Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

JamutSr S. K*LTeT.MA<STAlWWSEA« 9. <*m Hírünk BHSB az SHBB országban TÖRÉS, KOCCANÁS. KÉSÉS Balesetveszélyesek az utak Körkérdés az érdekeltekhez Magyar Hírlap Tiszaháti újjászületés Az 1970-es árvizet követő harmadik karácsony előtt lá­togatott az árvíz sújtotta vi­dékre Kiss Gy. János, a Ma­gyar Hírlap munkatársa. Az országos összefogás, - a nagy­szerű helytállás felelevení­tése Után sorra veszi a cikkíró az eredményeket és gondokat. Az írás egy bekez­dése: „Az újjáépítés nem volt konfliktusmentes. Nem gazdasági, építőipari oldal­ról. hanem elsősorban az emberi vívódás és ragaszko­dás oldaláról. Mert az árvíz nemcsak roppant károkat okozott, hanem beleszólt a közigazgatásba is. Roppant tragédia árán ugyan, de pon­tosan kimutatta, hogy hová nem szabad falut telepíte­ni újra.” „. . .Most az a leg­nagyobb boldogság, ha az egykori „vitatkozók” ma­guk mondják: új falujukban is otthon vannak.” (Decem­ber 27.) Elet és Irodalom Tanyai nyer ekek városi kollégiumban A tanyai kollégiumokban tanuló gyermekekről, a kol­légiumszervezés gondjairól ír Szabolcs-Szatmár megyei példákat felhasználva az Élet és Irodalom. A hatékonyabb fejlesztés lehetőségeit ku­tatva az újságíró több javas­latot tett, több problémát ve­tett fel. Ezek közül egy: „A szabolcsi hét kollégium kö­zött alig van olyan, amely­nek létrehozásakor bővítet­ték volna az iskolai kapaci­tást. így a kollégium odate­lepítése zsúfoltságot, váltott tanítást, tehát belső feszült­séget eredményezett. Ma még nem túlságosan nagy ez a feszültség, mégis jobb vol­na kellő időben gondoskodni megfelelő számú általános Iskolai férőhelyről.,, (De­cember 9.) Pajtás Színházbérlete* úttörök Nyírturáról közöl képes tudósítást a Pajtás. A Déryné Színház társulatának egy csoportja a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban szerepelt, ahol általános is­kolás gyerekeknek tartottak tíz előadást, ezeknek össze­sen ötezer nyírségi pajtás volt látogatója. A nagy sikerű produkciók után a művészek három általános iskola meg­hívásának tettek eleget. A nyírturai Váci Mihály úttö­rőcsapatnál — ahol 80 szín­házi bérlettel rendelkező ál­talános iskolás van! — Szántó Margit. Hetés György es a nyíregyházi születésű Fábián József színművészek, valamint Pankotai István nyíregyházi színházigazgató találkozott a fiatal közönség­gel. (December 13). Magyar Hírlap Egy kizárás tanulságairól Barcs Sándor népszerű „Beszéljük meg!” című rova­tában a Magyar Hírlapban egy olvasólevél kapcsán — amelyet Nyírparasznyáról Orosz Árpád küldött — sza­bolcsi témáról ír: az úttörő téli olimpiákon a továbbjutás reménye nélkül versenyez­tek az általános iskolások, Ennek furcsa oka vön: nyá­ron, kézilabda sportágban az egyik község csapata kézi­labdában hamis igazolás és jogosulatlan játékos szere­peltetésével jutott el az or­szágos versenyekig, ahol rá­jöttek a turpisságra. Ezért a büntetés: nemcsak abban a sportágban, hanem egyetlen más sportágban sem. sőt a té­li olimpia versenyein sem ve­tettek. részt szabolcsi úttö­rők. Ez érhetetlen és meg­magyarázhatatlan is — írja Barcs Sándor és hozzáteszi: egy igazolási mesterkedés miatt nem lehet ártatlano­kat büntetni, A tudatos fél­revezetésért a vezetőket kell megbüntetni. Annak pedig csak örülünk, ha a gyerekek sportolni akarnak. (Decem­ber 27.). Képes Újság A megformált ülő A fenti címmel színes ké­pekkel illusztrált cikket kö­zölt a Képes Újság. A beve­zetőben így ír Nádasdi Pé­ter: „Vaján, ebben a szép nyírségi faluban található Szabolcs megye legjelentő­sebb műemléke és történel­mi emlékhelye, a Vay-féle várkastély. A sokágú Vay család legkülönbjének. II. Rákóczi Ferenc hűséges em­berének lakóhelye volt egy ideig ez az épület. 1964 óta működik itt a Vay Ádám Múzeum, benne Rákóczi har­cainak. a kuruc kornak leg­fontosabb emlékeivel, doku­mentumaival. A várkastély és a benne lévő múzeum kulturális jelentősége a me­gye határán is túlterjedő. Éppen azért törődik vele a múzeumi szakembereken kí­vül, a helyi népfront és ta­nács is.” (December 16.) Esti Hírlap tütökocsik a vasúton A téli vasúti forgalomra való felkészülésről írnak az Esti Hírlapban. Közte a sza­bolcsi járatokról is: a téli hónapokra húsz. Diesel-mo­torral hajtott, áramfejlesztő­vel felszerelt fűtőkocsit ál­lítottak forgalomba, egy ré­szüket a Debrecen—Máté­szalka vonalon. Három új hómaró is van, amely váltók tisztítására, négyméteres torlaszok szétromboíására is alkalmas. (December 22.). Magyar Hírlap Szabolcsi asszonyok A szabolcsi falvakban élő, tsz-ekben dolgozó asszonyok életkörülményeiről ír a Ma­gyar Hírlap jegyzetében a lap munkatársa. Többek kö­zött azt elemzi: „A tsz-ek vezetőségei és a nőbizottsá­gok együttműködése követ­keztében az utóbbi időben megváltozott a megyében a nők foglalkoztatási aránya. A több, mint 200 Szabolcs megyei közös gazdaságban 80 olyan segédüzemet hoztak létre, ahol nők is dolgozhat­nak nagyobb számban. Nyír- pazonyban műanyagüzem, Csengerben, Szamosbecsen, Rozsályban hűtőtároló mű­ködik és általában növelték a tsz-ek a zöldségtermelő te­rületek arányát is. ahol aránylag könnyebb munká­val többet kereshetnek az asszonyok. Az óvodabővíté­si programhoz is jelentősen hozzájárulnak a tsz-ek.” (De­cember 19.). Esti Hírlap A kemecsei óriás Az Esti Hírlap munkatársa a 217 centiméer magas Kru- ták Mihályról ír. A kemecsei fiatalember 26 éves. 52-es ci­pőt hord (amely már szűk­nek bizonyul), s nem luxus­nak számít hogy mindenből külön, méretre kell neki ké­szíteni: ágyat, ruhát, cipőt. A mama mondja: „Mindig ilyen langaléta volt. Nem messze innen, a Fenyves-ta­nyán született, mindenki azt mondta: ikrek lesznek. Az­tán megszületett Misu, het- vencentisen, hat kiló súllyal.” Most sovány. 88 kiló, .pedig megeszik húsz sonkászsem­lét, vagy éppen egy fazék főtt virslit. Édesapja ma­gassága 185 centi, a nagy­apáé 198. A fiú véleménye: „Végre kinőttem a kamasz­korból. s most már, remélem, nem nyúlok tovább.” (De­cember 23.). Igen síkos út fogadta me­gyénk egész területén hét­főn hajnalban és reggel a különböző járműveken, vagy gyalog munkába indulók hadát. Szerkesztőségünk megkereste a síkosság elhá­rításában és a közlekedés más területein érdekelt szer­veket. Hétfőn a déli hely­zetnek megfelelően a követ­kező tájékoztatásokat kap­tuk : A közúti igazgatóság hó­szolgálata: — Állandó összeköttetés­ben állunk az Országos Me­teorológiai Állomással. Tá­jékoztatásuk alapján, vala­mint a helyileg kialakult helyzetnek megfelelően cse­lekszünk. Egy útfelügyelő kocsink — mellyel URH- összeköttetést tartunk fenn, — állandóan járja a megye útjait. A só- és íűrészpor- keveréket szóró kocsijaink már szombaton és vasárnap kint voltak a megye közút­jain. Jelenleg is kint van­nak. A 38-as, 36-os, 4-es, Pontos adataink nincsenek arról, hogy hány látogatója volt a nyíregyházi három­napos galambkiállításnak, hányán vásároltak galam­bot és cseréltek fajtákat a tenyésztők, az azonban bi­zonyos — színvonalas, válto­zatos kiállításon mutatkozott be egy fiatal szakosztály. Múlt év október 14-én ala­kult meg a g a lam b szak as z- tály, a Magyar Galambte­nyésztők Szövetsége 210. egyesületeként. Az alapító harm iné tag — nyíregyhá- ziak és vidékiek — már több évtizede foglalkozik a rop-, dísz- és húsgalamb különbö­ző fajtáinak tenyésztésével. Eddig mindenki maga sze­rezte meg az elméleti és gya­korlati ismereteket, ezután már mód nyílik arra, hogy a klubnapokon képzett szak­emberek segítségével dol­gozzanak, kísérletezzenek. Munkájuk eredményét hűen tükrözte ez a kiállítás. A házigazdákon kívül az or­szág különböző részeiből — Kaposvárról, Szegedről, Kecskemétről, Miskolcról — közel negyven kiállító érke zetf és 340 galambot mutat­tak be. A megnyitót meg­előző napon, három, nemzet­közileg is elismert bíráló előtt vizsgáztak a fajták. A minősítésnél az összbenyo­mást, a testfelépítést és test­tartást, a tollazat színét és szerkezetét, az egészségi ál­lapotot, az ápoltságot és a fej, szem, csőr állását vették figyelembe. Hosszas vá­lasztás, tanácskozás után tudták „kinevezni” a fajta­győzteseket az erős mezőny­ből. Egyre többen töltik a sza- oad idejüket megyénk lako­sai közül utazással. Míg 1970- oen az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 730 cso­portot szervezett, az elmúlt évben már csaknem ezret in­dítottak útnak. A legforgal­masabb időszak a nyár, hi­szen az utazó fiatalok többsé­gét jelentő diákok ekkor töl­tik a szünidejüket. A leg­többen a tengerparti utak, a Szovjetunió és az NDK iránt érdeklődnek. Megnövekszik a forgalom egy-egy jelentős nemzetközi esemény idején, s ilyenkor 41-es és a 419-es utak szó­rását végzik. Nagyobb mér­vű síkosság elhárítására is fel vagyunk készülve. Ingatlankezelő és közve­títő vállalat: — A kezelésünkben lévő lakások házfelügyelőit mar az ősz folyamán elláttuk nagyobb mennyiségű sózott fűrészporkeverékkel. Uta­sításba adtuk, hogy a szük­ségletnek megfelelően hasz­nálják a keveréket. A város közútjainak fe­lelőse: — Az éjszakai órákban észleltük a síkosságot. Há­rom óra 30 perckor indult ki két traktorunk, mely mütrágyaszóróval sós fű- részporkeveréket szór a vá­ros útjaira, — az általunk meghatározott ^ fontossági sorrendben. A sózás jelen­leg is tart. Ennyit az utak és a jár­dák karbantartóitól. És néz- zük az utak használóit, szín­Külön értékelték azt, hogy a kiállítók elsősorban a ma­gyar fajták nevelésével fog­lalkoztak. nem kis ered­ménnyel. A magyar Óriás, a magyar Begyes és az orszá­gosan is ritka magyar Páva fajták nagy számban sze­repeltek és szinte kivétel nélkül kiváló minősítést ér­tek el. A rendezőket — a városi művelődési központot, és a szakosztály tagjait minden dicséret megilleti. Anyagi alap nélkül kezdtek a kiál­lításhoz — a művelődési központ és a tagok „adták össze” induláshoz a pénzt. A kiállításon pedig szakmai tanácsokkal látták el az ér­deklődőiket. A rendőrség által tett fel­jelentés és az elkövető be­ismerő vallomása alapján a Nyíregyházi Városi Ta­nács szabálysértési hatósá­ga tárgyalta K. J. nyíregy­házi lakos tulajdon elleni szabálysértési ügyét. 1972. szeptember 11-én, Nyíregyházán K. J. az egyik klubházban szórakozott, ahol többek között jelen volt Gy. Z. nyíregyházi, Honvéd utcai lakos is. Gy. Z. a helyiségben a zakóját levetette és egy szék karfá­jára akasztotta. Amikor mindenki kint tartózkodott, K. J. a zakó zsebéből 160 forintot kivett és a helyi­ségből eltávozott. A károsult különvonatot indítanak. Ez év nagy eseménye lesz pél­dául a Berlinben megrende­zendő Világifjúsági Találko­zó. Az olyan családias jellegű ünnepet, mint a karácsony, nem szeretik külföldön tölte­ni az emberek. De jelentkez­tek olyan igénnyel, hogy a szomszédos megyékbe szíve­sen mennének. Ezért 1973- ban az Expressz „ünnepi” utakat is fog szervezni. Az elkövetkezendő évek­ben szeretettel várja a szil- veszterezőket a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK. tén hétfő 11 órai záró Idő­ponttal. Az Országos Mentőszolgá­lat megyei mentőállomásá­nak szolgálatvezetője: — Nagyon mozgalmasan kezdődött a hétfői nap. Tíz alkalommal riasztották azon- nalra mentőinket a síkos út miatt bekövetkezett balese­tekhez. Ebből három gépko­csikarambol volt, hét pedig gyalogos baleset. Az álta­lunk eddig ismert balese­tek zöme zúzódás, kéz- és lábtörés. Tűzoltóság: — Síkos út miatt bekö­vetkezett balesetek menté­séhez nem kérték a tűzol­tóság segítségét. A Volán 5-ös számú Vál­lalat Jókai téri állomásá­nak a vezetője: — A reggeli síkosság na­gyon zavarta az autóbusz­forgalmat. Gépkocsivezető­ink nagyfokú síkosságról számoltak be. Szóvá tették a közutak fűrészporral tör­ténő sózásának hiányát, mind a város, mind pedig a városon kívüli utakon. A mi első kocsijaink kevéssel éjfél után már indulnak. A távolsági járatok 40—60 perces, a helyi járatok pe­dig 10—20 perces késéssel közlekedtek az út síkossága miatt. Az Állami Biztosító gép- kocsikárbecsils referensei: — Hat egyéni és két válla­lati koccanásos gépkocsika­rambol ránk vonatkozó ada­tait vettük fel. A kár értéke egy-egy gépkocsinál nem haladta meg a négy­ezer forintot. És végül: mit ígér a me­teorológia a közutakra, a közúti forgalomra és a jár­dákra? — Ag ónos szitálást da­rahullás váltotta fel. Köd és nem páncélvastagságú jég, de síkosság várható. Mit kérünk a gyalogos- és közúti forgalomban részt­vevőktől? Körültekintő, óvatos, for­galombiztos közlekedést. amikor észrevette a lopást, egyik társával K. J. után ment és kérte, hogy mutas­sa meg zsebeit. K. J. a lo­pást tagadta, ezért a káro­sult a rendőrség közremű­ködését kérte. A rendőrségi intézkedés után K. J. a pénzt visszafizette. K. J. ezzel a cselekményé­vel személyi tulajdon sérel­mére lopással elkövetett, tu­lajdon elleni szabálysértést valósított meg, melynek kö­vetkeztében 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújt­ható. A szabálysértés mér­legelésénél enyhítő körül­ményként vették büntetlen előéletét. Azonban az elkö­vetett szabálysértés társa­dalmi veszélyességgel bír, ezért 800 forint pénzbírság kiszabásával sújtották. Ugyancsak a rendőrség által tett kétrendbeli fel­jelentés és az elkövető rész­beni bevallása alapján tár­gyalta a szabálysértési ha­tóság V. T. nyíregyházi la­kos, segédmunkás ügyét. 1972. augusztus 1-én 14,30 órakor Nyíregyházán, a Sza­bolcs és Színház utca sar­kánál a gyalogjárda és az úttest közötti parkosított sávból virágokat tépett le. V. T. a cselekményt nem ismerte el, azt állította, hogy a virágokat a fiatalko­rú leány K. K. tépte le, aki a szabálysértést magára is vállalta. Ugyanis akkor V. Tibor társaságában volt. A tanúk azonban határozottan állították, hogy nem a lány. hanem a fiú szedte le a vi­rágokat. A hatóság az ér­dektelen tanúk vallomását fogadta el, és megállapítot­ta, hogy V. Tibor ellen már LAPSZELEN Zárszámadások előtt Megyénk termelőszövet­kezeteiben januth első nap­jaiban az elmúlt évi gazdál­kodás leltárának és mérlegé­nek elkészítése folyik. A leltárt, a mérleg alapját képező pénzügyi dokumentu­mot a fürgébbek már az el- műit esztendő végén elkészí­tették. Hiszen alig történt már az év utolsó napjaiban értékesítés, a magtárakban, raktárakban lévő értékek halmaza épp olyan változat­lan volt, mint a mezőkbe ve­tett érték, a zöldleltár. Előreláthatóan a gyors mér­legkészítés után főleg azok­ban a közös gazdaságokban fognak sietni a zárszámadási beszámolók elkészítésével és a közgyűlésekkel, ahol egye­sülés történik és amely üze­mek az utóbbi időben állatte­nyésztő telepek építésével foglalkoztak. Mindkét sürgető indok jo­gos. Az egyesülő közös gaz­daságoknál — amilyen idén is jó pár akad megyénkben — azért jó minél előbb le­vonni az elmúlt évi eredmé­nyek következtetéseit, mert az Idei gazdasági és pénzügyi terveket már együtt kell majd elkészíteni és ez valamivel nehezebb lesz először, mint volt külön-külön eddig. A telepeket építő gazdasá­gok dolga még világosabb. A mezőgazdasági kormányzat határozott állásfoglalása az, hogy a kormány húsprogram­jában úttörő módon részt vevő közös gazdaságok nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe csak azért, mert közben az építőanyagok drá­gulása és esetleges más té­nyezők költségesebbé tettéi« számukra ezeket a fontos be­ruházásokat, mint amennyire számítottak. Tehát valami­lyen formában meg fogják őket segíteni. De ehhez minél korábban tudni kelTene, mi­lyen méretű pénzügyi problé­mák zavarhatják meg idei gazdálkodásukat már az in­dulásnál is, tehát fontosabb a többi üzem számításainál is az ő pénzügyi helyzetük pontos ismerete. Az első zárszámadásokat valószínűleg már január hó­nap folyamán megtartják idén is. (gnz) volt szabálysértési eljárás. 1972. szeptember elején egy este J. J. nyíregyházi lakos kerékpárját a Columbia ét­terem elöl elvitte. A kerék­párt két hétig a lakásán tartotta, majd sajátjaként használta azzal, hogy a tulaj­donosa úgysem keresi. 1972. szeptember 26-án a kerék­párt a Halász étterem elé támasztotta. Itt ismerte fel a jogos tulajdonos az eltűnt kerékpárt. Ezzel a cselek­ményével V. Tibor személyi tulajdon sérelmére lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést valósított meg és ezért 1200 forint pénz­bírsággal sújtották, amelyet meg nem fizetés esetén bör­tönbüntetésre változtathat­nak. Ugyancsak a szabálysér­tés tárgyalta K. Z. nyíregy­házi lakos, villanyszereid tulajdon elleni szabálysérté­si ügyét is és ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A rendőrség által tett fel­jelentés és az elkövető be­ismerő vallomása alapján K, Z. 1972. szeptember 23-án a gumigyár területéről nyolc darab 200 literes latexes hordót a kerítésen át a szomszédos kukoricásba rej­tett, amit szeptember 24-én éjjel lovas fogattal szállított el. A szolgálatban lévő Marx téri rendőrőrszem igazoltatta, a hordó szárma­zásáról azonban K. Z. nem tudott kielégítő magyará­zatot adni, ezért előállítot­ták, ahol a lopást végül is beismerte. A rendőrség köz­reműködésével az elkövető ósszaadta a hordókat. Farkas Pál Óriás, Begyes, Páva KIVÁLÓ MINŐSÍTÉST SZEREZTEK A SZABOLCSI GALAMBOK EXPRESSZ 1973 Szünidő, szilveszter külföldön (sigér) Pénzt, kerékpárt, hordót loptak A szabálysértési hatóság ügyeiből

Next

/
Thumbnails
Contents