Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-27 / 22. szám
'I. tffifrf tiffs. jarvuJr TT. Szülők fóruma Pályaválasztás, reálisan A szülőknek, a pálya-, vagy iskolaválasztás előtt álló fiataloknak, a pedagógusoknak, osztályfőnököknek, iskolai pályaválasztási felelősöknek, szülői munkaközösségek tagjainak komoly gondot jelent, hogy az általános iskola nyolcadik osztályos tanulóinak hogyan, miként segítsenek a jelentkezési lapok kitöltésében. Nem is a jelentkezési lap kitöltése a gond, hiszen az egyszerű aktus. A legfontosabb az, hogy mennyire készültünk fel rá: átgondoltan, alapos ismeretek birtokában történik-e a jelentkezési lap kitöltése vagy sem. Mit célszerű figyelembe venni a választás, a döntés előtt a szülőknek, a pedagógusoknak és a fiataloknak? A. legnagyobb nehézséget az okozza, hogy jelentős mértékben eltérhetnek az érdekek, a törekvések a szülők, a pedagógusok és a fiatalok között. Gyakori jelenség, hogy a szülők a lehetőséget hiányosan ismerik és ötletszerű tanács alapján kényszerítik gyermekeiket valamiféle szakma, vagy iskolatípus választására, a szülők kizárólagos döntése érvényesül, s kívánságának megfelelően töltik ki a jelentkezési lapot. Az sem ritka jelenség, hogy a szülők korábbi álmaikat, egykori terveiket akarják gyermekeikkel megvalósíttatni, vagy saját foglalkozásukat kényszerítik a gyermekre anélkül, hogy az adottságát, a képességét, az érdeklődését figyelembe vennék. Nem ritkán hatást gyakorol a választás tényére a divatos szakmák iránti vonzalom, s a szakmák jelenlegi presztízse. A fiatalokat a „merre”, a „hová” kérdése legtöbbször kialakulatlan érzések, vágyak közepette éri. Vagy nem kellő komolysággal foglalkoztatja őket a pálya- választás, vagy keveset tudnak azokról a szakmákról, pályákról, amiket választani szeretnének. Vannak persze határozott elképzeléssel és nagy akaraterővel rendelkező fiatalok, akik korábban döntöttek és tudják mit akarnak, de vannak olyanok is, akik túl sok iránt érdeklődnek, gyorsan változtatják szándékukat és bizonytalanná válnak, amikor pályát kell választaniuk. A szülők és pedagógusok, osztályfőnökök közös tevékenységével a fiatalok időben történő felkészítésével lehet csak eredményes pálya-, vagy iskolaválasztást biztosítani. Célszerű, ha a szülők már most érdeklődnek az iskolában az osztályfőnöktől, szaktanároktól, a pályaválasztási felelősöktől, hogy nyolcadik osztályos fiaik, leányaik elképzeléseit, törekvéseit milyen mértékben indokolja a gyermek adottsága, képessége, tanulmányi eredménye. Célszerű, ha a szülők, a pedagógusok már a hetedik osztályban kezdenek tájékozódni a gyermek konkrét érdeklődési köréről, kialakuló képességeiről, készségeiről. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy a pályaválasztási lehetőségek megismerése mellett felismerjék önmaguk képességét, hogy legyen idő az irreális elképzelések megváltoztatására, az újabb ismeretek, tapasztalatok megszerzésére, s maguk is részt tudjanak venni saját jövőjük, életútjuk megalapozásában, megválasztásában, magában a döntésben. A pedagógus, a szülők közös erőfeszítése, tudatos előrelátása a választási' döntésben sók fiatalt megóvhat a kerülő utaktól, „évvesztésektől”, a keserűségtől, az elégedetlenségtől. Sok ésetben előfordulhat, hogy gondos előkészítés ellenére sem tudnak megnyugtatóan iskolát, illetve pályát — szakmát választani. Ilyen esetekben nyújthatnak segítséget az országban már minden megyében és a fővárosban működő tanácsadó intézetek, ahol szakképzett pszichológusok, pedagógusok, anyagi térítés nélkül adnak tanácsot azoknak a fiataloknak és szüleiknek, akik ezt az iskola ajánlására kérik. A szülők és a fiatalok a továbbtanulási iskolatípusok megválasztásánál nem veszik kellőképpen figyelembe, hogy bizonyos mértékig az is pálvaválasztás. ha szakközépiskolába, vagv gimnáziumba jelentkeznek továbbtanulás céljából Mindkét iskolatípusban elég nagyszámú a lemorzsolódás, egyéb okok mellett a helytelen választás miatt is. De az elégedetlenek és tanácstalanak száma az iskola négy évének elégzése után is meglehetősen nagy. s kezdődik elölről a töprengés. A tudatos, az előrelátóbb pályaválasztás érdeke a szülőnek, a fiatalnak, a pedagógusnak és a társadalomnak egyaránt. Nagy László, a Mü.M. Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója Krecsmáry Lászlói Tulka csutkababája Volt egyszer egy tengericsutka, s volt egy kislány: Csengeri Jutka. Kapta-fogta Jutka a csutkát, s — mint az óvodás lányok szokták olyan csinos egy babát gyártott: aki csak látta, szálat tátott. így lett baba a tengericsutka, s játszott véle Csengeri Jutka. FIATALOK g£ FIATALOK ^ FIATALOK 1 FIATALOK IS FIATALOK TÖRD A FE IED I Vízszintes: 1. Megfejtendő, a függ 6. folytatása (nyolcadik négyzetben G). 6. Ebből van az erdő. 7. Időegység. 8. Európai folyam. 9. Aranka becézve. 11. Számos. 12. Ravaszdi. 14. Füllel érzékel. 16 Ilyen csibe is van. 18. Alumínium vegyjele. 20. Retteg. 21. Krajcár rövidítése. 22. NLT. 24. Szörny. 25. Termelőhely. 27. Hallgat a szavára (két szóval). 28. Római 999 ; 6. 29. Agg. Függőleges: 1. Ilyen folyadék a sav, lúg. 2. Háziállat. 3. Menyasszony. 4. Kettőzve megyeszékhely. 5. Kezel, gyógyít, ellát. 6. Megfejtendő. 10. Felkavart kin!!! 11. Ragadozó madár. 13. AAF. 14. Merre. 15. Zajos. 17. Élelmiszeripari kisiparos. 19. Egymást követő betűk a magyar abc-ben. 21. Lányos házhoz küldik a legény nevében. 23. Ilyen fűtés is van. 24. Visz- sza: az NDK német rövidítése. 26. Bőg. 27. AI. Megfejtendő: Ez időszak jellegzetes eseményei a függ. 6, vízszintes 1. Múlt heti megfejtés: Kószálj sas — Héja — Sólyom. Könyvjutalmat nyertek: Czövek György Nyíregyháza, Dán Jánosné Kispalád. Gebri Márta Kisléta. Tóth János és Kádár György Mátészalka. Amil a javítóvizsgákról tudni kell Régi gond: az általános iskolások egy részét a tanév végén osztályismétlésre utasítják, illetve egy vagy két tantárgyból javítóvizsgát kell tennie. Ezen a helyzeten lényegében nem változtatott az iskoláknak augusztusban szervezett korrepetálása sem. amely a javítóvizsgára készített elő. Különböző okok miatt ez nem vált be. Ezért számos általános iskolában kísérleteztek úgynevezett pótló foglakozások megszervezésével. Az ezen részt vevő tanulók nagy többségének sikerült pótolnia tudásbeli hiányát. s így megmenekültek a kedvezőtlen következményeitől. A Művelődésügyi Minisztérium most megjelent állásfoglalása egyebek között hangsúlyozza: pótló foglalkozást az általános iskolák minden évfolyamában célszerű megszervezni. Fokozott gondot kell fordítani az erre szoruló elsősökre. A kijelölt tanulók számára kötelező a foglalkozásokon való részvétel. A pótló foglalkozások lényegében három szakaszból állnak. Az első, előkészítő részben a tavaszi szünetet követő első tanítási naptól, a pótló foglalkozások második szakasza az utolsó tanítási naphoz kapcsolódik. A foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akiknek a tanítás befejezésekor a rendtartás szerint javító- vizsgát kellene tenniök. A pótló foglalkozásokra való beosztási-ól még azok megkezdése előtt tájékoztatják az érdekelt tanulókat és szüleiket. Akik egy-egy tantárgyból elégtelenre állnak, azoknak ezt az osztályzatát sem az osztályozó naplóba, sem az anyakönyvbe, sem a bizonyítványba nem vezetik be, a többi osztályzatot azonban igen. A szóban forgó tantárgyak osztályzatát nyilvántartják. Az osztályozó értekezleten hozott ilyen irányú döntést viszont bejegyzik az osztályozási naplóba. A pótló foglalkozást naponként 2—3 órában tartják. Az utolsó foglalkozást közvetlenül követően a végleges érdemjegyet osztályozó értekezleten állapítják meg, és megfelelő határozatot hoznak. Amennyiben a diák az egyik vagy mindkét tantárgyból elégtelen, augusztus végén javítóvizsgát kell tennie. A pásztor és az oroszlán (MONGOL NÉPMESE) Élt egyszer egy öreg pásztor és annak felesége. Egyik reggel — amikor kiment a kunyhójából, látja, hogy nem messze egy oroszlán szaglászik, zsákmányt keresve. Az öreg pásztor berontott a jurtába és mondta az asszonynak: — Itt az oroszlán! Engem is. téged is felfal! Mit tegyünk? A felesége mondta neki: — Nem az az erős. aki nagy, hanem aki okos. Fogd a botodat és menj az oroszlán elé. Ha majd megkérdi tőled, hová igyekszel, modd azt. hogy oroszlánvadászatra indulsz, hogy ebédre valót szerezzél. Az öreg úgy tett, ahogy az asszony tanácsolta. Az oroszlán elcsodálkozott: — Hogyan akarsz engem megfogni? Hiszen százszor erősebb vagyok nálad! Egyet ütök a mancsommal és vé~ ged van! Az öreg elmondta úgy, ahogyan őt a felesége kioktatta: — Mérjük össze erőnket! Ha te erősebbnek bizo- nyúlsz, én leszek a te szolgád, de ha én, akkor te fogsz engem szolgálni. Az oroszlán beleegyezett A pásztor felvett a földről egy követ és így szólt: — Préselj ki nedvet ebből a kőből! Az oroszlán teljes erejével szorította a követ, végül azt porrá törte, de egy csepp levet sem préselt ki belőle. Ekkor a pásztor elővett az Inge alól egy kacsatojást. — Nézd — mondta az oroszlánnak — mekkora az én erőm! Egy ujjal széttöröm ezt a követ. Ujjával ráütött a tojásra, az összetört és szétfolyt. Nem volt mit tenni, az oroszlánnak á pásztor szol- gála*ába kellett állnia. A pásztor felkantározta az oroszlánt, ráült a hátára és vitette vele magát. Vitte őt az oroszlán egy napig, kettőig, három napon át, de a negyedik napon az öreg pásztor teljesen megfeledkezett a korábbi vitájukról. Elment a hegyekbe, hogy az ijához megfelelő ágat törjön. Törte az ágat. de bizony nem tudta letörni, nem volt hozzá elegendő ereje. Utón hazafelé így szólt az oroszlán: — Hova tűnt az erőd? Ilyen ágacskát nem voltál képes letörni! A pásztor rémülten futott be a jurtába és mondta a feleségének: — Az oroszlán rájött, hogy nincs erőm! Most biztosan felfal. — Ne félj, — felelte az asszony — ha holnap előjön az oroszlán, kérdezd tőlem, hogy mit főzök neked vacsorára. A pásztor úgy tett, ahogyan az asszony parancsolta. Amikor reggel a jur'a közelébe ért az oroszlán, a pásztor dühösen odakiáltott az asszonynak: — Hej asszony, mit főzöl vacsorára? — Csak ne mérgelődj — szólt az asszony — elkészítem azt az ételt, amit parancsoltál: megfőzöm az oroszlán maradékát és még a fiatal oroszlán lapockáját is megsütöm. Remélem elegendő lesz. Az oroszlán hallva ezt igen megijedt: — Ha ez így van — gondolta magában — rövidesen rám is sor kerülhet, jobb lesz kereket oldanom. És elfutott a hegyekbe. Találkozott a rókával, aki csodálkozva kérdezte: — Hová, hová sietsz oly nagyon és miért van kantár a nyakadban? Az oroszlán elmondta neki, hogyan törte össze a pásztor egy ujjal a követ és ezért neki szolgálnia kellett nála. A róka jót nevetett és igy szólt: — A pásztor jól becsapott téged. Nincs neki akkora ereje! Fussunk a jurtához, te megölöd az öreget és az asszonyt és nekem is adsz belőlük egy falatot. Az oroszlán futásnak eredt, nyomában a rókával. A pásztor észrevette az oroszlánt és a rókát, azonnal rájött, mi történhetett. Teli torokból kiáltozni kezdett: — Ö. te álnok róka. hát nem azt parancsoltam-e meg neked, hogy egy kövér oroszlánt csalj ide, és te, semmirekellő ismét egy soványát vezetsz elém! — Hát ilyen vagy te! — üvöltött fel az oroszlán és olyan erővel csapott rá mancsával a rókára, hogy az nyomban holtan terült el. Az oroszlán pedig, usgyí, lábát a nyakába vette és többé vissza se nézett. Attól fogva nem mert a jurta közelébe menni. Nos, valóban igazat mondott a pásztor felesége: „Nem az az erős. aki hatalmas, hanem az, aki okos*. Priatélből fordította: Dr. Papp Sandora« Ö/bev Irén: HÓVIRÁG A2 erdő csupa zúzmara s csupa hó körül a vidék, de már a fényes hóvirág kidugta kis orrahegyét. Előbb bimbója, levele bujt bátran, mosolyogva ki, körülnézett s hamarosan kinyíltak gyöngyház-szirmai. Az atowtgi/u fa HADNAGY GABOR ÉS MEKIS IÄNOS SZATIRIKUS KÉPREGÉNYE 1. „Fene vigye, egy sem gyullad meg"... — sopánkodott Borostás úr. Szidta a gyufát, meg azt, aki kitalálta, nem is sejtve közben, hogy a temetokapu mögött... 2. e magányos kriptában épp a szóban forgj feltaláló alussza síri álmát. Azaz — csak aludna. Ugyanis a bécsi gyufagyárosok, akiknek kénes gyufakonjunktúráját elrontotta Irinyi biztonsági gyújtója, megátkozták: 77 esztendő múlva szakadjon vége örök nyugodalmának. Az átok megfogant, s a fatális 77 esztendő... 3. ... e percben jár le. Éjfélt kongat a toronyóra. (Jövő heti, szombati számunkban folytatjuk) Kedves hóvirág, csodaszép csöpp csöngettyű, te hirdeted: a föld fagyos, rideg szívén kopogtat már a kikelet. Harkály doktor Csillog-villog a havas táj, a fa törzsén — kipp, kopp, kipp, kopp — egyre kopog a zöld harkály. Pondrót, hernyót rejt a kéreg s elszívja a fák kerengő, éltető nedvét a féreg. ügy kopogtat, mint egy orvos a fák törzsén a zöld harkály, olyan ügyes, olyan szorgos. A férges fák csak úgy intnek: — Harkály doktor, ide gyere! Harkály doktor, gyógyíts minket! — Megyek, megyek, jól van, jól van, várjatok sort betegeim, kiszedem a férget gyorsan. Arra való hosszú nyelvem, kiszedem a pondrót, lárvát, betegség, baj innen elmenj! Ha tavaszi szellő sóhajt, l-’gyen sok-sok virágotok s bő gyümölcsöt hozzatok mai0l
