Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-26 / 21. szám
1W3. jaftttár 26. RELET-M AGY ARORSZÄ6 * mn A holnap munkásnemzedékéért Nagyhalász, Ujiehértó, Rakamaz ALIGHA VAN TÁRSADALOMPOLITIKAI SZEMPONTBÓL fontosabb kérdés mint az, milyen lesz a holnap munkásnemzedéke. Különösen nagy figyelmet érdemel ez Szabolcsban, hiszen annak ellenére, hogy az utóbbi évek óta dinamikusan fejlődik iparunk, bőven van pótolni valónk. Minden területen, de legfőképpen a szakmunkástanuló-képzésben. Szükségszerűen hangsúlyozta a párt X. kongresszusa: „A munkásosztály az ország társadalmi, politikai életében és egyben a termelésben betöltött szerepénél fogva vált és maradt társadalmunk vezető ereje. Létszáma is gyorsan növekedett, a társadalom legnagyobb osztályává vált.” Senki számára nem lehet közömbös az, kik, milyen politikai, szakmai képzettséggél kerülnek soraiba, hogyan állnak helyt, meg tudnak-e felelni a követelményeknek. Lényegében ezt a problémakört vizsgálta behatóan, tudományos, szociológiai felmérések, elemzések alakún legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége. Széles körű szociológiai felmérések és több, mint ezernégyszáz ipari szakmunkás- tanuló véleményének elemzése alapján értékelte a képzéssel kapcsolatos helyzetet, problémákat és mutatott rá a tennivalókra. Több fontos kérdésre keresték a választ a vizsgálatok során! Ezek közül említünk néhányat. Nézzük a pályaválasztást a népgadasági igények és a lehetőségek összhangja szempontjából. Az 1971— 1972-es oktatási évben 3797 tanulót vettek fel a szakmunkásképző intézetekbe. Ebből úgy tűnik, hogy az üzemek, vállalatok . igényeit kielégítették. Mást fnut.at a valóság, ugyanis a tervezetthez képest különösen kevesebb tanulót vették fel az építőanyag-iparba, a vas- és fémiparba, vegyiparba, kertészetbe, s különösen az állattenyésztésbe. VEGYIPARI TERÜLETRE 120 FIATAL jelentkezett, s a tervezett 107 helyett mégis csak 71 került szakmunkásképzőkbe. A faiparba jelentkezők száma ÍS2 volt, 167 Bizalom K ilenc óra körül lehetett, amikor a kapitányság ajtaján kilépett. Ezt inkább csak a nap állásából ítélte meg, amely úgy tűzött a szemébe, hogy szinte elvakította. Az őrséget teljesítő szakaszvezető félrehúzódott az ajtóból, hogy helyet engedjen neki, de kezét nem emelte sapkájához, mint az ilyenkor szokás. Nagyon gyengének érezte magát. A gyomra olyan kicsire húzódott össze, mint egy teniszlabda. Megállt, hátát nekidű- tötte az oszlopnak, s várta, hogy a lábában megszűnjön a remegés. — El innen, csak minél előbb — gondolta —, mielőtt valami ismerős erre jönne. De az oszlopot nem merte elengedni. Úgy érezte, hogy tapodtat sem bír tovább1 menni. — Hej — sóhajtotta —, ha ezt az anyám látná. Amikor vasárnaponként eljön otthonról, az anyja mindig a lelkére köti — csak valami rossz társaságba ne keveredjen. Ne bizzon senkiben, akiket ismer. Ilyenkor mindig megnyugtatta — tudom, édesanya. tudom — mondta a szokásos szöveget — egy szegény lánynak nincs semmije, csak a becsülete és arra nagyon kell vigyázni, stb. — Hányszor mondta ezt a szöveget -és rrri- gis. De hát valahogy csak is aaerkedni kell — szokta felvételt terveztek, ennek ellenére csak 139 került iskolába. Egyáltalán nem terveztek iparitanuló-feltvételt a papír-, a nyomda- és textiliparban. Ennek ellenére ezekben az iparágakban jelentős szakmunkástanulófelvételt valósítottak meg. Legnehezebb talán a beiskolázás az állattenyésztési szakmákba. Itt 80 személyes „keret” állt rendelkezésre az üzemeknek, s csak egy 30 személyes osztályt tudtak szervezni. Oka az, hogy még mindig nincs megfelelő rangja e szakmának, nem megfelelők a munkakörülmények, pedig az épülő. s már megépült szakosított állattenyésztési telepek igénylik a fiatal szakmunkásokat. Joggal állapította meg az SZMT elnöksége, hogy reálisabb alapokra kell helyezni az ipari tanulók felvételének tervezését, javítani a pályaválasztási propagandamunkán. így megállapítható az is, hogy a népgazdasági Igények és a jelentkezések összhangja alig érvényesült. Ezt igazolja az is, hogy az említett időszakban 5740 fiatal jelentkezett szakmunkástanulónak és csak 3797-et vettek fel. Ez azt is jelenti, hogy csaknem 2 ezer fiatal esett el a szakmunkás- képzés lehetőségétől, s a kimaradottak csak segéd-, vagy betanított munkásokként tudtak elhelyezkedni. Pedig társadalmunk igényei, fejlődő iparunk, a párt, a kormány és a SZOT határozatai is arra ösztönöznek, hogy minél több fiatal nyerjen szakképesítést. Ez az egyik fontos feltétele az intenzívebb, hatékonyabb gazdálkodásnak, a tervek megvalósításának. Sok ellentmondás van abban is, hogy, a felvett szakmunkás- tanulók közül sokan nem azt a szakmát tanulják, amit szerettek volna. Ez jelzi a pályaválasztási tanácsadásunk gyengeségeit is. S ez csalódást okoz a fiataloknak. ELEMEZTE A JELENTÉS ALAPJÄN az SZMT elnöksége a szakmunkásképző intézetek személyi feltételeit is. E területen is sok a teendő. Hi - ba az is, hogy a szakmunkás- képzésről szóló törvény nem rendelkezik a pedagógusok politikai képzéséről és továbbképzéséről. Ez is oka, hogy az itt tanító tanárok mondani Rózsi, akivel együtt laktak albérletben. Csak legalább ez a szakaszvezető ne nézne mindig erre. Úgy mosolyog, mint aki azt mondja magában r— én, kisanyám mindent tudok. Pedig mindent még ő sem tudott, ami az elmúlt éjszaka történt, illetve tegnap délután óta. Műszak után, amikor felöltöztek és elindultak hazafelé, már majdnem sötét volt. Rózsi azt mondta: — Ne menjünk haza, abba az unalmas albérletbe, inkább igyunk egy kávét valamelyik cukiban. — Ő először szabadkozott, hogy nincsenek úgy öltözve, meg a haja sincs rendben, de aztán csak ráállt. Különben a presszókat nagyon szerette. A hangulatos világítást, az andalító zenét, a pincérek suhanását. Ilyenkor mindig szerette volna, ha a szülei, akik egyébként soha nem voltak presszóban, egyezer vele lennének. A Csipkébe mentek. Rózsi szerint ott nagyon jó a társaság és a zene is. Hely volt bőven és ők egy sarokasztalt választottak, ahonnan jól be lehetett látni a termet. Rózsi rendelt kávét. konyakkal, egyébként mindig ő szokott rendelni. Sokszor irigyelte is érte, hogy olyan ''esztelenül tudott viselkedni, ő már akkor zavarba jött. ha a pincér csak az asztalukhoz ment. Nem nagyon szerette az italt, nem is nagyon tellett rá, de most az egyszer úgy gondolta, üsse kő. Hét óra után, mikor a zene már javában szólt, Rózsi inközül mindössze 25 végezte el a marxiamus-leninizmus esti egyetemet. Az iskolákban nincs intézményes világnézeti nevelés. Márpedig a szakmunkás- képzés, a jövő munkásnemzedékének világnézeti nevelése fontos, és összefüggés ben van az itt tanítő-nevelő pedagógusok, oktatók patikai képzettségével, felkészültségével is. A szakmunkástanulók 90 százaléka tagja a szakszervezetnek, 70 százaléka KISZ- tag. A fiatalok főleg e két szervezetben tevékenykednek. Ha van idejük. Sajnos nagyon kevés. Hiba az is, hogy a szakmunkástanulók és az üzemi, vállalati politikai szervezetek között glig van kapcsolat. Nehezíti e fiatalok helyzetét az is, hogy csaknem 60 százalékuk bejáró, ingázó. így csaknem minden mozgalmi és közéleti tevékenységből „kiesnek”. Ugyanakkor alig található olyan üzemi szakszervezet, amely meghívja a tanulókat rendezvényeire. Kevés törekvés tapasztalható a gazdasági vezetők részéről is arra, hogy megismertessék a fiatalokkal az üzemi demokrácia érvényesítésének fórumait, hogy aktív részvételre ösztönözzék. Hiányzik a nevelés, az üzemhez való kapcsolat kiépítésére való törekvés. LEHETETLEN, DE SZÜKSÉGTELEN IS a tanulságok összegezése. Tény, hogy e sokoldalú elemzés olyan égető és gyors intézkedéseket sürgető feladatokat állított reflektorfénybe, amelyek megoldása érdekében cselekedni azonnal szükséges minden társadalmi, állami oktatási szervezetnek és vezetőiknek. Nem kevesebbről, mint a társadalom vezető osztályának, a munkásosztálynak az utánpótlásáról van szó. Nem lehet közömbös senkinek, milyen lesz, hiszen meghatározó osztálya fejlődésünknek előrehaladásunknak. Képzettségétől, munkájától, politikai arculatától, világnézetének szilárdságától sok függ. Kihatással van egész társadalmi, gazdasági, kulturális életünkre Szabolcsban is. Farkas Kálmán tett, hogy ne nézzen balra, mert két fiatalember figyeli őket. Olyannyira, hogy 10 perc se kellett és a két fiatalember az asztaluknál ült. Ezután már csak ők rendeltek. Az egyik — mintha csak véletlen volna — mindig az autókulcsát forgatta az ujja körül. Később fel is ajánlotta, hogy a hölgyeket is megkocsi- káztatja egy fordulóval. A zene szólt, a konyak hatott és éjfél körül már a hátsó ülésen ültek ketten a szőkébbik fiatalemberrel. A férfi jóképű volt, a kocsi ringott, suhant. A kellemes zsibbadás, amit az ital okozott, elbágyasztot- ta. Arra riadt, hogy a kocsi megállt és ő lecsúszott a két ülés közé. A többiek nevették, mialatt bementek valami kisebb villaszerű lakásba. Ö már akkor nagyon fázott és mondani is akarta Rózsinak, hogy menjenek haza, mert rosszul érzi magát. De Rózsi már nem volt sehol. És a vezető sem. Amikor megkérdezte, hogy hova lettek, a szőke azt válaszolta, hogy ne törődjön velük, keres valami italt. Úgy állt a szoba közepén, mint akit fejbe vertek. — Vetkőzzön le, vetkőzzön le. Mámoros agyával is egyre jobban felfogta, hova került. És azt is, mi vár rá. Pillanatok alatt határozott. El innen, akárhová. míg a férfi vissza nem jön. Majd csak hazatalál valahogy. A táskáját a hóna alá kapta, óvatosan kinyitotta az ajtót és gyorsan elindult a kertkapu felé A kocsit nem látta sehol, de már nem is érdekelte. Pár Hire költik a tanács pénzét ? Ezekben a napokban megyénk valamennyi nagyközségi és községi tanácsánál az idei tervekről esik a legtöbb szó. A lakosság kéréseit, javaslatait szem előtt tartva a tanácstagok most döntenek arról: mire költik az 1973. esztendő köaségfejlesztési alapjának összegét? Mi is ezzel a kérdéssel kerestünk meg három nagyközséget, ahol a tanács elnökétől, illetve titkárától kaptunk választ. Új óvodák Megyénk legnépesebb nagyközségében, a több, mint 14 ezer lakosú Ujfe- hértón Szilasy Istvántól, a tanács elnökétől megtudtuk, hogy a település idei községfejlesztési alapja 2 millió forint. A pénz „sorsáról” még végleges döntés nem született, de a község vezetői már elkészítették javaslatukat, melyről a tanácsülés a közeljövőben dönt. A tervek szerint az összeg legnagyobb részét óvodák építésére fordítják. A nagyközségben ugyanis nagy gondot okoz a gyerekek óvodai elhelyezése. Jelenleg 150 személyes létesítmény- áll a legkisebbek rendelkezésére, de ez kevés. Ujfe- hértón évente 250—300 újszülöttet vesznek az anyakönyvi nyilvántartásba! A megyei tanács másfél millió forintos támogatásával egy óvoda alapozását már be is fejezték. Ezt az idén tovább építik ás hozzákezdenek egy másik készítéséhez is. Az új óvodák 50—50 személyesek lesznek, s év végi átadásukkal enyhítik a nagyközség ez irányú gondjait. A többi pénzért ötezer négyzetméter járda építését és 45—50 telek kisajátítását tervezik. Ujfehértón ugyanis gondot okoz a telekhiány is, nincs lakásépítésre terület. A kisajátításra szánt telkek többsége üres házhely, így beépítésük esetén megszűnnek a „foghíjas” utcák, rendezettebb, szebb lesz a nagyközség. Beruházás törpe vízműre Nagyhalászban Kovács Károly tanácstitkár elmondta. hogy a 900 ezer forintos községfejlesztési alapot négy lépés választotta el a bejárattól, amikor a férfi utolérte. — Ejnye, ejnye, gyermekem — hallotta egészen közelről a suttogó, de indulattól fűtött hangot. — Hát illik ezt, szó nélkül itthagyni a jótevődet? Vagy mit gondoltál,, szagosmisét hallgatni jöttünk ide? — hallotta még és akkora pofont kapott, hogy ha a kerítés nincs, kiesik az utcára. A felgyülemlett harag, ideg és indulat úgy tört ki belőle, mint derült égből a villámcsapás. Ennyire emlékezett. A többit már ő is a szolgálatos tiszttől tudta meg és a villa szomszédainak vallomásából. Őrjöngött, kiabált és a férfit jól helybenhagyta, aki jobbnak látta, ha eltűnik a szomszédok elől, akik a rendőrséget kihívták. Megszámolta a lépcsőket. Négy fok. Ha ezen lemegyek — gondolta —, a járdán már könnyebb lesz. Óvatosan ellépett az oszloptól és ingadozva megindult lefelé. Szemben a járdán két gyerek nevetett, de nem törődött vele. Kettő, három. négy... Már a járdán volt. amikor megingott. Le akart ülni, de valaki gyöngéden a hóna alá nyúlt és óvatosan talpra állította. — Megengedi, hogy segítsek? — hallotta egészen közelről, aztán egy másik hang: — Hagyja, százados elvtárs, részeg az. — Nem — mondta az, és nyugtatóan veregette meg a kezét. Fal esik Ferenc feladat megvalósítására költik. A tavaly elkészült 75 személyes új óvoda építési költségét még nem fizették ki teljesen, s berendezése mellett erre is pénz keli. Ehhez a tervek szerint a helyi zsákgyár, a termelő- szövetkezet, az ÁFÉSZ, és a ipari szövetkezet is segítséget nyújt. A berendezés munkáival februárban szeretnének végezni, s ekkor már birtokukba is vehetnék a létesítményt az óvodások. Az idén Ibránnyal közösen megrendelik a törpe vízmű építéséhez szükséges beruházási programot. A következő években beszerzik a tervdokumentációt, létrehozzák a társulást, s 1975 végére műszakilag teljesen előkészítik az építés megkezdését. Az V. ötéves terv időszakában épül meg a két település ivóvízhálózata. A harmadik feladat 22 házhely közművesítése, a villanyhálózat elkészíttetése. A telkek felosztását már befejezték, így hamarosan megkezdhetik a villamosítást és a tulajdonosok a lakásépítést. Az idén 10 ezer forintot kap a községfejlesztési alapból , helyi sportegyesület is. Orvosi lakás és ivóvízhálózat Rakamazon Szloboda Lászm ló tanácselnök tájékoztatott bennünket. A nagyközség másfél millió forintos fejlesztési alapjából az év végéig többek között orvosi lakás épül. A tervek szerint a 700 ezer forintért készülő létesítményt december végéig adják át rendeltetésének. ötszázezer forintért 1 kilométer makadámutat és 1 kilométer járdát építtetnek. Az új út a Nyírfa, míg a járdák az Akácfa, az Arany János és a Zrínyi utcákban készülnek majd. Uj ivóvízhálózatot is kialakítanak a nagyközségben, erre 300 ezer forintot költenek. Ezzel régi kérésük teljesül a Selyem, a Fecske és a Rigó utca lakóinak, hozzájuk is eljut az egészséges ivóvíz. A három utcában több, mint negyven család- nak szereznek az építéssel örömet. Bagoly Dániel Kilencszáz pedagóguslakás Hőnyben a házaspárok — Javaslat garzonház építésére a megyeszékhelyen Kilencszáz lakás — egy kisebb pedagógusfalu — épült fel megyénkben 1966 óta kedvezményes pedagógus lakásépítési kölcsönnel. Szabolcs-Szatmár megye évről évre — így az elmúlt évben is — az országban a legnagyobb keretszámot kapta a pedagógusok lakáshelyzetének megoldására. Á Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottságán elmondták, hogy előnyben részesítették a pedagógus-házaspárokat, és a családfenntartó nevelőket, de nem zárták ki a kedvezményes lakásépítési akcióból az olyan pedagógus nőket sem, akiknek a férje más munkaterületen dolgozik és a kereseti határuk megengedte a kölcsön odaítélését. Mintalakások A kedvezményes kölcsönt, amely korábban 90 ezer forint volt, — 1965 decemberétől — 140 ezer forintra emelkedett — nagy örömmel veszik igénybe a szabolcsi nevelők. Az építkezők négy«) ven százaléka pedagógus-házaspár, így egy kölcsönnel két nevelő lakásgondja oldódik meg. Sőt, több, mert a megüresedő szolgálati lakásodat is pedagógusok kapják, elsősorban fiatal vagy több- gyermekes pedagógusok. Az építkezők többsége továbbra is a 15—20 szolgálati évvel rendelkezőkből tevődik ösz- sze. A pedagógus-lakásépítkezés szervesen kapcsolódik az országos lakásépítési programhoz. De amíg az állami lakásépítkezés zöme a fővárosban. megyeszékhelyeken, városokban zajlik, addig a pedagógusok építkezései a községekben és a kisvárosokban történnek. Ennek előnye, hogy a lakásépítkezés „teritettebb” lesz. a helyi erők és társadalmi munkák igénybevételével. bontási anyagok felhasználásával a mai igényeknek jobban meg felelő 2—3 szobás, jól felszerelt lakásokat építenek a városi másfél, kétszobásokkal szemben. Sok a felekvü Elmondták a pedagógus szakszervezetnél, hogy az 1971. júliusában kiadott módosítás, az egyszázalékos ka mat bevezetése sem változtatta meg a pedagógusok lakásépítési kedvét. Hátráltatja viszont a lakásépítkezést a telekhiány; a tanács részéről olykor nehézkesen megy a telkek kiutalása. Az alapos előkészítés és fáradozás ellenére az elmúlt évben fordult elő először, hogy nem használták fel a megyében a 120-as vidéki keretet. Tizenegy kölcsönt nem adtak ki, mert a körülményes, so* káig 'húzódó telekyiták több építkező kedvét szegték. A másik probléma, hogy kevésnek bizonyult a 140 ezer forint. Mint ismeretes, az utóbbi években emelke ek a lakásépítés költségei, de as adható hitel összege 1965 óta 140 ezer forint maradt Javasolta a Pedagógusok Szak- szervezetének megyei bizottsága a központi szerveknek, hogy a kisebb keretszám terhére is indokolt lenne a kölcsön összegét emelni. Mindezek ellenére megállapították, hogy az építési kedv és szándék nem csői • kent. Előreláthatólag a tavalyi keretszámot — ha megj kapja a megye — ez évben is fel tudják használni. A novemberi felmérés szerin! 92 jogos igény futott be eddig a 73-as évre. Nagy gond a megyeszékhely pedagógusainak lakáshelyzete: százon felül van a lakásigénylők száma. A nevelők közül sokan laknak albérletben, vagy szűk, egészségtelen lakásban. A próbálkozások a megye- székhelyen lakó és rossz lakáskörülmények között lévő pedagógusok ügyében eddig eredménytelenek voltak. jabb javaslatok A Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága január 25-1 ülésén foglalkozott a lakásépítéssel, s további javaslatokat tett a felsőbb szerveknek. Hangsúlyozták: a községek ben dolgozó és letelepedni szándékozó pedagógusok lakásügyeit kiemelten szükséges segíteni. Továbbra is szükséges központi költségvetési keretet létesíteni a községi szolgálati lakások vásárlására, s szorgalmazni kell. hogy a tanácsok a lakásfejlesztést alapból pedagógus szolgálati lakásokat is építsenek. A lakásszám gyarapításának járható útja, hogy az iskolaépítésekkel együtt újabb szolgálati lakások is épüljenek. Nem mondanak ]e a megyeszékhelyen történő oe- dagóguslakás-építésrőj som. Kezdeményezik garzonba* építését a fiatal, az egyedülálló és a nyugdíjas pedagógusok részére, P. á.
