Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
JWS. farraSr W. «fWP-SrAG?ÁSÖfí?2*8 ». oMäT li» a nyíregyházi közfürdőbén Megnyílt a városi szauna A kővetkezőt májusban adják át Sóstón — Nemrég dieskedhet a város kényelmesen és modernül berendezett közfürdővel — mondja Mankó János, a Sóstógyógyfürdői Kád- és Strandfürdő, valamint a Városi Közfürdő igazgatója. — Nemcsak a fürdő termálvize, kényelme, de kékben ragyogó külleme is vonz. A fürdő igazgatósága most új, a fürdő jegy árában eleve benne foglaltató szolgáltatással segíti elő vendégeinek pihenését, üdülését. szervezetének bizonyos fokú felfrissítését. A városi közfürdő új szolgáltatása: a szauna. Nyíregyházán, a városi közfürdő 9-én. kedden nyitott szaunájáról el . kell mondanunk, hogy a mintegy 18 ezer forint költséggel — eredeti finn szaunakályhával — berendezett szaunafürdő kielégít minden várakozást. Az országban korábban eddig csak három helyen nyitottak szaunafürdőt. Nyíregyházán a szauna- fürdőt a közfürdő helyiségeiben. speciálisan alakították ki. Van egy 60—70 fokra felhevíthető száraz hő- légkamrájuk. Ebben nyer elhelyezést az eredeti, . kövekkel borított finn szaunakályha. Ennek előterében üzemel a mintegy 40 fokon üzemelő, szintén száraz hő- légkamra. Ezekhez járul .a szintén 60—70 fokra hevíthető nedves gőzkamrájuk. Egyetlen helyiségből sem hiányoznak a testet paskoló nyírfanyalábok. A szauná- zók nemcsak a helyiségek előterében elhelyezett zuhanyozókat vehetik igénybe, hanem a szaunahelyiségek tőszomszédságában található tíz köbméteres hidegvizes medencét is. Hogy ne csak a szaunázás illúziója, de hatása is teljes legyen, a pihenési lehetőség is tökéletesen megoldott. Erre szolgál a kényelmes he- verőkkel berendezett pihenő. Terveznek-e még további szaunát építeni? — Igen. Sóstógyógyfürdői strandfürdőnkön a nagy hidegvizes medencénél szeretnénk építeni szaunát, melyet már a szezon kezdetén szeretnénk átadni. 2500 tiszta udvar A fehérgyarmati járás Vöröskereszt- szervezeteinek tevékenysége A megyei Vöröskereszt helyi szervezeteiben az utóbbi két hónapban különösen megélénkült a tevékenység. Készülnek a negyedik kongresszusukra, újjáválasztották helyi szervezeteik vezetőségét és küldötteket, javasoltak a megyei konferenciára. A fehérgyarmati járásban a helyi szervezetek vezetősége és küldöttválasztó taggyűlései tapasztalatairól Fábián Gyulával, a Vöröskereszt járási titkárával beszélgettünk. A Vöröskereszt járási vezetősége munkatervvázlatot készített a helyi szervezetek munkájának a segítéséhez. A járásban is befejeződtek a helyi szervezetek vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlései. A járás 54 helyi szervezetében kétezernégy- 6zázhuszonhárom tag tevékenykedik. Szép eredményeket könyvelhetnek el az egészségügyi felvilágosító munka területén. Az elmúlt év folyamán 140 egészségügyi előadást szerveztek. Az előadások zömét filmvetítéssel kötötték össze. A gondos értékelő munkáról adnak számot a tisztasági mozgalom területén. A községi tanácsokkal, a Hazafias Népfront bizottságaival, a KISZ-alapszervezetekkel és a KÖJÁL szakirányításával 1972-ben 10*613 lakóházat értékeltek. Az értékelt lakások közül közel 2500 nyerte el a „Tiszta udvar, rendes ház” címet. Sajnálatos, hogy a járás mezőgazdasági üzemei közül egy sem nevezett a mozgalomba. Az értékelt 32 általános iskola közül 17 iskolát jutalmaztak a „Tiszta iskola” címmel. ) A térítésmentes véradó- mozgalom keretében az év folyamán közel 1700 fő, jelentkezett véradásra. Az 1971—72-es tanévben 29 ifjúsági vöröskeresztes csoport működött 656 taggal. Szerveztek e tanévben 38 tanfolyamot és 181 filmvetítéssel egybekötött egészség- ügyi előadást. Az ifjúsági egészségügyi verseny területén megyei negyedik helyezésükkel különösen a cse- göldi pajtások jeleskedtek. Dicséretes, hogy 162 idős házaspárt és 283 egyedülálló öreget támogatnak társadalmi gondozási hálózatukon keresztül. Patronálnak hét öregek napközi otthonát. A tunyogmatolcsi öregek napközi otthona berendezéseihez 100 ezer forinttal járultak hozzá. 14 községben szerveztek öregek napját. Nem. hanyagolják el az anya-'-és csecsemővédelmet sem. A veszélyeztetett környezetben élő gyermekek sorsának a figyelésével, az alkoholizmus betegségében szenvedő szülő elvonó, illetve kényszerelvonó kúrára való javaslásával sokat segítenek a rászoruló családoknak. Milyen lesz az új nyíregyházi iparcikk-áruház ? Húszéves fennállása során az egyik legnagyobb vállalkozásba kezdett 1972-ben a megnövekedett önálló gazdálkodás lehetőségével élve az iparcikk kiskereskedelmi vállalat. Hozzáláttak — mint erről korábban hírt adtunk 1— a Zrínyi Ilona utcában az új, korszerű áruház építéséhez, amely az alagsorral együtt négyszintes lesz. 580t négyzetméteres alapterületével ez lesz a megye legnagyobb, egyben legmodernebb .áruháza amelynek építésére és berendezésére 6P millió forintot költenek, s 3C millió forint, értékű forgó alappal nyitja meg kapuit. A forgalmat az emeletek között mozgólépcsővé) bonyolítják le, a személyzet ré- feére külön személy- és teherszállító liftet szerelnek fel. Az árukat gépekkel mozgatják majd, szinte teljesen önkiszolgáló rendszerben fog működni. Az áruház, s kétszáz fős személyzet igyekszik a vásárlók igényeit kielégíteni. Az épülő áruház alapterülete valamivel több, mint a jelenlegi nyíregyházi boltoké együttvéve. Megnyitása után a vállalat 11 000 négyzetméter alapterületű bolthálózattal fog rendelkezni Nyíregyházán. A nyitvatartási úgy tervezik, hogy az a vásárlók érdekeinek legjobban megfeleljen, elképzelhető a napi 12 órás nyitvatar- tás is. A szerződés értelmében az építkezést ez év decemberében fejezik be, az áruház megnyitását pedig 1974. május 1-re tervezik. 0 nyugdíj és családi pótlék kiegészítéséről A Társadalombiitosítási megyei Igazgatóság tájékoztatója Ritka szépségű és értékű pénzgyflj*eménnyel büsz- élkedhet a Győr-Sopron megyei Kimién élő Sáling János éeszraktáros. Gyűjteménye megalapozását öt évvel ezelőtt kezdte, amikor a tsz földjén egy Lipót korabeli ezüstpénzre akadt. Sáling János cseh pénzekkel gyarapítóit gyűjteménye időközben mintegy 1000 darabra szaporodott. A papírpénzek között becses értéknek számít a Vörös Hadsereg 10 pengőse, a kommün idején forgalomba hozott híres „kékpénzek” és a Kosuth-bankók, amelyekből ma már csak a múzeumokban található néhány. (MTI fotó — Hadas János) Új bélyegeket hoz forgalomba a poMa A posta megkezdte idei bélyegkiadási tervének végrehajtását. Január 15-én „Apollo—17” elnevezéssel 1Ó forint névértékű bélyegblokkot hoz forgalomba. A blokk Cziglényi Ádám grafikus- művész tervei alapján, ötszínű mélynyomással az Állami Nyomdában készült. Január 20-án kerül forgalomba az „Megölöm őket !4* „Évfordulók — események 1973” elnevezésű bélyegsorozat második értéke. Az emlékbélyeg Madách Imre születésének 150. évfordulójára jelenik meg. A bélyeget Hai- man György és Kass János grafikusművészek tervei alapján az Állami Nyomda készítette. Hétfőn — január 8-án — életbe léptek a felemelt tejes tejtermékárak, melyek részbeni ellensúlyozásául 1973. január 1-től egységesen havi 50 forinttal egészítik ki a nyugdíjakat. a nyugdíj jellegű egyéb ellátásokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat. Az utóbbiak részletes rendelkezéseiről minisztertanácsi rendelet jelent meg, melyek lényegesebb intézkedéseiről kérdeztük dr. Tassy Jenőt, a SZOT Társadalombiztosítási megyei Igazgatóság vezetőjét. — A havi 50 forint rendkívüli pótlékot mely esetekben folyósítják? — Rendkívüli pótlékkal kell kiegészíteni mindazokat a nyugellátásokat és egyéb nyugdíj jellegű ellátásokat, amelyeket évenként 2 százalékkal emelt összegben folyósítunk bármely nyugdíj- rendszer alapján megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint az árvaellátást. Ugyancsak havi 50 forinttal egészítik ki a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokat megillető öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot is. Ide tartoznak még a hadigondozási ellátások, a tanácsi segélyek, az átmeneti segélyek és a vakok személyi járadéka, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak családi segélye, az önálló foglalkozású tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személyek hozzátartozóinak, a tanácsok által megállapíCsaládi háború Beszferecen Gyarmati Győző és Galambos István ittasan bandukoltak hazafelé. Igaz, este volt már, de azért a sötétben is megismerték egymást, hiszen mindketten besztereci lakosok. Aztán — mivel már korábban is volt a két család között ellentét — összeszólalkoztak. Galambos sértegetni kezdte Gyarmati apját, lehordta mindenféle börtöntő- teléknek. Gyarmati természetesen megsértődött, hogy ilyet mondanak az ő apjára, aki pedig még csak háromszor volt börtönben és úgy megütötte Galambos Istvánt, hogy legalább 8 napig viselte arcán a nyomokat. Otthon is meglátták rajta, hogy kikapott és öccse, Galambos László — aki zendülésért volt már börtönben — elhatározta, hogy ezt megbosszulja. Akkor este már késő lett volna, ezért másnap reggel indult el a tsz majorjába — Gyarmati munkahelyére —, hogy elégtételt vegyen. Nem volt szerencséje, mert Gyarmati Győzőt nem találta, de azért egy figyelmeztető mondatot munkatársának elejtett: engem verjen meg, ne a bátyámat, majd én megölöm őket apjostől. Bár innen dolgavégezetlenül távozott, még azon a délelőttön összetalálkozott Gyarmati apjával, az 50 éves Gyarmati Jánossal Bántani nem bántotta, csak megfenyegette, hogy rajta is bosszút áll bátyja miatt. A bosszú nem is sokáig váratott magára. Másnap — lévén ez vasárnap — az esti órákban a italboltban volt az egész Galambos család. László, aki 22 évével akart bosszút állni István nevű 38 éves bátyjáért és a 35 éves József, aki az italbolt külön helyiségében iszogatta sörét. Nyolc óra körül érkezett meg Gyarmati János is 22 éves fiával. Gyarmati megivott egy féldecit, a fia, Győző beállt a sorba sörért. Csak néhány percig bírták ki szótlanul, aztán Galambos István odament hozzájuk és megmutatta az öreg Gyarmatinak, hogy kidekorálta a fia az arcát. Aztán míg „tartott a szemrehányás”, Galambos László is odament, ö már nem prédikációt akart tartani, hanem szabatosan és szűkszavúan bejelentette: te meg eredj innen hazafele, mert kikapsz. Győző persze nem hagyta magát, ő is megválaszolt: nem félek én a Galambosoktól. Miután ilyen szépen egyetértettek saját bátorságukban, megkezdődött a veszekedés. Egyre hangosabban szidták egymást, aztán egymásnak estek. Galambos László hamar megunta a lökdösődést, meg hát puszta kézzel nem is lehet egy rendeset ütni, felkapott egy söröspoharat és alaposan fejbe vágta az öregebbik Gyarmatit. Mivel az ütéstől az öreg a földre esett, hármasban folytatták tovább a verekedést. A pohár mór eltört, Galambos Lászlónak azonban eszébe jutott, hogy szék is van a világon: egymás után hajigálni kezdte Gyarmati Győzőhöz. Persze ő sem maradt tétlenül, ahogy elkapta a hozzóvágott székeket, azonnal -dsszaküldte a feladónak. Közben azonban felkelt a 'öldről Gyarmati János is, de már neki is elment a kedve a verekedéstől. Hogy gyorsabban menjen a dolog, elővette zsebkését és hátulró' megszúrta az éppen fiára támadó Galambos Istvánt. Ekkor jött ki a különterem bői Galambos József és testvérei segítségére sietett. Gyarmati Jánost haiánál fogva a földhöz vágta. aztán a fiát akarta lefogni Gvarmati János ekkor ismét fölkelt és kését Galambos József hátának irányította. Mielőtt azonban megszúrhatta volna, az egyik szemlélődő vendég elkapta a kezét és kicsavarta belőle a kést. A verekedésnek ezzel vége is lett: Galambos Istvánt kórházba szállították. Gyarmati Jánost és Galambos Lászlót pedig letartóztatta a rendőrség. Bíróság elé természetesen nemcsak ketten álltak, hanem mind az öten. Gyarmati János emberölés kísérletéért, a többiek pedig garázdaságért. Bűnösségüket tagadták, egyedül Gyarmati ismerte el, hogy szúrt, de azt is csak a fia védelmében tette. Megpróbálták egymásra hárítani a felelősséget, mindkét család arra hivatkozott, hogy ők védeni kényszerültek sajá^ magukat. A megyei bíróság dr Rajka Sándor tanácsa azonban — a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására hivatkozva — nem állapította meg a jogos védelem helyzetét a két Gyarmati részére, még akkor sem, ha a Galambosok erő- és létszámfölényben voltak. Ugyanis amikor a személyi ellentétek miatt kocsmában kölcsönös erőszakosságra kerül sor és a tettle- legességben részt vevők to vábbi erőszakos cselekmény re kölcsönösen készülnek, a szemben álló csoportok mindegyik tagja a jogtalanság talaján áll. A bíróság Gyarmati Jánost 2 év 8 hónap, Gyarmati Győzőt 6, Galambos Lászlót 10. Galambos Istvánt 6. Gálám bős Józsefet pedig 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Gyarmati Jánosnak és Ga lambos Lászlónak szigorított börtönben, a többieknek börtönben kell letölteni büntetésüket. Gyarmati Jánost mellékbüntetésként 2 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, is. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Másodfo kon a Legfelsőbb Bírósás? dönt. (balogh) tolt jövedelem-kiegészítése is. — A nyugellátások legkisebb összege is ha~ vi 50 forinttal emelkedik. Mit jelent ez? — Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 097 forint, özvegyi nyugdíj esetében 502 forint, az árvaellátás legkisebb összege pedig 298 forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint járó öregségi nyugdíj és a III. csoportos rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 538 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 411, az árvaellátásé pedig 252 forint. — Ötven forinttal emelkednek a meghatározott ösz- szegben járó nyugellátások is. Például: a mezőgazdasági tsz-tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka 468 forint, az özvegyi járadék 365, a fél összegű öregségi, illetve munkaképtelenségi járadék pedig 259 forint. — Mi a helyzet a házastársi pótlékkal? — Házastársi pótlékot 1972. december 31-e után annak az öregségi, rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjasnak lehet megállapítani, akinek a nyugdíja nem éri el a havi 1161 forintot. A házastársi pótlék az előbb említetteket és az öregségi, valamint a munkaképtelenségi járadékost, az után a házastársak után illeti meg, akinek jövedelme, keresete, nyugellátása 1973-ban a havi 508 forintot nem haladja meg. így lehetővé válik olyan házastársak után is a házastársi pótlék megállapítása, akik korábban nem részesültek ezen pótlékban a 360 forintos összeghatár miatt. A házastársi pótlék összege 1973-ban egységesen 156 forint. Ha azonban a nyugdíj ineghaladja a havi 1005 forintot, házastársi pótlék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat havi 1161 forintra egészíti ki. — Hogyan alakul c családi pótlék és a gyermekgondozási segély emelése? — Január elsejétől gyermekenként havi ötven forinttal emelkedik a családi pótlék. így a munkaviszonyban állók két gyermek után havi 400 forintot, három gyermek után havi 960 forintot kapnak, az egyedülálló dolgozó és a vak házaspár családi pótléka egy gyermek után havi 290, két gyermek után pedig havi 640 forint. A mezőgazdasági tsz-tagokat megillető családi pótlék két gyermek után havi 300 három gyermek után havi 810 forint. — A gyermekgondozási segélyt ugyancsak havi 56 forinttal emelték. Az az anya, aki két gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre, havi 100 forint összegű emelést kap. Ezek az intézkedések hivatalból történtek, ezért az igényjogosultak ne kérjék az emelést külön a folyósító szervtől. Azok a nyugdíjasok viszont, akik az új rendelkezések szerint kaphatnak házastársi pótlékot, kérjék annak megállapítását a nyugdíjfolyósító szervtől. — Az ötvenforintos emelések a megyében 110 ezer családot érintenek. Többek között 65 ezer nyugdíjast, a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák közül 9 ezer nődolgozót. 35 ezer család kap emelt összegű családi pótlékot 85 ezer gyermek után. A SZOT Társadalombiztosítási megyei Igazgatóság évente 120 millió forinttal többet fizet ki az ú| ■endelkezések értelmében. Balogh Jóit»
