Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

f 1972. december 19.

RELÉT-MAGYARORSZAC

Fiatalok válaszolnak

Karrier Beregben

Előkelő hely a gépipar fejlesztésében

Inte.jú Kiss Ernő KGM-miniszterhelyettessel

A héten Nyíregyházán járt Kiss Ernő, a kohó- és gépipari miniszter helyettese. A megyei tanácson megbeszélést folytatott néhány, Szabolcs- Szatmárt érintő kérdésről, a gépipari ágazat megyei problémáiról. Ebből az alkalomból kérte meg lapunk munkatársa, hogy választ kérjen útjának tapasztalatairól, egyes, a megye speciális helyzetéből adódó ágazati kérdésekről.

KÉRDÉS: Mi a jelentősége a miniszterhelyettes elvtárs útjának?

VÁLASZ: A többi ágazathoz hasonlóan mi is megvalósítjuk a közvetlen kapcsolatot a megyei pártbizottsá. és tanács vezetőivel. Ennek alapján jöttem el Nyíregyházára. hogy választ adjak a megyei vezetőket és a megye közvéleményét is érintő kérdésekre, ismertessem a KGM lehetőségeit és távolabbi terveit. Ehhez kapcsolódott. hogy nem csak közvetlenül a megye vezetőivel találkoztam, de előtte a gépipari ágazathoz tartozó vállalatok, gyáregységek vezetői előtt\ ismertettem a tárca, a gépipar helyzetét, beilleszkedését a nemzetközi együttműködésbe. A negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáról is szóltam. s az MSZMP Központi Bizottságának november 14—15-i ülésének azon,

kérdéseiről. amelyeknél a gór>inarra vonatkoznak feladatok a jövőben.

KÉRDÉS: Hogyan látja a gépipari ágazat fejlődését Szaboles-Szat- ínárban, különös tekintettel arra, hogy korábban itt nem voltak különösebb hagyományai ennek az iparágnak?

VÁLASZ: A gépipar fejlesztésében a megye Igen előkelő helyet foglal el. Ez nem azt jelenti, mintha meg akarnánk változtatni a megye alaovető struktúráját, inkább az összehasonlításra vonatkozik. hogy az általában dinamikusan fejlődő géni pari ágazat itt még az országos átlagtó' is sokkal gyorsabban fejlődik

KÉRDÉS: A megye ioarfeilesztésénél mindig előtérbe kerül a foglalkoztatási problémák megoldása. Hogyan latig ennek szabolcsi vonatkozását. milyen módszerekkel lehet segíteni ezen a gondon?

VALASZ: Nem hiszem,

hogy a gépipari általános fejlesztési külön lehetne választani. Viszbnt a megyére nézve

el kell mondanom, hogy bár 'az intenzív fejlesztést helyezzük előtérbe, a megye munkaerő-helyzete lehetővé tette és lehetővé teszi, hogy ennek az alapján is telepítsünk ide gyárakat. A negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzései már tisztázottak, ahhoz viszont, hogy a következő ötéves tervnek az általánostól eltérő — a megyét érintő — gépipari fejlesztéséről beszéljünk. még több irányú elemzőmunkára van szükség.

KÉRDÉS: A gépiparban olyan különleges helyzet állt elő a megyében, hogy nincs önálló nagyvállalatunk, hanem csak országos nagyvállalatok gyáregységei működnek nálunk. A gyáregységek léte viszont alacsonyabb szintet jelent, kevesebb szakembert. A líísőbbi fejlődést nem gátolhatja-e ez a helyzet?

VÁLASZ: Önöknél a kiinduló adottság a munkaerő megléte volt. Ennek érdekében, a foglalkoztatási gondok megoldására települnek ide a vállalatok. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen megoldásnál szerencsésebb egy gyáregység létrehozása, hiszen az ágazatnak megfelelő szellemi bázis korábban még nem alakult ki.

Ugyanakkor ezek a fejlődő gyáregységek — hogy példaként említsem a HAFE gyárát — éppen a növekedésük folytán ki kell, hogy alakítsák a maguk vezető gárdáját, A szakemberek képzésénél tehát először a jó termelésirányító szakgárdát kellett kialakítaniuk, de már ez is magával hozza, hogy utána és mellette a technológiai fejlesztéssel foglalkozó mérnökökre. teohnikusökra is szükség van.

KÉRDÉS: Több megkezdett beruházás van a megyében. Mi lesz ezeknek a sorsa, mi várható a következő években a fejlesztéseknél?

VÁLASZ: A megye vezetőivel ezt a kérdést is megvitattuk és tisztáztuk azokat a problémákat, amelyek a beruházási piacon fennállnak. Tu- lajdonkéopen továbbra is folytatódik az üzemek, gyáregységek fejlesztése, hiszen a tervnek is az a célkitűzése. Példaként említhetem itt a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárának építését, ahol a közelmúltban fejeződött be a beruházás első üteme, és most folyik a második ütem megkezdése, tehát tovább folytatódik az építkezés, a gyár megalapítása.

Lányi Botond

Lehét-e karriert csinálni

Beregben?

Tiszaszalkán, a MEZŐGÉP Vállalat ottani gyárában Szolnoki Katalin esztergályoslány, Kosa Béla géplakatos, Mar- gita István technikus és Tóth József főmérnök — valameny- nyien huszonévesek — töprengenek el a válaszadás előtt.

Aki vissxaiött

Az esztergályöslány:

— Bolti eladó szerettem volna lenni, sajnos, nem sikerült bejutnom, s így kerültem Tiszakerecsenyből ide az üzembe. Közel a családhoz más választás nem volt. esztergályostanuló lettem. Mégsem bántam meg, hogy így alakult, szeretem a munkámat, bár elég sokat kell állni a pad mellett, Szépen keresek, busszal járok be, jól érzem itt magamat. Egyszer azért én is felszálltam A vonatra: Pestre mentem dolgozni. nemcsak azért, mert nagyobb fizetéssel kecsegtettek, „világot” is szerettem volna látni. Az az igazság, itt lenn Beregben. különösen ahol én élek, nem túlságosan érdekesek a napok. Addig jó volt. míg Tiszakerecsenyben működött a tánccsoport, oda szívesen eljártam, de megszűnt, s azóta csak néha vfin egy bál. Aztán itt az üzemben sincs egy klub, ahol munka után Összelőhetnének a fiatalok... Egv év után mégiscsak visszajöttem: a szüleim betegek, mellettük van a helyem. Aztán nagvön téved, aki azt hiszi, hogv Pesten talán könnyebb férjhez menni: ott nagv a „konkurréneiá”. s a vidéki lányt nem fogadja be máról holnapra a város.

— Itt most naeVon szén munkákat, estnájiinV. aki szorgalmas, megbecsii'ik. A magamfajta egyszerűbb iánvok nem várnak csodákra, a ml „karrierünk” a csendes, nyugalmas élet. aztán maid a család. Csupa fiatal dolgozik nálunk. az átlagéletkor még a harminc évet sem éri el. Nem reménytelen a lányok helyzete...

Ha a munka érdeket...

A génlaltitos:

— Már csak azért is ió nékem Itt, mert az exportmunkáknál az ember kivághatja a ..rezet”, megmutathatja, mit tud. Ha a munka nem egyhangú. már nem unalmas az élet. Aztán nemcsak egyhangú hétköznapokból áll az esztendő: vo'tunk már kirándulni közösen fenn a hegyekben, engemet meg jutalomból kiküldött a gyár a jugoszláv tengerpartra. Itt észrevették a munkámat, egy városi, nagyobb gyárban nehezebben fedeznék fel az embert. S ha jön a szabad szombat, meg a vasárnap, itt a Tisza. Sporthorgász vagyok és „résztulajdonosa” egy motorcsónaknak, amit magunk eszkábáltunk össze. A Tiszát, a vizet nekem nem tudná pótolni a városi korzó: jó itt a csend, a

napfény, a levegő.

— Van itt Tiszaszalkán egy

ifjúsági klub, hétfőnként, ha nem vagyok műszakban, oda járok: vetélkedőket rehdezünk, tévézünk, lemez^zünk. Hetente kétszer játszik a mozi. (1ó kis hely a ..Bereg” presszó. néha oda is él lehet menni... Itt dolgozik az áoám js. úgy hogv nekem kétszeresen is családom a svár. Független. nőtlen ember vaevok, ha nem is vet fel á nénz, ng- naszom sém ’ehet. Már több magamkorú fiatalember kapott fontos, vezető megbízatást az üzemben. Bár nekem nincsenek i'yen ambícióim, de az°rt jó látni, hoev itt számítanak a fiaté1 okra. Olykor szakmai továbbkénzés°ket tartanak, ahol az ember felfrissítheti. amit tanult, s megtanulhatta. ami úi. A vágván?? Wv szén házat.

ni. itt Tiszaszalkán. Jövőre hozzá is kezdek.

Nem kínálták tó'cán

A technikus:

— Amit Kati a munkán-túli programok hiányáról mondáit, sió szerint igaz. Ép volnék itt a cáúcs KISZ-titkár, merthogy papíron két alapszervezetünk is vah. Sajnos, csak papíron, mert szervezeti élet most sincs. Már nem merek a felsőbb KISZ-vezetői: szeme elé kerülni, s alig várom a decemberi gyűlésünket, ahol úi titkárokat választunk, s munkához látunk. Miért alakult ez ígv? Nyáron nősültem, a feleségem pedagógus. Itt nem volt helye az is- kolábán, nyakamba vettem a fél megyét, s azt terveztem, én is megyek vele oda. ahöl állást kap. Mert ez is tioikus gond Beregben: nem kínálják tárcán a jó állásokat. Szerencsére minden jóra fordult, helyben taníthat most már a feleségem és nekem sem kellett megválnom a munkahelyemtől.

— Ha most majd rendbe szedjük az ifjúsági szervezetet. többre jut majd az erőnkből. mint egv szokványos kirándulás. Uj szociális helyiséget építenek a gyárunkban, a felszabaduló épületet már nekünk ígérte a gazdasági vezetés: társadalmi munkával

újjávarázsoljuk, KISZ-helyi- séget, meg klubot rendezünl be ott. Egyébként szerencséi helyzetben vagyunk: az itten vezetőknél nem kell künyö rögni, ha a fiatalok érdekére van szó. Minden fontos kér désben kikérik a véleménye met az üzemi „négyszög” ült sein. Legutóbb is például Kiváló dolgozó kitüntetést egynegyedét fiataloknak ai ták... Most már, hogy a cs ládi életem is egyenesbe jö nem vágimk el innen, ne hiáhyölom a várost, Debt cent, ahol tanultam. Fonti szép rhünkám van áz üzei ben. állandóan bújni kell ? szakirodalmat, hogy még tudtunk birkózni a feladatokkal. Különben is, a vidék, az „isién háta mögött” csak annak jelent elszürkölést. aki igénytélen önmagával szeav- ben.

Egyetem után

A fő tűcrnök:

— Miskolc es Nyíregyháza

után, ahol tánultam, s róvi- debb idéig dolgoztam. Tyúkod. majd Tiszaszalka látszólag nem tűnik egetverő nagy karriernek:. Szerencsére, ez csak a látszat. leaz, hogy elsősorban a lakásért és a nagyobb beosztásért hagytam ott a várnst, de szerintem itt kevésbé válik egysíkúvá az ember: heterogén á feladat,

Sok mindenhez kell érteni egy- e"v több milliós exportmunka cibészfró«*kor. \ szakmát igazán itt lehet megtanulni, s aztán rP<""'Vi a lehetőségem arra is. hóm- eliáriak a tudományos egyesü'et előadásaira.

— Nem tagadom. elvkor hiányzik a széP diák-évek városa. kü'önhson a feleségem vávvlk végigiárni a szén kirakatokat., . ,pgv kicsit túllátni a Tiszán. Edrlin is eliártunk, most már mA® könnyebb lesz. mert nemrég mfegkaotam a Zsigulit. Három hete kiriá- rvvunk szü1 etett. s moct igazán nem ..unatkozunk” otthon. Egyébként a társaságunk? Tn-zinkább a munkatársak. akikkel összelövünk: mi nem idevalósiak vagyunk. k két év kevés a beilleszkedéshez.

— Szeretem ezt a helyet. : mégiscsak jó érzés, há néhi fárasztó is a megbízatás hogy innen a harmincéi egy 600 fős gyár főmérnök teendőjét bízták rám. Másul sokan a nyugdíjig is hiáb várnak erre. Ha ezt lehet él vényesülésnék, karriernek nf vezni, akkor nekem Berí adta meg rá a lehetőséget.

Angyal Sánd«

A NAGYHAT ASZI PETŐFI TSZ JAVÍTÓMŰHELYÉBEN korszerű felszerelések segítik a minél tökéletesebb javítómunkát. Képen: Puskás Tamás technikus Diesel-adagoló szabályozását végzi a műszer segítségével. (H. J. felv.)

fekete Sándor:

Petőfi élete

„Itt születtem én ezen a tájon...”

1.

Petőfi élétét nemcsak azért érdemes megismernünk, mert jobban megértjük belőle költészetét, hanem azért is, mert ez az élet maga Is alkotás: a forradalmi emberség

örök mintája.

Apja Petrovics István, szegény embernek született, nehéz munkával kereste kenyerét. mint mészárossegéd, hogy azután hűsszékek bérlésével gyűjtse össze azt a vagyont. amely fia neveltetéséhez is szükséges volt. Szláv eredetű családból, de magyar községben látta meg a napvilágot és magyarnak vallotta magát: az 1848-ss szabadságharcban zászlótartóként vett részt. A költő anyja: Hrúz Mária, szlováknak született, csak felnőtt korában tanult meg magyarul.

A nemesi előítéletektől áthatott régi Magyarország tudósai igyekeztek bebizonyítani, hogy Petőfi távolabbi atyai ősei magyar nemesek lehettek. A levéltári adatok azonban nem igazolják ezeket a legendákat. A költő ismert ősei vándorló iparosok voltak.

Petrovics István és Hrúz Mária házasságából minden valószíhűség szerint a Pest megyei Kiskőrösön született Petőfi Sándor. Keresztelésének. 1823. január 1-nek dátumát tartotta születése lapjának, de a születéshely és idő körül máig sem szűnő viták zajlanak — mint ahogy legendás homályba vész hősi halála is.

Annyi mindenképpen biztos. hogv a család hamarosan elköltözött Kiskőrösről: FéVegvbázán. a magyarság eevik sajátos törzse, a büszke kiskunok között nevelkedett Petőfi ö. akit csecsemő korában spirituszos vízben fürdettek a babonás falusiak, hogv ..megmaradjon”. erős, szívós fiúvá serdült. Mindvégig kis termetű maradt, de a kortársak egyöntetűen kiemelik, hogy feltűnő testi ügyesség és kitartás jellemezte.

Apja üzleti vállalkozásai révén a család egyre inkább

jómódba került. A fiú előtt megnyílt az iskolázod ás lehetősége. Kecskeméten végezte elemi tanulmányait, ma jd a sárszentlőrinci és pesti alsófokú középiskolákban tanult. Pesten, a fejlődő fővárosban egyszerre találkozott a nagyváros élményével és a művészet varázsával — apja épp azért vitte el Pestről, mert „sokat ólálkodott a színházak körül”.

így jutott a már csaknem 13 «éves fiú Aszódra. E kis mezővárosban három éven át tanult 1835 szeptemberétől 1838 nyaráig. Koren István keze alatt. Már az első tanévben jeles lett. majd pedig éppenséggel kitűnő tanulónak bizonyult. Ebből az időszakból maradt fenn első verse is, amely a szokvánvos iskolai feladatok közül a forma elevenségével és a szemlélet frissességével tűnik ki. Az iskola könvvkatalógusa a diák rendkívüli szellemi érdeklődésiről tanúskodik: vaskos világtörténelmi művek szerepelnek a kikölcsönzött könyvek listáján, továbbá latin, német és francia nyelvkönyvek. szótárak, szépirodalmi művek.

A harmadik - tanév végén vándorszínészek érkeztek a városkába. S a kamasz poéta, aki eddig egy helybéli kislányba volt reménytelenül szerelmes, most a tálSülát

primadonnájáért lángolt fel, sőt meg is akart szökni a színészekkel — nem sokkal a vizsgák előtt. A tervről Koren értesítette az apját.

Ezen a ponton jobb. ha át- ádjuk a szót a költőnek: „Atyám... — mint jó atyához illik — a veszedelmes híryétel után egy percig sem kesett pokoli örvénybe süllyedő fia megmentésére rohanni. S istentelen szándékomtól csakugyan eltérített atyai tanácsai, melyek még hetek múlva is meglátszottak... hátamon és lelkem porsátoráhak egyéb részén.”

Az eltérítés hatása nem tartott sokáig. Bottal senkiből sem lehet kiverni a művészi vágyakat, legkevésbé eredményes azonban az ilyen nevelés egy Petőfi-méretű jellem esetében. A költő később önval- lomásos szenvedéllyel magyarázta meg. hogy színészi vágyai milyen mélyen összefüggtek legfőbb jellemvonásával. szabadni gszeretet ével.

Első esküm című verse szerint azért akart színészek közé állni, „csakhogy szabad, hogy független” legyen.

A fiú lázadó hajlamai íme, már akkor megmutatkoztak, amikor családja még aránylag jólétben élt. Még dacosabban fordul szembe a világgal. amikor Aszódról hazatérve meg kell tudnia, hogy áz 1838-as nagy árvíz élvltté Szülei házát, tanyáját.

jószágait, s szegények lettek. A természet kártevését Petrovics István a reá jellemző szorgalommal még jóvá tudta volna tenni. De üzleti vállalkozásai is balul ütöttek ki, a bizálmával visszaélő emberek ellen nem volt orvosszere; a jómódú bérlőből hamarosan elszegényült kocsmáros lett.

Mindez végzetes változást idézett elő a család életében. Az apa egyre kevésbé látta értelmét annak, hogy erejét meghaladó áldozatokat hozzon gyereke tanulásáért, a fiúban viszont éledeztek a költői-művészi hajlamok, s hallani sem akart arról, hogy apja mesterségét folytassa.

Valószínűleg az anya odázta el a végső összeütközést, 6 bírhatta rá férjét árra, hogy a szeretett fiú továbbtanulhasson.

1838 őszén tehát Petőfi megjelent Selmecen. Eszmeiérzelmi fejlődésének szerencséjére, tanulmányi eredményeinek kárára a líceumban kisebbfajta nemzetiségi háború dúlt. Az osztályfőnök a szlovák Hazafiak ama szerencsétlen típusának képviselője, amely az osztrák elnyomók előtti buzgó hajbókolással akart magyarellenes Izgatásához támaszt találni. Megdöbbent, aniikor a szlovák nevű fiú nem á „Tót Irodalmi Kör”, hánern a „Nemes Magyar Társaság” tagjául jelentkezett. Az ifjú költőnek

— szavahihető iskolatárs vallomása szerint — „legke vesebb tudománya a magy történelem volt, melyben v ló jártasságét” még a jó t nulók is bámulták. Termész tes tehát, hogy a reakci osztályfőnök megbuktatt Petrovics Sándort — és ép történelemből buktatta meg.

Amikor az anyagi gondol tói hajszolt Petrovics Istvs megtudta, hogy fia bukáss hálálja meg a szülői áldozati indulatának első rohamáb; kitagadta őt.

Mindez 1839 februárjáb; történt, tehát félévkor. I Petőfi meghunyászkodik os tályfőnöke előtt, év végéig k javíthatta volna jegyét. Any közbenjárással apai bocsánat is szerezhetett volna. S akkt., megtakarítja az elkörctlrfző évek megannyi nyomorúságát. De rtetn lett volna Petőfi, ha Így cselekszik. Elhatározta. hogy megszökik Selmec- röl.

Petőfi „könnyelmű” döntéseiben is számolt a következményekkel. legfeljebb nem mindig váltak be számításai. E nérn csupán vérmérsékletéből. hanem teremtő erejéből fakádó hirtelen elhatározó képesség jeliemének egyébként egyik legnagyobb erényé volt.

(Folytatjuk}

a. CÍM