Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK* Magyarország AZ MSZMP. SZAB01CS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS (APJA XXX ÉVFOLYAM. 19. SZÁM ARA: SO FILLER 1973. JANUÁR 24. SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL» Hogyan emelik a bért? Olvasóink írják A parancsnok Sikeres esztendőt zárt a Nyíregyházi VSC (3. oldal) i4 oldal) (5 oldal} Í7 oldal) A Himnusz 150. évfordulóján Kölcsey-emlékünnepséget tartottak Szatmárcsekén Százötven évvel ezelőtt, 1823. január 22-én írta Köl­csey Ferenc a Himnuszt Szat­márcsekén, ahol 23 évet töl­tött rövid életéből. Az évfor­duló tiszteletére a Hazafias Népfront Kölcsey-emlékbi- zottságot alakított Szatmár­csekén, s elkészítették a ju­bileumi ünnepségek prog­ramját. Ennek jegyében január 23- án, délelőtt 11 órakor Szat­márcsekén ünnepélyes kibőví­tett tanácsülésen emlékeztek a Himnusz költőjére. Megje­lent és az elnökségben foglalt helyet Gulyás Emilné dr., a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati já­rási pártbizottság első titkára, Széles Lajos, a megyei tanács járási hivatalának vezetője. Részt vettek az ünnepségen a megyeszékhelv néhány ok­tatási intézménvének veze­tői. valamint a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium képviselői. A Himnusz hangjai után az ünnepi tanácsülést Ferencz János tanácselnök-helyettes nyitotta meg, majd Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép­front megyei fttkára mondott emlékbeszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a neveze­tes évfordulók sorában a nemzeti kegyelet ünnepi meg­emlékezésére került sor Szat­márcsekén. Kölcsey Szatmárban, 1815- tő! 1838-ban bekövetkezett halálig Szatmárcsekén fejtet­te ki azt az irodalmi, közéleti, politikai tevékenységét, mely őt íróink, költőink, gondol­kodóink legnagyobbjai közé emeli: A felvilágosodás esz­méin nevelkedett művelt fér­fi itt, az akkori ország eldugott és elmaradott részén kezdett igazán — Veres Pé-- tér közkeletű szavaival élve — néDben, nemzetben gondol­kodni. ahol bizony mélyebbek voltak a társadalmi ellent­mondások. nagyobbakra nőt­tek az árnyékok. A nagy költő hitvallásáról, munkásságáról szólva el- mondhatiuk: Minden kortár­sa között Kölcsey tudatosí­totta először, hogy a nemzeti függetlenség kivívása csak a jobbágysággá’ egységfrontban sikerülhet. Kölcsey szoros összefüggésében látta a kér­megyei bizottságának ülése dést, mint ugyanannak a leg­főbb ügynek, a polgári hala­dásnak összetartozó két olda­lát. A legszebb és legnagyobb e beszédét — a magyar nyelv ügyében elmondotté, mellett — á jobbágyfelszabadítás ügyében mondta el a pozso­nyi diétán. A Hazafias Népfront me­gyei titkára elismerését fe­jezte ki a helyi párt- és tö­megszervezetek, a tanács ve­zetőinek. a járási szerveknek a nagy költő emlékének mél­tó ápolásáért, a Kölcsey-ün- nepségsorozat kezdeménye­zéséért. Az emlékbeszédet követően Lakatos József szatmárcsekei tanár, a Köl- csey-irodalom kiváló ismerő­je és lelkes gyűjtője szólt meleg szavakkal a nemzet fel- emelkedésében kiemelkedő szerepet vállaló költőről. Ezt követően az ünnepi ta­nácsülés elfogadta a javasla­tot, ■ hogy ebben az évben rendezzenek Kölcsey tudomá­nyos ülésszakot, tegyenek lé­péseket egy szobor felállításá­nak ügyében, s ápolják to­vábbra is féltő gonddal Köl­csey emlékét. Az ünnepi ta­nácsülést követően a Kölcsey Ferenc úttörőcsapat irodalmi összeállítással tisztelgett p nagy névadó emlékének, majd az emlékünnepség résztvevői megteltintették a művelődés' házban lévő Kölcsey-emlék- szobát. Magyar - bolgár megbeszélés Kedd délután a Parla­mentben megbeszélésre ült össze a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság két elnöke. dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és Zsivko Zsivkov, a bolgár miniszter- tanács elnökhelyettese, s ez­zel megkezdődtek a kétolda­lú tárgyalások. Az együtt­működési bizottság plenáris ülésére szerdán kerül sor. A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága kedden Nyíregyházán ülést tartott. A bizottság ülésén felszólalt Koncz Károly, a megyei pártbizottság osztályvezető­je is. Részt vettek a megyei bizottság ülésén a KISZ KB sza bölcs-szatmári tagjai, á megye fiatal országgyűlési képviselői, valamint a járá­si-városi KISZ-bizottságok titkárai. Csernussi Endre, a KISZ megyei bizottságának titká­ra az MSZMP KB 1972. no­vember 14—15-i üléséről tartott tájékoztatót, amely­nek során kiemelte a KB ülésén elhangzott, az ifjú­sággal kapcsolatos megálla­pításokat. Ismertette a KISZ KB ezzel kapcsolatos állás- foglalását, az időszerű KISZ- feladatokat. Ennek során el-- mondta: a KISZ 1973-ban a legszélesebb körben elemzi és értékeli az ifjúsági szö­vetség VITT. kongresszusa óta végzett munkát és meg­tervezi a kongresszus hatá­rozatai további megvalósítása érdekében szükséges tenni­valókat. Ezután a jelenlévők meg­vitatták a KISZ megyei bi­zottságának 1972. évi politi­kai tervének végrehajtásáról készített jelentést, amelyhez Nagy István, a KISZ me­gyei bizottságának politikai munkatársa fűzött szóbeli ki­egészítést. Ezt kpvetően el­fogadták a KISZ megyei bi­zottsága, a végrehajtó bi­zottság. valamint a megyei ifjúsági rétegtanácsok 1973 I. félévi munka tervét. A KISZ megyei vezető szervei — többek között — előkészí­tik a tanácsválasztások if­júsági feladatait, kidolgozzák a forradalmi ifjúsági napok — az egyik legjelentősebb megyei ifjúsági rendezvény- sorozat — programját. Fog­lalkoznak az ifjúsági törvény végrehajtási jogszabályaiból a dolgozó- és tanulófiatalok KISZ-szervezeteire vonat­kozó feladatokkal, s napi­rendre tűzik a KlSZ-szerve- zetek párttaggá nevelő mun­kájának tapasztalatait, kü­lönös tekintettel a fizikai dolgozó fiatalokra. Az ifjú­munkás tanács, a mezőgaz­dasági ifjúsági tanács és az iskolai tanács egyaránt az egyes ifjúsági rétegek sajá­tos munkájával foglalkozik — elemző módon. A megyei bizottság szemé­lyi kérdésekről is tárgyalt. Tanácskoztak a megye AFESZ-elnökei, -párttitkárai Kedden délelőtt a megyei tanács nagytermében gyűl­tek össze a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek elnökei és pártszervezeti titkárai, hogy értékeljék a múlt évben végzett munkát és az idei feladatokat az MSZMP Köz­ponti Bizottságának novem­beri és a megyei pártbizott­ság decemberi határozata alapján. A tanácskozáson megjelenteket Nagy István. a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte. közöttük dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét, Pál Zoltánt, a megyei pártbi­zottság munkatársát. Nemes Andrást, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét és Ke­nyeres Lászlót, a KPVDSZ megyei elnöksége tagját. Szilágyi Gyula, a MÉ­SZÖV elnöke a tanácskozás célját ismertetve előbb az 1972. évi gazdálkodásról be­szélt előadásában. Elmond­ta: a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek általában az elvárásoknak megfelelően végezték múlt évi munkáju­kat. Az árbevételük 270 millió forinttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, összesen 4 milliárd 2811 mil­lió forintra. A szövetkezetek gazdálko­dása nyereségesen alakult, de a kifizetett munkabérek mögött nem mindig található meg az ugyanolyan nagysá­gú forgalomemelkedés. Az év végén összesen 1,1 milli­árd forint értékű eszközál­lománnyal gazdálkodtak, ami a korábbitól 10 száza­lékkal magasabb. A jobb gazdálkodás érdekében több helyen megkezdték a szövet­kezetek belső mechanizmu­sának korszerűsítését. Az idei célkitűzéseknél a szövetkezetek alapvető fel­adata a tervezett életszínvo­nal-emelkedés megvalósu­lásának elősegítése az ellátá­si színvonal javításával, A népgazdasági terv mintegy 10 százalékos növekedéssel számol a kereskedelmi for­galomban. megyénk szövet­kezetei pedig akár 12—13 százalékos emelkedéssel is számolhatnak a kedvező adottságokat figyelembe vé­ve. A terveket is ehhez kel] igazítani mindenütt. Ezen belül külön gondot kell for­dítani az iparcikkforgalom intenzívebb fejlődésére, a napicikkek választékának bővítésére, az együttműködés fejlesztésére a mezőgazdasá­gi szövetkezetekkel a helyi ellátás javításában, különö­sen a kenyér, hús, tej, és zöldségféléknél. A hozzászólásokban a me­gyei pártbizottság és a ta­nács elvárásait ismertették, hangsúlyozva, hogy a keres­kedelmi munkában to­vábbra is a lakosságcentri- kusságnak, a vásárlók igé­nyei mind jobb kielégí­tésének kell a középpontban állnia. Mivel Halász András más, fontos megbízatást kapott a pártélet területén, a megye ifjúsági mozgalmában kifej­tett érdemei elismerése mel­lett felmentették a KISZ megyei titkári tisztsége, va­lamint a megyei végrehajtó bizottsági megbízatása alól. Az ülésen Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára átadta a KISZ KB titkárságának köszöne­tét, majd bejelentette, hogy a Magyar Úttörők Szövetsé­gének országos elnöksége az „Uttörővezető érdemérem” kitüntetést adományozta Ha­lász Andrásnak. A megyei bizottság új titkárának Mi­lei Lajosnét választották meg, aki ezt megelőzően ál­talános iskolai tanárként a KISZ nyíregyházi városi bi­zottsága, majd a KISZ me­gyei bizottságának politikai munkatársaként dolgozott. A megyei bizottság felmen­tette a megyei bizottsági es a megyei végrehajtó bizott­sági tagsága alól Bogdányi Ferencet, aki az MSZMP Politikai Főiskolájának nap­pali tagozatán tanul. Ugyan­akkor megválasztotta a me­gyei bizottság és a megyei végrehajtó bizottság tagjá­nak Nagy Lászlót, a KISZ nyíregyházi városi bizottsá­gának titkárát. Ülést tartott az SZMT elnökiére Január 23-án. kedden ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs-Skat.már megyei Ta­nácsának elnöksége. Napi­rendjén szerepelt annak a jelentésnek a megvitatása, amely a szakmunkástanuló- képzés helyzetét, gondjait- problémáit elemezte és meg­határozta a feladatokat el­Sw» méleti és gyakorlati oktatá­sukkal kapcsolatban. Ezt követően megvitatta azt a jelentést, amely aa élelmiszeripari üzemekben, az 1972. é’ú kollektív szer­ződésekben előirányzott éj végrehajtott bérfejlesztések­ről szólt. (■Torsul az ügyfélforgalom (Jlésl tartott a városi tanács vb Kedden délelőtt tartotta ülését a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. Elsőként a soron követ­kező tanácsülés elé terjesz­tendő anyagokat vitatták meg. A vb a tanácsot feb­ruár 5-re összehívta. A ta­nács elé terjesztik — többek között — a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács 1973. évi fejlesz­tési tervét és költségvetését. A vb-ülésen elfogadták az igazgatási osztály jelen’ V;ét a múlt évi lakáselosztások­ról, az idei és a jövő évi la­káselosztás tervezetéről, ez­után jóváhagyták a végre­hajtó bizottság ez évi mun­katervét. Ezt követően a múlt év július 1-től létrehozott ügy­félszolgálati iroda tevékeny­ségének kibővítéséről szóló javaslatot terjesztették a végrehajtó bizottság elé, mi­vel az iroda rövid működési ideje alatt is bizonyította: gyorsult az ügyintézés és csökkent a szakigazgatási szervek ügyfélforgalma. A végrehajtó bizottság egyetér­tett a javaslattal és ezután az ügyfélforgalmi iroda ad igazolást a vállalatoknak te­rületük, vagy ingatlanuk ka­tegóriájáról, tájékoztatja a gépjármű-tulajdonosokat adóügyi kötelességeikről, az alkalmazotti jövedelemadó fizetéséről, magánkereskedői iparengedélyek kiadásáról, a kereskedés gyakorlásának szüneteltetésérői, a betegség, vagy évi szabadság igénybe­vétele címen történő zárva- tartásról, a gázkonvektor­szellőző engedélyezési mód­járól, a lakásleválasztás en­gedélyezésének feltételeiről. Itt adnak útbaigazítást ez­után a lakásügyi beadványok Illetékéről, a szociális ott­honba történő beutalás fel­tételeiről, a katonai családi segélyekről, a rendszeres szo­ciális segélyekről, a kedvez­ményes étkezésről, a rend­szeres szociális járadékról, a hadigondozási járadékról, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról. A végre­hajtó bizottság a javaslatok­kal egyetértett és határoza­tot hozott: az ügyfélszolgá­lati iroda február 1-től bő­víti tevékenységét. Ezt követően a végrehajtó bizottság a városi tanácsi vá­lasztókerületek számát hatá­rozta meg. A két évvel ez­előtti választásokkor 102 ta­nácstagi választókerülete volt a városnak, az idei vá­lasztásokon azonban indo­kolt a választókerületek szá­mának növelése. Egyik oka ennek, hogy az Elnöki Ta­nács egyik múlt évi rende­leté alapján a választás nap­jától Nyírszőlős község Nyír­egyháza város közigazgatási területévé válik, ezért — a község lélekszámának meg­felelően — hárommal kell bővíteni a választókerületek számát. A város lakóinak száma azonban nemcsak a terület­növekedéssel nőtt, hanem az új városrészek kialakulásá­val Is. Ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy az Öz közben egy, a Kun Béla körút és a Jósa- város térségében 2—2 vá­lasztókerületet kell kialakí­tani, így összesen 110 ta­nácstag választására kell fel­készülni. A végrehajtó bizottság ezí követően módosította Sóstó­fürdő belterületének határát, majd egyéb ügyeket tárgyalt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents