch hátranézett. Szász teste zászlóként 'engett a tenger fölött, de tarjával kétségbeesetten ka- >aszkodott a csónak szélébe. — Na most jobbra — gonlolta Frisch. Mennyire blőd iolog. hogy a pisztolyát a gépkocsiban hagyta. Most könnyű dolga lenne, egyszerűen szétlőné ennek a rohadt dögnek a fejét Belelőne oda, a két sunyi szeme közé. Aztán a hulláját a halak me‘‘■’abálnák. Frisch ugyanazt a fordulást megcsinálta jobbra is, majd még kétszer balra. Szász nem esett le. Igaz, felhúzni nem tudta magát, csak mindig egy kis időre, de mint egy horogra akadt óriás harcsa lógott a motorcsónak végén. Frisch átkozódott. Hát örökre összeláncolta a sors ezze’ az emberrel? Olyan vézna, beteges külsejű volt, és milyen szívós. A fene enné meg' Minden vágya, hogy szétrombolja az életét. Szász fél óra múlva úgy érezte, nem bírja tovább. Szája kiszáradt, tüdeje alig kapott levegőt, pedig mennyi levegő volt körülötte és milyen éles. Mintha apró tűket lélegzett volna. Tenyere vérzett™ Teste csuromvizes volt, egyik cipője leesett a lábáról. — Nem bírom. Most már igazán nem bírom tovább. Frisch is erre gondolt. Mit kezdjen ezzel az őrülttel? Nem esik le. Ha leállítaná a motort és fejbe csapná hirtelen valamivel? De mivel?... A szigetet, ameiy csupa éles és hatalmas szikiéból állt, csak később vette észre. De amikor észrevette, terve már készen volt. Teljes sebességgel olyan közel rohan el a szikla mellett, hogy az lesodorja majd a potyautast. Csak az a fontos, hogy pontosan vezesse a csónakot. Frisch boldogan állapította meg. éjjel, sötét- ben, egy olyan átjárón is el vezetné ezt a nagyszerű mo tort, ahol egy-egy ujjnyi távolság van csak a két part és a csónak pereme között. Szása észrevette, hogy Frisch * csónakot a sziget felé kormányozza. Abból a szögből, ahogyan a sziklák felé fordult, Dániel újabb fortélyt sejtett... A sziklák rohamosan közeledtek. Olyan érzése volt, mintha ők egy helyben állnának és a sziklák rohannának feléjük. Alig harmine méterre lehettek, amikor Szász rájött Frisch tervére. „Jaj. végem!” Döbbent agyába a felismerés. Nincs más megoldás, le kell szakadnia a csónakról. Minden erejét összeszedve, lábával óriásit lökött a jármű hátsó felén, és elengedte a csónak peremét. A szédítő sebesség valósággal belebombázta a tengerbe. Fuldokolva, vizet nyelve jött fel a felszínre, és amikor felért, hallotta a semmihez sem fogható zajt, a robbanás iszonyatos dörrenését, amely megremegtette a levegőt. Szeme előtt a szikla lángba borulva égett, füst, pernye úszott a levegőben. A csónakot Szász taszítása kibillentette eredeti irányából, és a kormánnyal Frisch ezt már nem tudta kiigazíts ni. A csónak a sziklának ütközött és felrobbant. A csórtak orr-részében levő benzintartályok szinte atomjaira vágták széjr jel a motort. Szász a sziget egy távolabbi pontjáig úszott, és kimászott a vízből. Nem menj: a szerencsétlenség színhelyére. Leült az egyik. a tengervíztől ovális alakúvá nyaldosott kőre, és hosszú ideig nem gondolt senkire és semmire. A távolból motorosok közeledték, Dániel nyugodtan nézett feléjük. — Hogy mi történt? Baleset. Szász hanyatt feküdt és hunyorogva nézte a napot, az eget, a fehér felhőid tok a' Op tenyeret szeme elé emelte, s ujjal közül engedte he lassan magához a fényt Szelleme végigjárta életének labirintusait, még egyszer vé*i»siklott az éveken, s azokon a titokzatos utakon amelyek idáig vezették. Egész lénye a távolság után sóvárgott. S ezért régi emlékeket idézett fel. hogy betakarja magában á tüzet, a lecsillapítsa szívét. Vét«. 87
