Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
tm. 5teeafe *. / • . . t <tm Ha hfba tan, átkapcsolnak Épül a nyíregyházi távhővezeték újabb szakasza Készfiit Szaholc^ratmárhaw Több áru marad a megyében Nagyobbak a lehetőségek, de nem használjak ki Az esztendő első és leglátványosabb (néha leglár- másabb) munkája kezdődött meg Nyíregyházán, a Holló utca elején. A Kelet-magyarországi Mélyépítő Vállalat vonult itt fel nagy erőkkel, hogy megkezdje egy 24 milliós építés kivitelezését. A MÉLYÉPTERV készítette el Nyíregyháza újabb föld alatti építkezésének terveit. Ezek azt szolgálják, hogy a legkorszerűbb fűtés, a távhő, minél több helyre, minél gazdaságosabban jusson el. A távhővezeték építéséről a VÄBER főmérnöke, Tömöri László tájékoztatott Ebben az esztendőben, a tervek szerint október 15-ig a megyeszékhelyen újabb két kilométeres hálózat készül el. Ez a TITÁSZ hőerőműtől indul. Végigmegy' a Bethlen utcán, egészen a Bíp utca | sarkáig. Itt ágazik ketté. Az1 egyik csőrendszer a Szabadság tér felé kígyózik tnajd, hogy eljusson a Zrínyi Ilona utcáig, az új áruházig, vagyis a belvárosba. A másik ág a Síp utcán fut és eljut a Rákóczi utcára. A Rákóczi utca alatt búj- nak majd át a csóvák, hogy végighaladjanak a most megindult munka területén, a Holló utcán, a Sólyom közön, egészen a Kossuth utcai 300 milliméteres vezetékig Felmerül a kérdés, hogy vajon ez a munka most mi-irt a Holló utcán kezdődött el? — A legkevesebb műszaki problémát ez a szakasz veti fel — mondja Tömöri László. Igaz, itt is fel-felbukkan- nak nem várt csatornák, vezetékek a föld alatt, ezeket azonban könnyebb kikerülni. A vezeték többi szakaszának építése is megkezdődik a közeljövőben, hiszen a cél az, hogy októberben már üzembe is lehessen helyezni. Az új távhővezeték meg- építése valóban sorsdöntő jelentőségű Nyíregyházán. Végső soron ez táplálja majd a Jósavárost is a következő fűtési szezontól. Egyidejűleg nagyfokú biztonságot is kínál, hiszen egy-egy hiba esetén átkapcsolások 'S lehetségessé válnak, a kiesések minimálisra csökkenthetők. A hosszú, 42 méterre1 hoszszabb mint két kilométeres csőrendszer, 500 mi'liméteres átmérőjű csőpárral indul, és a fogyasztók számának megfelelő mértékben változik. A végső szakaszban 300 milliméteres vezetékek futnak a föld alatt. A kivitelezés igen nagy munka előtt ál'nak. Nem csak a határidő készteti a KEMÉV-et különleges erőfeszítésre, hanem a sok kényes műszaki megoldás is. Ügy tervezik, hogy úttest alatti átvezetések miatt sehol sem szünetel majd a forgalom, a közbeeső műszaki vizsgálatok nem befolyásolják a folyamatos munkát. A gyakorta döcögő távhőszolgáltatás javulását a jövő évtől nagymértékben szolgálja a most megkezdődött munka. Megoldódik a Jósa- város fűtése, a 300 lakásos OTP-házak fűtése, az épülő új iskola hőellátása, bekapcsolhatók lesznek a belváros áruházai,- épülő új lakóházai, meglévő intézményei is. A várost átölelő csőrendszer most meleg örömmel, remél- hetően jövőre meleggel tölti el a nyíregyháziakat. November 7-én Crossbar Foglalt a ©1, €9 Vonalkímélés telexen — A másodpercek is fontosak — Érdemes megnézni a telefon könyvet A távolsági telefonbeszélgetések miatt sokan panaszkodnak a nyíregyházi posta távközlési osztályára. Már a bejelentéseknél megkezdődik az előfizetők bosszanko- dása, nem veszi fel a kagylót a 01, s hiába csengetik a 08-at is. Aztán ha mégis sikerül kapcsolatot teremteni velük, akkor sokat kell várni arra, amíg megkapják a hívott számot. A panaszokkal mentünk el a kapcsolóközpontba, ahol Farkas Ferenc- né, a távközlési osztály vezetője kalauzolt bennünket. Megtudtuk, hogy naponta átlagosan 1000—1100 nyíregyházi telefonelőfizető két távolsági beszélgetést a postától. Emellett a megyeszékhely gyárait, vállalatait és intézményeit az ország különböző részeiből 8—900-an kapcsoltatják, s 3—400-ra tehető az „átmenő” hívások száma is. Ehhez el kell még mondani, h°gy a beszélgetések zöme reggel 8 és 12, illetve 14 és 16 óra között zajlik. Ebben az időszakban 14— 16 -an tevékenykednek a központban. S hogy hány kapcsolást végez egy dolgozó? Egy korábbi norma óránként 25 kapcsolást „ír elő”. Ezzel szemben Itt 35—45-öt végez egy telefonközpontos, sőt gyakran a norma dupláját is! Ráadásul a kapcsolást nagymértékben nehezítik a foglalt vonalak, nagy a zsúfoltság. Különösen Budapestre, Debrecenbe, Miskolcra, Nagy- kállóba és Nyírbátorba, valamint környékükre nehéz a kapcsolás. Ezekre a vonalakra így gyakran hosszú ideig kell várni a beszélgetési igénylőknek. Es a 01? Egyszerre 4—5 lámpácska égett a kapcsolóasztalon, ennyien hívják a bejelentőt. Természetesen egyszerre csak egy kérést lehet jegyezni, a többieknek várni kell amíg rájuk kerül a sor. Az előfizetők gyorsíthatnák a 01 munkáját. Azzal, ha a bejelentésnél a kért telefon- számot mondanák be. Nagyon sokan a hívott gyár, vállalat és iromány . hosszú nevét mondok el, s ezt jóval több időbe tellik leírni, mint 4, vagy 6 számot. Uevanez vonatkozik a 08 kezelőjének munkáiéra is. Egyszerre többen hfvták a számot, mert a tudakozás mellett itt lehet sürgetni a távolsági beszélgetéseket, ide kell jelenteni azoknak esetleges törlését. A díjközlés feladata is a 08-é, valanjjnt a 16-00 kezelése is. A zsúfoltságot enyhítené az, ha az előfizetők nagy többsége a telefonszámot nem a tudakozótól. hanem a telefonkönyvből tudná meg, amely éppen most jelent meg, így majdnem minden adata friss. A jelenlegi kapcsolóközpontba több vonalat bekötni nem lehet, tehát e téren javítani lehetetlen. A posta vezetői azonban mégis enyhítettek valamit a vonalak zsúfoltságán, legalábbis a budapestién. A fővárossal közvetlen télexösszeköttetést létesítettek, a kért beszélgetések adatait a telexen közük, így a telefonvonalakon csak az úgynevezett hasznos beszélgetések, az előfizetőké folyik. Ehhez jó tudni, hogy korábban, amíg nem volt telex, egy órából 15 percig adatközlés hangzott a pesti vonalakon. Ezek a posta gondjai. Mert az előfizetőt — tegyük hozzá joggal — az érdekli, hogy ha megfizeti, akkor rövid idő alatt beszélhessen az ország bármely városának, községének előfizetőjével. A posta ennek a jogos igénynek igyetsrik is eleget tenni. Mint ismeretes, Nyíregyházán már épül az új Crossbar rendszerű telefonközpont, amely megoldja az eddigi gondokat, problémákat. Nem kell majd hosszú percekig várni arra, hogy a 01, vagy a 08 jelentkezzen. A megyeszékhely előfizetői lakásukról is hívhatják majd a fővárost és hazánk nagyobb városait. Az új telefonközpont építése jól halad, s a tervek szerint november 7-én sor kerül átadására. b. r> A boltokban nem volt gyermekcsizma, ugyanakkor Nyírbátorban az Auróra Cipőgyár sorozatban gyártotta ezeket — s küldte a Dunántúlra. A Szatmárvidéki Faipari Vállalat már javában készítette a praktikus és szép Szatmár lakószobákat, és mégis milyen nehéz volt a megyében hozzájutni! A ra- kamazi cipőket — azt a néhány párat, amely a kiskereskedelmi forgalomba ke~ rült — protekciósok kapták, pult alól. Jusson nekünk is Csak néhány példa ez a nem is régmúltból, megyénk fejlődő könnyűipara termékeinek „áramlásáról”. Felvágtunk azzal, hogy gyártmányaink exportra kerülnek, meg hírünket növelik az or- szág piacán. S nekünk csak kevés jutott. Persze úgy a helyi, mint a népgazdasági érdekeket figyelembe véve a soroltak nem mellőzhető szempontok. Az utóbbi egy-két évben kedvező változásoknak lehettünk tanúi. Nem mintha elégedettek lehetnénk a megyénkben készült és a boltjainkban kapható áruk mennyiségével, mindeneset-- re ami van, abból már érzékelni lehet, hogy vállalataink, ipari szövetkezeteink kezdik mindinkább felismerni e téren is gazdaságirányítási reformunkban adott lehetőségeket; a többcsatornás, illetve a saját értékesítés előnyeit. Az úttörő, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat volt, amely elsőnek nyitotta meg üzletét Mátészalkán, ahol saját készítményű bútorait árusítja. Azóta már újabb boltot nyitottak Nyíregyházán, s 1971- ben közel 11 millió, 1972- ben viszont már 19 millió forint értékű bútort értékesítettek így közvetlenül a megyében. (Egész éves termelésük tavaly 57 millió forint volt.) Biztos piac a helyi Bebizonyosodott tehát, hogy biztos piac a helyi. Nem jár rosszul az a termelő, amelyik a megyei lakosság érdekeit szolgálja. Egymás után nyitotta boltjait — először a megyeszékhelyen kettőt, illetve egy leértékelt cipőboltot a Nyírfa téren, majd Fehérgyarmaton, Vásárosna- ményban és Kisvárdán is — a Szabolcs Cipőgyár. Saját, kis sorozatú konfekciós termékeit árulja modellházá- ban a textilruházati vállalat. Legutóbb pedig a könnyűipari szövetkezetek nyitottak üzletet Nyíregyházán. De van saját boltja a megyében több más szövetkezetnek, ígv a rakamazi cipészeknek is. Persze mindehhez megfejelő árualapot kéllett termelniük, fejleszteni a gyártást, hogy A tárgyalóteremből Mellbe szúrta a bátyját Az apa hajnali fél kettőkor álmosan botorkált ki az udvarra. Valami sötét tömeget látott meg maga előtt a földön. Megállt és lehajolt. Im: re volt, a fia. Először azt hitte, hogy részeg, de aztán hogy meg sem mozdult, elővette a gyújtót és rávilágított. A fiú halott volt. Visszament a lakásba, hogy kihív ja másik fiát. Laci, a fiata labb mélyen aludt Felköltöl te és elmondta mi történt. Aztán ketten bevitték a holt testet a fészerbe és letakar ták, majd Laci visszafeküdi és aludt reggelig. Reggel, mikor felébredt, az apja küldte el, hogy értesítse a történtekről a hozzátartozókat, szóljon az orvosnak és a rendőrségnek is. mert a halott mellkasán tátongó késszúrás elárulta hogy nem természetes halálról van szó. A kihallgatások egymást érték, de nem sikerült megtudni; ki volt a tettes. Igaz, az orvosszakértők első pillanatban még öngyilkosságra is gondolhattak mert a szúrás iránya megegyezett az öngyilkos esetében előforduló szúrásokéval Több tény szólt viszont az öngyilkosság ellen is, a szúrás erejének nagysága, a oróbálkozási nyomok hiánya és más megfigyelések. Mindezeket a megállapításokat támasztotta alá a vérvétel is: a halott a halál beállta °lőtt olyan súlyos ittas állapotban volt, hogy már ez önmagában kizárja az önkezű- séget. Az tehát már tény volt, hogy gyilkosság történt, de a tettest népi sikerült megtalálni. Kihallgattak mindenkit, aki előző nap találkozott az elhunyttal, de mindez eredménytelen volt. Csaknem egy hónapja tartott a nyomozás, amikor már nagyon leszűkült a kör és a gyanú egyre inkább az elhunyt testvérére terelődött A következő kihallgatáson pedig beismerte: ő ölte meg a bátyját. Nagy László 33 éves nagy ecsedi lakost testvérgyilkosságért tartóztatta le a rendőrség. Vallomása — amit saját elhatározásából tett — őszinte volt és a megyei bíróság dr. Ardai Pál tanácsa ezt fogadta el tényként az ítélet meghozatalánál. De ezt támasztották alá — legalábbis ami a körülményeket illeti — a tanulvallomások is. A tragédia a múlt év július 14-én történt. Nagy László este érkezett haza Szolnokról, a munkahelyéről ahol nap közben sört iszogatott. Otthon még ivott bort is, pálinkát is és közepesen ittas állapotban ment hazafelé. Az úton utólérte bátyját, a 36 éves Imrét, aki részegen ugyancsak hazafelé tartott. Együtt laktak apjuk házában, bár Imre már korábban megnősült, de otthagyta családját. Beteg, iszá- ’.os természetű volt és ezért gyakran összevesztek apjával és az öccsével is. Azon az estén is emiatt kezdődött a veszekedés. Imre elmondta öccsének, hogy aznap dolgozott, keresett egy százast és vett érte egy használt zakót. Nagy László, az öccs pedig ezen felháborodott, mondván tminek vagy te mindenki trógere, keress magadnak egy munkahelyet és dolgozz, mint mások. Amikor hazaértek, Nagv László bement a lakásba és megvacsorázott, bátyja pedir az udvaron lévő fészerbe, ahol nyáron aludni szokott Vacsora után mindketten kimentek az udvarra és ott ismét veszekedni kezdtek. A szóváltásból nemsokára tragédia lett: Nagy'Imre pofon vágta öccsét, aki beszaladt a jő minőséget és választékot tudjanak adni a mennyiség mellé. Megyénk tanácsi könnyűipara 1968-ban 123 millió forint értékű ruházati cikkeket, cipőt, bútort és asztalosipari terméket állított elő. 1972- ben viszont már háromszáz- millió forint értékűt. S ennek hozzávetőleg 12 százalékát saját boltjaikban értékesítették itt a megyében. S miután éppen a többcsatornás értékesítési rendszerben közvetlen kapcsolatban fiinak az üzemek a nagykereskedelmen kívül a kiskereskedelmi vállalatokkal is, az ÁFÉSZ-ekkel, az ioarcikk kiskereskedelmi vállalattal, a Centrum Áruházzal, feltétlenül nagyobb az említett 12 százaléknál az az árumeny- nyiség, amit a megye köny- nyűioarától a megyei lakosság kap. És ha közvetlenül nem is, de a nagykereskedelem útján visszakerül boltjainkba a minisztériumi vállalatok, mint a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárának, a Palma Gumigyárnak és az Auróra Cipőgyárnak a termékei is. Mind többször fordulnak kereskedelmi szerveink az ipari szövetkezetekhez, elsősorban a ruházatiakhoz, mert a cipőipari szövetkezetek döntően exportra termelnek ma is. Általában szövetkezeteink értékesítésében az export van túlsúlyban: a köny- nyűipari ágazatban dolgozó szövetkezetek 1972. évi 354 milliós termeléséből 250 millió forint értékű külföldre került. Nem, minden az export A lehetőségek még koránt sincsenek feltárva, a megye könnyűiparától sokkal több árut kaphatna és kell is, hogy kapjon még a lakosság. De arról sem vagyunk meggyőződve, hogy ez kizárólag csak az iparon múlik. Mert csak az ipar és a kereskedelem rugalmas, jobb együttműködése révén kaphatunk a „hazai” termékek nagyobb mennyiségű helyi értékesíté- sével nagyobb választékot. Mindenesetre a folyamat — amelyet a megyei irányító szervek erőteljesen ösztönöz- nek és segítenek — már elindult. A szemléletváltozás már tapasztalható, hogy nem minden az export, hanem a belföldi piacot is export rangra kell emelni. Kádár Ed» Ki könyveljen, fizessen? Elkészült a lakásszövetkezetek új alapszabály-tervezete Üj szervezeti forma bevezetését dolgozta ki a lakás- szövetkezetek megyei választmánya. A részletes javaslat elfogadásáról március 31-ig dönt — igazgatósági és részközgyűléseken — közel 60 lakásszövetkezet 6000— 6500 tagja. A javaslat lényegéről és szükségességéről kérdeztük a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezetek titkársága vezetőjét. — A lakásszövetkezet jelenlegi helyzetére az jellemző, hogy a tagság nincs megelégedve a lakások fenntartásával, kezelésével kapcsolatos munkával, a szövetkezeti vagyon kezelésével és részletesebb tájékoztatást kémek a közős ügyek intézéséről. A hiányos jogi szabályozás, a gazdálkodási nyilvántartás nem megfelelő rendje indokolttá teszi ezeket a panaszokat. — A nehézségek a gyors számszerű növekedéssel függnek össze. Jelenleg Nyíregyházán 63 épületben 1559 lakást, mintegy 250 millió forint értékű lakásvagyont kezelnek a lakásfenntartó szövetkezetek. 463 beruházását másfél-egy éve kezdték meg és az elmúlt hónapban 220 közművesített telek biztosítására kötöttek megállapodást a városi tanáccsal. Minden konyhába, elővett egy 35 centis konyhakést, kiment és nagy erővel mellbe szúrta bátyját. Aztán a kést elhajította, ő pedig bement a lakásba és lefeküdt aludni. A bíróság Nagy Lászlót emberölésért 10 év szabadságvesztésre ítélte és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést szigorított börtönben kell letölteni. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a cselekmény kiemelkedő társadalmi veszélyességét, valamint azt is, hogy Nagy László ittasan, gátlástalanul, beteg testvére ellen követte el cselekményét. Enyhítő körülményként értékelték, hogy Nagy büntetlen előéletű és hogy az elhunyt provokatív magatartása is hozzájárult a bűncselekmény elkövetéséhez. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt. (balogh) épület — akár 20, akár 5W lakásról van szó — egy-egy lakásszövetkezetet alkot, mely önelszámoló egység, megválasztott elnök és vezetőségi tagok irányítják Gyakran előfordul azonban; hogy ritkán üléseznek, tisztségviselők lemondanak, aa elnöki teendők ellátását a több milliós tervek miatt társadalmi munkában nem vállalják. A szervezettebb munkába« az első lépést 1970-ben tették meg. Két évvel ezelőtt megalakult a lakásszövetkezetek gondnoksági társulása. Ezután már rendszeresen beszámoltak zárszámadó közgyűléseken az éves gazdálkodásról, a lakások kezelését azonban még ilyen formában sem tudták maradéktalanul megoldani. Egyetlen megoldás az új szervezeti forma bevezetése. Nyíregyházán minden laká»- szövetkezet egy nagy lakásépítő és fenntartó szövetkezetét alkotna. — Az épületek gazdasági önállósága megmarad. A befizetett és felhasznált kezelés! és felújítási költséget más épületre átruházni nem lehet és a fennmaradt összeget az egyes lakóházak a következő évre is átvihetik. A közel 2000 lakás ügyeinek intézését pedig egy szakmailag jól képzett 9—10 tagú központi igazgatási szervezet végzi majd — ügyvezető, gondnok, beruházási előadó, főkönyvelő, pénztáros. A szervezet fenn tartásának költségei a szövetkezet általános költségeként jelentke®- ne. Az előzetes kalkulációk szerint, hogyan alakul egy- egy lakás esetében ez a pluszköltség? — Jelenleg az általánoo költségre 5 forintot fizetnek a tagok havonta. Ez az új kiadás négyzetméterenként 25 fillérrel emelné meg a költséget beköltözött lakások esetében, az épülőknél a beruházásig 40 fillérrel. A most szervezendő lakások építésénél a beköltözésig a bekerülési érték 0,5 százalékát kellene fizetni. A központi szervezet mellett célszerű önelszámoló javító, karbantartó részleget is létrehozni, amely a végzett termelés bevételéből tartja fenn magát. Hazai és külföldi tapasztó latok alapján dolgozták M ezt az új formát. Egy bizottság elkészítette az egyesített szövetkezet új alapszabálytervezetét, de előbb a lakás* szövetkezetek tagjai döntenek a csatlakozásról. Balogh jMl
