Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

VILÁG PRO LETÁRJ AI, EG YES Ü U ETEK! KXIX ÉVFOLYAM. 290. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 9, SZOMBAT íi.At’&m. TARTA LSlJHSfltft Kommunista pedagógusok hivatása <3. oldal) Trabant az árokban (5. olc(fíi) Sport‘urniix <0. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az al­kotmány 22. paragrafusa 2. bekezdése alapján az or­szággyűlést 1972. december 12. napján (kedd) délelőtt *11 órára összehívta. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Segíteni a közoktatás fejlesztését •• Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Az elmúlt napokban lezaj­lott állandó bizottsági ta­nácskozások arra utalnak, hogy az országgyűlés kedden kezdődő, s ebben az esztendő­ben utolsó ülésszakán várha­tóan a jövő esztendei költ­ségvetésből döntenek a kép­viselők, s legfőbb államhatal­mi testületünk plénuma elé kerül a népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavaslat is. Az államháztartás pénzügyi programtervezetét, a költség- vetési törvényjavaslatot az elmúlt héten az országgyűlés 10 állandó bizottsága tárgyal­ta meg, s a tanácskozássoro­zat vitáiban csaknem száz. képviselő kért és kapott szót. Részletes, ágazati bontásban is elemezték a népgazdasági terv és a költségvetés össze­függéseit. (Az üléseken el­hangzottakat tartalmazó jegyzőkönyv terjedelme meg­haladja az ezer oldalt.) A bi­zottsági tanácskozásokon egy­öntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvetés össze­állítói gondos, körültekintő munkát végeztek, az 1973-as pénzügyi program jó alapot, "A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922—1972” címmel nagy­szabású, reprezentatív kiál­lítás nyílt péntek délután a Műcsarnokban a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Szovjetunió Központi Forradalmi Múzeuma, a Kulturális Kapcsolatok In­tézete, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum és a ki­állítási intézmények rende­zésében. A kiállítás megnyitóján dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Apró Antalt, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét és Nyers Rezsőt, a Központi Bizottság titkárát, a Politi­kai Bizottság tagjait, továb­bá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány képviselőit, társadalmi, poli­tikai. gazdasági és művésze­ti életünk ismert személyi­ségeit, Ott volt a megnyitón Vla- gyimir Jakovlevics Pavlov, budapesti szovjet nagj’követ. valamint a Szovjetunió megalapítása 50. évforduló­jára az MSZBT meghívásá­ra hazánkba érkezett szovjet delegáció: Julian Vlagyimir rovies Bromlej akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája etnográfiai in­tézetének igazgatója, a szovjet—magyar történész bizottság elnökhelyettese. Körna Arno Arturovics, az Észt Tudományos Akadémia közgazdasági intézetének Igazgatója, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tag­ja. és Abrukov Szergej Andrejevics professzor, a elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok el­végzésére. Valamennyi képvi­selő egyetértett azzal, hogy a ihegnövekedett feladatok a népgazdaság miftden ágazatá­ban nagyobb követelménye­ket támasztanak a gazdálko­dással szemben. Más-más megfogalmazásban, de min­den bizottsági ülésen elhang­zott: csak annyit lehet elosz­tani, amennyit megtermelünk, még a valóban jogos és sür­gető igényekből is csak any- nyit lehet megvalósítani, amennyinek anyagi-pénzügyi fedezete — a népgazdasági terv előirányzataival össz­hangban — folyamatosan megteremtődik. A képviselők azt is egyetértőleg hangsú­lyozták, hogy az elkészült ter­vezet telies összhangban van az MSZMP Központi Bizott­ságának legutóbbi állásfogla­lásával. A jogalkotó munkának nem kevésbé jelentős állomása a népgazdasági tervezésről szóló törvény megtárgyalása. A Magyar Népköztársaság gaz­dasága szocialista termelési csuvas állami egyetem rek­torhelyettese. a fizika- és matematikatudományok dok­tora. Ünnepi megnyitó beszédet Apró Antal mondott. Ezután Julian Vlagyimirovics Bromlej akadémikus mon­dott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió megala­pítása óta eltelt fél évszá­zad alatt hatalmas változá­sok mentek végbe. A most megnyílott kiállítás lehető­séget teremt a magyar lá­togatók számára, hogy ma­guk is végigkövessék a fo­tók segítségével ezt az utat, a szovjet köztársaságok iparának, mezőgazdaságá­nak, művelődési életének felvirágzását. A jubileumi- megemlékezések egyben ar­ra is jó alkalmat nyújta­nak, hogy tovább mélyítsük a magyar—szovjet barátsá. got. Az ünnepi megnyitó be­fejezéseként Bitskey Tibor, a Vígszínház művésze Váci Mihály- és Jevtusenko-ver- set tolmácsolt. A bemutató, amely mintegy két hónapig fogadja majd az érdeklődőket először a cári Oroszország gazdasági-társa­dalmi helyzetével ismerteti meg a látogatókat. A tárlat következő része Oroszország népeinek harcát tükrözi a bolsevik párt vezetésével a cárizmus és a társadalmi, nemzeti elnyomás ellen. A felsorakoztatott dokumentu­mok között látható például Lenin kéziratának másolata, amelyben a népek önrendel­kezésének jogait foglalja ösz- sze. A kiállítás egy másik ré­sze a polgárháború frontján harcoló magyar internaciona­listákat idézi fel, ■ képet ad viszonyokon alapuló tervgaz­daság, azonban a tervezés fo­lyamatáról magas színtű jog­szabály eddig nem rendelke­zett. A tervgazdálkodás Ma­gyarországon már negyedszá­zada történelmi valóság: tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­sünk 25 esztendős útját há­rom-, illetve ötéves tervek je­lölték ki. Kialakult a tervgazdálko­dásnak az a tartós és időt álló gyakorlata, amely már ala­pul szolgálhat a törvényi színtű rendezéshez. A tör­vényjavaslat nem fogja át a tervgazdálkodás, a gazdaság- irányítás rendjének egészét, annak csupán egy, de rendkí­vül lényeges láncszeméről, magáról a tervezésről szól. Ez azonban döntő fontosságú, hi­szen a tervezés egyebek kö­zött magában foglalja a nép­gazdaság fejlődésének és helyzetének elemzését, a gaz­dasági fejlődés objektív kö­vetelményének és folyamatai­nak, lényeges külső és belső feltételeinek előrejelzését, a népgazdaság lehetséges fejlő­dési irányainak feltárását, a követendő gazdaságpolitikára vonatkozó javaslatok kidolgo­zását, a gazdasági célok és feladatok meghatározását, va­lamint a végrehajtásukra "Szolgáló eszközök összehan­golását. a Magyar Tanácsköztársaság és Szovjet-Oroszország kap csolatairól. Itt látható töb­bek között Lenin Kun Bélá­nak küldött távirata. Kiállí­tották egyebek között Zal'k.: Máté kardját, sapkáját é: .,Az acélt meg edzik” szerző­jének, Osztrovszkijnak sajá kezű dedikációját Zalka Má té számára. A második terem anyagá­nak fő témája a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének megalakulása. A Szovjetunió a szocialista demokrácia országa — ezt a címet viseli a kiállítás másik egysége, amely a békés épí­tőmunka hétköznapjaiba ka­lauzol. A következő rész a kommunizmus anyagi-techni­kai bázisának létrehozásá­ért vívott küzdelmet do­kumentálja. A kiállítás egy másik része a Szovjetunió­nak a békéért és a nemzet­közi együttműködésért a kü­lönböző nemzetközi fórumo­kon vívott harcát, küzdel­mét a kolonializmus, a neoko- lonializmus, a faji megkülön­böztetés és a nemzeti elnyo­más minden megnyilvánulásé ellen. A kiállítás záró része a ma­gyar—szovjet kapcsolatokat tekinti át, részleteket idéz fel a párt- és állami vezetők látogatásaiból, az ipari, me­zőgazdasági és kulturális együttműködés fejezeteiből. Ott találjuk a fényképek kö­zött azokat is, amelyek a kö­zelmúltban készültek Leo- nyid Brezsnyev magyaror­szági tartózkodása során. A tárlatot a fotókon, pla­kátokon, grafikákon kívül iparművészeti, népművésze­ti tárgyak is kiegészítik. (MTI) December 8-án ülést tar­tott Nyíregyházán a Hazafi­as Népfront megyei bizott­sága. A TIT klubjában tar­tott ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkár* és Magyari András, a Népfront Országos Tanácsának mun­katársa. Dr. P. Szabó Gyula, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg az ülést, majd Gulyás Emilné dr, a Hazafias Népfront megyei titkára adott szóbeli kiegé­szítést az első napirendként megvitatott témáról: a nép­frontmozgalom közoktatás­politikai tennivalóiról. A népfront megyei bizott­sága megvitatta és elfogad­ta azt az előterjesztést, ame­lyet a párt' Központi Bizott­sága és a megyei pártbi­zottság határozata alapján a népfront feladatait tartal­mazza a közoktatás to­vábbfejlesztésében. A nép­front programjában ka­pott helyet több időszerű megyei tennivaló. Jövő év első felében valamennyi nép­fronttestület megvitatja a település adottságainak megfelelően a helyi oktatás- politikai feladatokat. Meg­ismertetik a lakossággal a párthatározatot és a folya­matosan megjelenő oktatási intézkedéseket. Elsősorban az általános iskola tovább­fejlesztését szorgalmazzák, de foglalkoznak a nyíregy­házi tapasztalatok alapján az új városokban és a nagy. községekben az óvodaháló­zat fejlesztésével, a társa­dalmi összefogás szervezésé­vel is. A szülői munkaközössé­gekre támaszkodva és a népfrontban tevékenykedők segítségét kérve olyan köz­szellemet igyekeznek kiala­kítani a ^egyében, hogy minden szülő kötelességének tartsa elvégeztetni gyerme­kével a nyolc osztályt. Ha­tékonyabbá szükséges tenni ezt a munkát a tanyavilág-' ban és a városok perifériá­ján élők között. A népfront megyei bizott­sága elfogadta a javaslatot, hogy társadalmi erővel is szükséges gazdagítani az ál­talános iskolák felszerelését, szemlé) tetőeszközeit, a mű­velődési és sportolási lehe­tőségeket. A népfront me­gyei pedagógiai bizottsága a következőkben is mindent megtesz az iskolai könyvtá­rak gyarapítása, az olvasási kedv növelése érdekében. Szakemberek közreműkö­désével könyvajánlások és könyvjegyzékek kiadásával is hozzájárulnak a fiatal olvasók neveléséhez. Megyénk sajátos települé­si viszonyai miatt 4500 gyermek jár tanyai, részben osztott vagy osztatlan isko­lába, ahol az oktató-nevelő munka színvonalat a mosto-. ha feltételek következtében. alacsonyabb. Az osztatla iskolák megszüntetése, a körzetesítés teljessé tétele több, mint egy évtized mun­káját igényli. E folyamat meggyorsítása a népfront- mozgalom hivatása is. hogy a körzetesítést, a tanácsok, a szülők nagyobb megértésé­vel, az állami, gazdasági és társadalmi szervek támoga­tásával végezhessék. Hasznos kezdeményezés a bejáró gyermekek utaztatásának megkönnyítése, a rászoruló családok mentesítése a köz­lekedés költségeitől. A nép­fronttestületek továbbra is szorgalmazzák, igyekeznek szélesíteni a tanyai diákott­hon-építési akciót, szervezni •kívánják az újabb társadal­mi felajánlásokat. Folytatás, ra méltó — állapították meg — a napközi, a tanuló- szobai hálózat fejlesztése, a szakkörök, önművelő klubok szervezése, ösztöndíjak ala­pítása és hasonló kezdemé­nyezések. . A népfrontmozgalom fel­adata, hogy tovább mun­kálkodjon az intézményes és a családi nevelés összhang­jának megteremtésén. A szülői munkaközösségek tar­talmi munkáját javítan* akarják, rendszeresebbé te­szik az SZMK-elnökök és a választmányi tagok tájékoz­tatását, képzését, s arra tö­rekszenek, hogy tevékeny­ségük kapja meg a megérde­melt társadalmi megbecsü­lést. A népfront választott testületéi mellett az elmúlt évek során véleményező, ja­vaslattevő társadalmi tes­tületek, pedagógiai, művelő­dési és nőbizottságok ala­kultak. Ezek tevékenysége — amely eddig is oktatáspoli­tikai és közművelődési cé­lokat szolgált — még aktí­vabbá válik a párthatározat végrehajtását szolgáló mun­kák során. A következőkben is folytatják a népfronttes­tületek a pedagógiai isme­retterjesztést szorosabb együttműködésben a TIT- szervezetteL Jelentős szerep vár a nép­frontra a politikai ismeret­terjesztő munkában is. Ezek között felhasználják a nép­frontvezetők 1973 januári egyhetes megyei tanfolya­mát, a január közepétől'feb­ruár végéig megtartandó fa­lusi kéthetes előadássoroza­almaszüretnek, a burgonya- szedésnek, sőt a napraforgó és kukorica „aratásinak” is. Most valóban minden erővel a jövő évi magágyak előké­szítésén kell fáradozni. Míg november közepén még fele sem volt elvégezve az őszi mélyszántásnak, december elején már * hetvenszázalékos készültségről tettek jelentést az üzemek. Fel volt szántva a tervezett százhúszezer hek­tárból nyolcvanháromezer. Az utóbbi időben már nem múlik el nap, hogy ne . kap­tokat és a községi bizottság gok által szervezett hagyo­mányos népfrontesteket. Fel­adatként ajánlotta a megyei bizottság a különböző né" 8 fronttestületeknek, hogy aa eddigieknél rendszeresebben foglakozzanak fórumaikon a helyi oktatáspolitikai kérdé. sekkel, tegyenek többet azért, hogy megbecsülés övezze mindazokat, akik a szocialista nevelő címre er­kölcsi jogosultságot szerez­tek. A közoktatáspolitikai fel­adatokkal foglalkozó vitái; aa tizenhármán szólaltak fel, melyekre Gulyás Emilné dr, a népfront megyei titkára válaszolt. A hozzászól k számos témával egészítették ki a népfront tennivalóinak sorát. Több javaslat is el­hangzott, melyeket az ille­tékes állami, tanácsi szer­veknek továbbítanak. Töb­bek között a pályaválasztás korszerűsítésére, a bejáró tanulók közlekedési gondjai­nak enyhítésére, a felnőttek ' továbbtanulására és a me­gyeszékhelyen egy pedag-. gusszálló megépítésére tet­tek javaslatot a résztvevők. A megyei népfrontbizott. ság második napirendként a népfronttestületek tevé­kenységét • vitatta meg. Gu­lyás Emilné dr. adott szó­beli tájékoztatást a 278 népfrontbizottság munkájá­ról. programjáról, az erőfe­szítésekről, amelyeket a mozgalomban lévő tártaié, •kok kiaknázása érdekében végeznek. Harmadik napi­rendként a tanácsválasztá­sok előkészítésével foglal­kozott a népfront megyei bizottsága, majd az elfoga- » dott program és bejelentések után dr. P. Szabó Gyula zár. szavával ért véget az ülés. P. fi­iéi a megyében. Ez azt je­lenti, hogy ha az időjárás kedvező marad, még ez év­ben el tudják végezni az egészet. Természetesen, a munka meggyorsulásában az is je­lentős tényező, hogy az őszi munkacsúcson már túl va­gyunk. Üzemanyag-problé­mák, szállítási feladatok sem hátráltatják az üzemeket ab­ban, hogy minden erejüket erre a fontos feladatra össz­pontosítsák. Kiállítás nyílt a Műcsarnokban a Szovjetunió megalakilásának 50. évfordulója tiszteletére ' Kél hét alatt 25000 hektár Jói halad az őszi mélyszántás A decemberbe is áthúzódó őszies időjárás kedvezett az elmúlt napokban a mezőgaz­daság dolgozóinak. Az éjjeli lehűlések ugyan többször is a fagypont alá vitték a talaj felszínének hőmérsékletét, de a nappali meleg,’a napfény gyorsan felszívta a hideget és már a reggeli órákban is le­lhetett szántani. őszi mélyszántás: ez most a vezérlő motívum Szabolcs- Szatmár megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben. Befejeződ­tek a vetési munkák, vége az junk jelentéseket arról: itt is, ott is befejezték az őszi mély­szántást és a gépeket átcso­portosítják más üzemek meg­segítésére. Különösen szor­galmasan dolgozták le elma­radásukat a nyíregyházi já­rás közös gazdaságai, ott is elsők között a buji Uj Élet, az ibrányi Rákóczi, a íiszada- dai Kossuth, a tiszadobi Táncsics, a tiszavasvári Zöld Mező, a tiszateleki Béke és a nyírteleki Dózsa termelősző> vetkezetek. Két hét alatt hu­szonötezer hektárt szántottak

Next

/
Thumbnails
Contents