Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-30 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜ LJ ETEK * Magyarország AZ MSZMP. SZAB01CS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS [APJA xxx Évfolyam ül szám ÁRA: 80 FILLÉR 1973. JANUAR 30, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL} Bonyodalmak a törzsgárdajulalom körül a SZÁÉV-nél (3 oldal) Csínján a gyógyszerekkel (5 'oldal)1 Sportjelentéseink Gyorslista a lottó tárgvnyeremény­sorsolásáról (7 oldali (6—7. oldal) Tükör fl magyar nép örömmel fogadta a múlt évről a vietnami béke helyreállításáról szóló megállapodást Testvéri üdvözletek az ország mindeu részéből Hazánkban 10 millió 415 ezer ember él az 1973. január 1-i adatok szerint. Hogyan? Milyen körülmények között? Melyek legfontosabb gazdasá­gi, szociális, kulturális ered­ményeink? Ezekre a kérdések­re válaszol az 1972. év tük­rében a Központi Statisztikai Hivatal jelentése, amelyet a vasárnapi lapok közöltek. Olvashatunk újabb országos ermelési rekordokról, milli­árd kilowattórákban és milli­árd köbméterekben. Millió tonnákban és millió négyzet- méterekben. A búzatermés például tavaly haladta meg hazánkban a 4 millió tonnát. A jó munka mellett ehhez bizonyára hozzájárult a mű­trágya-felhasználás 11 száza- lékos növekedése is. (Csupán a szén, a televíziós vevőké­szülékek, a gyapjúszövet és a cipő termelése csökkent az előző évhez képest, a mérsé­kelt keresletnek, az igények­nek megfelelően.) Mégsem a rekordok, mint inkább a mértéktartó realitások sta­tisztikája az 1972. évi.' A mértéktartás legfőbb mutató­ja, hogy — a tavalyi terv cél­kitűzéseinek megfelelően — javult a népgazdaság egyen­súlyi helyzete. Az 1971. évive! összehasonlítva valamelyest csökkent a beruházás, a kül­kereskedelmi behozatal mér­téke. A nemzeti jövedelem 5 százalékkal, a lakosság fo­gyasztása 3,5, a kivitel 21 szá­zalékkal növekedett. A kül­kereskedelem áruforgalmi egyenlege a tervezett hiány helyett többlettel zárult. A beruházás és a fogyasztás szá­zalékos aránya pedig 28:72- ről 26:74-re javult. Néhány további részössze­függés vizsgálata csak aláhúz­za, hogy az 1972. év nem a nagy számok, a mennyiségek bűvöletében, hanem a gazda­sági célszerűség, a hatékony­ság jegyében telt el. Az ipari termelés oéldául 5,6 százalék­kal volt magasabb, mint 1971- ben. A munka termelé­kenysége viszont — mivel az iparban foglalkoztatottak szá­ma csökkent — 6,5 százalék­kal emelkedett. Másik példa: tavaly 90 milliárd forint ér­tékű beruházást helyeztek üzembe, csupán 13 milliárd- dal nőtt a befejezetlen beru­házások állománya. (Megje­gyezzük, hogy az 1973. évi tervben 23 nagyberuházás be­fejezése és csupán 5 új nagy- építkezés elkezdése szerepel.) összesen 90 nagy teljesítmé­nyű Diesel-t, 22 villamos moz­donyt helyeztek üzembe a vasúton 1972-ben. s így a aőz- vontatás aránya 20 százalékra csökkent. Az állam, vagyis mi, 10 millió 415 ezren vagyunk, a gazdaság is, a terv is értünk vah. Tavaly összesen 161 mil­liárd 600 millió forintért vá­sároltunk élelmiszereket, él­vezeti. ruházati és tartós fo­gyasztási cikkeket. A fogyasz­tás és a reáljövedelem egy­aránt 3,5 százalékkal nőtt. vagyis az 1972. évi tervben előirányzott 5—5 százaléknál kisebb mértékben. Változatla­nul legnagyobb társadalmi problémánk a lakáshiány, bár tavalv 90 ezer lakás épült, ami összességében ielentősen több a tervezettnél. Két be­ruházásigényes „apróság”: a tel efon előfizetők száma 27 ezerrel gyarapodott. 400 ezer­rel bővült a közműves vízel­látásban részesülők száma 1972- ben. A kórházi ágyak száma 1200-zal, a általános is­kolai osztálytermeké 320-szal nőtt. Csaknem másfél millió­an tanulnak ielenleg a kü­lönböző színtű iskolákban és Testvéri üdvözletek, szoli­daritási megnyilvánulások sokasága jelzi: a magyar dolgozó nép örömmel és megelégedéssel fogadta a második világháborút köve­tő korszak leghosszabb es legpusztítóbb háborújának befejezését, a vietnami béke helyreállításáról szóló meg­állapodás létrejöttét. A magyar szolidaritási bi­zottság a VDK afroázsiai szolidaritási bizottságának küldött üzenetében a fegy­verszüneti megállapodás alá­írását a hős vietnami nép és a nemzetközi szolidaritás nagy győzelmének nevezi. Hozzáfűzi a távirat: vietna- mi testvéreink az elkövetke­ző időszak feladatainak meg­oldásában is mindenkor szá­míthatnak a magyar nép tel­jes támogatására. Ezt köve­tően jókívánságait fejezte ki a magyar szolidaritási bizott­ság a dél-vietnami afroázsiai szolidaritási bizottságnak küldött üdvözletében is. Alá­húzza: a békemegállapodás a vietnami nép igazságos har­cának jelentős állomása. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a nagy je­lentőségű megállapodás lét­rejötte alkalmából ismétel­ten baráti szolidaritásáról biztosította az észak-, illetve dél-vietnami országrészben működő testvérszervezetét: a VDK Hazafias Frontját és a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Frontot. A Magyar Vöröskereszt or­szágos elnöksége a mozgalom egymilliós tagsága nevében hangoztatja: a Magyar Vö­röskereszt a jövőben is ere­jéhez képest igyekszik hoz­zájárulni a háború okozta sebek begyógyításához. — A hosszú küzdelem évei alatt töretlen hittel. meg­győződéssel biztunk a viet­nami nép igazságos ügyé­nek győzelmében — hangzik a Magyar Nők Országos Ta­nácsa elnökségének a két vietnami testvérszövetség­hez intézett szolidaritási üd­vözlete. Több helyütt üzemi röp- gyűléseken beszélték meg a dolgozók a vietnami helyzet alakulásának legújabb fejle­ményeit, s fejezték ki egyet­értésüket a vietnami hábo­rú beszüntetéséről szóló egyezménnyel. A Csepel Vas- és Fémművek külön­böző üzemrészeiben megtar­tott röpgy üléseken mintegy 17 ezer dolgozó vett részt. A csepeli erőmű és szolgáltató üzemek dolgozói röpgyűlé- sükön elhatározták: részt vesznek a „Vért Vietnam­nak” akcióban. Mi történik a következő napokban és hetekben Viet­namban? — a kérdés nem­csak jogos, izgalmas is és a megfogalmazható válaszhoz egyáltalán nem elegendő a Párizsban aláírt sok sok ok­mány, a tűzszüneti megálla­podás és a kiegészítő egyez­mények számos paragrafu­sának ismerete. Van ugyanis jó néhány olyan eleme a most követ­kező időkben várható fejlő­désnek, amely egyáltalán nem a párizsi megáílapodá- sok irányában hat. Itt van mindjárt az első: hirtelené- ben „köztörvényes bűntette­sekké” minősítettek át meg­határozatlan számú, minden­esetre igen sok, a saigoni rendszer börtöneiben sínylő­dő politikai foglyot. Az első — és bizonyára nem az utolsó! — saigoni mesterke­dés ez abból a célból, hogy megkerülje a párizsi megál­lapodás nyolcadik cikkelyé­nek végrehajtását. Ez a cik­kely írja elő, hogy a két dél-vietnami félnek kell megoldani a Dél-Vietnam- ban letartóztatott és fogva tartott vietnami polgári sze­mélyek szabadon engedésé­nek kérdését. A világsajtó szinte egyöntetűen 300 000 főre teszi a Thieu-féle bör­tönökben és táborokban őr­zött hazafiak számát — a következő napok és hetek egyik nagy fontosságú poli­tikai küzdelme azért folyik majd, hogy ezek a hazafiak visszanyerjék szabadságukat. Lényegbevágó, talán a leg­fontosabb kérdés a párizsi megállapodásban pontosan körülírt új szerv megalaku­egyetemeken. Tavaly 1,9 mil­lió magyar állampolgár járt külföldön, 26 százalékkal több, mint 1971-ben. A statisztikai adatok a lása Dél-Vietnamban. A 12. cikkely írja elő, hogy a tűz­szünet után haladéktalanul konzultációkat kell kezdeni „a nemzeti megbékélés és egyetértés három egyenjogú összetevőből álló országos tanácsának” létrehozására. Az országos tanács, amelyet a két dél-vietnami fél kon­zultációja eredményeinek alapján kell életre hívni, megalakulása után alacso­nyabb szintű tanácsok is szerveződnek majd. A taná- csoknas kell segíteni abban hogy a két dél-vietnami fél. tehát a DIFK és Saigon, mielőbb megállapodjon a belső problémákról. A pári­zsi egyezmény határidőt is megjelöl — lehetőleg 90 nap múlva kellene aláírni ezt a megállapodást, azaz április 29. és május 1. között. A kö­vetkező napok eseményei között tehát ott kell lennie a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsa megalakulásának. Az első lépés itt a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás: Front politikáját megvalósító ideig­lenes forradalmi kormány küldötteinek Saigonba érke­zése lesz. A DIFK első meg­bízottja, a fegyverszüneti kö­zös katonai bizottság 20 fő­nyi csoportja már vasárnap megérkezett Saigonba. S hol­nap. vagy holnapután meg kell kezdődni a megbeszé­léseknek a DIFK. a semleges politikai erők és Thieu kor­mányzata képviselői között is — ezt világosan előírja az egyezmény. (Folytatás a 2. oldalon) közhiedelem szerint száraz, elvont, érdektelen tények. Valójában életünk leglénye­gesebb összefüggéseit sűrítik magukba ezek a számok. S a asárnapi adatok, ha figyelünk Szakmai találkozó sí i‘ői**l*olsiii DR. PÉNZES JÁNOS. A MEGYEI TANÁCS ELNÖKE MEGNYITÓ BESZÉDET Y JNDJA. (Cikkünk a lap 2. olflalán) Kefcjezvdlek a munkából* ség-gy íílcsck au egyen klieu KITÜNTETÉS A IS ÉVES SZOLGALATÉRT Befejeződtek ' Szabolcs­iba tmár megyében a mun­kásőr egységgyűlések, ame­lyeken az 1972. évi munkát értékelték. Vasárnap Nyír­egyházán a megyei törzs ün­nepségét tartották, amelyen részt vett Koncz Károly, a megyei párbizottság osztály- vezetője. Ballai István, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka értékelte a sza- Oolcs-szatmári munkásőrök elmúlt évi munkáját. Kettős feladat köré cso­portosult ez a munka: a harckiképzési és nevelési fel­adatokat — amelyek az or­szágos program részét ké­pezték — megyénk munkás­őrei becsülettel oldották meg. 1972-ben jelentős ese­mény volt a megye munkás- őregységeinek életében, hogy lezajlott az országos felügyeleti szemle, amelynek során a munkásőrök több évi munkáját értékelték. Megállapították, hogy a párt- határozatok és az elöljáró parancsnokságok útmutatá­sai alapján jól végezték el megbízatásukat megyénk munkásőrei. Ezt juttatta ki­fejezésre a párt megyei vég­rehajtó bizottsága 1972. de­cember végén tartott érté­kelésében is, amikor megerő- . sítette a megye munkásőri állományának elismerését. A mostani egységgyűlése­ket széles körű előkészítő munka előzte meg. Novem­ber, december hónapokban az alegységgyűléseken rész­letesen, minden munkásőrre kiterjedően értékelték, s eze­ken az alegységgyűléseken döntöttek a kiváló parancs­nok, kiváló munkásőr kitün­tetések javaslatairól. Ezeket rájuk, s igyekszünk felfogni jelzéseiket, üzeneteiket — a mai helyzet és a holnapi feladatok megértését segítik. Bátorítást adhatnak, tudatossá, emberivé az értékeléseket követték az 'egységgyűlések, amelyek ja­nuárban zajlottak minden járásban, városban. Három helyen' — Fehérgyarmaton, Nagy kallóban és Nyírbátor­ban — az egységek megala­kulásának tizenötödik év­fordulóját is ünnepelték. A megyei parancsnokság leg­jobb egysége megtisztelő cí­met a nyírbátori Stefkó Jó­zsef járási munkásőregység nyerte el. Valamennyi egységgyűlé­sen átadták a tizenöt, illet­ve, tíz év szolgálatot elisme­rő Szolgálati érdemérem ki­tüntetést, s itt tettek esküt az új munkásőrök is. A Szolgálati érdemérem kitüntetést 15 év szolgálat után a következő munkás­őröknek adományozták: me­gyei törzs: Deák János, Ko­vács László, Pápai János, Pál Gábor, Rakita Györgyné, Gáspár László. Fehérgyarmati járási mun­kásőregység : Dobos Béla, Dula János, Dunai Zoltán, Jakó Károly, Kerekes Lajos, Kiss Károly, Kővári Sándor, Kormány István, Mátyás Fe­renc, Piszter János, Piros Bertalan, Radács Sándor, Szálkái Béla, Varga János, Vass György. Kisvárdai járási-városi munkásőregység: Papp And­rás, Rózsák Ferenc, Szimcsák Mihály, Szilágyi László. Mátészalkai járási-városi munkásőregység: Almási Já­nos, Bakos Sándor, Bancsi Géza, G. Bíró István, Birta- lan Sándor, Csehi Lajos, Czi- ne Gusztáv, Dudás László, ifj. Fodor János, Kállai Mi­hály, Koroknál Géza, Laka­tos Gyula, Nagy László, D. tehetik erőfeszítéseinket. Az 1972. évi statisztikai adatok­ból mindenesetre kiolvashat­juk: jó úton járunk, lehet is, érdemes is, kell is még hatá­rozottabb lépéseket tenni a Nagy Sándor, őri Elek, Papp Simon, Sándor András. Sza­bó József. Szakács Gábor, Szász András. Szilágyi Imre, Szilágyi Sándor, Váradi Je­nő, Vasas Sándor, Veress Lajos. < Nagykállói járási munkás­őregység: Balázs József, Bei­mé Mihály, Bereczki And­rás, Boros György, ifj. Fo­dor János, Horváth András, Horváth János I.. Kosarjk Sándor. Madár Pál, Nagy Endre, Palóczi János, Pere Imre, Rácz József, Iiása András, Széplaki Ferenc, Tamás János. Nyírbátori járási munkás-' őregység: Angyal Géza. Kán Lajos. Kókai István, Madá- csi Sándor, Májer József, Nagy Sándor, Sinkovits Já­nos, Vajai Gyula.. Nyíregyházi járási mun-’ kásőregység: Alexa ' József, Antal Lajos, Bácskái Sán­dor, Burik Sándor, Fülöp János, Hadzsi József, Jécsák Pál, Kiss József, Kolozsi De­zső, Kovács Bertalan, Ko­vács István, Mató István, Mokánszki József, Pető Ká­roly, Polcz András, Rebáb József, Réthy Ferenc, Sware Miklós, Szabó László. Szécsi Péter, Székely Sándor. Szik- szai András, Takács Károly, Tamás János, Udvari István, Nyíregyházi városi munJ kásőregység: Adorján 1st-' ván, Ballai Győző, Benkei István, Éva József, Hernádi Ferenc, Nagy József, Pokro- venszki András, Tóth Árpád. Vásárosnaményi járási munkásőregység: Czigler Elek, Gyöngyösi Sándor, Huszti László, Kiss György, Pólyák János, Szabó József, Tatár Péter, Virág János. negyedik ötéves terv teljesí-' tése, a hatékony, gazdaságos munka, a tartós népgazdasági egyensúly megteremtésénela útján. HIRMAGYARÄZÖNK ÍRJA:

Next

/
Thumbnails
Contents