Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

1. olíjál KELET-MAGYARORSZÁG nrs. Megkülönböztetés nélkül Ui kiadvány AMIKOR ISKOLÁBA JÁRTAM. a hittan még kö­telező tantárgy volt. Ebből az egyetlen mondatból első olvasásra is legalább két kö­vetkeztetés adódik. Az egyik szigorúan személyes jellegű, nevezetesen, hogy bármeny­nyire is szeretném, de nem tartozom a fiatalabb kor­osztályok közé. A másik már társadalmi érvényű: akkoriban bajosan lehetett lelkiismereti szabadságról beszélni. Illetőleg ez így nem egészen pontos, hiszen beszélni lehetett, beszéltek is róla eleget. Csakhogy mi­féle valóságos tartalommal bírhatott a lelkiismereti szabadság, milyen tényleges jogok illethették meg az em­bereket. ha az iskolában épp olyan kötelező tantárgy volt a hitoktatás, mint mondjuk a számtan. ha a bukás mindkettőből egyformán súlyos következményekke' járt. A lelki terror már gyermekkorban. intéz­ményesen hatott a legifjabb állampolgárokra, hiszen ál­lami előírás szerint minden­kinek hinnie illett a vallás tanításaiban, s tudnia is kellett mindazt, amelyeket a hittanórán megköveteltek. Sajnálkozás nélkül elisme­rem, hogy mai tejjel ez meglehetősen furcsának tű­nik, a mostani iskolásokna pedig egyenesen elképzelhe­tetlen. Számukra teljesen természetes, hogy a vallás- oktatás fakultatív alapon folyik, aki akar, az járhat, aki pedig nem, azt békén hagyják. Megint saját emlék: an­nak idején, a mi osztályunk ban a nagy többség katoli­kus volt. Ha hittanóra kö­vetkezett. a „tiszti", azaz a tisztelendő úr fürkészve végignézett a padsorokon, nem maradt-e bent köztünk véletlenül „más vallásé". Rendszerint nem, mert ők már a becsöngetéskor ma­gától értetődően kimentek, mégis minden alkalommá hallanunk kellett a határo­zott felszólítást: „Más vallá- súak. kifelé!” Kik is volta!' azok a más vallásúak? A mi. osztályunkban akadt három református, két izraelita, két evangélikus, s ha jói emlékszem, még egy unitá­rius vallási: fiú is. Vissza gondolva az akkori időkre inkább irigyeltük őket, hog; nekik rendszeresen jutót „lyukasóra”. s jómagam minthogy a hittanért nerc . lelkesedtem túlságosan olykor szívesen csérélten volna velük. Akik egyéb­ként nem látszottak külö nősebben boldognak a hit tanórákat megelőző kivonu­lásukkor. mert ebben felte­hetőleg bizonyos . megkülön ­böztetést éreztek, alkalmi kirekesztettséget az osztáh közösségéből. (Pedig akko" még senki sem sejtette hogy lesznek ennél gyalá zatosabb rendelkezések és törvények a megkülönböz­tetésre; ez akkor követke­zett be. amikor zsidó vallá­sé osztálytársainknak sárga csillagot kellett viselniük a fasizmus örök szégyenére.) MINDEZ ONNAN JU. TOTT AZ ESZEMBE, hogy régi újságokat lapozgatva, a megsárgult rotációspapiron egy parlamenti tudósításra bukkantam. A meglehetősen szűkszavú beszámoló arról szólt, hogy a honatyák vita nélkül. egyhangúlag elfo­gadták a „bevett” és a „tör- vénvesan elismert" vallásfe­lekezetek közti megkülön­böztetések eltörléséről be­terjesztett törv ényj a vaslatot A szavazás után Qrtuta' Gyula, az akkori közokta­tásügyi miniszter meleg szavakkal mondott köszö­netét a T Háznak az egv- séges döntésért, amely im­már törvénnyel is garantál ja, hogy szabad államba szabad egyházak működj: nek. A dátum: 1947. decem­ber 4. Voltaképpen ez volt az első gyakorlati lépés az ál­lam és az egyház viszonyá­nak rendezésére, a szaba­dabb vallásgyakorlás és a lelkiismereti szabadság va­lóságos biztosítására. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ez még nem kifejezetten szo­cialista jellegű döntés volt, hiszen a polgári demokra­tikus országokban már jó­val előbb születtek hasonló törvények. A magyar par­lament 1947-ben tehát lé­nyegében a polgári törvény- hozás mulasztását pótolta azzal, hogy végre megszün­tette a „bevett” felekezetek és mindenekelőtt a római katolikus egyház különleges kiváltságait. Nálunk ugyan­is a római katolikus vallás hosszú ideig államvallásnak számított. A katolikus klé­rus. a maga hatalmas föld­birtokaival. országos intéz­ményeivel, felsőházi tagjai­val hihetetlenül nagy világi erőt is képviselt, gazdasági és politikai irányító szerepet játszott, óriási befolyással birt az élet úgyszólván va­lamennyi területén. Mono­polhelyzetére építve min­den alkalmat megragadott, hogy visszaszorítsa, szükség szerint elnyomja a többi vallásfelekezetet. DE TÉRJÜNK VISSZA arra a bizonyos első lépésre, a felekezetek közötti kü­lönbség törvényi megszün­tetésére. Ezt követte nem sokkal később az egyházi adó kényszerjellegének fel­oldása, mert addig végrehaj­tás útján is be lehetett va­salni az adót. S aztán 1950- ben végre megszületett az egyezmény az állam és egy­ház különválasztásáról. A megegyezés az egy évvel azelőtt törvénybe iktatott alkotmányra épült, amely kimondta, hogy „a Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti sza­badságát és a vallás sza­bad gyakorlásának jogát" — továbbá — „a lelkiismereti szabadság biztosítása érde­kében a Magyar Népköztár­saság az egyházat külön vá­lasztja az államtól.” Az azóta történtek részle­tezésére aligha szükséges szaporítani a szót, hiszen a tények önmagukért beszél­nek. Népi államunk a val­lásszabadság feltételeinek i biztosítására évente sok mii- ( lió forinttal járul hozzá az I egyházi intézmények, temp- j lomok fenntartásához. aj lelkészkedő papság állami fizetést kap, a vallásfeleke­zetnek újságjaik és kiadvá­nyaik ielennek meg. szaba­don folyik a vallásos propa­ganda és természetesen a ’állásos nézetek elleni fel­világosítás is. Minden ál­ampolgár személyes ma­gánügye, hogy milyen világ- íázetet alakít ki magának hívő vagy nem hívő. jár-e naplómba, vagy sem. Alkalmam volt beszélget- :i dr. Weisz Ferenc pré­posttal. a Szent István-bazi- i lika plébánosával, aki erről :gv vélekedett: „A lelkiis­mereti és vallásszabadság valóságos állampolgári jog hazánkban. Plébániámon a 'elkipásztori munka zavar­talanul folvik. nem tudok léldát arra. hogy bárkit is irzultus vagy elmarasztalás ’rt volna vallásos meggyő­ződése miatt. Ez az állapot ló ideje teljesen természe­tes. Az állam és az egyhá­zak között kialakult gya­korlati együttműködést — a világnézeti ellentétek hangsúlyozása mellett — egyik fél sem tekinti takti­kázásnak. A népfront prog­ramja nemzeti program, amely tartós szövetségre hív minden hivő és nem hívő Állampolgárt a békében év jólétben élő Magyaror­szágért. Ezért munkálkodva kell keresnünk a közös bol­dogulás útját.” BECSÜLETES ÁLLÁS­PONT EZ. amelyhez legfel­jebb annyit lehet hozzáfűz­ni, hogy hasonlóan véleked­nek a többi egyházak sze­mélyiségei is. Árkus József A kommunista humanizmus nagyszerű példája Rostás István visszaemlékezése az 50 évvel ezelőtt megalakult Vörös Segélyre ötven évvel ezelőtt, 1922. december elején alakult meg a Vörös Segély, hogy lelket öntsön az ellenforradalmi rendszer elleni harcban lebu­kott kommunistákba és anya­gilag támogassa őket, vala­mint hozzátartozóikat. Rostás István, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára a következők­ben összegezte a kor- és baj- társak visszaemlékezéseit a Magyar Távirati Iroda mun­katársa számára: — A Magyar Tanácsköztár­saság leverése után a Horthy- rendszer börtönei és internáló táborai tömve voltak a mun­kásosztály és a forradalmi ér­telmiség, valamint a paraszt ság kommunista vezetőivel. — Az elfogottak családjai nem voltak abban a helyzet­ben. hogy anyagi segítséget nyújthattak volna hozzátarto­zóiknak Ebben az időben ele­inte minden különösebb terv nélkül kisebb-nagyobb gyűj­tések indultak az országban börtönben, internáló táborok­ban levők megsegítésére. Eb­ből nőtt ki a Magyar Vörös Segély, amelyet hosszú időn át dr. Hébelt Ede, a szociálde­mokrata pártban működ jogvédő iroda vezetője irá­nyított. A bécsi és a moszkvai emigráció távolból küldte az itthoni Vörös Segélyhez a gyűjtött meleg holmit, és pénzt is. Később Budapesten Martos Flóra, Palotás Imré- né, Vámos Ilonka, Becsben Lőwinger Andor vezetésével kiépült a szimpatizánsok kö­rében a Vörös Segély-hálózat, amely sok fiatal KIMSZ-ist; lánynak és fiúnak lett előis- kolája a párthoz vezető úton Magam is segítettem ennek : szervezetnek, majd 1927-től és fél éven át a börtönben é- az internáló táborban a Vörv Segélytől kaptam az igazi er kölesi és anyagi támogatást. — József Attila, a nagy költő verse „Testvér, segítsd a lebukottakat!” mély nyomo­kat hagyott nemcsak a forra­dalmi költés7.ctben. hanerr a letartóztatott kommunisták szívében is. és nem utolsó­sorban nagy szerepe volt a ICIMSZ és a párt utánpótlásá­nak kiformálásában. — A Vörös Segélyben részt "evő fiatalok — beleértve előbb említett néhány vezető- iüket is — nemcsak rsomago' és olvasnivalót vittek a bör­tönben ülőknek, hanem sok­szor ők jelentették az egyet­len összekötő kapcsot az •Mettel. És nem egyszer a láto­gatóból cellalakó lett, a fehér terror későbbi időszakába’- is. A Vörös Segély ugyani- nemcsak az anyagi jobblét ki harcolásával foglalkozott, ha­nem több esetben tiltakozó akciókat is szervezett a sta­láriális bíróságok elé került kommunisták érdekében. — Ezek a nagy nemzetközi szolidaritási akciók nem egy­szer a letartóztatottak életét mentették meg. A dühöngő fehérterror ilyenkor a bör­tönben levő kommunista fog- :vok látogatóit is letartóztatta is börtönbe vetette. Volt erre példa Sallai és Fürst kivégzé­se idején is. A horthysta ter­ror nem kímélte a fiatal lá­nyokat, a fiúkat és férjüket látogató családanyákat sem. Ilyen letartóztatás-sorozatnak lett áldozata Martos Flóra. Palotás Imréné, Vámos Ilona és mások, a Vörös Segély ki- .-melkedő vezetői. — A Vörös Segély megala­kulásának 50. évfordulóján szívünk minden melegével gondolunk' mi, élő kommu­nisták erre a hősi gárdára, amelynek tagjai közül azóta sokan meghaltak talán azért ■s. hogy mi élhessünk. Ök va­lóban nem ismertek akadályt, hiszen sokszor élhettek volna kényelemben is. Különösen ezekben a napokban — min­ién becsületes emberrel együtt — gondolatban mélyen neghajt.iuk zászlónkat elől­ük, akiket elfelejteni soha­sem lehet és nem is szabad, hiszen ők voltak a kommu­nista humanizmus "Höröi. (MTI) Á szovjet élet híreiből Lakás — tengeri tokáknak Szovjet tudósok az Ohotszki-tenger Tyűjén vem szigetén mesterséges „laká­sokat” készítettek a tengeri íókák számára. Egy sziklás fennsíkon négy és fél ezer négyzetméter területet kerí­tettek el. melyhez feljáró­kat készítettek. A tengeri fókák hamar megszokták új lakóhelyüket. A Csendes­óceáni Tudományos Kutató Központ oceonográfusai ha­sonló kísérleteket folytat­nak a Bering- és Mégnij-sz - geteken. Az eddig felén '1 mesterséges tengeri fóka „lakhelyeken” a iudoso . csaknem 200 ezer állal; számoltak meg. Héthangú harmonika A tulai Jurij Motocsm különleges hang v ersenyhar- monikát készített. A hang­szernek vannak jobb és bal . mechanikájú regiszterei is, ami lehetővé teszi. hogy nárom, öt és hét hangú hangzás keletkezzen. Az új harmonika szólhat úgy, mint a fagott vagy az orgo­na. Kitűnik szép hangszíné­vel és telt hangzásával. Ukrajna szene Rekordnak számító terme­lési szintet értek el az uk­rajnai szénbányák. ame­lyek az év végéig körülbe­lül 2lő millió tonna szenei hoznak felszínre. Ez sokkal több Franciaország, Belgi­um és Japán össztermelésé­nél. A kitermelést a már működő bányák felújításé­val és európai viszonylatba’- is nagy. új bányák nyitású val, magas fokú gépesítés sei és automatizálással nö­velik. A szénbányászat gyors fejlődése a szén fokozottabb vegyipari felhasználásával kapcsolatos. A donyeci szén­medence minőségi szene, amelynek egy része kok­szolható. nagy keresletnek örvend a világpiacon. Óriás nyárfák Különleges nyárfalige' látható egy közép-oroszor­szági kisváros, Obojany kö­zelében. Az itteni rezgő- nyárfák magassága eléri a 3Ö métert is, törzsük olyan vastag, hogy át sem lehet fogni, és teljesen sima egé­szen a csúcsig. A cédrusok­ra emlékeztető óriás fákon egyetlen kis folt sincs, no­ha a nyárfa tudvalevőleg könnyén gombásodik. A - Obojany melletti nyáríali- getet védetté nyilvánították Fái nem csupán különleges látványt nyújtanak, de gyakorlati szempontból u érdekesek: évente másfél­szer, kétszer annyit gyara podnak. mint a közönsége. nyárfák. Konzervgyár - magyar berendezéssel A Mordvin ASZSZF .Krasznoje szelco” (Vörö- falucska) nevű szovhozának konzervgvárában megkezd­ték a I.- . lapesti Április 4. Gépgyárban készült beren­dezések szerelését. A gyár 1973 elején kezdi meg az üzemelést. A „Kraszffoje szelco” szovhoz gyümölcsöse 700 hektárnyi területet foglal el. A gyümölcsszedés idején naponta 50—60 tonna gyü­mölcsöt szüretelnek. A gyü­mölcs egy része piacra ke- rüL a többit feldolgozzák. A gyár a hatalmas mennyisé­gű gyümölccsel könnyen megbirkózik majd: tervezett kapacitása alapján évente kétezer tonna gyümölcsöt, tud feldolgozni. Hűtőberen- lezéseioen télire másfél ezer tonna gyümölcsöt tárolhat­nak. A konzervgyár 170 embert foglalkoztat majd. A Mordvin ASZSZK szOV_ liozaiban a „Krasznoje szel- co" szovjet konzervgyára az első kísérleti feldolgozó üzem. A jövőben több ha­sonló gyár építését tervezik az autonóm köztársaság szovhozaiban. Zöld források A távol-keleti geológu. j >k több „színes” gyógyha- ] isú forrást fedezlek fel. jzucsan városától nem messze vörös színű ásvány­vízforrásra bukkantak. A Kamcsatkában fakadó cser­melyek némelyike zöld szí­nű. A vulkáni tevékenység következtében kialakult üregekben kékeszöld vízinö. vények nőnek, amelyek a víznek sajátos színárnyala­tot adnak. Kunasir szigetén folyik a kicsiny Kiszlij Kljucs. Savanyú vize szürke es tejíehér színben játszik. Galambos Szilveszter: ÁLOM A múlt Éjjel álmomban magamhoz hivattam a fő­nökömet. A félelmetes Dob- nsányi remegve állt meg llőttem. — Hivatni tetszett? — re begte. és zavarában rág csalni kezdte pettyes nyak kendőjét. — Az utóbbi időben nem vagyok magával megeléged­ve, Dobcsányi. Pedig ma­holnap már ötödik éve. hogy a beosztottja vagyok. Igenis — felelte tiszte­lettudóan. — Ön lelkiismeretes, ko­moly vezető, aki nem fii? a fegyelmezetlenséget. Az előléptetéseknél mindig c jó munkát és a 'aózó e;„ béri magatartását veszi fi­gyelembe En már csak ilyen va gyök — mondta restelked re. — Még megbocsásson, cl ilyen alapon én soha nem fogok előbbre juti önnél. Tehát ezt a magatar­tását a leghatározottabban elítélem. — Mit csináljak? Embe- ~ek vagyunk. Velem is elö- fordulhat, hogy nem téve­dek — vallotta be elpirulva. — De enne!: mától fogva vége! Lazítani fog, megér- 'ette, lazítani. Felületes lesz. Döntéseiben elhamar­kodott. érvényesülni hagyja a kevésbé rátermetteket is, :i tehetségteleneket. Utóvég­re mi is vagyunk egy pá­ran — mondtam Dobcsányi- nak szigorúan. — Ahogy óhajtja —- fe­dte hétrét görnyedve. — És még valami... Ha i jövőben a legkisebb sza­bályosságot észlelem, akkor •lsején kikérheti a munka­önyvét. Megértette? Ügy megijedt, hogy fel­ébredtem. Közgazdasági Kislexikon A Közgazdasági Kislexi­kon első kiadása 1960 ban jelent meg. A szerzők. il­letve a kiadó az első ki­adás előszavát azzal zárták, hogy néhány év múlva elő­reláthatóan megjelenik a lexikon bővített kiadása \z első kiadás óta eltelt esz­tendők alatt mind a ma­gyar népgazdaság irányítá­sában, fejlődésében. mind a közgazdaságtudományok fejlődésében jelentősek a változások. Szükségessé "ált tehát, hogy az egyre nö­vekvő igények kielégítésére elkészüljön a lexikon lénye­gesen átdolgozott és némi­képp kibővített újabb ki­adása. Komolyabb á' ' 'ozást és az újabb részek megírását tette szükségessé elsősor­ban az, hogy hazánk­ban életbe lépett a gazdaságirányítás új rend­szere. Annak kitelje. — isé­vel kapcsolatos új fogalmak és a régi fogalmak új tar­talmának tudományosan és gyakorlatilag megalapozott meghatározásai éppen ezért csak a második kiadásban kaphattak helyet. Ugyan­csak változások történtek az utóbbi években a kapi­talizmus gazdaságában is. Figyelembe kellett venni az újabb tényeket és jelensé­geket. Szükségessé tette még a nemzetközi gazdasá­gi és politikai életben, a szocialista országok gazda­sági együttműködésében be­következett változások is. Az átdolgozott és kibőví­tett Közgazdasági Kislexikon a Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg. A Szputnyik legújabb száma A Szputnyik című népszerű szovjet folyóirat decemberi száma, tekintettel a szovjet állam megalakulásának 50. évfordulójára, Nyikolaj Pod- gornij szovjet államfő cikké­vel jelenik meg. A Legfel­sőbb Tanács elnökségének el­nöke ismerteti a szovjet ál­lam megalakulását és fejlő­dését. A Szovjetunió állami cime- rét bizonyára mindenki isme­ri, de a címer keletkezésének történetét már nem. A Szput­nyik 12. száma erről is ír. A folyóirat bemutatja olva­sóinak a szovjet szövetséges köztársaságokat. Képet kapnak az egyes köztársaságok la­kosságáról, tudományáról, kultúrájáról; megtudhatják, hogy melyik köztársaságnak milyen az állami zászlaja, mi­lyenek az érdekesebb népvi­seletek. Elkalauzolja olvasói! a Szputnyik a krasznojarsvei vízi erőmű építkezéséhez, a szamotlori olajkutakhoz. Be­számol arról, hogy a moszkvai ak kit tartanak ma a legnép­szerűbb írónak. A folyóirat szerkesztői gon­doltak azokra is, akik szeretik a verseket. Ti zenem ismert ^ovjet költő műveiből adnak ízelítőt. A szovjet tájképfes­tő iskola műveiből és a Tretyakov-kéntár gyűjtemé- vyébőí számos reprodukcióval kedveskednek azoknak, akik a 'estészetért rajonganak. A sportrovat a Szovjetunió­ban rendkívül népszerűvé váll „szambo”-ról, a japán dzsúdóhoz hasonló önv■’■'»Imi sportágról ad ismertetőt. A „Könyvespolc” Fjodor Morgun ukrán agronómus „Kenyér és emberek” irodal­mi jegyzeteit közli arról, hogy a kazahsztáni szűzfolóriiet ho­gyan hódították meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents