Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

LAnrinc tartalmaboci VILÁG PRO LETÁR! AI, EG YES 0 LJ ETEK! Magyarország XXX ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. JANUAR 10, SZERDA Űj termékek, jobb minőség (3. oldal) Olvasóink írják (4. oldal) Családi háború Beszterecen (5. oldal) Labdarúgó-érdekességek (7 oldal) nMnRnBMannmM/, Dolgozó nők A nők megszokták, hogy jogaik mindenekelőtt a munkában érvényesülhetnek, úgyis mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez sta­tisztikai adatokkal alátá­masztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlálás alkal­mával megállapították, hogy például a húsz-huszonnégy év közötti, még nem csalá­dos nők 82 százaléka kereső foglalkozást folytat, de ösz- szesséaében is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949-ben. Ezzel azonban — és ezt mindenki tudja — távolról sem valósítottuk meg az egyenlő jogok elvét, sót néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy talán le is mond­tunk a megvalósításáról. Még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1970-ben hozott határozata sem győzött meg mindnyájunkat arról, hogy az évek óta megszokott rossz, nem feltétlenül vég­zetes is egyben, s az óvato­sabbak — magamat is ide sorolom — úgy vélték, ko­rai még az öröm. az elvi állásfoglalás nem azonos a gyakorlati alkalmazással. tehetőségünk nyílt né­hány helyen megismerkedni a gyakorlati alkalmazással is, s őszintén meglepett bennünket, mennyi lelemé­nyes. ténylegesen javító in­tézkedésnek nyithat utat a Központi Bizottság által ho­zott határozat. Mert ami történt — és sok minden történt — a nők életének könnyítéséért, az jobbára az utóbbi két esztendőben ment végbe. Ez a felismerés nem­csak örvendetes, de aggasz­tó is, hisz’ arra következ­tethetünk belőle, hogy leg­többször valamirevaló szo­ciális intézkedést a központi akaratnak kell sugallnia. különben nem jut el a meg­valósulásig. Elvégre tudtuk, tudták eddig is, hogy mi­lyen nehézségekkel küzde­nek a nők a munkában és a társadalmi életben, s a könnyítés módjai ugyanúgy kéznél voltak, mint ezekben az években. Mégis, a gazda­sági vezetők többnyire ob­jektív nehézségekre, elhá­ríthatatlan akadályokra hi­vatkoztak, közben pedig szinte uralkodóvá vált az előítélet, hogy a nő nem teljes értékű munkaerő, ezért nem is remélhet férfi­kollégájával azonos elbírá­lást. Kezdjük mindjárt az anyagi konzekvenciákkal járó intézkedésekkel. Eddig a többi rossz között termé­szetesnek vettük, hogy a szülő nő jövedelme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgondozási segélye­zés ideje alatt gyakran be­hozhatatlanul lemarad munkatársaié mögött. Vagy­is míg a többiek bére emel­kedik, az övé egy helyben marad. Életszínvonalát tehát nemcsak + 1 fő megjelené­se csökkenti — hisz. a csa­ládi létszámemelkedéssel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem — ha­nem az árszintemelkedést figyelembe véve, még hát­rányos helyzetbe is kerül azért mert szülésre adta a fejét. Néhány helyen „kita­lálták”. hogy ezt a hátrá-_ nyos helyzetet egyszerűen ki' lehet küszöbölni, s a sza­badsagáról visszatérő anya bérét automatikusan 150—20P forinttá1 emelik. Több helyen külön meg­vizsgálták a nagycsaládos illetve s gyereküket egyedül nevel" anyák helyzetét. S miután kiderült hogy sok­kal súlyosabb terhek nehe­1973-BAN Tízmilliárd egészségügyi és szociális célokra J4NU4R 31 RE összehívták a megyei tárni esőt Tovább javul a betegellátás rendelőintézet Az egészségügyi tárca 1973. évi költségvetéséről tájékoz­tatták az MTI munkatársát a minisztériumban. Elmon­dották: az 1973. évi állami költségvetés központi és ta­nácsi egészségügyi és szociá­lis feladatokra 10 milliárd 277 millió forintot- irányoz elő. Ez az összeg 893 millióval (9.5 százalékkal) haladja meg az 1972. évi kiadásokat. Ebből az egészségügyi hálózat bő­vítésére, a korszerűbb gyó­gyászati eljárások alkalma­zásának szélesítésére — pél­dául a szervátültetési prog­ram megkezdésére — össze­sen 370 millió, az átlagbérek 3 százalékos emelésére pedig 146 millió jut. Az említetteken kívül az intézeti ellátás feltételeinek, a betegellátási és gondozási körülményeknek a javítását, stb. 377 millió forint szolgál­ja. Ebben benne van az élel­mezési norma enyelésére szánt és a tejtermékek árváltozásá­val kapcsolatos összeg is. Az elmúlt évinél nagyobb elő­irányzat révén lehetőség nyí­lik a gyógyintézet ágyak számának 830-nel va^ó növe­lésért?. Az idei fejlesztések közül a jelentősebbek a követke­zők: Mohácson 84 ágyat léte­sítenek, Szikszón a helyi kór­házat 100 ággyal bővítik, Szegeden 150 ágyas pavilon épül. Az oroszlányi szülőott­hont kórházzá alakítják át. A régi salgótarjáni kórház re­konstrukciójával 120-szal nö­vekszik az ottani ágyak szá­ma, a fővárosi' kórházakban pedig 124-gyel. A budakeszi MÁV-szana tórium bővítés­sel 150 új ágyhoz jut. Az orvostudományi egye­temek klinikáin levő, vala­mint a miskolci szentpéteri ka­pui kórházban működő mű- veseállomásokon 1973-ban 7800 művesekezelésre biztosít fedezetet a költségvetés. Az idén a szívsebészeti műtétek száma meghaladja a kétezret. A szívműtétre jelentkezők nagy száma miatt és a vára­kozási idő rövidítése érdeké­ben új műtőt állítanak be az Országos Kardiológiai Inté­zetben. A Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen folytatódik az új szívsebészeti decentrum kialakítása. Ugyancsak foly­tatódik a gyógyító-megelőző ellátáshoz tartozó országos intézetek hálózatának kiépí­tése. 1973-ban a tervek sze­rint megszervezik az Orszá­gos Laboratóriumi és az Or­szágos Urológiai Intézetet. Ami a járóbeteg-ellátást il­A KISVARDAI ÖNTÖDÉBEN az idén 310 ezer négyzet- méter radiátor készül. Képünkön: szerelik a kész terméke­ket, (Hammel József felvétele) Több új leti. a tanácsok tervei szerint 1180 órával emelkedik a nap szakorvosi órák száma. Az általános orvosi és gyer­mekorvosi körzetek számát a tanácsok várhatóan 110-zel emelik ebben az esztendőben. Az üzemi orvosi órák szá­mának napi 330-cal történő növelése lehetőséget biztosít az új, illetőleg fejlődő vállala­toknál az üzemorvosi felada­tok ellátására. A csecsemőotthoni ágyak száma 40-nel, az egészségügyi gyermekotthonoké 80-nal nö­vekszik. A védőnői körzetek száma hatvannéggyel emel­kedik az idén. Az ál­landó területi bölcsődék­ben 2100-zal több gyermek elhelyezésére nyílik lehető­ség. Újabb koraszülött osztá­lyok, részlegek kialakítása mellett a csecsemőotthonok­ban megszervezik a koraszü­löttek utógondozását. Újabb 40 gépkocsi üzembe állításával tovább gyarapszik az országos mentőszolgálat 100 régi gépkocsi kicserélésé­re is lehetőség nyílik. A szociális gondoskodás előirányzatának növelése le­hetővé teszi az idős emberek számára 77 újabb napközi otthon létesítését és így to­vábbi 1500—2000 rászoruló­nak biztosíthatnak kulturált körülmények között * napközi ellátást. A szociális segélye­ket általában havi 50 forint­tal emelik. A pénzbeli és ter­mészetbeni juttatások, a rendszeres segélyek emelését további mintegy 20 millió fo­rint többlettel segítik a ta­nácsok. A szociális otthonok­ba mintegy 730-cal több igényjogosult elhelyezésére biztosít fedezetet az 1973-as költségvetés. Az esztendő vé­gére a szociális otthoni he­lyek száma megközelíti majd a 30 ezret. Az egészségügyi tárca 1973. évi beruházási kerete 1 mil­liárd 378 millió forint, ami 10 százalékkal magasabb a tavalyi beruházási előirány­zatnál. ebből 886 milliót for­dítanak tanácsi beruházások­ra. Az ez évi felújítási terv megvalósítására csaknem 800 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Kedden ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A végrehajtó bizottság a soron következő tanácsülés előkészítésével foglalkozott: a megyei tanácsot január 31-én, szerdán délelőtt 9 órá­ra — a megyei tanács nagy­termébe — összehívta. A tanácsülés napirendjére a vb több témát javasol, köz­tük a megyei tanács 1973. költségvetési és fejlesztési tervének, valamint az alsóbb tanácsok költségvetése egyes kötelező előirányzatának megállapítását. Ugyancsak a tanács tagjai elé terjesztik az árvíz sújtotta területek — lakóházak, köz­intézmények, gazdasági épü­letek — újjáépítéséről készí­tett jelentést. Javasolja a vb, hogy ezen a tanácsülésen állapítsák m % a megyei tanács idei mun­katervét. valamint fogadja el i vb idei munkatervéről ké­szített tájékoztatást, hagyja jóvá a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság első félévi munkaterhét. A tanácsülésen döntenek majd újabb nagyközségek szervezéséről is. A végrehajtó bizottság 3. tanácsülés előkészítésén kí­vül visszatért a korábbi vb­határozatok végrehajtására, majd egyéb ügyekről tár­gyalt. Jó illemben halad a választásra jogosullak összeírása A választók összeírása me­gyénkben is jó. ütemben ha­lad. E munkának a felén már minden településen túlvan­nak. Még a megye székhelyén is, ahol pedig a két évvel ez­előttihez képest szervezeti in­tézkedésekre volt szükség, mert azóta új lakótelep léte­sült, a meglévők tovább bő­vültek. A tanács úgy oldotta meg a problémát, hogy nem a korábban kialakított ösz- szeírási körzeteket — nem azonosak a választókerüle­tekkel — alakította át, hanem három újat szervezett. A vá­rost és kiterjedt tanyavilágát 108 körzetre osztották. Kör­zetenként általában két-két személy — többnyire pedagó­gus és nyugdíjas — végzi az összeírást. Valójában lénye­gesen többen vesznek részt a munkában, mert sok helyen a szomszédok veszik át az íveket és adják vissza a ki­töltőn lapokat. A város nyolc körzetében már hétfőn estig végeztek ezzel a munkával. Nagykállóban majdnem két­ezer választásra jogosult sze­mély 27 tanyai településen él. A jól szervezett munka eredménye, hogy a szétszórt tanyai településeken már köz­vetlen befejezés előtt áll az összeírás, mert a nevelök, akik önként vállalták ezt a munkát, a téli tanítási szün­időt használták fel erre. Sorra járták a családlátoga­tásból ismerős házakat, s sok helyen saját maguk állították ki a nyomtatványokat, amit utána aláírattak. Jól halad ez a munka a megye új városában, Nyírbá­torban is, ahol először vá­lasztanak városi tanácstago­kat. Hétfőn mégis úgy hatá­roztak, h’ogy az összeírással megbízottak bizonyos átcso­portosításával gyorsítják m"g az összeírást, hogy a kitű­zött határidő előtt befejez­hessék. Azok az összeírok, akik saját körzetükben már befejezték, vagy befejezéshez közelednek, segítséget nyúj­tanak az elmaradóknak. Ófe- hértón a választásra jogosul­taknak mintegy háromnegyed részét írták már össze. (hódi) Falusi téli tanfolyam 180 szabolcsi községben és tanyán Január 15-től február 15-ig rendezik meg megyénkben a népfrontbizottságok a ha­gyományos, 1965 óta rend­szeressé vált kéthetes falusi téli tanfolyamokat. Az idén 170—180 tanyán és község­ben, városi külterületi tele­pülésen kerül sor a lakossá­got legjobban érintő közér­dekű témák megvitatására. Felkészült előadók tartják a tanfolyamokat, s a megyei párt- és népfrontszervek té­majavaslatain kívül a hall­gatóság érdeklődésének meg­felelő helyi kérdéseket is megbeszélik. A legtöbb téli tanfolyamot, hetvenhármat a nyíregyházi járásban tart­ják. A téli tanfolyamokat álta­lában a művelődési házak­ban, klubokban, iskolai tan­termekben rendezik, de ahol a munkaterem megfelelőnek bizonyul, ott a hagyomá­nyoknak megfelelően, példá­ul a dohánysimítókban is sor kerül egy-egy kollektív beszélgetésre. Társadalmi, gazdasági, kulturális életünk számos kérdése kerül napi­rendre, a két hét sorén min­dennap találkozik a hallga­tóság a tanfolyamok előadói­val, vita vezetői vei a fórum jellegű összejöveteleken. zednek rájuk, mint a többi állampolgárra, megpróbál­tak legalább könnyíteni a terheken. Minden évben rendkívüli segélyben része- ;ítik őket a gyerekek szá­mától függően, kedvezmé nyes áron és rendszeresen f biztosítanak számukra he­lyet a vállalati üdülőben. elsőbbséget élveznek a böl­csődei-óvodai felvételeknél, de még az ipari tanulók felvételénél is. Végül, de nem utolsósorban, első he­lyen kapnak lakásépítési kölcsönt, méghozzá kamat­mentesen, a vállalat fej­lesztési alapjából. A felsoroltak nem tartal­mazzák a törvény által elő­írt kedvezményeket, ame­lyeket minden munkahelyen kötelesek megadni. Éppen azokat az intézkedéseket próbáltam összegyűjteni amelyek egyéni leleményrő1 tanúskodnak, s egyben azt is mutatjáik, mennyi min­dent tehet egy-egy intéz­mény saját hatáskörén belül az ott dolgozó asszonyokért. Senki sem állítja, hogy a példaként említett változá­sok hirtelen és látványos fordulatot hoznak az asszo­nyok sorsában, hogy egy csapásra másként értékelik nálunk a női munkát, s megváltozik a nők — vall­juk be nem egyszer torz —* önértékelése. Azt azonban feltétlenül bizonyítják, bi­zonyíthatják, hogy a jogok gyakorlására megfelelő le­hetőségeket kell terem' mi, sőt talán azt. is, hogy még jócskán akadnak felfedáe zetlen lehetőségek. (F.J

Next

/
Thumbnails
Contents