Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
.ton. jtaM&r Ä, Jegyzetek: „Okos gyülekezetek" ~AZ ELMÜLT HETEN VÉGET ÉRTEK megyénkben a falugyűlések. Rendszerint a tanácstagi beszámolók után zajlottak le és mintegy összegezték azok tapasztalatait, hangsúlyt adtak olyan kérdéseknek, amelyek az „alvéget” és a „felvéget” egyaránt érdeklik. Mint kr ismert, megtartásuk közvetlen előzménye az idén tavasszal soron következő tanácsválasztásnak. i Jó néhány estét töltöttünk a szabolcsi, szat- márj falugyűléseken és aggódva figyeltük, m .a’iyire válnak — mint jó néhány beszámoló nagyon találóan megjegyezte — „a dolgozó nép okos gyülekezetévé ?” Mennyire értették meg, hogy egyre nagyobb önállósággal — és felelősséggel — intézhetik saját szűkebb környezetük boldogulását? Nem csalódtunk. Egyetlenegyszer sem talól- k vtunk demagógiával, túlzott, vagy ok nélküli követelésekkel. A választók, akik — az ü népi előkészületek és a disznóölések, családi összejövetelek idején is — majdnem mindenütt megtöltötték a művelődési termeket, mozikat, tanácstermeket, egymásra hatottak abban, hogy csak a legfontosabb dolgokról beszéljenek. így is elég sok volt, ami egy-egy fa inak fontos. Tulajdonképpen kár statisztikát készíteni a járdák, óvodák, egészségházak és más falusi intézmények, az autóbusz-várótermek, legelők és más közös dolgok hosszú soráról, amit felemlítettek. Van egy szerencsés kifejezés, amivel össze tudjuk foglalni mindezt: a falu és a város közötti különbség eltüntetése. Érdekes, hogy egy évtized alatt a televízió falusi jelenléte, egyrészt esti szórakoztatásával, másrészt azzal, hogy megmutatja a nagyvilágot a falusi, tanyai embernek, mennyire közel hozta ennek a kérdésnek a megoldását a vidékhez. Nem kevés alkalommal élénk vitát is hozott. Például Kótajban Dobránszki Sándor és dr. Pethő Ferenc országgyűlési képviselő között. A válasz csak akkor volt kielégítő, amikor a biztosítási díjak közötti különbségek mellé odakerült a háztáji fogalma is, nemcsak, mint jövedelem-kiegészítő tényező, hanem, mint az élelmiszeripari termékekhez, az élelmezési cikkekhez való közelség előnye is. Más kérdés — és egyben másik megfigyelésünk —, hogy az önálló falusi községfejlesztési alapok és az azokhoz való hozzájárulás nem mindenütt eléggé világos. Sokan még mindig adónak érzik. A beszámolók többsége is úgy kerülgette ezt a témát, mint a forró kását. VANNAK SZERENCSÉS KIVÉTELEK IS, melyek egyre inkább jellemzővé válnak, inkább csak terjedésüket szeretnénk siettetni. Ahol így érvelnek: „Józsi bácsi, megéri magának napi három Kossuth cigaretta árát, hogy Mari néninek itt legyen a vízcsap a konyhában, ne kelljen kútra járni?” — ott rendszerint az a válasz: „add ide fiam, hadd írjam alá”. Ahol viszont milliókról beszélnek, ott nem éppen így történik. Tegyük a kezünket a szívünkre: nem mozogna-e az állampolgári pénztárca a zsebünkben, ha egy gyűlésen személyes részvételünket kérnék egy több millió forintos vállalkozáshoz. („Sok az, fiam”.) Az új, önállóbb gazdálkodásban van még hely, ahol a vezetőknek meg kell tanulniok felfelé összegezni, lefelé pedig bontani, egészen az egy családfőre vagy állampolgárra eső költségekig, ha nem is kerek összeg jön így ki, hanem mondjuk 28 forint 60 fillér. Tulajdonképpen pontosan az ilyen osztással lehetne számolásra — és számvetésre — serkenteni az állampolgárt. Több ilyen helyet ismerünk, hogy csak Kótaj és Nyírmeggyes nevét idézzük a sok jó közül. EGYBEN PEDIG ELÉRKEZNÉNK a legfontosabbhoz: hogy a választó is megtanuljon rangsorolni. Ahogyan a megvalósulás küszöbére érnek az ügyek, úgy válik időszerűvé az, hogy mit előbb? Ezt vagy amazt? És ilyen légkörben, ilyen gondolatok felvetésével valóban kivétel nélkül mindenütt azzá válnak a falusi gyűlések, aminek szánták őket: a dolgozó nép okos gyülekezeteivé. Gesztelyi Nagy Zoltán Tsz-béiletek MÁR Jö PÁR ÉVE, hogy elterjedt a tsz-ek színház- és mozibérlettartási módszere. Alig akad olyan gazdaság, ahol a kulturális alap felhasználása során szóba ne kerülne. Színházlátogatásokat általában a járási székhelyek, vagy nagyobb községek művelődési házaiban, a Déryné Színház vendégelőadásaira szerveznek. A nyíregyházi színháztól egész sor, távoli tsz tart bérletet. Mozi pedig, a legkisebb faluban is van már. Miért terjedt el ez a módszer? Felületes válasz szerint: mert a tsz-ek tagságának, a falvak népének is joga van a művelődéshez. S ■egy-két emberért — akik maguk gondoskodnának jegyváltásról — nem éri meg távoli útra szállítójárművet biztosítani. A közös gazdaságot pedig „nem teszi sírba” 30—50 bérletjegy tartása, sem az esetenkénti közös jármű- használat. Akármilyen furcsán hangzik, a gyakorlati tapasztalatok szerint nem ilyen egyszerű a magyarázat. De arra gondolni is tévedés, ha már van kulturális alap, használni kell. A MÓDSZER SIKERÉNEK helyesebb magyarázata alighanem az, amit a nyírjákói Kossuth Tsz elnökétől, Bíró Jánostól hallottam. — Egy 20 forintos színházjegy mennyit ér? — tette így fel a kérdést önmagának és válasszal folytatta: többszörösét! Csak nem lehet pontosan összegezni. Ha csak azt nézzük, ez a kis külön törődés nagyobb kedvet ad a közös munkához, erősebb bizalmat egymáshoz és a vezetőséghez — már megvan a többszörös érték. Hát ha úgy tetszik, ez a felismerés a dolog lényege. S ez döntő jelentőségű amellett, hogy a „tömeges” színház- és mozilátogatás valóban hozzájárul a vidék kulturális fejlődéséhez. Ám a nyírjákói tsz-elnök idézésével még nem merül ki a kérdés lényege. Többé-kevésbé közismertek a vidék kommunális fejlesztésének nehézségei. Mind több Példa. van arra: összefog a tanács, a tsz némely ) fontosabb létesítmény megvalósítása érdekében. (Ez idő szerintt- —■„ konjqly szükségszerűség alapján — előtérben az oVoda- és bölcsődehálózat fejlesztése.) Legtöbb helyen úgy tervezik az ilyesmit, önkéntes társadalmi munkára is számítanak. A tsz vezetősége mind több helyen bizalommal kérheti ilyen esetben a {tagság segítségét. Anélkül, hogy rendezvénybérletekre, kirándultatásokra, üdültetésekre sző szerint hivatkoznának. S KINEK A BECSÜLETE, HASZNA EZ? A tsz-é. tagságáé, a falué. Valahogy így kerül körbe a színházjegy 20 forint értéke, de ezen az oldalán már valóban a többszöröse lehet. Természetesen nem mindenütt jár egyforma eredménnyel a tsz-bérletek módszere. Nem is mindenütt ilyen világos a hatása. De akkor sem eldobott forintokról van szó. Már maga az jelentős erkölcsi hatást eredményezhet, ahogyan a „bérletes gazdaságokban” differenciálhatják a tagok munkaviszonyát. Hogy fo- 'yamatosan a legjobbakat ajándékozzák meg Asztalos Bálint A KISVÄRDAI KÓRHÁZBAN az elkövetkező három évben nagyarányú felújítási nunkát hajtanak végre. A kórház területén új pavilont is építenek, s így a közel 150 millió forintos beruházás során négyszázhúszra nő az ágyak száma. (Elek Emil felvétele) f Uj termékek, jobb minősig Előtérben a gyártás- és gyártmányfejlesztés a Nyíregyházi Gumigyárban Bár a „nagy profilok” in- lításának időszaka egyelőre lezárult a Nyíregyházi Gumigyárban, néhány új cikkel még mindig gyarapodik a terméklista. Lényegében <íj profil a nyíregyházi gyárban a kerékpár gumiköpeny. Ezt a terméket már módosított és korszerű technológiával kapták jneg a vállalattól. Az elmúlt év végén befejeződött próbaüzem után ez évben már egy hárommillió darabos kapacitással lehet számolni. Ez lényegesen több, mjrtt a korábban gyártott,- mennyiség. KerélipárlömW> négy színben A piac mennyiségi követelményeinek eleget téve. ezután kerül sor a divat igényeinek figyelembevételére. Többek között a kerékpár gumiköpeny több színben való gyártására. A jelenlegi elgondolás szerint négy színváltozat lesz. A továbbra is uralkodó fekete mellett megjelenik a piros, szürke és a krémszínű kerékpár gumiköpeny is a boltokban az igényesebb vevők részére. A már korábban is gyártott kerékpár gumiabroncs Az apát a pályaudvar közelében csíptem el. Az arca valósággal ragyogott a boldogságtól. Táncos léptekkel, fütyörészve jött szembe és meg sem várva a kérdést, már kezdte is mondani boldogsága okát: — Képzeld, egy hónapja kínáltam egy plusz százast a fiamnak, ha levágatja rendes, emberi formájú frizurára azt a rettenetes hajtornyát, amit visel, ápol. növeszt és bodorít már egy éve. — Na és levágta? — Nem. Szépen visszadugta a pénzt és azt mondta. hogy inkább a hári marad. — Akkor minek örülsz? A jelleme erejének? — Dehogyis. Ez már egy hónapja volt. De most levágták. — Kik? — Bevonult a gyerek. Most kísértem ki az állomásra őket. Soha nem fogom elfelejteni, ahogyan a vonatablakból integetett. Még csak szomorú sem volt. Tudta, hogy katonáéknál ez így lesz. Semmi bánat. Ké szült rá, nem érte váratla mil. — Hát akkor annak örülsz, hogy mégis a te álláspontod győzött? Ilyen *° aj?a vagy? Hétköznapok — Még csak erről sincs szó. Annak örülök, hogy visszakaptam a fiamat. Tudod milyen aranyos, jóképű gyerek? Még én sem gondoltam volna. Kicsit hosszúkás, ovális koponyája van, derűs, fiatal, jóképű, üde gyerek. Lesz ebből valami még... ★ Az út ezúttal elég hosszú volt Miskolcig. Pedig korán indultunk. De útitársam minden lehetséges alkalmat felhasznált a megállásra. Főleg eszpresszók körül. Már Rakamazon elkezdte. Hogy ő nem szeret az országút szélén műszaki pihenőt tartani, korán van. egy kávé jó lenne. Amikor visszajött, elége- letten hátravetette magát az ülésen és idegesen keresni kezdte a kesztyűjét. A iobb kézre valót nem találta. Amikor már kínossá kezdett válni a dolog, a )ilóta udvariasan megjegyezte. hogy még nem vagyunk messze, visszamehe- lünk, hátha ott hagyta. Utitársam nemet intett. Lehúz* a az ablakot, kihajította a fél pár kesztyűt a Tiszába és így szólt: — Mit, kezdjek én egy fél pár kesztyűvel? Amikor a tokaji presszó előtt kiszállt, a gépkocsivezető rámutatott az ülésre. — Ott van a másik fél pár kesztyű. Egész idő alatt rajta tetszett ülni. Utitársunk rámeredt a jobbkezes félkesztyűre. — Mit kezdjek én egy fél pár kesztyűvel? — ismételte magát és benyúlt, kivette, megrázta, aztán nagy ívben elhajította az árok felé. Szerencsen vett egy új pár kesztyűt. Egyébként még idejében odaértünk a tanácskozásra. Visszafelé beszálláskor gondosan felhúzta mind a kettőt, mielőtt beszállt. Nem is veszett el a jobbkezes, csak Tarcalon, amikor kiszállt a presszó előtt. illetve, amikor visszajött. Nagy ívben kihajította a balkezes kesztyűjét. A sofőr mondta helyette a szöveget: — Mit kezdjünk ugye, egy tél párral? Persze, csak emlékeztetni akarta utasát, hogy nézz» meg, nem ül-e rajta Nem Olt. Mint Tokajban kiderült, ezúttal a zsebében felejtette. De akkor már az is fél pár volt. Árokba vele. A gépkocsivezető megjegyezte : — Még ott lehet a másik is. Utitársunk legyintett: — Az szürke volt. Különben is mindkettő jobbkezes. Hazáig nőtörténeteivel szórakoztatott bennünket. Miskolcról jött a megyébe, egy nő miatt, de aztán, mire elvált és elvette az ittenit, már volt egy harmadik, ezúttal Budapesten. Ufána- ment, válás, késés, mire azt elvehette, már volt egy új, ismét Miskolcon. Jót mulattunk akasztófahumorral elmondott történetein, melynek végén ismét valami botrány fenyegeti a nehezen megszerzett családi békét. Közben hazaérkeztünk. Amikor felismerte a lakását, gúnyosan vállat vont és ezzel a kijelentéssel készült a kiszálláshoz: — Én nem tudom miért, áe képtelen vagyok megtartani a nőket. A gépkocsi irányítója, aki udvariasan nyitotta is már neki az ajtót, megjegyezte: — Éppen, úgy, mint a kesztyűket? tömlőnél jelenleg is fontos a kapacitás növelése. Hiszen a termék egy része exportra készül, s a kereslet ott is növekszik. Figyelembe kell venni azonban, hogy a világpiacon már megjelent a mű- Uaucsuk alapanyagú tömlő, amely jobb légtartású, mint a természetes nyersgumiból készült. A fejlesztést itt tehát már a korszerűbb alapanyagok beszerzése, illetve annak a feldolgozása irányában is figyelembe kell venni. Mini ás palmatep Uj több iráfcyú igény jeleni- , kezik a palmatep szőnyegféleségeknél. Éppen ezért a kapacitás növelésével párhuAi- mosan gondot fordítanak a választék bővítésére is. Egere jobban érdeklődnek például mintás szőnyegek iránt. Hogy ezt ki tudja a gyár elégíteni. új gépet vásárolnak. Az ajánlott géptípus kiválasztása és beépítése után megkezdődik majd a mintás faltól falig szőnyegpadló gyártása is. Ez tetszetős, új színfolt lesz majd a lakásokban, feloldja az eddigi egyhangú színeket. Igen felkapott kárpitosipari párnázóanyag lett a palma- frik, közismertebb néven gumiszőr. Előnye, hogy köny- nyebb vele bánni, tartóssága is kiváló. Mivel itt a kapacitás a növekvő igények kielégítésére elegendő, a fejlesztés iránya ennél a terméknél a gyártmányfejlesztés. Ennek keretében fokozzák a tormacikkek készítését, vagyis pontosan meghatározott méretű és alakú, kész üléspárnákat gyártanak. Eztél egyszerűbbé, gyorsabbá válik a kárpitos-, ipari szerelés. Fel fújható tarolószín A gyártmányfejlesztés keretében folynak az előkészületek könnyen szállítható, a .Helyszínén felfújható, mezőgazdasági tárolóegységek készítésére;1 Ezek a raktárak 25 —125 vagon termés befogadására alkalmasan több mérettípusban készülnek niajd. Légmentesen, záró kivitelük lehetővé teszi a szemes termények különleges körű fények közötti tárolását és kezelését. Például a védőgázos tárolás segítségéve] meggátolható a tápérték csökkenése, vagy a nedves termés romlása. A vertikális gyártmányfejlesztés elvének megfelelően ez évben jelentősen fejlődik az ibrányi üzem. A tavalyi 6 millió forinttal szemben az idén a tervezett termelési érték 33 millió. Az ibrányi üzemben a nyíregyházi v;ar termékeit konfekcionál **-k magasabb készültségi fokra. Többek között a méteráruként előállított, tűnemezeit szőnyegből komplett gépkocsi szőnyeggarnitúrát készíteni*:. Ezen kívül autóüléshuzatot és esőkabátot is gyártanak 1b- rányban a gyárban készült alapanyagból. W Uj óvodák, iskolák megyei segítséggel Mint arról mar hírt adtunk, a megyei tanács 1971- ben az eredetileg tervezett összegen felül 20 millió forintot szavazott meg óvodaépítésre, 9 millió forintot pedig iskolaépítésre. Az emll- *ett összegből pályázat útján részesülhetnek megyénk városi és községi tanácsai 1975-ig. A pályázatokat tavaly bírálta el a megyei tanács. A döntés értelmében az idén a megyei tanács 4 millió forinttal támogatja az óvodaépítési akciót. A mérkvállaj' tanács 800 ezer, a pócspetri tanács 600 ezer, a tiszavasvá- t i tanács 1 millió 600 ezer, a besztercei tanács 200 ezer, az ilki tanács 600 ezer, a tiszate- leki tanács pedig 200 ezer forintot kap a megyei tanácstól óvodaépitéisne. ▲ íaszaieietei tanács Kétérközön épít óvodát a megyei tanács segítségével. A 9 millió forintos megyef támogatásból megyénk több községében épül általános iskola. A terv szerint az új tanév kezdetére átadják rendeltetésének a baktalóránt- házi 7 tantermes iskolát, a nyírszőlősi 8 tantermes iskolát és a piricsei 5 tantér- mes iskolát. Mindhárom is-' kola korszerű és emeletes lesz. Ebben az évben Nyíregyházán Is átadásra kerül 2 — úgynevezett lakásjárulékos — általános iskola. Az egyik a Jósavárosban, a másik a *Tomok téren épül. Valamennyi óvoda építését a helyi termelőszövetkezet és a helyi lakosság is segíti társadalmi munkával
