Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
I». ofdaS *ww-MA<srxift5Hisä:Ä<y - wwiffftf? Í97S. fatwSr Ä A LEGVONZÓBB KfiP AZ AMATŐRFILMES AZ ÉTTEREMBEN — Az úr csak három órája vár, én tegnap óta...! HIVATALI KRESZ TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány @ TECHNIKA # Tudomány Minium helyett ! Veplon-20 Több évi kísérletezés eredményeként már I gyártja a Fővárosi Műanyagipari Vállalat a fémek bevonására használható Veplon—20- I at. Ez a folyékony, festékszerű, fémrészeket I korróziótól védő anyag olyan műanyagréteget képez a bevont tárgyakon, amely nem- I csak a rozsdásodás ellen véd, hanem rugalmas és vegyszerálló is. Közismert, hogy a fémrészeket eddig miniummal vagy különböző színű védőfestékekkel vonták be. A Veplon 20 mindkettőt helyettesíti és bár- | milyen színben előállítható. A Veplon—20 kitűnően tapad a fémek I mellett a fára és a betonra is. Vízzáróvá I teszi és biztosítja a bevont tárgyak sav- és I lúgállóságát is. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják. hogy a Veplon—20 sokkal időtál- lóbb, mint a minium, kitűnően alkalmaz- I ható a házgyári elemek fémrészeinek bevo- I n^Sí^ra’ hidak, különféle gépi berendezések I védőfestésére. Jól vizsgázott a speciális műanyagréteg a legzordabb időjárási viszonyok között, és a nagy melegben is. A Ganz-MÁVAG afrikai országok részére gyártott „trópusi” mozdo- I nyait például próbaképpen Veplon—20-szal I vonták be. A festék ellenállt a homokszemcséknek es kiállta a tűző nappróbát. ,>c A váRalat hamarosan forgalomba hozza es 200 kilogrammos tartályokban — elsősorban kozuletek részére — a Veplon—20-at A lakosság igényeinek kielégítésére gyárta- nak azonban egy és öt kilogrammos csoma- I goiasban is elsősorban a géjármű-tulajdo- I nosoR részére. Kiderült ugyanis erről a mű- I anyásról, hogy ideális gépkocsialváz védő I Különösen a szabadban telelő személygépko- I csíkhoz ajánlják a szakemberek. A Veplon—20 nagyüzemi gyártását hamarosan megkezdik, s ez év végén már forgalomba is kerül. Az antianyag feltárja titkait I A mikrovilágba, az anyag felépítésének I legrejtettebb titkaiba hatolnak be a kutatók IA közelmúltban a szovjet Felfedezés- és ■ Talalmányügyi Bizottság bejegyzésre elfogadta két szovjet fizikus kiemelkedő felfe- I dezesét. I Az egyik felfedező Prokoskin, az SZTA I levelező tagja, akinek vezetésével a fiziku- I sok egy csoportja az antihélium atommag- I fát. vagyis antianyagot állított elő. I , Az anUvilág rejtelmei nemcsak az írók, a I fantaszták, hanem a fizikusok, matematiku- fk: ..«jászok képzeletét is felgyújtották. A különleges berendezéseken lefolytatott kí- I sérletek bebizonyították, hogy az antivilág Inem a fantázia szüleménye. A szerpuhovi I — 70 milliárd elektronvoltos — részecske- gyorsítóban antihélium atommagokat re- I gisztráltak. Az antianyag létezését elméletileg már I korábban előre jelezték. Az igen pontos ma tematikai számítások alapján látható volt, hogy bizonyos körülmények között a negatív töltésű elektron társaival ütközve pozitív töltésű részecskévé változik. Később a kozmikus sugarakban felfedezték a pozitront, I az elektron tükörképét, majd részecskegyorsítókban folytak tovább a kísérletek. Az USA 30 milliárd elektronvoltos részecskegyorsítójában közel 200 nehézhidrogén anti- atommagot. antideutériumot állítottak elő. A szovjet kutatók még nehezebb anti- atommagol, ‘ az antihélium—3-at állították elő. A kísérletek során több, mint 50 ezer antihélium—3 atommagot regisztráltak. A szovjet tudósok felfedezése újabb bizonyítéka az antianyag létezésének a természetben. A bizottság ugyancsak felfedezésként jegyezte be az excilonokat. a kristályok különleges, gerjesztett állapotát. Az elektronokból és pozitív töltésekből álló excito- nok a kristály rácsszerkezete mentén haladva jelentős mennyiségű energiát képesek továbbítani. Figyelemre méltó ennek a felfedezésnek a története. Először Frenkel — az SZTA levelező tagja — tett közzé létezéséről egy tanulmányt. Kísérleti bizonyítottság hiányában sokáig elméleti felfedezés maradt. Később Grossz akadémiai levelező tagnak és Karrievnak, a fizika-matematikai tudományok kandidátusának sikerült kísérleti- útón bizonyítani. A rézoxidkristály vékony lemezét cseppfolyós héliumban íehűtötték. A kristályok fényelnyelési spektruma hasonlatos volt a hidrogénéhez. Maga az exci- ton modellje is sokban hasonlít a hidrogén atomjához. Az excitonok jellegzetességének a feltárása az egész világon felkeltette a tudományág művelőinek az érdeklődését. Természetének megismerésével behatolhatunk az optika, a biokémia és a fotoszintézis Jelenségeinek titkaiba. A. Presznyakov Hosszú életű halak, madarak és fák Az emberi hosszú élet és tartós egészség lehetőségeiről az utóbbi időben sokat írtak és beszéltek a tudósok, elsősorban a biológusok de a szociológusok is. Véleményük — és bizonyításaik — szerint az emberi életkor rendszerezett életmóddal már most is 150, vagy még annál is több évre emelhető. Napjainkban is élnek 100 évesnél idősebb, sőt 150 éves emberek is. Érdekes, hogy elsősorban a magasabb hegységek, hegyláncok körzetében. A Kaukázusban például feltűnően sok a 100 —150 év közötti ember. Valamennyien egészségesek. A hosszú emberi élet titkairól, feltételeiről és lehetőségeiről azonban elég gyakran olvashatunk, a rádió és a televízió is rendszeresen foglalkozik ezzel a témával. Viszonylag kevesebbet tudunk a hosszú életű halakról, madarakról, fákról. Igaz, hogy a halak, madarak, fák élete általában az ember társadalmi berendezkedésétől függetlenül alakul. Különösen így volt ez a korábbi évszázadokban, évezredekben, amikor az ember még alig- alig avatkozott bele a természet — az állat- és növényvilág — életébe. Az közismert, hogy a halak, madarak, fák egészen más feltételek közt élnek, mint az ember. A természetből ugyanis hiányzik a tudatosság, ami az emberben megvan. Az állatok és növények tehát tudatosan nem tudják befolyásolni életük alakulását. A természet alaptörvénye: az ösztönösség. Mégis, az ember, aki legtudatosabb minden élőlény között, a maga átlagos életkorával, de még az előforduló 100—150 esztendővel is, szinte eltörpül az egyes állat- és növényfajták mellett. Például: a halak. A bálna 300—400 évig is él. A krokodil 250—300 évig. A teknősbéka általában 300 évig. De vannak olyan halfajták is. amelyek 1500—2000 esztendeig élnek. Maradjunk azonban a hazánkban is jól ismert halfajtáknál. A ponty képes 150—160 évig élni. A lazac és a harcsa, ha nem fogják ki a vízből, százévesnél idősebb korban pusztul el. Vagy a csuka. Talán ez a leghíresebb hal. 1497-ben — például — Németországban Heilbronn mellett kifogtak a tóból egy csukát. Hossza 570 centiméter, súlya 140 kiló volt. Ennek a csukának a kopoltyújában találtak egy aranygyűrűt, a következő felirattal: „Én vagyok az első hal, amelyet II. Frigyes 1230. október 5-én saját kezével bocsátott a tóba.” Ez a csuka tehát 267 évig élt, de valószínű, hogy amikor II. Frigyes megjelölte — már két-hároméves lehetett. S ha ki nem fogják — még tovább is élt volna. 1794-ben Moszkva mellett, a cári udvar birtokának egyik tavából fogtak ki egy híres csukát. Hossza több, mint két méter volt. Kopoltyújában ennek is gyűrűt találtak, a következő szöveggel: „Vízbe engedte Borisz Fjodorovics cár.” Tudjuk azt, hogy Borisz Fjodorovics cár az 1500-as évek végén uralkodott. Ezek szerint az említett csuka több mint 200 esztendőt töltött a vízben. Az emberi élethez viszonyítva sokáig élnek a madarak is. A hazánkban is jól ismert sólymok — például — 150—170 évig élnek. Az ölyv 120, a papagáj szintén 120, a sas 100—110, a holló általában 100, a vadliba 80— 100 évig él. Mindennél és mindenkinél hosszabb életűek a fák. Ki gondolná — például — hogy a kertjeinkből is jól ismert körtefák és meggyfák 300 évig is elélnek? A fenyők és a bükkfák még 1000 éves korukban is növekszenek. A-hársfa általában 1200, a tölgy és a gesztenye 2000, a tiszafák 3000 évig is élnek. Hazánkban is vannak olyan tölgyfák, amelyeknek életkorát 1500 évre becsülik. De a legnagyobb és legöregebb fák nem hazánkban, még csak nem is Európában, hanem tőlünk távoli kontinenseken és szigeteken élnek. Egyik ilyen híres fa a Kaliforniád ban élő mammutfenyő. Magassága több, mini 112 méter. Törzsének átmérője 960 centiméter, ami azt jelenti, hogy csak 30 méternél hosszabb kötél éri körül. E fa életkorát a tudósok 3000 esztendőre becsülik. A Kanári-szigetek egyikén — Teneriten — több mint 6000 esztendővel ezelőtt növekedni kezdett egy sáfrányfa. Ennek törzsét már a XV. században is megmérték — 16 méteres kötél érte körül. E fát sok tudós megkereste és tanulmányozta. Köztük a híres tudós és utazó, Humboldt is, aki az óriás fával kapcsolatban a következő szavakat jegyezte fel: „A természet örökké fiatal.” Ez a sáfrányfa több, mint 6000 éves volt, de még növekedett, s ki tudja, meddig élt volna, ha 1868-ban egy szörnyű erejű vihar ki nem csavarja. A közeli lakosok vallomása szerint a faóriás mennydörgés szerű robajjal zuhant a földre. A tudósok szerint legalább 6000 évesek az ausztráliai és az Indonéziai eukaliptuszok is. Ezek magassága 100—150 méter Törzsük átmérője 10—12 méter. Ezek a fák örökké zöldek. Leveleik függőlegesen csüngnek, * bármennyire furcsa is, az óriások lombja árnyékot nem ad. Viszont: ha mocsaras vidéket eukaliptuszokkal ültetnek be — a mocsár hamarosan kiszárad. Mínusz 5 fokos hidegbe« azonban ezek a fák elpusztulnak. A föld eddig ismert legöregebb fái a mexikói ciprusok. Életkorukat a tudósok 10 000 évre becsülik. Ma még nem ismerünk minden területet a földön. Vannak őserdők, ahol müveit ember még sohasem járt. Lehetséges, hogy ezekben a dzsungelekben majd az eddigieknél is nagyobb és öregebb fákat, állatokat ismerhet meg az ember. Mert az ember kutat. Kutatja a természetet. Az óriás, öt-tizezeréves fák árnyékában rég eltűnt népek nyomait is meglelik a tudósok. S e hosszú életű fákból következtetni lehet a föld tízezer évvel ezelőtti növényzetére, sőt, az állatvilágára is. Éppen ezért: ezek a fák — bárhol élnek — az egész emberiség kultúrkincsei. Szendrei Jöüsrif KÉRÉSZI REJTVÉN*/ Kosztolányi „Téli alkony” című verséből idézünk a sorrendben beküldendő vizsz. l„ függ. 12., vízsz. 21., függ. 22. és vizsz. 3G. sorokban, VÍZSZINTES : 12. Transzformátor. 13. Ájult, ll. Az á-tól számított kemény hangsor. 15. Csónakázáshoz szükséges kellék. 16. Görög betű. 18. Egyik fontos országos ellenőrzőszervünk rövidített neve. 19. Bal betűi. 20. Notázik. 23. Bátortalan. 24. Testünket fedi. 25. Kétjegyű mássalhangzó. 27. Vészjelzés. 28. Négyszázötven római számmal. 30. Lantén vegyiele. 31. Szovjet szocialista köztársaság 33. Napszak. 34. Testrész. 37. Kas betűi. 38. Szeretek: latinul. 39. Kopár kőszirt. 40. ösztönösen sejt valamit. 41. ZA. 13. Forrasztásra használt szerszám. 45. Távolabbra mutató szó. 46. Sérülés. 48. Fordított kötőszó. 49. Vár. 51. Feltárás, zart iág megszüntetése. 53. Afrika folyó. 55. Tetejére. 56. Retorta. 57. Tipp. 58. Egyes orsizágokbar használt 29,2 és 32,5 cm közöti változó hosszmérték. 59. Kert munkát végez. 60. Tizenkét hó nap. 61. Papirmérték. 62. írás mü tárgya. FÜGGŐLEGES: 2. Vissza: Ariadne testvére, Theseus felesége, fonetikusan. 3. Varázslat, németül. 4. OFR. 5. Nobelium vegyjele. 6. Kerget. 7 Kilenced része! 8. Láss! 9. Letezo. 10. GT. 11. Szeretettel átkarolás. 15. Z-vel, Afrikában honos, csíkos testű páratlan ujjú patas allat. 16. Suta. 17. Halfaj ta 19. Könnyelmű. 20. Város Románia erdélyi részeben. 26. Terem, táncterem, régiesen. 29. Nagyvilági hölgy. 31. Ritka férfinév. 32. összevissza hat! 33. díszem. 35. Háziállat. 36. AZP. 37. Város, melyhez tizenhárom vértanunk emléke fűzi népünkéi. 42. Tolózár. 44. Folyó a SzU-ban. 46. Zokogás. 47. Ilyen színház is van. 49. Magától értetődően. 50. Előd. 52. Yö. 54. Vissza; becézett férfinév. 55. Képkeret. 57. Az ő tulajdona. 58. Nyári „háziszárnyas”! 60. Magam. 62. Mor- zehang. A megfejtéseket január 22-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! 1972. december 31-i rejtvény- palyázatunk megfejtése s „De félre, félre a tréfával, Hisz beteg mellett állunk; Beteg, haldoklik az esztendő.’ Nyertesek: Andó József, Erdei Sándor, Raichl György, Téglás! Mária, Tóth Imréné ny vházi, Kocsár Imre csengeni, Varga Andrásné gávavencsellói, Hudák Györgyné nyírbátori, Demeter Miklós tiszalöki és Gunics Gyön- gyi új fehértói kedves , rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Kérjük kedves megfejtőinket, hogy a beküldött levelezőlap feladó reszeben lakóhelyük ne- • ve előtt szíveskedjenek feltüntetni annak postai jrányjtoszámáfc \ A KONZERVATÍV FODRÁSZ
