Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

MTS. Január 94. KELET-MAGTABOBSÍA» Pártszermés-pártirányítás A művelődési otthonok pártirányítása Igazgatók nyilatkoznak Hogyan emelik a bért ? VALLJUK MEG ŐSZIN­TÉN: a művelődési otthonok és a ,területi pártszervezetek kapcsolata ma még meglehe­tősen bizonytalan, és az ese­tek többségében inkább a személyi kapcsolatok függ­vénye. A művelődési ottho­nok vezetői természetesen elismerik a párt és konkré­tan a helyi pártszervezet po­litikai vezető szerepét, de gyakran nem tudják, hogy ez gyakorlatilag milyen fel­adatokat ró rájuk. A párt- szervezetek két véglet között hányódva, hol mindent pusz­tám szakmai kérdésnek te­kintenek, hol a részleteket is maguk akarják szabályozni. Ebben a helyzetben a X. kongresszus óta némi javu­lás tapasztalható, mert a kongresszus határozata nyo­mán a pártszervezetek na­gyobb figyelmet szentelnek a közművelődés általános kérdéseinek és helyileg fon­tos részleteinek. A felsőbb szintű pártbizottságok átte­kintették a közművelődés és ezen belül a művelődési ott­honok tevékenységét, ered­ményeit és gondjait, meg­szabták feladataikat. Hatá­rozataik azonban nem teremt­hettek automatikusan har­monikus viszonyt a művelő­dési intézmények és a helyi pártszervezetek között. Ezt a mindennapi munka során kell kialakítani. A művelődési otthonok igaz­gatóinak 1972. évi tavaszi or­szágos konferenciáján meg­fogalmazódott ez intézmé­nyek feladata napjaink köz­művelődési rendszerében. A konferencia állásfoglalása szerint a művelődési ottho­noknak elsősorban az aktív művelődés otthonaivá kell válniuk, és csak részben feladatuk, hogy más intéz­mények művészeti, művelő­dési programja számára biz­tosítsanak teret Ez a törekvés — nevezhet­jük nyugodtan programnak is — azt jelenti, hogy a mű­velődési otthonok nem jó­váírnak sem a sajtóval, sem a könyvkiadással, sem a televízióval konkurrálni. A központi intézmények által ellátott művelődési feladato­kat nem akarják átvállalni, vagy hagyományból tovább­ra is folytatni. Helyet kell azonban adniuk olyan prog­ramok számára (hangver­seny, kiállítás, irodalmi est stb.), melyek az odott kö­zösség számára a művelődé­si otthon helyiségeiben ér­hetők csak el. AZ AKTÍV MŰVELŐDÉS FELTÉTELEZI a puszta be­fogadáson túl a személyes részvétel és közreműködés igényét is. Erre épülnek az amatőr művészeti csoportok, a szakkörök, a tanfolyamjel­legű oktatási formák és a klubok legkülönbözőbb for­mái. Ez az aktív művelődés tehát egyúttal kollektív, ki- sebb-nagyobb csoportokban végzett tevékenységet is je­lent. Ezek a formák — a részt­vevők számára — a művelő­dés „magasabb” szintjét je­lentik a puszta befogadásnál, mert feltételezik az alkotó közreműködést, az intenzí­vebb érdeklődést. Más­részt szocialista jellegű nevelési kereteket is biztosíta­nak, hiszen a kollektív tevé­kenység szükséglete, az egy­másra utaltság, a közügyé)- lránt fogékonyabb, közössége hozhat létre. Az ehhez szükséges feltéte­lek megteremtése nem egy­szerű. A művelődési ottho­nok korszerű szinten váló fenntartása és főleg a kiscso- pprtos művelődési alkalmak bővítése ugyanis mind több anyagi eszközt is igényel. Az állam teherbíró képességét fi­gyelembe véve viszont a mű­velődési célra fordítható ösz- szegek sajnos csak lassan nö­vekedhetnek. *, A pártszervezetek feladata mindenekelőtt az, hogy a kon­ferencián megfogalmazott célkitűzések eléréséhez nyújtsanak segítséget, a mű­velődési otthonoknak. Termé­szetesen politikai és ideoló­giai segítségről van sző, amely figyelembe veszi, hogy a művelődési otthonok fenn­tartója a helyi tanács, szak­mai-módszertani irányítója pedig az illetékes művelődé­si központ — végső soron a Népművelési Intézet. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a művelődési otthonoknak ma már jelentős részben jól fel­készült, szakképzett vezetői vannak, akik képesek önálló­an megoldani feladataikat. Segítségre elsősorban a köz­vetlen szakmai kérdéseken túlmenő gondok megoldásá­ban van szükségük, ezekhez várják a pártszervezetek út­mutatásait. AZ ÜZEMI ÉS TERÜLETI PA RTSZERVEZETEKNEK azt szükséges megfogalmazni­uk, hogy az adott területen milyen nevelési feladatoknak kell meghatározniuk a szak- mai-közművelödési programo­kat. A pártszervezeteknek kell megjelölniök azokat a politi- kai, világnézeti és egyéb ne­velési Célokat — például a gazdasági tervekből követ­kező továbbképzési teendőket —, melyek a közművelődési programban „aprópénzre válthatók”. Ez az általánosabb feladat­meghatározás nyújt megfele­lő támaszt a művelődési ott­honok számára és gyakorlati­lag csak ennek alapján lehet egy-egy évad végén beszá­moltatni a szakmai vezető­ket, ennek alapján lehet érté­kelni a munkájukat. A neve­lési feladatok megoldásának formái és eszközei a felké­szült népművelők rendelkezé­sére állnak, ezek kialakítása olyan szakmai feladat, me­lyet terveik megfogalmazása során nekik kell megoldani­uk. A pártszervezet feladata továbbá, hogy segítsen a nép­művelőknek a művelődéshez szükséges feltételek kialakí­tásában. Segítsen abban, hogy az illetékes tanács köte­lességének tekintse a műve­lődés egészének szervezését és összehangolását, s szerepé­nek és súlyának megfelelő fi­gyelmet fordítson a közmű­velődésre. Segíthet a pártszervezet az anyagi feltételek biztosításá­ban is. Ahol a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek közösen biztosítják egy kö­zösség művelődési feltételeit — szerződéses formában, kö­zös fenntartással, vagy más eszközökkel —, ott az egy- egy területen önmagában nem kielégítő anyagi eszközök sokkal nagyobb hatékonyság­gal szolgálhatják a nevelést, a művelődést. Ezt a szüksé­ges együttműködést elsősor­ban a pártszervezetek hely­zetfelismerése és céltudatos munkája biztosíthatja. MINDEZ AZT JELENTI.-ogy a helyi pártszervezetek úadata a művelődés irányí- ‘■isában az elvi. politikai ke­retek és a gyakorlati feltéte­lek biztosítása, illetve ezek alapján a művelődési ottho­nok tevékenységének rend­szeres ellenőrzése, értékelése. Rátki András, az MSZMP KB munka tár» Az állami iparban és épí­tőiparban dolgozó munká­sok bérét március elsejétől átlagosan 8, illetve 6 száza­lékkal fel kell emelni — ahogy azt a párt Központi Bizottságának novemberi és a kormány múlt hét csü­törtöki határozata kimondja. Az egyes minisztériumok a részletes utasításokat a na­pokban dolgozzák ki, de már az előzetes számok is­meretében megkezdődött minden vállalatnál a terve­zés, hogy a béremelést ho­gyan fogják felhasználni. Erről érdeklődtünk megyénk néhány vállalatának igazga­tójától Elsősorban a szakmunkások Nyíregyházi Konzervgyár, Folkmayer Tibor: — Várhatóan két-két és fél millió forint az az összeg, amit a gyár a béremelésre fordíthat. Még nem tudjuk a részletes számokat, a hó­nap végére jön meg a vál­lalati bontás, de a saját bér- fejlesztési lehetőségeinket is figyelembe véve azt ter­vezzük, hogy a segédmun­kásoknál a fizetés 4,5—5 szá­zalékával számolhatunk, míg a szakmunkásoknál 9—10 százalékos lehet a béreme­lés. — A vállalatok közötti megítélésnél várjuk, hogy az országos átlag fölött kap­junk, hiszen eddig a válla­lat az iparágon belül is a legkevesebbet fizetők közé tartozott. Bár elmondhatjuk, hogy eddig is mindent meg­tettünk a viszonylag ala­csony bérszint felszámolá­sára, hiszen a múlt évben a saját erőnkből és az ÉDOSZ központi segítségével a mun­kások keresetét mintegy 9 százalékkal emeltük, s ez­zel a megyei elvárást — hogy ebben az ötéves terv­A hosszú és alig fűtött épületben szinte vágni lehet a port. A kellemetlen do­hányszag is marja a torko­kat. Pedig nincs dohány az épületben, nem lehet cso­mózni, mert kevés a pára- tartalom a levegőben, s ilyenkor könnyen törnek a barna levelek. így van ez már napok óta, s hogy a rétközberencsi nők egy ré­szének legyen munkája, a tsz vezetői elrendelték a do­hányzsinegek válogatását. A szorgoskodó lányok és _ asz- szonyok alig vannak húszán. A közel 1500 lelkes község lányai és asszonyai ilyenkor többnyire otthon ülnek — tétlenségre vannak ítélve. A tsz-ben mintegy 30 fiatal ie dolgozik (a fiúkkal együtt), s a munkanélküliség talán őket sújtja legjobban. A fia­talok bírják a munkát, dol­gozni és keresni szeretnének. De télen alkalmi munkát is nehéz találni, s különben is nehezen lehet innen bejutni Nyíregyházára, Kisvárdára. vagy Záhonyba. Az ajaki vasútállomás innen 6 kilo­méterre van. A falu szélé­től mintegy 2 kilométerre látjuk a bakterházat. de itt nem állnak meg a vonatok, hiába kérvényezték a falu lakói A tsz-nek mellék­üzemága nincs, a tagság egy ben 22 százalékkal növeked­jenek a bérek — minden­képpen teljesíteni fogjuk. 10—12 százalékra számítanak Alkaloida Vegyészeti Gyár, Tiszavasvári. Valovics Gyula: — Bízunk benne, hogy fi­gyelembe veszik gyárunk speciális helyzetét, amikor a bérek elosztósáról dönte­nek. Az Alkaloida saját hi­báján kívül — a tőkés piaci viszonyok következtében — az elmúlt két évben nem tudta úgy fejleszteni a bé­reket, ahogy szerettük vol­na. Az idén viszont a saját lehetőségeinket is figyelem­be véve 10—12 százalékos béremelésre számíthatunk, szemben a tavalyi 3,4 száza­lékos és az azelőtti 1,9 szá­zalékos béremeléssel. — Az, hogy nálunk há­rom műszakos termelés van, hogy a nők aránya jóval meghaladja a 20 százalékot — s erre büszkék vagyunk, hogy ennyi női munkahelyet teremtettünk — szintén azt indokolja, hogy a vállalat az átlagostól magasabb bér­emelést kapjon. Februárban a központi béremelésről és a vállalati fejlesztésről a párt- és szakszervezeti bi­zottsággal együtt fogunk részletesen dönteni, immár a konkrét számok birtoka- ban. A több műszakos nőkért Palma Gumigyár, Nyír­egyháza. Gergely Ferenc: — Természetes, hogy a rendelet előírásai szerint fogjuk elvégezni a béreme­lést, Úgy készülünk, hogy március 1-re már mindenki kézhez kapja a papírt, hogy mennyivel emelkedett az alapbére. A kategória-beso­rolás szerinti bérváltoztatá­sokat már a múlt év júliu­sára rendeztük, így a mos­része — akiknek nem jutott munka — nem tehet, mást, várja a tavaszt... Valóban nincs megoldás? Sebők Erzsébet 20 év körüli lány abbahagyja a zsinegek bogozását és így válaszol: — A múlt héten láttuk a tv-ben, hogy egy vidéki tsz vezetői megegyeztek egy pesti gyárral, s azóta a tsz asszonyai télen subaszőnye­geket készítenek. Az ottani vezetők tehát „testhez álló munkát” és biztos kerese­tet teremtettek a nőknek Ezt a példát kellene követni a mi vezetőinknek is. Ráti András párttitkár és elnökhelyettes egy személy­ben. — Mit lehet itt tenni? A háziipari szövetkezet kapaci­tása is véges, az egész me­gye foglalkoztatását nem tudja megoldani. Nemcsak a vonat, de a buszközlekedés is rossz. A diákok is nehe­zen tudnak bejárni Nyír­egyházára és Kisvárdára. A férfiaknak — főleg a fiata­losak — szinte minden nap tuaunk munkát adni. Do­hánytermesztéssel főleg azért foglalkozunk, hogy a nők egy részének legyen munkája télen. Egy fővárosi vegyigyár képviselője néhány éve a járási tanácson bedolgozó­iam béremelés már teljes mértékben az országos cé­lokkal egyezően történhet nálunk is. Még nem kristá­lyosodott ki teljesen, hogy a vállalat saját erőből mennyit tud emelni a bére­ken, a kettő együtt fogja adni azt a fizetésemelke­dést, amit márciustól adunk nálunk is a munkásoknak és a művezetőknek. Különös gonddal leszünk a több műszakos termelésben fog­lalkoztatott nőkre, hogy az 6 fizetésük is úgy alakuljon lehetőleg, ahogy azt lenn az üzemben, a gépeknél, munkapadoknál elvárják. A dolgozók igazságérzetével Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat, Tóth Kálmán: / — A mi helyzetünk nem azonos a többi vállalat meg­ítélésével. Ugyanis még eb­ben az évben is — a vállalat nagyarányú fejlesztése ide­jében — egyedileg, az Épí­tésügyi, a Munkaügyi és a Pénzügyminisztérium ál­tal meghatározott mérték­ben emelhetjük a béreket. Éppen ezért a központi bér­emelésről csak azt mondhat­juk, hogy örülünk neki, hi­szen bennünket is érint, de részletes adataink egyelőre nincsenek. Alapadatokkal viszont rendelkezünk, ame­lyek a vállalat jelenlegi helyzetét tükrözik, s érmék révén, az irányelvékben meghatározottak szerint mi is végrehajtjuk majd a bér­emelést. Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat, Jeszenszki István: — Két hete megvizsgáltuk az egyes normákat, a kü­lönböző munkanemek közöt­ti különbségeket és a kere­seti arányokat. Ennek alap­ján számoltuk ki, hogy az egyes szakmákra — az adott határok között — milyen bérfejlesztést kívánunk adni. A vállalati 3,7—4 százalékos bérfejlesztést is ehhez iga­zítjuk. hogy a rossz körül­mények között, nagyobb fi­kát keresett. A járási tanács kérésére a gyár képviselője ide jött és megígérte^ hogy munkát biztosít a nőknek: vegyszereket kell majd cso­magolniuk bérmunkában. — Az ígéret teljesítése nem tudni miért, elmaradt — folytatja Ráti András. A gyár csak az anarcsi asszo­nyoknak biztosított munkát. S bevalljuk őszintén: nem kérdeztük meg, hogy miért. Persze nagy baj nincs, mert anyagilag elég jól áll az ál­lattartó község, a totó tör­ténetében itteni lakosnak fizették ki az első főnyere­ményt. s a tsz aránylag jól fizet. Tavaly 72 forint jutott egy 10 órás munkanapra, az idén is 70 forint körül fize­tünk. Tehát nyáron meg le­het keresni a télirevalót is. Csakhogy az igények nö­vekednek és lenne mire köl­teni a téli keresetet.. Ezt látjuk Varga Piroskáék la­kásán is. A fiatal lányt otthon találjuk, pihen. Mint mondja, szívesen vállalna bármilyen nőnek való mun­kát, hogy pénzhez jusson. A szomszéd utcában lakik Se­bők Mária és Banga Aran­ka, nyáron ők is a növény- termesztésben dolgoznak. Most Kisvárdára járnak he­tente egyszer varrótanfo- iyamra Tatón ez a kweaeto zikai erőkifejtést végző munkáknál több legyen a béremelés. Azt szeretnénk, ha az elosztás úgy történre, hogy mindenki egyetértésé­vel, a dolgozók igazságérze- tével találkozzon, s ér­vényre jussanak a vállalati érdekek is, mint például a lakásépítéseknél a minőségi munka elismerése. A differenciálásra törekszünk Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzem- igazgatósága, Csathó János: — A differenciáltságra tö­rekszünk mindenféléké ppen* Ugyanis a fiatal szakmunká­sok bérét január elsejével egy korábbi rendelet alap­ján megemelték, s most a kezdő és egy 20 éves szak­munkás fizetése között alig van 2—300 forintos különb­ség. A differenciálással vi­szont helyére lehet tenni a bérarányokat, amihez hozzá­járul a saját erőből történő 3 százalékos bérfejlesztés Is. Külön problémát jelent aa új erőmű is, ahol magasabb képesítésű szakmunkásokat kell alkalmaznunk, s ehhea kell kialakítanunk a meg* felelő béreket Nyírségi Patyolat Vállalat Vida Bertalan: —• A szolgáltatóiparban is nagy szükség van a bér­emelésre, hogy a lakosság minél nagyobb elégedett­ségére tudjunk dolgozni.' összességében több. mint 1# százalékos béremelésre szá­mítunk az idén. A múlt év­ben — a szolgáltatás támo­gatásával együtt — 7j4 szá­zalékos bérfejlesztést tud­tunk végrehajtani, s a mos­tani béremeléssel raaf egyenlő helyzetet teremtünk az itt dolgozók és a terme'.® vállalatoknál dolgozók kö­zött, tehát végső soronavál, lalat minőségi munkájában a lakosság is érezni fogja a béremelés kedvező hatását. út? Még nem tudják, mert még bizonytalan, hogy szak­májukat tudják-e itthon hasznosítani. — És itthon is kell ma­radni valakinek — vesz át a szót az elnökhelyettes. Mert 200 dolgozónk közvet­lenül nyugdíjazás előtt áll és csak harmincán vannak utánpótlásnak. A nyolcadik osztályos tapulók közül né­hányat sikerült itthon tarta­nunk, ők szakmát tanulnak a tsz-ben. számukra télen is van munka. A növénytermesztésben dolgozó fiatal férfiaknak is majdnem minden nap mun­kát ad a vezetőség. Nyárádi Ferenc 18 éves fiatalembert mégis otthon találjuk. — Csak pihenni és ebé­delni jöttem haza. Ma össze­írom a körzetemben, hogy ki hány öl kapálnivalót vál­lal erre az évre. — S mennyit, keres ezzel az adminisztrációs munká­val? — 35—40 forintot. Nem sok, de mit tegyek? Az iparban dolgozó fiata­lok ennek a dupláját kere­sik naponta. Az otthon ülő lányok és asszonyok termé­szetesen semmit sem keres­nek. A rendezett házak, a rendezett udvarok az elnök- helyettes szavait igazolják; megvan a télirevaló. De nem vitás, hogy az igények jo­gosan növekednek Rétköz^ berencsen is. Főleg a fiata­lok igényei. *abKMg Mjw Lányi Boton«* Rétközberencs télen

Next

/
Thumbnails
Contents