Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

f*m. TawHÍfr M. két ét-magyarorszA« «. (MM Változások Nyíregyháza térképén Építkezések az új lakónegyedekben és a központban Az. új esztendő ismét je­lentős változásokat hoz Nyír­egyháza várostérképén. Tel- jesen átalakul a Tanácsköz­társaság tér, megváltozik a Mártírok tere külseje — itt épül a szövetkezeti nagyáru­ház —, de a Szabadság tér és a Zrínyi Ilona utca kör­nyéke is nagy átalakítások előtt áll. Ez utóbbi helyen szintén az áruházépítés az első, de a kiskörút kialakí­tásának munkái is megkez­dődnek: már itt is bontják a régi épületeket. Széles út, sávház Folytatják Jósaváros to­vábbi építését, és a Homok tér környékén Is új város­rész alakul ki. Várhatóan az idén megoldódik a Vasgyár utca—Bethlen Gábor utca kereszteződésénél ,a közleke­dés szempontjából legbale- setveszélyesebb csomóppnt ügye: már bontják a körnvp- ző házakat, ahol az Ér-patak hídját szélesítik, hogy ajt követően új csomópontot alakíthassanak ki. A városépítés szempontjá­ból 1973-ban is változatlanul az első helyen áll a lakásé­pítés. Az Északi nagykörút harmadik szakaszában (a Ho­mok tér környékén) több, mint hatvan, Jósavárosban pedig háromszáz lakást épí- tenek. A városközpontban két nagy lakóépület alapjait rakják le. Az, egyik a Zrínyi Ilona utcai sávház, a másik a Szabadság tér 3—4. szám alatti lebontásra ítélt épüle­tek helyére kerül. Változó bolthálózat A nagy lakótelepi építkezések mellett tehát nem h-- igolják el a városközpont értékes fog­híjtelkeinek beépítését sem. Ezek az építkezések sokfé­le további munkát jelente­nek, nagy hatásuk lesz a vá­rosközpont más területén is. Az áruházak megnyitása után ugyanis újra kell szer­vezni a környező bolthálóza- tot — hiszen nem célszerű azonos, vagy hasonló típusú üzleteket fenntartani, mert a nagyobb választékú, a vá- sárlókat jobb körülmények között váró áruházak amúgy is „leköröznék” a mostani vegyes profilú boltokat. Ugyanakkor más cserékre is sor kerül, mert a bontá­sok miatt ideiglenesen elhe­lyezett üzleteknek is végle­ges helyet kell találni. Mind­ez együttvéve jobb szakosí­tást, tágasabb, szebb belvá­rosi üzlethálózatot tesz le­hetővé. Erre példa a városi tanács épületében lévő — Kossuth téri üzletsor. TávhS, gáz, víz A nagy ütemű építkezések további folytatásának alap- feltétele a közműhálózat bő- vitásé is. Ezek között is első helyen szerepel a távhőszolgál­tatás, a gázvezetékek, s ami a legfontosabb: a vízművesí- tés. A távhő új létesítmé­nyeit ugyanis már átadták, ezek üzemeltetése biztosiak a közeli újabb igények tel­jesítésére. A jósavárosi f»ib gázvezetékek is elkészültek, így a tavalyinál kevesebb gonddal oldhatók meg az Idén az újabb bekötések. A vízműbővítés azonban most lép elő: a munka halaszfy- tatlan, az 1973. évi építési ütem megvalósítása nem hú­zódhat át a következő évre. Néhány esztendőt sem bír már el a meglévő létesít­mény — bár tavaly a lakos­ság nem, vagy alig észlelte a vízműbővítés sürgető mű­szaki igényét. Az idei tanácsi tervek elő­készítésekor nagy gondot fordítottak arra, hogy a Nyír­egyházán építkezők is jó tel­keket kapjanak. Ez elsősor­ban a lakásépítő szövetkeze­tekre vonatkozik, mint a jósavárosi Eperjes utcai társasházakra, a Krúdy épí­tőszövetkezet területére. Néhány téma mindössze az idei tervekből: mind­egyik régi, fontos igénynek tesz eleget. M. S. Népszerű az átutalási betét 1725 számlatulajdonos a megyében Négy éve, hogy a takarék- pénztár Nyíregyházán beve­zette az átutalási betétszám­la-rendszert. Egyre nagyobb érdeklődés kíséri ezen szol­gáltatást, hisz ez a betét­fajta kizárólag a lakosság kényelmét szolgálja. A betétszámla bevezetését követően napról napra emel­kedett és emelkedik ma is azoknak a száma, akik rend­szeresen ismétlődő kiadásai­kat az Országos Takarék- pénztárnál vezetett átutalási betétszámlán keresztül bo­nyolítják le. Lényege a kedvező szolgál­tatásnak az, hogy a számla- tulajdonos megbízása alap­ján a takarékpénztár a min­denkori számlakövetelés ter­hére vállalja a havonta, ne­gyedévenként stb. ismétlődő közszolgáltatási díjak, szám­lák és egyéb fizetési köte­lezettségek kiegyenlítését. Ezek közé sorolható többek között a lakbér és járulékai, villanyszámla, gázszámla, távfűtés, rádió-, televízió-, távbeszélődíj, hírlap-előfi­zetési díjak, biztosítás5 dí­jak (a kötelező gépjármű­biztosítás kivételével), viz- és csatornadíjak, kémény­seprődíj, OTP-hiteltörlesz- tések és egyéb ismétlődő át­utalások. A számlatulajdo­nos teendője csupán az, hogy minden hó 8. napjáig a tárgyhónapban esedékes díjak együttes összegét sa­ját számlájukra befizetik az OTP-nél, vagy a posta- hivatalnál. Az egyes szolgáltatószer- vek részére a számlákat az OTP egyenlíti ki. A kiegyen­lített számlákat az OTP minden hónapban a szám­lán lévő követelésről szóló értesítéssel egyidőben meg­küldi a számlatulajdonos ré­szére. Az átutalási betét­számla egyébként nagyobb megtakarításokra is alkal­mas, mert a havi legalacso­nyabb betétösszeg figyelem- bevétele mellett 3 %-kal kamatozik. A számlák ki- egyenlítése után fennmaradó összeg felett a számlatulaj­donos bármikor ^ szabadon rendelkezik. Ma már Nyíregyházán 1444, míg Mátészalkán — ahol mindössze egy negyed­éve került bevezetésre e szolgáltatás — 281 család gondján segít a takarék- pénztár. (nemes) Levegő — és vitaminok Jön a Huszonötödik Még nincs a megyében az inHuenzaiárvóny Intézkedések a megelőzésre és gyógyításra A városi közegészségügyi Megyénk színházi programjából járványügyi szolgálat tájé­koztatása szerint az influ- enzajárvány tömeges meg­jelenése Nyíregyházán és Szabolcs megyében január végére várható. Az eddigi jelentések szórványosan mu­tatják egyes gócoknál a jár- vány megjelenését. Hivatalo­san december hónapban mindössze 35—50 megbetege- désről érkezett jelentés. Ja­nuár első napjaiban 40 hi­vatalos értesítést kapott a járványügyi szolgálat, de ezek a számok nem mutat­nak való képet, a megbete- gedési számok sokkal na­gyobbak. azonban a bejelen­téseket elmulasztják. A járványügyi szolgálat minden védőintézkedést megtett a város lakosságá­nak egészsége érdekében. A védőoltások első szakasza december 31-ével fejeződött be. A rendelkezésre álló in­fluenza elleni védő oltóanya­gokat nem használták fel teljes egészében, mert nem volt elég jelentkező. Termé­szetszerű, hogy a lakosság csak akkor jelentkezik már tömegesen oltásra, ha a megbetegedések száma is je­lentősen emelkedik. Január hónapban még nem kezdőd­tek meg a védőoltások. Két­ezer személv kap influenza elleni védőoltást. Ezek kö­zött elsősorban a betegek, a szociális otthonok - lakói és azok a szervi megbetegedés­ben szenvedők, akiknek er­re feltétlen szükségük van. Eddig gondot okozott a ré­gi újságok, folyóiratok iránt érdeklődőknek, kutatóknak, szakdolgozati róknak, hely­történeti - gyűjtőknek, hogy nem voltak hozzáférhetők a megyében megjelent régi fo- lyóiratok és újságpéldányok. Ezért határozta el az elmúlt évben a megyei könyvtár, hogy mikrofilmtárat létesít. Az Országos Széchényi Könyvtár ugyanis a mikro­filmprogram során lefilmezi az országban megjelent komp­lett újság- és folyóiratpéldá­nyokat, így a Szabolcs-Szat- márban kiadott sajtótermé­keket is. Eddig a Nyírvidék 1882-től 1932. december 31-ig terjedő példányai kerültek filmsza­lagra, ötvennyolc tekercsen. Ebben az évben a teljes Nyír­Védőoltást kapnak az egész­ségügyi dolgozók és a köz­lekedési alkalmazottak is. A járványügyi szolgálat védekezési rendelkezései sze­rint a kollégiumok és az üzemi' orvosok utasítást kap­tak a fokozottabb ellenőr­zésre. A körzeti orvosok szakrendelésre csak azokat a betegeket küldhetik, akik ar­ra feltétlenül rá is szorul­nak. Állandó ellenőrzés alatt tartják a munkásszállókat. Megbetegedés esetén az or­vosok intézkednek, hogy az influenzás beteget elkülö­nítsék. Ugyanígy járnak el az iskolaorvosok, a kollégiu­mi és az üzemi orvosok is. A járványügyi szolgálat felhívása szerint nemcsak az orvosoknak, de a város lakos­ságának is mindent el kell követni az influenzajárvány megakadályozására, legalább­is csökkentésére. A lehető- ség szerint kerüljük el a zsúfolt helyeket és a beteg- látogatásokat. Az üzemeket, lakásokat gyakori szellőzte­téssel fertőtlenítsük. A gya­kori szellőztetés mellett a szokásos C-vitaminok fo­gyasztása is kívánatos. Ez nemcsak megelőzésre, ha- nem a betegség könnyebb lefolyására is befolyással van. A gyógyszertárak is fel­készültek az influenzajár­ványra és a betegséggel kap­csolatos gyógyszerek minden mennyiségben rendelkezésre állnak. Farkas Pál vidékről elkészül a mikrofilm 1944-ig, majd a Magyar Nép, a Szabolcs és több Mátészal­kán megjelent újságról kerül teljes mikrofilmanyag a me­gyei könyvtárba. A megyei könyvtár által megvásárolt mikrofilmeket az olvasók bármikor igény­be vehetik és a két — egyen­ként 15 ezer forint értékű — leolvasógép segítségével . fel­lapozhatják” az éppen kere­sett újságpéldányt. Az új szolgáltatást már ebben az évben bevezetik, egyelőre a Nyírvidék régebbi számai, majd a többi újság is ol­vasható mikrofilmről. Tavaly egy olvasókészüléke volt a könyvtárnak, az idén az Or­szágos Széchényi Könyvtártól ajándékként egy újabb leol­vasógépet kaptak. Az elmúlt ősszel a tizen­egyedik színházi évad kez­dődött a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Me­gyénk színházkedvelő közön­ségét milyen program várja ebben az évben? Nyíregyházára több társulat is ellátogat. A debreceni Cso­konai Színház két drámát mu­tat be, Williams: Orpheus alá- száll és Németh László: Csap­da című műveit, továbbá Ta­bi László: Családi dráma víg­játékát. A Móricz Zsigmond Színházban bemutatásra ke­rülő darabok között szerepel Feydean: Bolha a fűben cí­mű bohózata, és egy opera, Verdi: Ernánija. Az Állami Déryné Színház előadásában Molnár: Olympia című vígjátékát és Jókai Rab Ráby című .színművét láthatja a nyíregyházi kö­zönség. Márciusban a Hu­szonötödik Színház társulata Minden idők legalacso­nyabb csapadékmennyiségét mérték decemberben Nyír­egyházán. A mérőállomás egy millimétert mutatott. A maximumot Pátyodon — hat milliméter — és Kisvárdán — négy milliméter — mér­ték. Csupán egy milliméter Az 1972. év már január­ban is rosszul kezdődött. Ekkor 12,2 milliméter hul­lott, .ami 26-tal kevesebb volt a korábbinál. A helyzet májusbari, júniusban és jú­liusban tovább romlott. Eb­ben a negyedévben' 60 mil­liméter mínusz mutatkozott 1971-hez viszonyítva. Az augusztusi több csapadék sem segített semmit. Az őszi hónapokban is rendkívül ke­vés eső hullott. A bajokra a december tette fel a koronát. Csupán egy kis összevetés: 1969-ben az év utolsó havá­ban 31, 70-ben 68,3, 71-ben 18,2 milliméter hullott és most jött a 72-es 1 millimé­ter. Az egész évi gyenge esa- padékhullás az egész évi szintet is meghatározta. 1969- ben 458, 70-ben 772, 71-ben 386 volt az évi összmennyi­és a miskolci Nemzeti Szín­ház szerepel Nyíregyházán. Az Országos Filharmónia bérleti előadásainak program- jában január 24-én a miskeí- ci szimfonikus zenekar Car­lo Zecchi vezényletével Haydn D-dur szimfóniája, Mozart G-dúr szimfóniája 'S Beethoven IV. szimfóniája szerepel. Márciusban a sza­bolcsi szimfonikusok tarta- nak hangversenyt a hazai kö­zönség előtt. Nagy Ferenc ve- zénylésével Szabó Ferenc: Lí­rai szvitjét, Liszt: Haláltán­cát és Dvorzsák: Uj világ szimfóniáját játszák. Ápri­lisban Gluck: Iphigenia Au- lisban, Mozart: Esz-dúr sim- főnie concentante, és Beetho­ven: I. szimfóniáját hallgat­hatják a nyíregyházi zene­kedvelők. Februárban Zalatnay Sa­rolta és a Mini együttes lés fel. Márciusbah az Omega és a Bergendy-együttes látogat Nyíregyházára. ség, a múlt évben viszont a 340 millimétert is alig érte el az évi csapadék. Mindez a mezőgazdaság számára igen nagy veszélyt jelent. Hát­ráltatja az őszi vetések éle­tét, felbillen a talaj vízgaz­dálkodási rendje is. A leg­nagyobb baj, hogy ezt a ha­talmas hiányt már pótolni sem lehet. Hiába hullana most nagy tömegű eső, az csak a fagyott talaj szintjén tudna maradni, nem js ,he- szélve a további fagyveszé­lyekről. Ha sok hó hullana, az sem biztos, hogy megfe­lelő mértékben kerülne le a talaJtá.'^A*"'mezőgazdaság szakemberéi szerint ami menthetné. az aggasztó hely­zetet, az egy 30—40 centis hóréteg lenne esetleg, amely; március egyig maradna, utána pedig két-három hét alatt leszivárogna a földbe. Ezt persze megrendelni nem lehet. Fogy a víz Szabolcs-Szatmár igen sok területéről, négy járásból je­lezték, hogy a növényeket ugyancsak fenyegeti a száraz hideg. A hótakaró hiánya, a fagyóka mind az őszi veté­seket, mind a gyümölcsösö­ket veszélyezteti. Hogy van-e kártétel, illetve, hogy milyen lesz, azt felmérni még nem lehet, erre választ csak a ki­kelet ad. * Újságolvasás mikrofilmről A meeyei könyvtár új szoleáltatása Aegasztó szárazság Pótolhatatlan csapadékhiány Szabolcsban A tárgyalóteremből Halál egy százasért Az asszony és a lány szét­néztek a portán. Az ajtó zár­va volt, a nagybácsi sehol. Vártak rá egy ideig, hátha hazajön, aztán elindultak, a különváltan élő feleségéhez. Nem kellett azonban odáig menni, mert a sógor, Nagy Já­nos nyírbogdányi lakos ép­pen hazafelé tartott. Bicikli­jét maga mellett tolta, mert míg az italbolttól hazáig ért, minden felülési kísérlete eredménytelen maradt, illet­ve valahányszor felült, min­dig leesett róla és az arca te­le volt már kisebb-nagyobb ütődésekkel. Hármasban mentek vissza az udvarra és ott először be­szélgetni, aztán veszekedni kezdtek. A részeg Nagy szid­ni kezdte a két nőt. Közben az úton egy férfi közeledett a kapu felé és a hangos be­szédre megállt. Erre Nagy odakiabált, hogy: „eredj in­nen, mert téged is késhegyre szedlek.” A férfi indulni akart, de hozzá csatlakozott a két nő is, mert látták, hogy ilyen állapotban kár vitat­kozni nagybátyjukkal. Hármasban indultak el a község felé. Alig mentek azonban néhány métert, a vasút felől egy férfi érkezett kerékpáron Nagy kapujába. Letette a kerékpárját és oda­ment a részeg emberhez. — Na, most legalább leve­rem rajtad azt a százast, ami­vel tartózol — mondta — és rángatni kezdte Nagy Jánost. Mikor úgy érezte, hogy épp egy ütésnyi távolságra van­nak egymástól, elengedte a jobb kezét. Az ütés azonban célt tévesztett. De nem így a második. Úgy eltalálta vele Nagy János fejét, hogy az ab­ban .. a pillanatban elterült.. a kövesúton. Miután a támadó látta, hogy ellenfele mozdu­latlanul maradt, lehúzta az útról és az árok partján has­ra fektette. Aztán felült a bi­ciklijére és elindult ő is a köz­ség felé. A helyszíntől körül­belül 300 méterre érte utói Nagy rokonait és a férfit és mikor előzte őket, odaszólt: tartozott egy százassal, most betakartam érte. A két nővel kerékpározó férfinek — aki a lassú bicik­lizés közben állandóan hátra nézett és így mindent látott — feltűnő volt, hogy Nagy János még mindig nem moz­dul. Javasolta, hogy fordulja­nak vissza, hátha orvost is kell hívni, úgy megsérült. A nők beleegyeztek és vissza­mentek. A férfi a pulzusát nézte meg. Nem ver — álla­pította meg magában, de nem mert hinni saját magának. Kerékpárra ugrott és az állo­másra hajtott, hogy a mentő­ket hívja. Közben értesítet­ték a rendőrséget is. A mentők meg is érkeztek, de a megállapításuk ugyanaz volt: Nagy János meghalt. Amikor az ütéstől elesett, ko­ponyacsonttörést, agyzuzó- dást szenvedett és ha azon­nal orvost hívnak, az életét már akkor sem tudták volna megmenteni. Horváth Gyula 44 éves nyírbogdányi segédmunkást — mert ő volt a tettes — á járá­si ügyészség halált okozó sú­lyos testi sértéssel vádolta, de az első fokon kiszabott bün­tetést — 3 év 6 hónapot — az ügyész súlyosbításért, a vád­lott és védője enyhítésért megfellebbezte, így került sor ezen a héten a másodfokú tárgyalásra. A megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa 4 év és 6 hónap szabadságvesz­tést szabott ki, amelyet Hor­váth fegyházban köteles le­tölteni. Mellékbüntetésként 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet meghozatalánál súlyosbító körülményként ér­tékelték, hogy Horváth Gyu­la többször volt már büntet­ve tartási kötelezettség elmu­lasztásáért, könnyű testi sér­tésért, magánlaksértésért, tár­sadalmi tulajdont káror'tó vagyonrongálásért, erőszak­kal, éjjel és többek által el­követett magánlaksértésért és 4 rendbeli visszaesőként el­követett rongálásért. Az fté­A mezőgazdaságon kívül a vízhiány gondolkodásra kész­teti a vízművek vezetőit is. Jóllehet Nyíregyháza az ivóvizet kutakból kapja, az ezeket tápláló vízlencsékben is fogy a víz, az utánpótlás hiánya pedig gondokat is okozhat. A megye folyóvizei « rendkívül alacsonyak. Igaz, a vízszint a korábbi éveknek megfelelő, hiszen a vizek esetében a hó hiánya nem érezhető, itt legfeljebb ta­vasszal lesz rendkívüli a helyzet, ha nem hull csa­padék. így mind a Tisza, mind mellékfolyói bár ki­csi, de szokásos szinten fagy­tak be és folynak lassan az összefüggő jégtakaró alatt. Gyakori frontok A csapadékhiánnyal egy­időben komoly gondot okoz a hőmérséklet váltakozó vol­ta is. Növekedett a hűléses megbetegedések, a gyakori frontok rosszul hatnak a szív- és idegbetegségben szenvedőkre. Állandó ké­szenlét hárul a fűtőkre és a távfűtés intézőire, hiszen egy-két nap alatt a 10—15 fokos ingadozások miatt ál­landóan szabályozni kell a berendezéseket. A hó nélküli, eddig szeszé­lyes tél tehát igen rossz. Sok gondot okoz, és helyez kilá­tásba. Sajnos, a tények konstatálásán túl egyelőre nem tehetünk ellene semmit. Legfeljebb várjuk a havat. (borget*

Next

/
Thumbnails
Contents