Kelet-Magyarország, 1973. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
KSt-w-wAcrrAHORSzAe — polgásí vfitm,»» W». %m*är SB. Szovjet globális rakéta. A japán városok atombombázása a második világháború során az Egyesült Államok hidegháborújának kezdetét jelentette, s a véres háborút az idegek háborúja váltotta fel. A szovjet kormány világosan látta a békére leselkedő veszedelmet, s határozott és gyors intézkedésére a szovjet tudósok és mérnökök haladéktalanul hozzáláttak az atombomba előállításához. A hatalmas erőfeszítés eredményeként 1949. augusztus l-én a Szovjetunió felrobbantotta első atombombáját, majd 1953. augusztus 12-én — az amerikaiakat hét hónappal megelőzve — az első hidrogénbombát is. Ebben az időszakban az atomfegyvert a légierő eszközeként kezelték, amellyel az ellenség hátországát és csapatait lehet bombázni, a hagyományos bombánál lényegesen nagyobb hatásfokkal. Az Egyesült Államok nagy sietve kidolgozta a légi-atomháború elméletét és hozzálátott a hadászati légierő fejlesztéséhez. A légierő jelentőségét józanul értékelve azonban megállapították. hogy a repülőgépek a légvédelmi eszközökkel könnyen sebezhetők, alkalmazásukat az időjárási viszonyok is erősen korlátozzák. E problémák csak akkor oldódtak meg, amikor a ra- kéta vált az atomtöltet hordozójává. Vj fegyver- rendszerek A Szovjetunióban valósították meg első ízben az atomlőszereknek a rakétákkal való egyesítését, s létre- hozták az új fegyverrendszert, a rakéta-atomfegyvert A rakéta-atomfegyverben az atomlőszerek hatalmas pusztító ereje szervesen ősz- szeforrt a rakéták korlátlan hatótávolságával és nagy sebességével, viszonylagos sebezhetetlenségével és ma.» nőverező képességével. 4t fejlesztés eredményeként napjainkban már olyan rendeltetésű rakétafegyverek léteznek, mint a hadászati, hadműveleti-harcászati, nem is beszélve a különböző ti- pusú támadó- és védőrakétákról. A rakétafegyverek megjelenése azonban távolról sem jelenti azt, hogy az összes többi célba juttató eszköz elvesztette volna je- lentőségét, mivel a légierő napjainkban ismételten új, soha nem látott eredményeket tud felmutatni a repülé- si csúcsmagasság, a repülési sebesség, valamint a hatótávolság vonatkozásában. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a harcászati atomfegyverek létrehozása a tüzérség szerepét is megváltoztatta, s az napjainkban az atomtöltetek célba juttatásának eszköze is lett. Döntő tényező Világosan ismerte fel ezt a tényt az Egyesült Államok volt nemzetvédelmi minisztere, Robert McNamara, aki 1965-ben a szenátus katonai bizottságának tett beszámo- lójában hivatalosan is beismerte, hogy a szovjet hadászati rakétáknak azok a csapásai, amelyek néhány óra alatt 200 amerikai várost sújthatnak, 149 millió embert pusztítanának el és megsemmisítenék az ország ipari potenciáljának több, mint kétharmadát, Angol tudósok arra a következtetés- re jutottak, hogy ha Angliára négy darab egy mega- tonnás bombát dobnak le, azok legkevesebb 20 millió embert ölnek meg pillanatok alatt, a többit pedig később. Megváltozott harci módszer Az atomfegyvereknek hatalmas méretű pusztító ereje értelemszerűen hatást gyakorol a harc módszereire, és alapvető hatást tud gyakorolni a fronthelyzet alakulására is. Mindez azt eredményezné, hogy a csapatok egymás elleni harca a második fázisa lehetne a háborúnak, mivel már az első atomcsapások olyan súlyos veszteséget okozhatnak az ellenségnek, hogy ez a továbbiakban képtelen lenne lényeges ellenállásra. Ezért a szemben álló felek A Polgári Védelem című képes folyóirat. 1972. 24. számában közük a „Polgári védelem a rakéta-nukleáris háborúban” című cikk második folytatását. Sok gyakorlati tapasztalatról számol be az óvóhely-szakszolgálat országos kiképzésének néhány résztvevője. Cikket közölnek a műszaki-mentő szakszolgálat és szakszolgálati alakulatok személyi állománya gyakorlati kiképzésének előkészítéséről. Az idei első számban sza- bolcs-szatmári riportokat, tudósításokat is közölnek, így a TITÁSZ mátészalkai arra fognak törekedni, hogy az atomcsapások nyomán gyorsan előrenyomuljanak és kihasználják az atomcsapások közvetlen pusztító és lélektani hatását. Ez természetesen nem fog könnyen menni, mivel a radioaktív anyagokkal erősen szennyezett, a rombolt és lángokban álló körzetek leküzdése még akkor is hagy problémát okoz, ha az előnyomulás nem ütközik a védőcsapatok szervezett ellenállásába. Előtérbe kerülnek tehát a harckocsik és a páncélozott csapatszállító járművök, amelyek páncélzata kellőképpen véd az előbbiekben ismertetett tényezőktől, s segítségükkel viszonylag gyorsan át lehet jutni az atomrobbanás körzetén. Az atomfegyverek megjelenése alapvetően megváltoztatta a háború formáit, módszereit, körülményeit. A tudatos fejlesztések eréd- ményeként lehetővé vált hogy a hagyományos csövei tüzérség is képes legyer atomfegyverek kilövésére célba juttatására. Az atom fegyverek hordozóeszközei nek! sokrétűsége ellenér azonban továbbra is az atomrobi. inófejjel ellátott interkontinentális rakéták tekinthetők a leghatásosabb fegyvereknek, megsemmisítő hatásuknál, valamint az egész földre kiterjedő ható- távolságuk miatt. munkatársainak gyakorlatáról számolnak be, rövid portréban mutatják be dr. Nagy Istvánt, a mátészalkai járási hivatal egészségügyi osztályvezetőjét, ismertetik a tejipari vállalat munkáját, bemutatják a borbányai úttörő polgári védelmi szakkört, s beszámolnak közö-i sen üzemeltetett oktatási bázisokról. Beszámolnak a polgári védelem országos pártaktíva értekezletéről. Hatályos jogszabályokat közölnek, és ismertetik a polgári védelem 1973. évi újítási feladattervét. ON. L.) LAPSZEMLE Cikkek §zabolc§i'ól KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁS : Művelet, amelynek során a lőfegyver csövének a találathoz szükséges állását úgy adják meg, hogy az irányzóvonalat állandóan a célon tartják. Az irányzóvonalat meghatározhatja a nézőké közepét és a célgömb csúcsát összekötő egyenes (mechanikus irányzék); meghatározható optikai úton is, optikai irányzókkal, irányzó távcsővel, illetve lövegtávcsővel. A közvetlen irányítást akkor alkalmazzák, ha a cél a tüzelőállásból látható. KRITIKUS TÖMEG: A maghasadásra és a láncreakcióra képes anyagok fajtájától. tömegétől, térfogatától, sűrűségétől és a súlyegységre eső felületétől füg- gően meghatározott olyan legkisebb hasadóanyagmennyiség. amelyben lánc* . reakció már létrejöhet. Mi- vei a kritikus tömegben a láncreakció a spontán behatoló neutronok hatására is megindul, az atombomba hasadó anyagát a kritikus tömegnél kisebb, úgynevezett szubkritikus tömegekben helyezik el, és csak a robbanás pillanatában egyesítik. KUPOLA: A harckocsik, vagy más páncélozott harc- járművek egyik, rendszerint öntött acélból készült, fontos szerkezeti eleme. A járműtestre golyóskoszorú köz- beiktatásával szerelik fel. s ily módon elektromos úton, vagy kézierővel körben forgatható. A kupola fő feladata a harcjármű fegyvereinek rögzítése és irányíthatóságuk, valamint védettségük biztosítása. A harcjármű parancsnoka számára esetenként külön kupolát alakítanak ki. A kupolában a fegyverzeten kívül (löveg, Géppuska) rendszerint az "ányzó-, a távmérő- és a nbilizáló készülékeket, várni ni a rádiót helyezik el. \ körforgó kupolát az úgy- ; evezett forgó áramközvetí- ő útján látják el energiával. LÁGY LESZÁLLÁS, sima leszállás: az űrkutató eszköz ütközés nélküli leszállása az 'elegen égitestre, úgy, hogy közben hasznos terhe nem sérül meg. Ha az - égitestnek van légköre, a lágy leszállás ejtőernyő segítségével történhet. Számottevő légkör nélküli égitestre (pl. a Holdra) a lágy leszállást rakétás fékezéssel végzik. A polgári védelmi szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok parancsnoki állományának az általános polgári védelmi ismeretekből való felkészítése az 1972-es kiképzési év feladata volt, 1973-ban tovább növekednek a kiképzési feladatok. Ez egyaránt vonatkozik a megyei, városi, já- .rási polgári védelmi és szakszolgálat-parancsnokságokra, valamint az általános polgári védelmi kiképzésben részesült parancsnoki állományra. Végre kell hajtani valamennyi szakszolgálati alegység parancsnokainak szakkiképzését, valamint szervezni és irányítani a szak- szolgálatok beosztott állományának kiképzését. A szakszolgálati alegységparancsnokoknak részt kell venniük a szakszolgálataik sajátosságainak megfelelő szakkiképzésen, és végre kell hajtaniuk a saját be- osztottaiknak az általános polgári védelmi ismeretekből való felkészítését. Ilyen kettős feladat hárul az önvédelmi szervezetek parancsnokaira és az üzemi dolgozók differenciált polgári védelmi kiképzését végző előadókra is. E többrétű kiképzési feladatok megoldása megkö- veteli minden szintű parancsnoktól az alapos, körültekintő, tervező, szervező, előkészítő munkát. A megyei, városi, járási szakszolgála t-parancsnoksá- goknak a kiképzések tervezésénél feltétlenül figyelem-, be kell venniük az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek termelési sajátosságait, (idénymunkáit), hogy a kiképzési feladatok végrehajtása ne akadályozza a termelőmunkát. Sok olyan üzem van, amelyeket minden szintű kiképzés érint. A parancsnokok szakkiképzése, a szakszolgálati alakulatok és üzemi önvédelmi alegységek, valamint az üzemi dolgozók általános polgári védelmi kiképzése is. Az ilyen üzemekben a kiképzések ütemezését feltétlenül úgy kell tervezni, hogy minden szintű kiképzés más-más időre legyen beállítva. hogy egymást ne fedjék. A foglalkozások levezetésére való felkészülés és vezetése: Minden parancsnok az általuk vezetendő kiképzésekhez a parancsnoki kiképzéseken az alapvető tárgyi és módszerbeni ismereteket elsajátították. A megtartandó foglakozásokhoz az alapvető irodalmakat az illetékes parancsnokságok idejében kiküldik, illetve biztosítják a foglalkozásvezetők részére. A kiképzéseken a parancsnokok és előadók ahhoz. hogy a hallgatók figyelmét le tudják kötni az egész foglalkozás idejére, a foglalkozást színesen, többoldalúan, érdekesen kell megtartsák. Ilyen foglalkozások jó felkészülésére a meghatározott kötelező irodalom kevés, ezért szükséges, hogy a foglalkozás tárgyához kapcsolódó más szakirodalmakból, segédanyagokból tudásukat bővítsék. Az ilyen szakirodalmat minden városi, járási szakszolgál ;f és üzemi polgári védelmi parancsnokság biztosítani tudja. Igén sok hasznos módszertani segítséget nyújt a „Polgári Védelem” című lap rendszeres olvasása, vagy a Honvédségi Szemle című folyóiratban megjelent, polgári védelemmel kapcsolatos írások. Mindezeken kívül csaknem minden tárgykörhöz kapcsolódó filmekkel es diafilmekkel rendelkeznek a városi, polgári védelmi pa* rancsnokságok. amelyeket a kiképzések idejének egybehangolásával a csoportokhoz tudnák biztosítani. így például az általános polgári védelmi ismeretek című se- gédanyagban az 5. fejezet 2—3. tárgyköréhez szorosan kapcsolódik „A szakszolgálati alakulatok és önvédelmi alegységek együttműködése** című film. Vagy az I. fejezet 1. tárgyköréhez ,,A polgári védelm a korszerű há-t borúban” című film. Ezentúl célszerűen fel lehet hasz-* nálni az előadások során a foglalkozások tárgyköreihez ' kapcsolódó szem]éltető, oktatótáblákat, valami nt más kiképzési eszközöket, amelyek megfelelő mennyiség* ben állnak minden szak* szolgálat rendelkezésére. Az 1973-as év kiképzést feladatait az elmúlt évekéhez hasonlítva azt /látjuk, hogy nagyobbak a követelmények, azonban a parancsnoki áliomány gondos kiválasztása és körültekintő felkészítése biztosíték arra, hogy a meghatározott kiképzési feladatokat eredményesen tudjuk végrehajtani. Bak Tibor KERESZT REJTVÉNV VÍZSZINTES: 1. Megf. 17. Kitalált. 16. Névős trikó. 19. Kevert vibrál. 21. Keleti nemzet. 23. Latin tehát -ele. 25. N-nel tengeri tündér. 26. Rövid rétes!. 27. Megf. 31. Visz- sza: föld egyik sarka. 32. Radon is oxigén. 33. Alkoholos tojás- koktél. 34. Hibátlan, papírra ve^d. 36. Vissza: hiányos indián- csónak. 37. AÉ. 30. Helyhatározó. 39. Nem egészen kerek! 41. Ö-K 22. Életbiztosítás. 44. Egy kocka testen 12 van. 45. Nem normális. 47. Ékhibásan helyet foglal. 49. Jód Stroncium Fősz- for. 51. Egyiptomi isten fonetikusan. 54. Részvény Társaság. 55. Meghatározott helyre papírra vetni. 57. Vissza: Dnyeper és Dnyeszter köze. 58. Utcának rövid. 60. Filmfényérzékenység- jelölés. 61. Végnélküli fűszergyökér. 62. A előtt római ezeregy- száz. 64. Megf. 66. BEU. 67. Vissza: német tojás. 68. AN. 69. Ékhibás állóvíz. 70. Bór és hidrogén. 72. Egyik szülő. 73. Bácsika. 75. Féljg ellenszenves. 77. Kozmetikai márka. 79. Sörény. 80 Pl. teába cukrot keverek. 81. Vissza: kárt okoz. 82. Két I között Sulfur. 83. Gyermeksírás. 84. Közepét ki ÜTI! 85. Lárva páros betűi. 87. Hiányos zab! 80. Kevert int. 89. Maró folyadék. 91. Névelős mezőgazdasági termék. 92. Okirat. FÜGGŐLEGES: 1. Béke istennője a mitológiában. 2. Kevert kotló. 3. Vissza: .E-el a végén pingáló. 4. Kerek szám. 5. Esztendő. 7. Helyhatározó. 8. Terhet vesz fel. 9. Beteg birka. 10. Mutatószó. 12. Büntetését tölti. 13. Vissza: téli ruhadarab. 14. Bőrén tapasztalja. 15. Kevert líbus. 16. Mint a vízsz. egy. 17. Megf. 20. Megí. 22. Névelős arcszín. 24. Hármas. 28. Autómárka. 29. Dédelget. 30. Papírra vet. 33. Hiányos egyiptomi paraszt. 35. Megf. 38. A virág porzója mellett van. 40. Még ... a nép. 43. Angol. 45. Megf. 46. Szabolcsi község. 48. Bántalmaz. 49. Női név. 50. Megf. 52. Sűrű rovátka. 53. Gyilkos A! 55. Vissza: névelős téli sporteszköz. 56. Vissza: svájci város. 59. ZE. 60. Csonka máj! 03. Megf. 65. Megf. 68. Névelős ital zsargonban. 70. Féldrágakő. 72. Kevert háta. 74. Kevert módi. 76. Női név. 78. Hajnal isten nője az ógörög mítológiábar 84. Sporteszköz is. 86. Világtalar 88. IT. 90. Hazai rádió-tv-gyái Megfejtőink figyelmébe: A helyes megfejtést sorrend ben összeolvasva a vízsz. 27.. függ. 20., függ. 65., vízsz. i. függ. 17., vízsz. 60., függ. 63.. függ. 40., függ. 35., függ. 50.. vízsz. 64., függ. 33., függ. 45. adja. A megfejtést január 27-*g lehet beküldeni a Polgári Védelem megyei parancsnokságára (4400 Nyíregyháza, megyei tanács). Előző mellékletünk rejtvényének helyes megfejtése: .,A polgári védelem alapvető feladatai az ország lakosságának egyéni és kollektív védelmére való felkészítése.” Egy-egy könyvet nyertek: Késmárki István, Berki László, Gö- römbei Lívia nyíregyházi. Kása János nyírbátori, Balogh János- né mátészalkai, Molnár Lászlóné és Bakk Zoltánná fehérgyarmati, Köblös András tiszavasvá- ri, Orosz Károly dombrádi és Tisza Bertalan nagykállói olvasóink. I f. öSáa? Atomfegyverek a háborúban Kiképzési módszerek Egyértelműen megállapítható tehát, hogy az atomfegyver a fegyveres küzdelem döntő tényezőjévé. a háború menetét és kimenetelét számottevő mértékben meghatározó tényezővé vált. Megjelenésével a csapatok harci ereje elsősorban hadászati méretekben növekedett meg, s lehetővé teszi a hadászati vezetés számára, hogy az alsóbb szervektől függetlenül hathasson a háború menetére, mielőtt még a szárazföldi haderő, a légierő és a haditengerészet fő erői harcba lépnének. Mindez azt jelenti, hogy az atomfegyver kedvező körülmények közötti alkalmazása olyan fölényt biztosíthat, amely már eleve eldöntheti a háború sorsát
