Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
Í972. December Í4. WJLET-WSÍTTAflönSZAG r óim (Folytatás a 3. oldalról) tégiai és taktikai vállalkozások, harcok és ellentámadások sorozatával, sok bölcs és nagyon mélyen átgondolt akcióval meg tudta akadályozni a támadót katonai és politikai céljainak elérésében. A vietnami nép, harcával, nemcsak saját ügyét védte, hanem a népek egyetemes ügyének is nagy szolgálatot tett. A nemzetközi életnek azért a viszonylag kedvező fejlődéséért, az új nagy kedvező változásokért is nagy szolgálatokat tett, amelyekről ma a nemzetközi helyzetben általában beszélhetünk. A szocialista országok, a világ haladó népei minden kontinensen és minden országban tisztelettel tekintenek Vietnam hős népére, s igyekeznek minden rendelkezésükre álló eszközzel ma is segítségére lenni. Ez év októberében nagy reménység született. A világ népei azt remélték a vietnami—amerikai megállapodás álapelveinek nyilvánosságra kerülése idején, hogy hamarosan véget ér a világtörténelem legértelmetlenebb háborúja. Ismeretes, hogy e helyett mi történt. A megegyezés alapelveinek összegezése .után az agresszió folytatása következett és a saigoni rezsim háborús akcióinak támogatása minden korábbi agresszív akciónál és eszkalációnál súlyosabbnak minősülő módon. t Mi mindazokkal együttműködve, akik eddig támogatták a hős vietnami népet, ezután is mindent megteszünk a velük való együttműködésben. A támogatást a továbbiakban is következetesen megadjuk a vietnami népnek. Már minden érdekelt előtt világos, hogy mi lesz ennek a vietnami háborúnak a vége. Az Egyesült Államok és a saigoni rezsim mostani fegyveres akciói ezen semmit sem változtatnak. Könyörtelenül és embertelenül pusztítanak még újabb százakat és ezreket, valamiféle homályos diplomáciai manőverezés véres támogatásaként. .............. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Abban kell bíznunk, hogy amint a háború eszkalációját nem lehetett a végtelenségig fokozni és az úton vissza kellett fordulni, ahogyan a vietnamizálási kísérlet nem járhatott és a jövőben sem járhat sikerrel, úgy a mostani, a tárgyalásokkal párhuzamosan folyó öldöklés sem tarthat sokáig, s a kialakított alapelveken a fegyverszüneti megegyezés hamarosan létrejön. A Magyar Népköztársaság, együttműködve mindazokkal, akik eddig is támogatták a vietnami népet, minden rendelkezésére álló eszközzel továbbra is támogatja és szolidaritásáról biztosítja háborúbán és békében egyaránt a vietnami népet. A történelemben páratlan erejű két nagyhatalom természetesen a mi politikai mérlegünkön nem egyenértékű. Mi a két hatalmat osztálytartalmuk, világpolitikai törekvésük szerint különböztetjük meg egymástól. Azt pedig az emberiség komoly, alapvető érdekének tekintjük, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös megegyezéssel korlátozza a fegyverkezési versenyt, keresse meg együtt a fegyverzet csökkentése felé vezető utat és működjék együtt társadalmi és ideológiai ellentétei ellenére is a népek mai élete legalapvetőbb problémáinak megoldásában. Mi diplomáciai munkánkban az erre irányuló törekvéseket támogatjuk minden területen. Tisztelt országgyűlés! Az új nagy változások," amelyeknek jelei között élünk, a szocialista országok közös erőfeszítései és kezdeményezései nyomán jöttek létre. Éppen ez is igazolja kormányunk törekvését, hogy a Szovjetunióval való alapvető közösség és szövetség alapjain a szocialista országok együttműködéséért dolgozzék és törekedjék minden szocialista ország együttműködésének, egymáshoz fűződő kapcsolatainak javítására: * .. Hazánk és az egy es államok kapcsolatai Péter János ezt követően a többi között hangsúlyozta, hogy kapcsolataink jól alakulnak a szocialista Jugoszláviával. Említette, hogy a szocialista országok együttműködésében van két különösen fájdalmas probléma. Ez pedig a Kínai Nép- köztársaság és Albánia viszonya a többi szocialista országhoz. Sajnáljuk, hogy Albánia nem vesz részt az európai biztonsági konferencia előkészítésében, és sajnáljuk azt is, hogy a Kínai Népköztársasággal nem tudunk úgy együttműködni, ahogyan szeretnénk, sem a kétoldalú kapcsolatok, sem általában a nemzetközi élet terén. Mi velük államközi kapcsolataink javítására törekszünk. Tisztelt országgyűlés! A szocialista országokhoz fűződő szövetségünk és közösségünk ápolása mellett külpolitikai tevékenységünk egyik fő feladata kapcsolataink fejlesztése az úgynevezett harmadik világ országaival. A Szovjetunió kezdeményezése nyomán növekszik az érdeklődés valamiféle ázsiai biztonsági rendszer iránt. Említette a külügyminiszter a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kezdeményezését a dél-koreai vezetőkkel való tárgyalásra vonatkozóan, annak érdekében, hogy a békés egyesítés feltételeit megkeressék és megteremtsék. Bíztatónak ígérkezik Japán újonnan megnövekedett tevékenysége nemzetközi kapcsolatai fejlesztésére. Ide tartozik elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainak bővítése. Mi is feladatunknak tekintjük, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsunk a magyar—japán kapcsolatok fejlesztésére, elsősorban gazda sági téren, de egyéb vonatkozásban is. örvendetesen fejlődő indiai kapcsolataink mellett törekszünk az új helyzetnek megfelelő kapcsolatok bővítésére mind Bangla Desh- sel, mind Pakisztánnal és a térség többi országaival. Kormányunk mindig nagy figyelemmel kíséri az afrikai országok szervezeteinek értekezleteit, megnyilatkozásait és nagyon gondosan értékeljük azokat, tanulmányozzuk és azokból megfelelő következtetéseket is vonunk le. Tisztelt országgyűlés! Ma különösen nagy nemzetközi figyelem összpontosul Latin- Amerikára. Az új, nagy változások jelei ott is szaporodnak. Az úttörés érdeme kétségkívül Kubáé. Most az új viszonyokból adódó lehetőségekkel is minden jel szerint bátran él Kuba hős népe; megőrzi forradalmi eredményeit és felhasználja az új lehetőségeket. Chilében az amerikai és a nemzetközi monopoltőke foly- togató támadásai ellenére is szilárdul az új népi hatalom. Más latin-amerikai országok is egyre nagyobb mértékben bővítik kapcsolataikat a szocialista országokkal. Tisztelt országgyűlés! Az államközi kapcsolatok terén a legnagyobb változás az utóbbi években és hónapokban az európai szocialista országok és a fejlett tőkésországok viszonylatában vált egyre nyilvánvalóbbá. Ebben a folyamatban a Magyar Nép- köztársaság is részt vett és kezdeményezésével segítette is a folyamat k'bor>''ak'-'-msát. A nemzetközi élet új nagy változásai ebben a viszonylatban valóban a legszembetűnőbbek. Példaadóan jó a kapcsolatunk Ausztriával. Diplomáciai kapcsolatok nélkül is kölcsönös megértés van a magyar és a nyugatnémet kormány között egyrészt abban, hogy diplomáciai viszony nélkül is fejlesztjük kapcsolatainkat a kölcsönös érdekeknek megfelelően, másfelől abban, hogy a diplomáciai kapcsolatokat akkor vesszük fel, amikor mindkét kormány úgy látja, hogy az ilyen lépés által tovább javítja az európai politikai viszonyokat. ' Az általános nemzetközi viszonyok kedvező változásával együtt halad előre kapcsolataink javulása az Amerikai Egyesült Államokkal. A magyar—francia kapcsolatok jók és a nemzetközi életben az együttműködést is lehetővé teszik főleg az európai biztonság ügyeiben. A magyar—olasz tárgyalások hasznosak voltak a legutóbbi évek, hónapok során, az európai biztonság ügyeiben és kétoldalú kapcsolatainkban is. Jól fejlődnek kapcsolataink az Egyesült Királysággal, mind a Benelux országokkal, Belgiummal, Hollandiával, Luxemburggal, mind a skandináv államokkal: Dániával, Norvégiával, Svédországgal. Ezeket a kapcsolatokat indokolt továbbfejleszteni, főként az ipari együttműködés terén. Mi az európai biztonság megteremtésében a különböző rendszerű országok ipari együttműködését az egyik leglényegesebb tényezőnek tekintjük — a feszültségek növekedése ellen és az enyhülés folyamatának a megszilárdítása érdekében. A kétoldalú, magyar—finn kapcsolatokról elmondható, hogy a magyar— finn hagyományos rokoni kapcsolatok a mai nemzetközi viszonyok között jó lendületet adnak a mindkét nép javára gyümölcsöző politikai, gazdasági és kulturális, baráti együttműködés fejlesztésének. Az európai szocialista országok és a nyugat-európai kapitalista országok kapcsolataiban új kapu nyílik majd a Duna—Majna—Rajna vi- ziutak egybekapcsolásával. Viszonyunk a külföldön élő magyarokhoz Tisztelt országgyűlés! Nem fejezhetem be külpolitikai beszámolómat úgy, hogy a külföldön élő magyarokhoz fűződő kapcsolatainkról is ne szóljak. Itt, a szomszédos országok kormányaival közösen, azokkal egyetértve és együtt is működve, kölcsönösen arra törekszünk, hogy a nemzetiségek ne elválasztó tényezők, hanem összekötő kapcsok legyenek a szomszédos országok között: A világ más tájain élő magyarokkal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy a Magyar Népköztársasághoz fűződő kapcsolataikkal javítóan hatnak a nemzetközi légkörre. Mi azzal, ahogyan országunk dolgait intézzük és ahogyan a szomszédos országokkal és népekkel együttműködve közös dolgaink rendezésére törekszünk, a más rendszerű országokban élő magyaroknak is meg kívánjuk könnyíteni az óhazához és a szülőföldhöz fűződő kaocsolataik ápolását. Péter János ezután kérte az országgyűlést, hogy a költségvetési törvényjavaslatot fogadja el, majd befejezésül hangsúlyozta: — Külpolitikai tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy a nemzetközi viszonyok kedvező változásait minél teljesebben érvényesítsük és használjuk fel a szocializmus és a béke ügye, a Magyar Népköztársaság javára. Konkrétan és pontosan: a Magyar Népköztársaság vonatkozásában ez azt jelenti, arra törekszünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán megfogalmazott irányelvnek megfelelően minél kedvezőbbek legyenek a nemzetközi feltételek a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára Péter János beszéde után folytatódtak a felszólalások. Szót, kapott a Vitában Ska- liczky Károlyné (Békés), Darvasi István (Budapest). Nics János (Fejér), Kalmár János (Pest) és Somogyi József (Budapest) képviselő. Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós bezárta a vitát és megadta a szót a pénzügyminiszternek, aki válaszolt a vitában elhangzottakra. • Megkezdődött a Francia Kommunista Párl XX. kongresszusa A Párizs melletti Saint- Ouenben szerdán délelőtt megkezdődött az FKP XX. kongresszusának ötnapos tanácskozása. A kongresz- szuson több mint 60 külföldi testvérpárt küldöttsége is részt vesz, az MSZMP küldöttségét Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP küldöttségét M. A. Szuszlov, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A kongresszust Gaston Plisonnier. az FKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg, Georges Marchais, az FKP főtitkárhelyettese több órás referátumban terjesztette elő a Központi Bizottság jelentését. Marchais mindenekelőtt részletesen elemezte a francia társadalom jelenlegi helyzetét, s rámutatott arra: mély szakadék tátong a széles tömegek életviszonyai és a mai kor, a tudományostechnikai forradalom eredményei által nyújtott lehetőségek között, mert a tőkés társadalmi rendszer e lehetőségeket nem a dolgozók érdekében használja fel. A tőke koncentrációja minden eddigi méretet meghalad: a gazdasági és politikai hatalom ma már csupán egy tucatnyi monopolista nagytröszt kezében összpontosul, s a monopóliumok porfitjai egyre gyorsabb ütemben nőnek; 1968 és 1970 között a 39 legnagyobb társaság profitja 69,9 százalékkal növekedett. Egy szűk pénzügyi oligarchia rendelkezik tehát az ország gazdaságával és dönt annak sorsa felöl, s lényegében az államgépezetet is ez a szűk csoport ellenőrzi, ez okozza: azokat az ellentmondásokat, amelyeket a mai rendszer képtelen megoldani. Marchais ezután a kormány külpolitikáját elemezve rámutatott: itt is mutatkoznak a rendszeri-e jellemző ellentmondások. A nemzetk ;i ’ helyzetet elemezve Marchais hangsúlyozta. hogy annak kedvező fejlődése, az enyhülés, a békés együttélés tendenciájának megerős:'J 'se kedvező körülményeket bi o- sít a Franciaországban immár parancsolóan szül es társadalmi átalakuláshoz Megérlelődött a helyrs' ,r- ra, hogy a monopol i k uralmát Franciaországb;; ;y új gazdasági és politikai demokrácia rendszere váltsa fel. Ennek az új rendszernek a megteremtését tűzi ki célul a baloldal pártjainak közös kormányprogramja, amelynek megvalósítása gyökeresen megjavítaná a franciák millióinak életét. Marchais hangsúlyozta: az FKP továbbra is a szocializmus megvalósítását tartja alapvető céljának, de tudja, hogy azt egy csaoásra nem lehet megvalósítani. A közös kormányprogram megvalósításával létrehozott új demokrácia gazdasági és szociális tartalmánál fogva átmeneti formát jelentene a szocializmus megvalósítása felé. A közös kormányprogram diadalra juttatásához azonban a legszélesebb népi tömegek támogatása szükséges. E széles. körű népi egységmozgai m kibontakoztatása lehetséges. A népi egység — a kommunisták ezt az elnevezést javasolják — elsősorban a munkásosztályt kell, hogy tömörítse, melynek leginkább létérdeke, hogy megszabadítsa az országot a nagytőke uralmától. De a munkásosztály mellett helye van a néni egységben minden olyan társadalmi rétegnek, amely a monopóliumok áldozata, a népi egység mindazoknak tömörítése, akik helyeslik a baloldal közös programját, s hozzá akarnak járulni egy igazságosabb es szabadabb társadalom felépítéséhez. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos bevezetőben elismeréssel állapította meg, hogy gondolatokban gazdag volt a véleménycsere. Az országgyűlési bizottságokban 90-en, a parlament plénumán pedig 37-en szóltak hozzá a költségvetési törvénytervezethez. Szá- mos- felszólalásból kicsengett, hogy gazdasági és pénzügyi politikánk határozott, de nem merev. Ezen az úton fogunk továbbhaladni — jelentette ki a pénzügyminiszter. — Két fő törekvés lesz a jövő esztendőben a termelő ágazatokban: a gazdasági szerkezet megfelelő átalakítása (különös tekintettel az autóbuszprogramra, a számítástechnikára, a köny- nyűipar rekonstrukciójára és más, hasonlóan nagy feladatokra), illetőleg a termelékenység és a hatékonyság javítása. Ezeket a törekvéseket alátámasztották, megerősítették a felszólalások — hangoztatta. — A kormányzati szervek foglalkoznak a távlati energiamérleg és energiakoncepció kidolgozásával. Ezt a koncepciót majd bele kell illeszteni a távlati tervbe. Az energiakoncepció témája várhatóan a jövő esztendő első negyedévében kerül a kormány elé. Az energiahálózattal kapcsolatban megemlítette Faluvé- gi Lajos, hogy a fejlesztésre ebben az évben a korábbinál 100 millió forinttal nagyobb összeget fordítunk, s a fejlesztést tovább kell segíteni. A talajjavítással, a belvízrendezéssel , összefüggő képviselői észrevételekre reagálva elmondta. hogy ilyen célokra a költségvetés a jövő évben sem biztosit kevesebbet, mint korábban. igaz, az anyagiakon változó mértékben osztoznak a megyék. Szólt arról is, hogy foglalkoznak a kormányzati szervek a gyenge termelő- szövetkezetek gazdasági szerkezetének átalakításával. E tekintetben hosszabb távú és a helyzetet lényegesen javító programra van szükség. A szarvasmarhaprogram keretében ezeknek a szövetkezeteknek külön beruházási keretet biztosítanak. Az általános hitelfeltételeknél kedvezőbb módon juthatnak e szövetkezetek fejlesztési forrásokhoz. A zárt termelési rendszerek támogatására 1973-ban az eddiginél nagyobb hitelkeret áll rendelkezésre. A tanácsi gazdálkodásban az új tanácstörvény megszületése, a negyedik ötéves terv megindulása után kiegyenlített a helyzet. Nincsenek ugyan kiugróan nagy többletforrások, ■ de nincsenek nagy lemaradások sem a pénzügyi forrásokat illetően. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsoknál meg kell teremteni az összhangot a várható anyagi források, a tartalékok és a tervfeladatok között. Kitért az óvodák és az általános iskolák helyzetével foglalkozó felszólalásokra is. Mint mondta, nagy a felelősségünk abban, hogy az ezredforduló generációjának derékhada milyen képzettséggel, milyen meggyőződéssel lép majd elődei nyomába. Nagy erőfeszítések segítik az általános Iskolák helyzetének javítását, s itt nem kevés pénzről van szó. Felidézte a pénzügyminiszter, hogy bérrendezés történt a pedagógusoknál, s az általános iskolák dologi kiadásaira 1973- ban, 1972-höz képest 25 százalékkal többet fordítanak. Megemlítette, hogy a tanácsok és a Művelődés- ügyi Minisztérium rendelkezésére álló 125 millió forint céltámogatást gondosan fogják „teríteni”, különös tekintettel a tanyai iskolák, a munkáskerületek, a peremkerületek, a körzetesítés segítésére. A kormányzati szervek egyetértenek azzal, hogy a vállalatokkal összefogva lehetőleg minél hamarabb teljesíteni kell az ötéves terv óvodai programját, gondolva az esetleges túlteljesítésre is. Ugyanakkor a tanácsok nem mentesíthetők azon kötelezettségük alól, hogy összehangolják a fejlesztési forrásokat és a költségvetési fenntartási eszközöket. Elmaraszta- lólag szólt az olyan gyakorlatról. hogy előbb megépítenek óvodai létesítményeket, s aztán kezdik keresgélni, hogy miből biztosítsák a fenntartás költségeit. Bejelentette Faluvégi Lajos, hogy új pedagógusotthon épül a jövő esztendőben, ehhez az anvagiak rendelkezésre állnak, s rövidesen kijelölik a kivitelezőt. Megemlítette még a tanácsi gazdálkodás kapcsán a közművesítés témáját: forv- tos e tekintetben — mondta —, hogy az állami támogatással elsősorban a korszerű, városias építési módokat segítsék elő. A soron lévő intézkedések közül először a bérintézkedések végrehajtásáról szólt. Utalt arra, hogy a vitában is nagy hangsúlyt kapott: a vállalatoknál differenciáltan — a szakmai képzettségre, a teljesítményekre, a nőkre és a nehéz fizikai munkát végzőkre tekintettel — kell végrehajtani a bér- fejlesztést, A bértömegszabályozással kapcsolatban rámutatott; változatlan a vélemény, hogy a bértömeg-szabályozást kísérletnek tekintik, előnye, hogy rövid távon felszínre hozza a tartalékokat. Árnyoldala viszont, hogy hosszabb távon, a gyakorlatban béraránytalanságok kialakulásához vezethet. A kereskedelem terén rendkívül fontos, hogy a jövő esztendőben a KGST-or- szágokhoz fűződő kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítsük, kihasználjuk a jó exportlehetőségeket a világpiacon. A belkereskedelemnek a küszöbönálló szociális intézkedések nyomán várható növekvő keresletet megfelelő árualapokkal kell kielégítenie. A kormány — mondta Faluvégi Lajos — már kétszer foglalkozott az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásával kapcsolatos Madatokkal, e feladatok megoldásáról szóló munkatervvel. Ehhez kapcsolódik majd az a szokásos kormányjelentést elemző áttekintés, amely a parlamenti ülésszakról készül, értékelésként és a teendők foglalataként. ígéretet tett arra, hogy a vitában felmerült valamennyi kérdésre az illetékes miniszterektől választ kapnak a felszólalók. Végezetül azzal summázta a vita tanulságait, hogy a felszólalásokból a kormányzati munka iránti bizalom csendült ki, s erre számítanak, építenek is az 1973. évi terv- és költségvetés végrehajtása során. Az elnöklő Beresztóczy Miklós ezután szavazásra bocsátotta a törvényjavaslatot, az. országgyűlés az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés csütörtökön 10 órakor a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját
