Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

««fcfpp-wxeffXRöHSs'Ae — tasarwa« mbllsklw MS. Január M. PEZSGÖBONTAa TETTENÉRÉS — Jenő, már megint elkalandoztál! ELÉGEDETLENSÉG — Csak tudnám, hogy erre a jelmezedre hogy tudtál ennyi időt fordítani?... MISS FARSANG — Gyerekek, itt a diri lánya... (Ferter János rajzai) TECHNIKA ® Tudomány G TECHNIKA • Tudomány 15 TECHNIKA ® Tudomány a tüdőgyógyászatról dr. Hutás Imre professzorral Az Országos Korányi Tbc és Pulmonoló- giai Intézet, az ország legrégebbi tüdőgyógy­intézete élén fiatal professzor áll. Dr. Hutás Imre kandidátus két éve igazgató-főorvosa a nagy hagyományú, országos hírű intézetnek. Az intézet fejlődésének három korszaka egy­ben a hazai tüdőgyógyászat fejlődését is jel­lemzi. Megalakulásával (70 évvel ezelőtt) az első magyar tbc-szanatórium jött létre, kizá­rólag a gümőkóros betegek gyógyítására. A felszabadulás után a szanatóriumból Orszá­gos Korányi Tbc Intézet lett. Ez azt jelentet­te, hogy gyakorlatilag ezt a,z intézményt bíz­ták meg azzal — tradíciói és egész addigi működése alapján — hogy összefogja a tbc elleni küzdelmet, koordinálja az országban a tüdőgyógyintézetek és a járóbeteg-rendelések munkáját. A harmadik korszak akkor követ­kezett be, amikor az Országos Tbc Intézet, Országos Tbc és Pulmonológiai Intézet lett. A kibővüléssel (pulmonológia = tüdőgyógyá­szat) az intézet feladatává lett, hogy ne pusz­tán a tüdő gümőkóros betegségeivel foglal­kozzék. Egyébként Hutás professzor szakterü­lete sem csak a gümőkór, hanem a tüdő úgy­nevezett funkciós diagnosztikájával kapcso­latos. Professzor úr, véleménye szerint melyek jelenleg a tüdőgyógyászat legfon­tosabb problémái? — A gümőkór Magyarországon szerencsé­re már visszafejlődőben van. Az új gümőkó­ros betegek száma évről évre csökken. Eb­ben az évben körülbelül 8500 új gümőkóros megbetegedésre számítunk. Ez persze még mindig nem kis szám, de összehasonlítva, hogy például 1964—65-ben körülbelül há­romszor ennyi ember begedett meg: az ered­mények jelentősek. De ahhoz, hogy a gümő­kór mint népbetegség valóban megszűnjön, az szükséges, hogy a jelenleg Magyarországon még több ezerre tehető idült fertőző gócokat felszámolhassuk. Gyakran antiszociális, alko­holista egyénekről van szó, akik kivonják magukat a kezelés alól. Pedig ma már ren­delkezünk olyan nagyhatású gyógyszerek­kel, amelyekkel még az idült, elhanyagolt gü­mőkóros betegek is meggyógyíthatók. Szinte csak a betegen múlik, hogy meg akar-e gyó­gyulni vagy sem. De hangsúlyozom: a fertőző gümőkór esetében társadalmi közérdek is, hogy meggyógyuljon. — A másik fontos dolog, hogy a gümő­kóros megbetegedések számának csökkenése mellett egyre gyakrabban fordulnak elő a tü­dő egyéb betegségei. Mint például az idült hörghurut, a tüdőtágulás, az asztma, a tüdő­rák. Ezek a lakosság jelentős hányadát érin­tik (kb. 10 % szenved valamiféle légúti bán- talomban, a tüdővel kapcsolatos idült, visz- szatérő betegségben). így azok az ágyak, amik „felszabadultak” a gümőkóros betegek alól, másféle betegek ellátására kellenek. A tüdő­TavasszaB kezdődő építkezésekhez ELŐNYŐS FELTÉTELEK MELLETT SZEREZHETŐ BE BÁNYAKAVICS (sóder), az építkezés helyére szállítva. Nyíregyháza Kisvárda Nyírbátor Kemecse Nagykálló Baktalórántháza 270,— Ft/m3. 300— Ft/m3. 280,— Ft/m3. 280,— Ft/m3. 280,— Ft/m3. 280,— Ft/m3. A felsorolt TÜZÉP-telepeken a környező községekbe is megrendelhető. vZ ÉPÍTKEZÉSHEZ SZÜKSÉGES CEMENT MOST MÉG VÁRAKOZÁS NÉLKÜL VÁSÁROLHATÓ. 400-as cement 500-as cement 71,-70 Ft/q. 101,60 Ft/q. TÜZÉP V. NYÍREGYHÁZA A VÖRÖS OKTÓBER FÉRFIRUH AGYÁR nyíregyházi üzeme FELVESZ 2 fő gyakorlattal rendelkező varrógépm űsze részt. JELENTKEZÉS: VOR Nyíregyháza. Asztalos János út 8—10. (Guszev lakótelep) Munkaügy. (88) Ü zem iga zgatóságunk erőműve gyakorlattal rendelkező vegyésztechnikust és három műszakos munkára kompresszorkezelőt keres felvételre. JELENTKEZÉS: TITÁSZ erőmű. Nyíregyháza. Bethlen G. u. 92. (1011 gyógyászat ily módon sokkal „tarkább”, dif­ferenciáltabb lett — inkább a belgyógyászat­hoz közelít, mintsem a régi tüdőgyógyászat­hoz. Pulmonológiai átállásról van tehát szó, melyhez szellemi, anyagi és műszaki felté­telek szükségesek. Nézzünk csak egy példát. Régen a gümőkóros betegek átlagos szanató­riumi ápolási ideje 3—4 hónap volt. A bel­gyógyászati betegeké körülbelül két hét. Je­lenleg a tüdőgyógyintézetek mindjobban meg­közelítik a belgyógyászatokat. Hogy úgy mondjam, „felgyorsult” az élet a régi tüdő­gyógyintézetekben; nagyobb a forgalom és rövidebb ideig maradnak a betegek. Ez tel­jesen más szemléleti módot követel meg az orvostól. Nem várhat heteket-hónapokat a döntéssel, azonnal intézkednie kell, mint ahogy a belgyógyászati vagy a sebészeti osz­tályokon. Ez az átállás persze időt, munkát követel. Nekünk, tüdőgyógyászoknak, ezt az új szemléletet meg kell tanulnunk. Ebben lá­tom jelenleg a tüdőgyógyászat egyik fő prob­lémáját — Hogyan látja a jövő perspektíváit, hol várja szakterülete legnagyobb fej­lődését? — A tüdőgyógyászatban a diagnosztika rengeteget fejlődött. Bonyolult, sokrétű vizs­gálómódszerek alakultak ki, de egyre újabbak szükségeltetnek. Intézetünk világviszonylat­ban is korszerű módszerekkel van fölszerelve. Módunkban áll a beteg állapotáról, a beteg­ség súlyosságáról részletes, korrekt, tárgyi­lagos képet adni. De a távlati cél az, hogy minden megyének legyen egy úgynevezett tüdőgyógyászati bázisintézménye, és minden ilyen bázisintézmény föl legyen szerelve a vizsgálatokhoz szükséges korszerű berende­zésekkel. Még egy területet említek, ahol a közeljövőben sokat várok. Jelenleg az a hely­zet, hogy a legkülönbözőbb idült tüdőbeteg­ségek következményeként kialakuló úgyne­vezett légzési elégtelenség állapotába jutott betegek körülbelül 80 %-a meghal — meg­felelő kezelés híján. Amennyiben mód nyí­lik korszerű kivizsgálásra és kezelésre (gé­pi lélegeztetés, vérgázelemzés, stb.) — a ha­lálozás kb. 20 %-ra csökkenhet. Meg vagyok győződve, hogy az orvostudománynak ezen a területén is jelentős eredményeket fognak hozni az elkövetkező évek — fejezte be a be­szélgetés Hutás professzor. Eöry Éva Több amerikai múzeum úgy döntött, hogy a jövőben fokozatosan ellenőrzi az új. beszer­zéseknél a régészeti tárgyak eredetét. Erre aa intézkedésre azért van szükség, mert világ­szerte elszaporodtak a fekete ásatások és a régészeti tárgyak fekete kereskedelme. Az emberiség műkincsei, civilizációs em­lékei nemcsak a múzeumokban, de ma még a tengerek, a föld és a dzsungelek mélyén fek­szenek. A fekete ásatások és a régészeti fe­kete kereskedelem növekedése sajnos részben a technika fejlődésének köszönhető. Olaszor­szágban például jól szervezett bandák dol­goznak, szárazon, víz alatt és levegőben egy­aránt. Itália egyike Európában azon orszá­goknak, ahol talán a törvények sem elég szi­gorúak és a kísértés a múzeumokban és sza­badtéren egyaránt nagy, mert ez az ország telítve van ókori és középkori emlékekkel. A technika jóvoltából Olaszországban aa etruszk sírrabló csoportok rendszerint légi fel­derítéssel kezdik munkájukat. Négyüléses tu­ristagépen egy pilóta, egy fényképész és egy régészeti ismeretekkel rendelkező egyén ke?y- di a felderítést. A „sírgyanús” helyekről pár< infra és multispektrális zónájú filmre felvé­teleket készítenek. Az etruszk sírok különö­sen az infrafilmek segítségével mutathatók! ki jól. Előfordult több ízben, hogy a filmek kiértékelése után néhány napra több tagú banda jelent meg a helyszínen. Az ásást a környékbeli faluból toborozott parasztok vég­zik ilyenkor géppisztolyos őrök felügyelet® mellett. Este kezdenek, hajnalban végeznek és a zsákmánnyal vagy anélkül továbbállnak. Néhány évvel ezelőtt egy mexikói banda harsány jókedvvel tért vissza egy dzsungel- akcióból. Apránként szétfűrészeltek egy maya templomot, majd darabokban a tengerpartra szállították és bérelt bárkákra behajózták. Néhány hét múlva a maya templom kezdeti ismét „összeállni” egy amerikai városkában. A rendőrség felfigyelt a nem mindennapi építkezésre és felgöngyölítette a mexikói ban­dát, amely már hosszú idő óta dolgozott együtt. Ez csak két példa volt a feketén végzett „régészkedés” tárházában. Sajnos az ázsiai, afrikai, latin-amerikai kontinenseken igen sok őrizetlenül hagyott szobor vagy építészeti emlék áll, Buddha-szobroktól a prekolombián kőemlékekig, sztélékig. A feketeáru fő felve­vőpiaca mindmáig az USA, de Japán és a* NSZK sem tartozik a rossz piacok közé. Csak helyeselhető tehát, hogy most az USA-ban a Pennsylvania és Harward egyetemek alá tar­tozó múzeumok a jövőben minden egyes ré­gészeti tárgynak alaposan megvizsgálják aa eredetét. A jövőben a múzeumok, a régiség- kereskedők, a régészek szoros összefogása ét az UNESCO által régóta javasolt szigorú ka­talogizálás segítségével lehetne csökkenteni a fekete ásatásokra, lopásokra alapított fekete­kereskedelmet a műkincsek és régészeti tár­gyak területén. KÉRÉSZI REJTVÉN*/ Józtsef Attila egyik téli ver­séből idézünk a sorrendben be­küldendő vízsz. 1., 27. és függ 16. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Egy valaki, az illető, la­tinul, de közismerten hasznán zsargon is. 14. Afrikai ország. 15. Harag latinul. 16. Kutya „beszéd”. 17. Nikkel vegyjele. 19. A Magyar Rádió elnöke. 21. Erdei vad. 22. Tata része! 24. Közepén szór! 26. Pillangó. 29. Mekegés-ben van! 30. Ektelenm lángol! ! ! 31. Hónaprövidítés 33. Európai nép. 35. A juh hím­je. 36. Közterület. 37. Gyermek- városunk. 38. Folyó a Szu.-ban 39. Kacsa, réce. 40. Szögftigg vény-rövidítés. 42. CHO. 44 Főzelékszerű anyag. 45. öntöző­tömlő. 46. Szó a „halotti be­szédében. 47. Végtag. 40. Kenu egyik fele! 50. Kevert fém. 52. Egyik napszaki. 54. Régi súly- mérték. 56. Folyó Olaszország­ban. 57. SRE. 61. Hős,*5'’temén.v 63. Járom. 64. TYA 65 Kettőz­ve: dunántúli városunk. 67 Éléskamra. 69. Nincs benne semmi. 70. Cselekvést kifejező szó. 72. Férfinév. 74. íme, tes­sék, ez az. közismert francia szó, fonetikusan. FÜGGŐLEGES: 2. Gépkocsimárka. 3. Becézett szülő. 4. GS. 5. Japán pénz. 6. Rangjelző. 7. Ismeretterjesztő társaság. 8. Tengernek a szá­razföldbe kerekdeden benyúld része. 9. Sorvégi összecsengé- sek. 10. Az egykori itatós ne­ve. 11. Személyes névmás. 12. Fizikai fogalom. 18. Állati test mely szelvényekre, részekre osz­lik. 20. Szívműködés-vizsgáló rövidített neve. 23. Tellur vegy­iele. 25. Időjelző szócska. 27. Hangtalanul „fen”. 28. Tánc dalénekesünk. 30. Barnaszén­kor. 32. Nincs több. 34. ZKO 35. Olyan test, melyet kör »la kú alaplap, és csúcsban v£gző dő palást h,tárol. 41. Maró fo­lyadék. 12. Kétjegyű másü J- hangzó kiejtve. 43. Táncmulat­ságba. 48. Hüvelyes termény. 51. Színtelen gáz. 53. Becézett női név. 55. Gyógyszer, erős anti­biotikum. 57. Sípos egynemű betűi. 58. Könyörög. SS. Tő­számnév. 60. Iszik. 62. FAtka női név. 66. öreg. 68. ZAK. 6S (JOB. 71. Igekötő. 73. Fegyver használ. 74. Világbajnokság. A megfejtéseket február kell beküldeni. 5-1! CSAK LEVELEZŐLAPON BE KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKÉ'! FOGADUNK EL! Január M-i reitvémypályéza- tunk megfejtése; ,£ az ón szín égből a halle éjszakában táncolva, zengve és zenélve lágyan, fehér rózsákként hull alá a hó.” Nyertesek: Fincziczki Antalné, tácz Edit, Rostás Rozália, Sza­kács Lajos, Szilágyi Gáborné nyíregyházi, özv. Fábián Dé- nesné csengeti, Balogh Zsig- mondné kántorjánosi, Keszt­helyi Vendel mátészalkai, Kiss Elemérné napkori és Sztárosz- ta Pál tyukodi kedves rejtvény- r'ej tőink. A nyereménykönyvek. o* tán elküldtük. „Fekete” régészet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents