Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
ItELEf-MAefAlCRSZAS 9. <M* IffS. január Sí. Sóstó, Sóstóhegy és környékének betegellátása érdekében űj. gyermek- és felnőtt szakrendelőt építettek Sóstón. A közel két és fél millió forintos létesítményhez két szolgálati lakás is épült. (Elek Emil felvétele) Még szükség van a Guszev-telepre Nincs távol — mégis messze van Lakónegyed Nyíregyháza délnyugati szélén. Nincs is olyan távol a városközponttól, mégis messze van, mert a közlekedés körülményes. Vasút és sorompóik állják útját a ritkán forduló autóbusznak, illetve gépkocsiknak. A negyed, — lakói számát tekintve jókora szatmári falu. Létesítményekben gazdag Ezt a lakótelepet az ötvenes évek második felében a lakásínség hozta létre. Ma azt mondjuk, hogy csak a kényszerűség teremthetett ilyen torzszülöttet. De akkor. 6 millió forintos átalakítással csaknem 350 otthontalan családnak adott egy-, két-, illetve háromszobás komfortos (!) hajlékot. S amennyit már azóta ráköltöttek!, Az úgynevezett kapcsolódó létesítmények dolgában nincs rosszul eleresztve ez a telep; 8 tantermes általános'iskolája, bölcsődéje, óvodája, önkiszolgáló élelmiszerboltja, fodrászata, javító-szolgáltató kirendeltsége van. Látszatra tetját komplett lakótelep — az újak, a legmodernebbek is szegényebbek még e tekintetben —, de az épületek ere- ' detileg nem lakások céljára készültek és ez a lényeg, a meghatározó. A Guszev, mert ha eddig nem is írtuk le, az olvasó tudja, erről van szó, az egykori huszárlaktanya, költhettek rá milliókat mégsem ideális a jelenlegi státuszáén. Mégis lak'ást. kapni ott, — akinek semmilyen sincs — maga a megtestesült szép álom. De ott élni évekig— hiszen lakva ismerkedik az ember — maga a gyötrelem. Aki csak teheti, s amint teheti, azonnal elköltözik onnan. A lakások nagy része gyakran cserél gazdát. S mindig úgy kezdődik, hogy aki megkapja á megüresedett bérleményt, örömmel költözik bele. .. Még nagyon sok ilyen család él Nyíregyházán. Nem csupán a város belterületén. Hiszen a 43 külterületi településen, a tanyabokrokban még ma is 16 ezer család él, s a bokortelepülések közül 39 nem szerepel a távlati fejlesztési tervben. A megszűnő tanyákról az emberek a városba költöznek, s nincs mindenki olyan helyzetben, hogy maga építsen, vagy vásároljon lakást. Róluk is gondoskodni kell. Csak állagmegóvás Mindezeket semmiképp sem lehetett figyelmen kívül hagyni, amikor először, még 1961 ben felvetődött: mi legyen a tjüszewel? Az akkor készült tanulmányterv 1966. októberében került a városi tanács végrehajtó bi-r zottsága elé. Ott hozták a határozatot, hogy átmeneti jelléggel fenn 'kell tartani még jó ideig a Gusaev-lakó- telepet. A lakóépületeket avultságük sorrendjében szanálják, illetve raktárak céljára hasznosítják. Azóta viszont 20-nál alig több lakást számoltak fel, legutóbb az AMFÓRA Üveg- és Porcelánértékesítő . Nagykereskedelmi Vállalat telepének bővítésénél szanáltak lakásokat. Tehát még ma is közel 320 bérleményt kezel az IKSZV. Viszont az épületekre csak állagmegóvás céljából költenek, nagyobb felújítást évek óta nem végeznek. Ez ugyan tovább rontja itt a lakáskörülményeket, ugyanakkor több év távlatában bizonyos önszanálást is eredményez. Elavult a közmű Legnagyobb gondot mégis a 30 éves, elavult közmű- hálózat okozza. Különösen a szennyvízcsatorna, amely a legkisebb gondatlanság következtében eldugul és visz- szalöki a lakásokba is a szennyvizet. Ezt a csatorna- rendszert az itt működő és állandóan bővülő nagykereskedelmi lerakatok, üzemek tovább terhelik, viszont karbantartására, tisztítására soha nem fordítottak gondot vagy pénzt, néhány éve annyit, hogy ma már nem az Ér-folyó vezeti le a telep szennyvizét, hanem bekötötték a városi hálózatba. A közműfejlesztés a legpénz- igényesebb beruházás, ez itt annyiba kerülne, amit a város nem tud vállalni egy elsorvasztásra ítélt lakónegyedéért. Másfél évtizede a kény- szerűség hozta létre ezt a lakótelepet Tulajdonképpen ugyanez tartja életben ma is. és még jónéhány évig szükség ’ lesz rá. Az épülő, terjeszkedő új lakótelepeink, valamint a Guszev környékére települő ipar, a vízmű II, sürgetheti, illetve segítheti e szükséglakónegyed felszámolását. Kádár Edit Kereslet és kínálat—Fiókpszichológiisok Pályaválasztási kiállítás Egyéves a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Már a harmadik évet végzi egy szakközépiskolában az a fiatalember, aki egy nat pon azzal jelentkezett a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnél; segítsenek. Annak idején, amikor megkezdte tanulmányait, senki sem vette észre, még az orvosi vizsgálaton sem derült ki, hogy színtévesztő. S most, hogy a gyakorlatok során a motorszerelésnél nem képes megkülönböztetni a vöröset a zöldtől, úgy érzi, kárba veszett a három év, inkább olyan pályát kellett volna választania, ahol majd dolgozhat is. Vagy a másik eset. Nyolcadik osztályba jár az a kislány, aki a betűvetést, a, rajzolást a csuklójához erősített ceruzával próbálta, mivel mindkét keze fejét még óvodáskorban elvesztette, lerágta egy malac. Pályaválasztása sokszorosan nehezebb lesz, mint társaié. Olyan esetek is vannak, amikor egy-egy diák a cél előtt akar meggyőződni, vajon tényleg rendelkezik-e azokkal a képességekkel, amelyek választott pályájához szükségesek. Megerősítést, biztonságot vár, hogy jól döntött-e annak, idején. Persze ezek a ritkábbak, túlnyomórészt vagy a teljes tanácstalanság, vagy a gyerek —szülő közötti ellentét esetén kerülnek az intézethez. Az első születésnap Jó néhány intézet már működött az országban, amikor a megyei megalakult. Az első' szüietéenap« • lAagnagyobb eredménye, hogy ilyen rövid idő alatt a szakmailag jól felkészült munkatársak, valamint a legkorszerűbb műszerekkel felszerelt laboratórium révén felzárkóztak az eredményesen és rendszeresen működő intézetek sorába. A tizenegyes létszámúra tervezett intézetnél jelenleg 10 és fél állást már betöltötték. Többek között közgazdász, pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, orvos végzi itt az igen felelősségteljes munkát, ami egy-egy gyerek, ember életében a legfontosabb állomások egyike; tanácsot adni, segíteni az életcél megválasztásában, az egyén hajlamainak, képességeinek figyelembevételével, ugyanakkor a népgazdasági érdek szem előtt tartásával. Hetenként két alkalommal pályaalkalmassági vizsgálatokat, egyszer pedig tanácsadást tartanak. Mintegy 150 fiatal kapott eddig tudományosan megalapozott felvilágosítást képességeiről, hajlamairól, fele-fele arányban általános és középiskolások. Természetesen ez a szám igen kevés a tanácsra váró fiatalok számához viszonyítva, hiszen több mint 10 ezer nyolcadik osztályos, illetve 2700 negyedikes végez ebben a tanévben a megyében. Az intézet megalakulása tehát korántsem jelenti azt, hogy csökkent volna az iskolák szerepe a pályaválasztásban. Mivel az intézet a tanácsra várók egy részét tudja csak megvizsgálni, éppen az iskolák feladata „megszűrni”, kik azok, akiknek valóban szükségük van a vizsgálatokra. Ennek érdekében alakították meg az általános és középiskoláknál a pályaválasztási felelősök hálózatát. Mintegy 260 ilyen „fiókpszichológus” fog dolgozni a 3 éves képzés után. Az ő feladatuk már jelenleg és a jövőben is beutalni a tanácstalan gyerekeket. Havonta egy-két alkalommal a helyszínen, tehát a községi iskolákban is végeznek csoportos tesztvizsgálatokat az intézet szakemberei. Elemzés, pedagógia, pszichológia Három területre tagolható munkájuk egyike a közgazdasági elemző munka. Ez is több részre oszlik, elemző, felmérő, statisztikai munkára. Vizsgálják a divatos és az úgynevezett hiányszakmák iránti érdeklődést, a népgazdasági és a megyei érdek szem előtt tartásával, ezzel is segítve az intézet más irányú tevékenységét; a pedagógiai és a pszichológiai munkát. Tájékozódó jellegű , felmérés ^prán,. dg-... rült ki például, hogy hihetetlenül magas, mintegy hatezer a megváltozott munka- körülményű — régebbi szó- használattal : csökkent munkaképességű gyerekek száma az általános iskolákban. Az ő érdekükben érdemes lenne elgondolkozni egy olyan munkahely létrehozásáról a megyében, ahol ezeket a fiatalokat foglalkoztathatnák, képességeik csökkenését figyelembe véve. Vagy egy másik példa a pályák iránti érdeklődés egyhangúságáról. Szűk körben mozog, a gyerekek csak azokat a szakmákat ismerik, amelyeket környezetükben látnak. Egy nyíregyházi iskola 93 nyolcadikosából arra a kérdésre, hogy ki akar majd fizikai munkát végezni, mindössze három jelentkező akadt. Sajnos az ütemekhez, gyárakhoz szervezett ismerkedő kirándulások is —amelyek a munka megszerettetését célozzák — legtöbbször az ellenkező hatást váltják ki. A tanácsadás, egy fiatal érdeklődésének megállapítása, ennek az érdeklődésnek a felkeltése, jó irányú befolyásolása pedagógustól, pszichológustól egyaránt nagy felkészültséget, szakmaszeretetei kíván. Hogyan segíti tehát az intézet egy-egy gyerek pályaválasztását, pálya- irányítását ? Hatvaniéle vizsgáiért lehetőség A jelentkezéstől az utolsó elbeszélgetésig sokféle vizsgálaton vesznek részt a gyerekek, az orvosi alapvizsgálattól a csoportos tesztfel- adat-megoldásokon és a műszeres vizsgálatokon át az egyéni eredményközlő elbeszélgetésekig. Több irányból próbálnak egy-egy hajlamot, tulajdonságot körbejárni. — mintegy 60 féle vizsgálati módszerből válogatva —, míg kialakul a végleges kép, s elhangzik a tanács; milyen irányba érdeklődjön a fia* tál, milyen szakmacsoport iránt? Nem egy szakmát jelölnek meg, hanem egy pályacsoportot, amelyen belül több választás tehetsége?. Még a pszichológiai labor berendezése is azt az érdeket szolgálja, hogy a fiatal minél otthonosabban mozogjon, ne hasonlítson se igazi laboratóriumra, se orvosi rendelőre, de lakásra sem. A pályaválasztáshoz nyújt segítséget az intézet a 110-es szakmunkásképzővel . közös «rendezésben egy. kiállításon, amelyet január 22-én fél tizenegykor nyitnak meg a nyíregyházi városi művelődési központ Szabadság téri épületében. A naponta 9—18 óra köjött nyitva tartó kiállításon magnószalagokról hallgathatják érdeklődés szerint a különböző szakmák ismertetését. Tanácsadást tartanak szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak. Tablókon szemléltetik például a divatos és a hiányszakmák iránti keresletet és kínálatot. A január 29-ig tartó bemutatón filmvetítést, mintatanítást és pályaválasztási ankétot is tartanak, valamennyit a pályaválasztás egy-egy fontos területéről. Országos visszhangot kap a kiállítás. A Magyar Rádió január 25-én a Petőfi adó Kettőtől hatig műsorát teljes egészében a kiállításnak szenteli, közvetlen vonalat kiépítve innen sugározza négyórás műsorát, Baraksó Erzsébet >1 tárgyalóteremből i ... Zsaroló levél egy orvosnak Az orvos éppen a táppénzes betegeket vizsgálta, amikor a postás helyett a posta vezetője vitte be a levelet. Fogalma sem volt, hogy mindez miért történt, de a postamester idegessége rögtön elárulta, hogy valami rendkívüli dolog történt. Aztán olvasni kezdett. „Kedves doktor! Ha úgy szereti az unokáját, mint ahogy beszélik, legyen olyan szíves szombaton este 9 órára 5 ezer forintot elhelyezni a presszó vécéjében a kagyló fölötti víztárolóba. Természetesen vízmentes ny- lontasakban. Figyelmeztetni szeretném, ha a zsaruk halvány nyomát is meglátom, unokáját csak megcsonkítom. Mert ha a második követelésemet sem teljesíti, ami 20 ezer forint, úgy rövid idő alatt el kell búcsúzni unokájától. Bízom önben, Doktor, hogy tervem kettőnk között marad és nem követ el ostobaságot, hogy elkerülje a tragédiát, amihez ostobasága esetén megvan a biztos tervem. Végezetül ne várja meg a második összeg kérését, mert azt már egy rokkant gyermekért fizeti, ha nem hisz nekem. Kár lenne. Szép gyerek. U. i.: A csúnya írásért és a helyesírási hibákért szives elnézését kérem,” Mire a levél végére ért, teljesen elfehéredett. Sok zsarolásról, gyermekrablásról hallott már a rádióbar, olvasott az újságokban, de azok mind Nyugaton történtek, Magyarországon még nem volt hasonló eset. A postamester próbálta megnyugtatni, de maga is tudta, hogy egyetlen szülőt, vagy nagyszülőt sem lehet megvigasztalni, hiszen nem lehet tudni, milyen elvetemült zsarolóval állnak szemben. Dr. Korompai Mihály ti- szalöki körzeti orvos — mert ő kapta a zsaroló levelet — természetesen a rendőrség segítségét kérte, aztán közösen dolgozták ki a teendőket. Elkészítették a csomagot ny- lontasakban, úgy, ahogy azt „előírták” és az orvos a megadott időpontban bevitte a presszó vécéjébe. Másnap — vasárnapi nap volt — már délelőtt megkezdődött a forgalom. Jöttek, mentek a vendégek, ki kávét, ki féldecit, vagy éppen sört ivott, a vécébe azonban a csomag a helyén maradt. Délután 2 óra körül a megfigyelőknek gyanús lett egy fiatalember, aki délelőtt is eltöltött már egy órát a presz- szóban az apja társaságában. Most egy hasonló korú fiúval söröztek, aztán megérkezett hozzájuk egy harmadik fiatalember is. Négy óra körül azonban mindhárman elmentek. Már-már úgy tűnt, hogy ijeszgetés volt az egész levélhistória — hiszen a csomag még mjncjig a víztartóban volt —, amikor ismét megérkezett a presszóba a három fiú. Ismét sört rendeltek, majd egy kis idő múlva ketten kimentek a vécébe. Mikor visszajöttek, egyikük néhányszor a közelben ülő idegenekre nézett, akik nemsokára el is hagyták a presz- szót. Ök figyelték addig ugyanis, kik próbálkoznak meg a csomag kiszedésével és nem akarták, hogy a zsaroló gyanút foghasson. Nem sokat kellett az utcán Ücsörögniük, mert néhány perc múlva a presszó vezetője szólt: megvan^ a tettes, aki még aznap este beismerte, hogy valóban ő akart pénzhez jutni a fenyegetés árán. Ki is volt hát ez az elvetemült fiatalember és hogyan sikerült elfogni? A neve Kakócz Barnabás 19 éves tiszalöki lakos, az erdő és fafeldolgozó vállalat anyagbeszerzője. Az ötletet az adta, hogy nem volt pénze — 2200 forint volt a havi keresete — és egyik este eszébe jutott, hogy van a körzeti orvosnak. Egy házban laktak, jó ismerősök voltak és Kakócz azt is tudta, hogy az ói-vos nagyon szereti unokáját, fizetni fog, csak ne történjen semmi baj. Szülei tévét néztek, ő pedig megírta a levelet. Másnap dolgozni ment, de délelőtt kiment a faluba és a levelet bedobta a posta előtt lévő levélszekrénybe. Aztán elérkezett a vasárnap. Délelőtt az apjával, délután a barátaival, Maros Endrével és Bodó Andrással volt a presszóban. Innen a sportklubba mentek és ott már elejtett néhány szót „Sok pénzünk lehetne, csak egy helyre oda kellene nyúlni érte.” Aztán visszamentek a presszóba. Nem sok pénzük volt és Kakócz még néhányszor elismételte a rejtélyes mondatot. — Nem hittek nekem — mondta a rendőrségi kihallgatáson Kakócz — aztán kihívtam magammal a vécébe Bodót, hogy megmutassam neki, hol a pénz. Felálltam az ülőkére és belenéztem a víztárolóba. Ott volt a nylonta- sak. A tasak valóban ott volt és Kakócz meg is próbálta kivenni, csakhogy oda volt kötve. Visszamentek és Marostól egy bicskát kért, aztán ismét a vécébe ment. Amikor azonban megfogta a csomagot, hogy elvágja a zsinórt, megszólalt a riasztócsengő. \ többit már leírtuk. Legfeljebb még annak a magyarázatával tartozunk, honnan tudta meg előbb a postamester mi van a levélben, mint a levél gazdája. A levelek szél- rakása közben feltűnt a post* vezetőjének, hogy a helyben feladott levél elüt minden más, eddig az orvosnak kézbesített levéltől és épp, hogy csak le van ragasztva. Megmutatta az orvos menyének, aki a posta dolgozója és az arra gondolt, hátha apósát akarja valaki megrágalmazni, inkább felbontja és esetleg nem adja át a levelet. Amikor azonban elolvasta, rögtön rosszul lett, hiszen az ő gyerekéről volt szó. Kakócz Barnabás ügyét pénteken tárgyalta a nyíregyházi járási bírógág dr, Péli-Tóth Sándor tanácsa én testi sértéssel és emberöléssel fenyegető zsarolásért 4 év szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadság- vesztést szigorított börtönben kell letölteni. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Balogh tone)