Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-05 / 3. szám
4. «Ma? WPrat-MAlTTÄftÖttSZA8 ÜÜN»' -a^::«i- M l^To. JanUttf oj Újdonságok 4. 'tudományos kutatások ■$• Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban 0 A növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolata II szakosított telepek csak szakemberekkel működhetnek jól Megyénkben Mátészalkán képezik a jövő állattenyésztőit Mint, arról lapunkban már hfrt adtunk, a közelmúltban növényvédelmi tanácskozást tartottak Nyíregyházán, ahol Keresztély József, a megyei növényvédő állomás igazgatója A növény- védelem és a környezetvédelem kapcsolata címmel tartott előadást. Előadásának fontosabb részletei! az alábbiakban közöljük: Mint ismeretes, a vegyipar fejlődése és ezenbelül különösen a növénvvédő- szer-ipar gyors előretörése az iparilag fejlett országokban és nálunk Magyarországon is megfigyelhető. Komplex növényvédelem Növényvédelem alatt mind jobban csak a vegyszeres növényvédelmet értjük és lassan megfeledkezünk annak a komplex jellegéről és olyan módszerekről, mint az agrotechnikai, mechanikai és biológiai eljárásokról. A mi esetünkben elsőbbrendű- séget tulajdonítani a vegyszeres növényvédelemnek feltétlen indokolt, különösen nálunk, Szabolcs-Szat- már megyében, ahol intenzív, magas szintű növényvédelmet igénylő kultúrákat termelünk, mint például alma, burgonya, dohány, stb. Milyen tényezők indokolják a növényvédelem további fejlődésének szükségességét? — Specializáció és koncentráció, amelyek potenciálisan megnövelik a járványveszélyt és alig teszik lehetővé a hagyományos növényvédelemben jelentős, szerepet’ játszó térbeli és időbeli izolációt. — Az új technológiák es művelési módok bevezetése, amelyek újabb lehetőséget biztosítanak egyes károsítok elterjedésének. — Az intenzivitás növelése, amely a ráfordítások és a bruttó termelési érték növelésével egyenes arányban követeli meg a termelési biztonságot. — A feldolgozó ipar és a mezőgazdasági termelés kapcsolata mennyiségi alapon,. amely nehezen tűri a kirívó termésingadozásokat. — , Az exportra termelés (és nem válogatás) és a nemzetközi konkurrencia növekedése, amely minőségi és károsítóktól mentes áru termelését követeli meg, — és nem utolsósorban a munka termelékenységének szükségszerű növelése, amelyben igen fontos szerepet játszik a vegyszeres gyomirtás elterjedése és a károsítok által okozott károk csökkentésének szükségessége. Ha ez jelenleg így van és a Jövőben is így lesz. akkor feltétlen vizsgálat tárgyát kell képezze a vegyszeres növényvédelem, a tömegesen alkalmazott kemikáliák hatásából eredhető káros következmények elhárítása, a környezet védelme ezektől a káros következményektől. amit csak megfontolt és szakszerűen végrehajtott intézkedésekkel valósíthatunk meg. A növényvédő szakember szerepe Lényegében alapvető feladat az, hogy az ember, a fogyasztó ne kerüljön közvetlen kapcsolatba az őreá is veszélyes vegyi anyagokkal. Nálunk, Magyarországon egv egész intézkedési tervét kell végrehajtani. melynek kidolgozása ét végrehajtása már , megke - dődött. Ehhez az intézkedési tervhez tartozik az 1970- től kötelezően előirt növényvédő szakemberek alkalmazása a termelőüzemekben. Az üzemekben beállított növényvédő szakembereknek nagyon fontos szerepet kell játszaniuk a minőségi termelés megvalósításában és ugyanakkor a környezetvédelem kérdéseiben is. A növényvédő szakember környezetvédelemmel kapcsolatos feladatához kapcsolódik a balesetelhárítás, a munka feltételeinek a megjavítása, a peszticidek tárolásával, szállításával kapcsolatos feladatok ellátása, úgyszintén az egyéb védekezési eljárások lehetőségének vizsgálata és azok alkalmazása is. A növényvédőnek közgazdásznak is kell lennie, számításokat is kell végeznie az egyes eljárások gazdaságosságáról. A környezetvédelem és szerengedélyezés. Ebben a kérdésben elsőrendű követelmény kell legyen, hogy Magyarországon csak olyan növényvédő szer kerüljön engedélyezésre, amely egy termelési ciklus alatt teljes egészében lebomlik. Tehát a jövőben csak olyan szerek kerülnek engedélyezésre, amelyek ennek a követelménynek megfelelnek és ezenkívül az összes eddig engedélyezett szerek ki lesznek vonva a forgalomból, melyek lebomlása egy év alatt nem történik meg. Másodsorban fokozatosan betiltásra kerülnek a nem kívánatos hatással rendelkező szerek, mint ahogy ez eddig is történt, például az arzén, DDT, Dieldrin, Endrin stb. Perspektívában szintén kivonásra kerül a Lindán, Bir- láne, valamint a gyomirtó szerek közül az Aminóztri- azinok és egy sor más gyomirtó szer. 4 házikertes növény védelme A környezet védelmet szolgálja és szolgálta a házikertekben használható növényvédő szerek meghatározása és korlátozása is. Ezzel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy milyen szereket használjon a kistermelő, mert' a forgalomban lévők közül nagyon kevés a megbízható hatással rendelkező szer. Javasoljuk a magyar gyártmányú Szafidon, Dit- rífon és egy egész sor más hazai gyártmányú növényvédő szert, amelyek hatása kifogástalan. A VárakOíási idők meghatározása is a környezetvédelmet, valamint azt a célt szolgálja, hogy a termelő és a fo-. gyasztó ne kerüljön kapcsolatba a növényvédő szerekkel. Az élelmezésügyi várakozási Idő régebbi fogalom, azonban a munkaegészségügyi várakozási időt Magyarországon vezették be először. Élelmezésügyi várakozási idő, amely minden szerre az engedélyokiratban le van fektetve, az utolsó permetezés és a szüret közti idő, amely azt jelenti, hogy ez alatt az idő alátt a szer lebomlik és nem ielent veszélyt a fogyasztóra. A munkaegészségügyi várakozási idő alatt értjük azt az időt. amelynek el kell telnie a permetezéstől, hogy a kezelt területen védőfelszerelés nélkül más irányú munkál lehessen végezni. A környezetvédelemmel kapcsolatos a rendeletben előírt permetezési naplók vezetése is, amelyből visz- szamenőleg igen sok kérdésre kaphatunk felvilágosítást. Foglalkozott az előadó a növényvédő állomásokon lévő laboratóriumok munkájával. majd a feladatodról szólva a következőket mondta: A környezetvédelemmel szoros kapcsolatban állnak: — Szakemberek rendszeres továbbképzése. — A növényvédő géppark korszerűsítése. — Hazai vegyipar fejlesztése, és termékeinek vizsgálata. — A toxikológiai vizsgálatok bővítése, továbbá az ember környezetvédelme, a munka végzéséhez szükséges feltételek biztosítása, növényvédő szerek előírás szerinti tárolása. Itt megemlíteném, hogy igen gyakori a raktáron belüli szerkeveredés, amiből jelentős károk származnak, különösen a gyomirtó szerek tárolása követel komoly figyelmet és elmondhatjuk, hogy jelenleg ebben a tekintetben rendkívül rossz a helyzet. A gyakorlati kivitelezésnél csak józan életű, megbízható embereket szabad foglalkoztatni. A növényvé- dősnek állandóan jelen kell lennie a munka végzésénél, ellenkező esetben nem felelhet a munkavégzésért. A továbbiakban maximálisan biztosítani kell a munka emberi feltételeit. Sok a balesel Országosan nagyon sok baleset származik abból, hogy nem tartják be a munkaegészségüg.yi várakozási időket. Jobban kell gondoskodnunk a kezelt terület őrzéséről, és éppen a tévedések elkerülése végett a figyelmeztető táblát 1973. tavaszától az alábbiak szerint kell megváltoztatni. ..Mérgező növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos! E területen az előírt védőfelszerelés nélkül dolgozni csak például július 18-tól szabad.” Előadása befejez^, őszében á biológiai védekezés, illetye kísérletek külföldi eredményeit- ismertette 'Keresztély József, amiből az alábbi következtetést vonta le: A biológiai védekezés tanulmányozása, esetleges bevezetése igen körültekintő munkát igényel és a jelenlegi körülmények között egyáltalán nem biztonságos, különösen ha figyelembe vesszük a szuperparazita szervezetek létezését is. Mindebből világosan kitűnik, hogy bevezetésére- és szélesebb körű elterjeszt* sere a közeljövőben nem számíthatunk. Ebben a kérdésben gazdaságosabb lesz a külföldön elért eredmények adaptálása és a már meglévő eredmények tanulmányozása. Megái lapi i- hatjuk, hogy továbbra is a vegyi védekezés marad előtérben, amely az intézkedések szigorú betartásával veszélytelenné válik, viszont feltétlen fokoznunk kell a vegyszeres védekezés hatékonyságát és technológiai szintjét. (Cs. B.) A nagyüzemek létrejöttével egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy az állatenyésztést sem lehet a kisparaszti gazdaságokban szerzett gyakorlattal végezni. Még fokozottabban így van ez, amióta a korszerű állattenyésztési telepek építése megkezdődött. Megyénkben a középfokú. és szakmunkás állattenyésztők képzése a Mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szaközépiskolában történik. Az intézet igazgatójával, dr. Ligeti Bélával beszélgettünk a képzés eredményeiről, gondjairól, a soron lévő beiskolázásról. Az intézet elődje, a Téli Gazdasági Iskola 1927-ben alakúit, ahol a felszabadulásig aranykalászos gazdákat képeztek. 1946—1949 között mezőgazdasági gimnáziummá lépett elő az iskola, majd 1971- ig mezőgazdasági technikumként működött. Nyolc év óta — ahogy egyre égetőbbé vált a szakmunkáshiány a termelősszövetkezetekben — állattenyésztő szakmunkásokat is képeznek. Két éve pedig szakközépiskola és szakmunkásképző intézetként működnek. A két évtized alatt kétezer technikus végzett a nappali és levelező tagozaton, akik növénytermesztő és állatte- nvésztő képesítést szereztek. 1972- ig kiképeztek 132 szarvasmarha-tenyésztő és 22 sertéstenyésztő szakmunkást. A gyors ütemben épülő szakosított telepek igényét ez meg sem közelíti. Az 1973 végére felépülő szarvasmarhatelepeken mintegy 1000 szakmunkásra, a sertésteleoelcen pedig 340 szakmunkásra lenne szükség. A szakközépiskolában négyéves képzés után érettségiznek a fiatalok. A közismereti tárgyak mellett kémiát. biológiát, növénytermesztést. állattenyésztést, géptant, munkaszervezést. munkavédelmet tanulnak és gyakorlatokon vesznek részt a tanulók. A szülők szociális helyzetétől fiivgően ösztöndíjban részesülhetnek a tanulók. A szakközépiskolából bármilyen felsőfokú intézetbe jelentkezhetnek a tanulók, de a legerősebb alapokat az agrórfő- istoolákhoz, egyetemihez kapják. A mezőgazdasági termelőüzemekben elhelyezkedhetnek beosztott mezőgazdász. beosztott üzemgazdász. beosztott állati envésztő. törz3könywezető, állatorvos szaksegéd, telepvezető, brigádvezető, magtaros-magvizs- gáló, áruszakértő-átadó munkakörökben. A szakmunkásképzés hároméves. Szintén előnyös állami ösztöndijban részesülhetnek a fiatalok, ezentúl a szerződtető gazdaság társadalmi ösztöndíjat is adhat. Jelenleg sertéstenyésztő és szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásokat képeznek. A középfokú és szakmunkástanulók részére kollégiumot és externátust biztosít az iskola. Gazdag sport- és kulturális lehetőség vár a fiatalokra. A gyakorlatokat a korszerűen felszerelt tangazdaságban és a bázisgazdaságokban végzik a tanulók. A szakmunkások harmadévi gyakorlataikat az őket szerződtető gazdaságban végzik. Az intézetbe eddig középfokú képzésre elsősorban a szatmári részről jelentkeztek a fiatalok. A nyíregyházi, kisvárdai és vásárosnaményi járásokból kevesebben. A szakmunkástanulók jelentkezése már kiegyenlítettebb. Voltak és vannak tanulók Ra- kamaz, Dombrád, Nyírtelek és még több felsző-tiszai községből is. Eddig a szülők, vágj’ a fiatalok is a kezdeti nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetekben nem minden esetben látták a szakemberek A Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége felmérést végzett a takarmánytermelés és takarmánygazdálkodás helyzetéről. A kérdés „napirendre tűzését” indokolja az is, hogy á területén az álláttenyész- tés szerepe a mezőgazdasági produkción belül igen jelentős. Igazolja ezt: 1971-ben a közös gazdaságok összes alaptevékenysége árbevételéből az állattenyésztés 33,8 százalékkal szerepelt. Indokolt követelmény — állapítja meg a felmérés tanulsága — hogy egységnyi takarmányterületről minél nagyobb tömegű és tápanyagtartalmú hozamot takarítsanak be a gazdaságok. S természetesen ez együtt jár az intenzív termelés bevezetésével, kialakításával. Mennyire nincs minden rendben e követelmény körül mutatja, 1967—71. átlagában a legfontosabb pillangós takarmány. a lucerna termelési hozama 6 százalékkal csökkent a Tisza menti területen. Az állami gazdaságok szintjét említve, nem alaptalan optimizmusra lehetne számítani. Hasonló szakszerűséggel, a tsz-ek 30—35 százalékkal növelhetnék — aránylag rövid időn belül — a szálas takarmányok hozamegíelelő jövőjét. Az utóbb! évek tapasztalata erre már cáfolat. Érdemes hát a legjobb általános iskolai tanulóknak is a mezőgazdasági középiskolába jelentkezni, váriák őket a jó munkahelyek, másrészt az agrármérnökképző egyetemek és az állatorvosi egyetem is szívesen fogadják azokat az érettségizett fiatalokat, akik mezőgazdasági, állattenyésztési középfokú ismeretekkel rendelkeznek. A rohamosan fejlődő, specializálódó mezőgazdasági termelés minden, eddiginél több, jobban képzett szakembert vár. Mátészalkán a fiatalok a már említett képzés és gyakorlási lehetőség kereteiben jó szakemberekké válhatnak. Az iskola hírnevét az is öregbíti, hogy 1972-től szak- tanácsadó szervként is működik. Tanácsokat ad mezőgazdasági üzemek részére: szálas takarmányok termesztése, rét- és legelőgazdálkodás, vízrendezés-öntözés, szarvasmarha- és sertéstartás, -tenyésztés, takarmányozás témákban, (cs) mát, jelenlegi területnagyságon. A szövetkezeti gazdaságoknál, a takarmány-betakarítás gépesítés hiánya mutatja jelenleg a legnagyobb lemaradást. Oépi kaszálás aránya 57 százalék körüli. A betakarító gépek nem elegendők; s az ilyen munkák nagyban megterhelik a gazdaságokat. Hasonlóan kevés a szállító- kapacitás. A jelenlegi szarvasmarhatenyésztést, -tartást, a tömegtakarmányok nagymérvű etetése, a takarmányozás egyenetlensége jellemzi — állapítja meg a felmérés. Ez a nagy létszámú telepek esetében súlyos helyzetet teremt. A mostani körülmények között, a teljes takarmányfogyasztásnak mintegy harmada kerül tartósításra. Ezért a tartósításnak mindinkább a műszakilag tökéletesebb és gazdaságosabb megoldásainak kell előtérbe kerülni. Általánossá kezd válni, hogy a kaszálás gépesítése mellett szinte mindenütt gépesítik a kazalrakást is. Ez így rendjén is lehetne. De a szakosított állattelepekhez megépítettek mesterséges takarmányszárító berendezéseket, melyek kapacitását közel sem használják ki. Borjúnevelés tekintetében általában különösebb takarmányozási probléma nincs. Annál nagyobb a takarmányozási gond, a nevelőkből kikerülő üszőknél. A gyakorlat ugyanis az, hogy ezek állománya — időszakosan — a legelőre kerül. A legelők általában elhanyagoltak, hamar hasznosítha- tatlanná válnak. Az ott tartott jószágok kondíciója leromlik, fejlődésben visszamaradnak. A szakosított tehenészeti teleppel rendelkező szövetkezeti gazdaságok múlt esztendőben szántóterületük 39 százalékán végeztek takarmánytermelést. A telepek többségének abraktakar- mány-ellátását még csak vásárlás útján tudják biztosítani. Ennek hiánya 15—35 százalék közt van. Az eddiginél a lehetőségen belül nagyobb gépesítésre és még inkább a gépesítettség maximális kihasználására van szükség. A tsz-ek vezetőinek, szakembereinek és nem utolsósorban a tagságnak többet kell tenni a korszerűbb takar- n dny termelés és hasznosítás •dekében. A. B, \ TISZABEZDÉDI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZET 1972-ben 11 holdon termelt'kerti fajtájú dohányt, A dohány minősége jó. súlyban pedig nagyon is jónak mond jató az eredményük. A száraz dohány termésük 160 mázsa, ami köze] 15 mázsa átlagtermésnek felel meg. Képünkön a csomózó asszonyok egy csoportját örökítettük meg (Hammel József felvétele) Intenzívebb
