Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

f 1972. december 19. RELÉT-MAGYARORSZAC Fiatalok válaszolnak Karrier Beregben Előkelő hely a gépipar fejlesztésében Inte.jú Kiss Ernő KGM-miniszterhelyettessel A héten Nyíregyházán járt Kiss Ernő, a kohó- és gépipari miniszter helyettese. A me­gyei tanácson megbeszélést folytatott néhány, Szabolcs- Szatmárt érintő kérdésről, a gépipari ágazat megyei problémáiról. Ebből az alka­lomból kérte meg lapunk munkatársa, hogy választ kér­jen útjának tapasztalatairól, egyes, a megye speciális hely­zetéből adódó ágazati kérdé­sekről. KÉRDÉS: Mi a jelen­tősége a miniszterhe­lyettes elvtárs útjának? VÁLASZ: A többi ágazat­hoz hasonlóan mi is megva­lósítjuk a közvetlen kapcso­latot a megyei pártbizottsá. és tanács vezetőivel. Ennek alapján jöttem el Nyíregyhá­zára. hogy választ adjak a megyei vezetőket és a me­gye közvéleményét is érintő kérdésekre, ismertessem a KGM lehetőségeit és távolab­bi terveit. Ehhez kapcsoló­dott. hogy nem csak közvet­lenül a megye vezetőivel ta­lálkoztam, de előtte a gépipa­ri ágazathoz tartozó vállalatok, gyáregységek vezetői előtt\ is­mertettem a tárca, a gépipar helyzetét, beilleszkedését a nemzetközi együttműködésbe. A negyedik ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósításáról is szóltam. s az MSZMP Köz­ponti Bizottságának novem­ber 14—15-i ülésének azon, kérdéseiről. amelyeknél a gór>inarra vonatkoznak fel­adatok a jövőben. KÉRDÉS: Hogyan lát­ja a gépipari ágazat fej­lődését Szaboles-Szat- ínárban, különös tekin­tettel arra, hogy koráb­ban itt nem voltak kü­lönösebb hagyományai ennek az iparágnak? VÁLASZ: A gépipar fej­lesztésében a megye Igen elő­kelő helyet foglal el. Ez nem azt jelenti, mintha meg akar­nánk változtatni a megye alaovető struktúráját, inkább az összehasonlításra vonatko­zik. hogy az általában dina­mikusan fejlődő géni pari ága­zat itt még az országos átlag­tó' is sokkal gyorsabban fej­lődik KÉRDÉS: A megye ioarfeilesztésénél min­dig előtérbe kerül a fog­lalkoztatási problémák megoldása. Hogyan lat­ig ennek szabolcsi vo­natkozását. milyen mód­szerekkel lehet segíteni ezen a gondon? VALASZ: Nem hiszem, hogy a gépipari általános fej­lesztési külön lehetne válasz­tani. Viszbnt a megyére nézve el kell mondanom, hogy bár 'az intenzív fejlesztést helyez­zük előtérbe, a megye mun­kaerő-helyzete lehetővé tette és lehetővé teszi, hogy ennek az alapján is telepítsünk ide gyárakat. A negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzései már tisztázottak, ahhoz vi­szont, hogy a következő öt­éves tervnek az általánostól eltérő — a megyét érintő — gépipari fejlesztéséről beszél­jünk. még több irányú elemző­munkára van szükség. KÉRDÉS: A gépipar­ban olyan különleges helyzet állt elő a me­gyében, hogy nincs ön­álló nagyvállalatunk, hanem csak országos nagyvállalatok gyár­egységei működnek ná­lunk. A gyáregységek léte viszont alacsonyabb szintet jelent, kevesebb szakembert. A líísőbbi fejlődést nem gátolhat­ja-e ez a helyzet? VÁLASZ: Önöknél a kiin­duló adottság a munkaerő megléte volt. Ennek érdeké­ben, a foglalkoztatási gondok megoldására települnek ide a vállalatok. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen megoldásnál sze­rencsésebb egy gyáregység létrehozása, hiszen az ágazat­nak megfelelő szellemi bázis korábban még nem alakult ki. Ugyanakkor ezek a fejlődő gyáregységek — hogy példa­ként említsem a HAFE gyá­rát — éppen a növekedésük folytán ki kell, hogy alakítsák a maguk vezető gárdáját, A szakemberek képzésénél te­hát először a jó termelésirá­nyító szakgárdát kellett kiala­kítaniuk, de már ez is ma­gával hozza, hogy utána és mellette a technológiai fej­lesztéssel foglalkozó mérnö­kökre. teohnikusökra is szük­ség van. KÉRDÉS: Több meg­kezdett beruházás van a megyében. Mi lesz ezek­nek a sorsa, mi várható a következő években a fejlesztéseknél? VÁLASZ: A megye vezetői­vel ezt a kérdést is megvitat­tuk és tisztáztuk azokat a problémákat, amelyek a beru­házási piacon fennállnak. Tu- lajdonkéopen továbbra is folytatódik az üzemek, gyár­egységek fejlesztése, hiszen a tervnek is az a célkitűzése. Pél­daként említhetem itt a Ma­gyar Optikai Művek máté­szalkai gyárának építését, ahol a közelmúltban fejező­dött be a beruházás első üte­me, és most folyik a második ütem megkezdése, tehát to­vább folytatódik az építke­zés, a gyár megalapítása. Lányi Botond Lehét-e karriert csinálni Beregben? Tiszaszalkán, a MEZŐGÉP Vállalat ottani gyárában Szol­noki Katalin esztergályoslány, Kosa Béla géplakatos, Mar- gita István technikus és Tóth József főmérnök — valameny- nyien huszonévesek — töp­rengenek el a válaszadás előtt. Aki vissxaiött Az esztergályöslány: — Bolti eladó szerettem volna lenni, sajnos, nem sike­rült bejutnom, s így kerültem Tiszakerecsenyből ide az üzembe. Közel a családhoz más választás nem volt. esz­tergályostanuló lettem. Még­sem bántam meg, hogy így alakult, szeretem a munká­mat, bár elég sokat kell állni a pad mellett, Szépen kere­sek, busszal járok be, jól ér­zem itt magamat. Egyszer azért én is felszálltam A vo­natra: Pestre mentem dol­gozni. nemcsak azért, mert nagyobb fizetéssel kecsegtet­tek, „világot” is szerettem volna látni. Az az igazság, itt lenn Beregben. különösen ahol én élek, nem túlságosan érdekesek a napok. Addig jó volt. míg Tiszakerecsenyben működött a tánccsoport, oda szívesen eljártam, de meg­szűnt, s azóta csak néha vfin egy bál. Aztán itt az üzem­ben sincs egy klub, ahol mun­ka után Összelőhetnének a fiatalok... Egv év után mégis­csak visszajöttem: a szüleim betegek, mellettük van a he­lyem. Aztán nagvön téved, aki azt hiszi, hogv Pesten ta­lán könnyebb férjhez menni: ott nagv a „konkurréneiá”. s a vidéki lányt nem fogadja be máról holnapra a város. — Itt most naeVon szén munkákat, estnájiinV. aki szorgalmas, megbecsii'ik. A magamfajta egyszerűbb iá­nvok nem várnak csodákra, a ml „karrierünk” a csendes, nyugalmas élet. aztán maid a család. Csupa fiatal dolgo­zik nálunk. az átlagéletkor még a harminc évet sem éri el. Nem reménytelen a lányok helyzete... Ha a munka érdeket... A génlaltitos: — Már csak azért is ió né­kem Itt, mert az exportmun­káknál az ember kivághatja a ..rezet”, megmutathatja, mit tud. Ha a munka nem egy­hangú. már nem unalmas az élet. Aztán nemcsak egyhan­gú hétköznapokból áll az esz­tendő: vo'tunk már kirándulni közösen fenn a hegyekben, engemet meg jutalomból ki­küldött a gyár a jugoszláv tengerpartra. Itt észrevették a munkámat, egy városi, na­gyobb gyárban nehezebben fedeznék fel az embert. S ha jön a szabad szombat, meg a vasárnap, itt a Tisza. Sport­horgász vagyok és „résztulaj­donosa” egy motorcsónaknak, amit magunk eszkábáltunk össze. A Tiszát, a vizet nekem nem tudná pótolni a városi korzó: jó itt a csend, a napfény, a levegő. — Van itt Tiszaszalkán egy ifjúsági klub, hétfőnként, ha nem vagyok műszakban, oda járok: vetélkedőket rehde­zünk, tévézünk, lemez^zünk. Hetente kétszer játszik a mozi. (1ó kis hely a ..Bereg” presszó. néha oda is él lehet menni... Itt dolgozik az áoám js. úgy hogv nekem kétszere­sen is családom a svár. Füg­getlen. nőtlen ember vaevok, ha nem is vet fel á nénz, ng- naszom sém ’ehet. Már több magamkorú fiatalember ka­pott fontos, vezető megbíza­tást az üzemben. Bár nekem nincsenek i'yen ambícióim, de az°rt jó látni, hoev itt szá­mítanak a fiaté1 okra. Olykor szakmai továbbkénzés°ket tartanak, ahol az ember fel­frissítheti. amit tanult, s meg­tanulhatta. ami úi. A vá­gván?? Wv szén házat. ni. itt Tiszaszalkán. Jövőre hozzá is kezdek. Nem kínálták tó'cán A technikus: — Amit Kati a munkán-tú­li programok hiányáról mon­dáit, sió szerint igaz. Ép vol­nék itt a cáúcs KISZ-titkár, merthogy papíron két alap­szervezetünk is vah. Sajnos, csak papíron, mert szervezeti élet most sincs. Már nem me­rek a felsőbb KISZ-vezetői: szeme elé kerülni, s alig vá­rom a decemberi gyűlésünket, ahol úi titkárokat választunk, s munkához látunk. Miért alakult ez ígv? Nyáron nő­sültem, a feleségem pedagó­gus. Itt nem volt helye az is- kolábán, nyakamba vettem a fél megyét, s azt terveztem, én is megyek vele oda. ahöl állást kap. Mert ez is tioikus gond Beregben: nem kínálják tárcán a jó állásokat. Sze­rencsére minden jóra fordult, helyben taníthat most már a feleségem és nekem sem kel­lett megválnom a munkahe­lyemtől. — Ha most majd rendbe szedjük az ifjúsági szerveze­tet. többre jut majd az erőnk­ből. mint egv szokványos ki­rándulás. Uj szociális helyi­séget építenek a gyárunkban, a felszabaduló épületet már nekünk ígérte a gazdasági vezetés: társadalmi munkával újjávarázsoljuk, KISZ-helyi- séget, meg klubot rendezünl be ott. Egyébként szerencséi helyzetben vagyunk: az itten vezetőknél nem kell künyö rögni, ha a fiatalok érdekére van szó. Minden fontos kér désben kikérik a véleménye met az üzemi „négyszög” ült sein. Legutóbb is például Kiváló dolgozó kitüntetést egynegyedét fiataloknak ai ták... Most már, hogy a cs ládi életem is egyenesbe jö nem vágimk el innen, ne hiáhyölom a várost, Debt cent, ahol tanultam. Fonti szép rhünkám van áz üzei ben. állandóan bújni kell ? szakirodalmat, hogy még tudtunk birkózni a feladatok­kal. Különben is, a vidék, az „isién háta mögött” csak an­nak jelent elszürkölést. aki igénytélen önmagával szeav- ben. Egyetem után A fő tűcrnök: — Miskolc es Nyíregyháza után, ahol tánultam, s róvi- debb idéig dolgoztam. Tyú­kod. majd Tiszaszalka látszó­lag nem tűnik egetverő nagy karriernek:. Szerencsére, ez csak a látszat. leaz, hogy el­sősorban a lakásért és a na­gyobb beosztásért hagytam ott a várnst, de szerintem itt kevésbé válik egysíkúvá az ember: heterogén á feladat, Sok mindenhez kell érteni egy- e"v több milliós exportmunka cibészfró«*kor. \ szakmát igazán itt lehet megtanulni, s aztán rP<""'Vi a lehetősé­gem arra is. hóm- eliáriak a tudományos egyesü'et előadá­saira. — Nem tagadom. elvkor hiányzik a széP diák-évek vá­rosa. kü'önhson a feleségem vávvlk végigiárni a szén ki­rakatokat., . ,pgv kicsit túllátni a Tiszán. Edrlin is eliártunk, most már mA® könnyebb lesz. mert nemrég mfegkaotam a Zsigulit. Három hete kiriá- rvvunk szü1 etett. s moct iga­zán nem ..unatkozunk” ott­hon. Egyébként a társasá­gunk? Tn-zinkább a munka­társak. akikkel összelövünk: mi nem idevalósiak vagyunk. k két év kevés a beilleszke­déshez. — Szeretem ezt a helyet. : mégiscsak jó érzés, há néhi fárasztó is a megbízatás hogy innen a harmincéi egy 600 fős gyár főmérnök teendőjét bízták rám. Másul sokan a nyugdíjig is hiáb várnak erre. Ha ezt lehet él vényesülésnék, karriernek nf vezni, akkor nekem Berí adta meg rá a lehetőséget. Angyal Sánd« A NAGYHAT ASZI PETŐFI TSZ JAVÍTÓMŰHE­LYÉBEN korszerű felszerelések segítik a minél tökéletesebb javítómunkát. Képen: Puskás Tamás technikus Diesel-ada­goló szabályozását végzi a műszer segítségével. (H. J. felv.) fekete Sándor: Petőfi élete „Itt születtem én ezen a tájon...” 1. Petőfi élétét nemcsak azért érdemes megismernünk, mert jobban megértjük belőle köl­tészetét, hanem azért is, mert ez az élet maga Is alko­tás: a forradalmi emberség örök mintája. Apja Petrovics István, sze­gény embernek született, ne­héz munkával kereste kenye­rét. mint mészárossegéd, hogy azután hűsszékek bérlé­sével gyűjtse össze azt a va­gyont. amely fia neveltetésé­hez is szükséges volt. Szláv eredetű családból, de magyar községben látta meg a nap­világot és magyarnak vallot­ta magát: az 1848-ss szabad­ságharcban zászlótartóként vett részt. A költő anyja: Hrúz Mária, szlováknak szü­letett, csak felnőtt korában tanult meg magyarul. A nemesi előítéletektől át­hatott régi Magyarország tu­dósai igyekeztek bebizonyíta­ni, hogy Petőfi távolabbi atyai ősei magyar nemesek lehettek. A levéltári adatok azonban nem igazolják ezeket a legendákat. A költő ismert ősei vándorló iparosok vol­tak. Petrovics István és Hrúz Mária házasságából minden valószíhűség szerint a Pest megyei Kiskőrösön született Petőfi Sándor. Keresztelésé­nek. 1823. január 1-nek dátu­mát tartotta születése lap­jának, de a születéshely és idő körül máig sem szűnő viták zajlanak — mint ahogy le­gendás homályba vész hősi halála is. Annyi mindenképpen biz­tos. hogv a család hamarosan elköltözött Kiskőrösről: FéV­egvbázán. a magyarság eevik sajátos törzse, a büszke kis­kunok között nevelkedett Pe­tőfi ö. akit csecsemő korában spirituszos vízben fürdettek a babonás falusiak, hogv ..meg­maradjon”. erős, szívós fiúvá serdült. Mindvégig kis termetű maradt, de a kortársak egy­öntetűen kiemelik, hogy fel­tűnő testi ügyesség és kitar­tás jellemezte. Apja üzleti vállalkozásai révén a család egyre inkább jómódba került. A fiú előtt megnyílt az iskolázod ás le­hetősége. Kecskeméten vé­gezte elemi tanulmányait, ma jd a sárszentlőrinci és pes­ti alsófokú középiskolákban tanult. Pesten, a fejlődő fő­városban egyszerre találkozott a nagyváros élményével és a művészet varázsával — apja épp azért vitte el Pestről, mert „sokat ólálkodott a szín­házak körül”. így jutott a már csaknem 13 «éves fiú Aszódra. E kis mezővárosban három éven át tanult 1835 szeptemberétől 1838 nyaráig. Koren István keze alatt. Már az első tan­évben jeles lett. majd pedig éppenséggel kitűnő tanuló­nak bizonyult. Ebből az idő­szakból maradt fenn első verse is, amely a szokvánvos iskolai feladatok közül a for­ma elevenségével és a szem­lélet frissességével tűnik ki. Az iskola könvvkatalógusa a diák rendkívüli szellemi ér­deklődésiről tanúskodik: vas­kos világtörténelmi művek szerepelnek a kikölcsönzött könyvek listáján, továbbá latin, német és francia nyelv­könyvek. szótárak, szépirodal­mi művek. A harmadik - tanév végén vándorszínészek érkeztek a városkába. S a kamasz poéta, aki eddig egy helybéli kis­lányba volt reménytelenül szerelmes, most a tálSülát primadonnájáért lángolt fel, sőt meg is akart szökni a színészekkel — nem sokkal a vizsgák előtt. A tervről Koren értesítette az apját. Ezen a ponton jobb. ha át- ádjuk a szót a költőnek: „Atyám... — mint jó atyához illik — a veszedelmes híryétel után egy percig sem kesett pokoli örvénybe süllyedő fia megmentésére rohanni. S is­tentelen szándékomtól csak­ugyan eltérített atyai taná­csai, melyek még hetek múl­va is meglátszottak... hátamon és lelkem porsátoráhak egyéb részén.” Az eltérítés hatása nem tar­tott sokáig. Bottal senkiből sem lehet kiverni a művészi vágyakat, legkevésbé eredmé­nyes azonban az ilyen nevelés egy Petőfi-méretű jellem ese­tében. A költő később önval- lomásos szenvedéllyel ma­gyarázta meg. hogy színészi vágyai milyen mélyen össze­függtek legfőbb jellemvonásá­val. szabadni gszeretet ével. Első esküm című verse szerint azért akart színészek közé állni, „csakhogy szabad, hogy független” legyen. A fiú lázadó hajlamai íme, már akkor megmutatkoztak, amikor családja még arány­lag jólétben élt. Még daco­sabban fordul szembe a vi­lággal. amikor Aszódról ha­zatérve meg kell tudnia, hogy áz 1838-as nagy árvíz élvltté Szülei házát, tanyáját. jószágait, s szegények let­tek. A természet kártevését Petrovics István a reá jel­lemző szorgalommal még jó­vá tudta volna ten­ni. De üzleti vállalkozá­sai is balul ütöttek ki, a bizálmával visszaélő embe­rek ellen nem volt orvosszere; a jómódú bérlőből hamarosan elszegényült kocsmáros lett. Mindez végzetes változást idézett elő a család életében. Az apa egyre kevésbé látta értelmét annak, hogy erejét meghaladó áldozatokat hoz­zon gyereke tanulásáért, a fiúban viszont éledeztek a költői-művészi hajlamok, s hallani sem akart arról, hogy apja mesterségét folytassa. Valószínűleg az anya odáz­ta el a végső összeütközést, 6 bírhatta rá férjét árra, hogy a szeretett fiú továbbtanul­hasson. 1838 őszén tehát Petőfi megjelent Selmecen. Eszmei­érzelmi fejlődésének szeren­cséjére, tanulmányi eredmé­nyeinek kárára a líceumban kisebbfajta nemzetiségi háború dúlt. Az osztályfőnök a szlo­vák Hazafiak ama szerencsét­len típusának képviselője, amely az osztrák elnyomók előtti buzgó hajbókolással akart magyarellenes Izgatá­sához támaszt találni. Meg­döbbent, aniikor a szlovák ne­vű fiú nem á „Tót Irodalmi Kör”, hánern a „Nemes Ma­gyar Társaság” tagjául je­lentkezett. Az ifjú költőnek — szavahihető iskolatárs vallomása szerint — „legke vesebb tudománya a magy történelem volt, melyben v ló jártasságét” még a jó t nulók is bámulták. Termész tes tehát, hogy a reakci osztályfőnök megbuktatt Petrovics Sándort — és ép történelemből buktatta meg. Amikor az anyagi gondol tói hajszolt Petrovics Istvs megtudta, hogy fia bukáss hálálja meg a szülői áldozati indulatának első rohamáb; kitagadta őt. Mindez 1839 februárjáb; történt, tehát félévkor. I Petőfi meghunyászkodik os tályfőnöke előtt, év végéig k javíthatta volna jegyét. Any közbenjárással apai bocsánat is szerezhetett volna. S akkt., megtakarítja az elkörctlrfző évek megannyi nyomorúságát. De rtetn lett volna Petőfi, ha Így cselekszik. Elhatároz­ta. hogy megszökik Selmec- röl. Petőfi „könnyelmű” dönté­seiben is számolt a következ­ményekkel. legfeljebb nem mindig váltak be számítá­sai. E nérn csupán vérmér­sékletéből. hanem teremtő erejéből fakádó hirtelen elha­tározó képesség jeliemének egyébként egyik legnagyobb erényé volt. (Folytatjuk} a. CÍM

Next

/
Thumbnails
Contents