Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

kelet-magyarorszaö 1 oRM WR éteewwBer 1 Jósaváros Tízezer nyíregyházi otthona lesz Alsktfl, modern városne­gyeddé formálódik a megye, székhely leendő büszkesége: Jósaváros. A városi taná­cson lévő makett figurái egymás után valósággá vál­nak. Egy házgyári elemek­ből épült 24 lakásos lakó­tömböt a közelmúltban ad­tak át rendeltetésének. Ezekbe a lakásoba a na­pokban költöznek be a tu­lajdonosok. Ez év végéig az új városnegyed 256 új, ház­gyári elemekből épült la­kásába költöznek be a tu­lajdonosok. 1972-ben több mint 150 millió forintos be­ruházás valósul meg Jósa- városban. Az említett beru­házásból tanácsi bérlakás, tanácsi értékesítést! szövet­kezeti lakás és OTP-lakás egyaránt épül. Újabb 706 lakás építése elkezdődött, ezeket a laká­sokat a jövő év végéig ad­ják át a lakóknak. Jó ütem­ben épül a városnegyed köz­pontjában az ABC-áruház, átadására 1973. második fe­lében kerül sor. Szintén jó ütemben épül a városnegyed központi gyermekintézmé­nye, amelyben 12 tantermes általános iskola, óvoda és bölcsőde kap helyet. Az óvodában 150. a bölcsődé­ben pedig 60 gyereket tud­nak majd elhelyezni. A ki­vitelező. a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat ígérete szerint az új iskolá­ban 1973. szeptember 1-én már megkezdhetik a taní­tást. Az óvoda és a bölcsőde átadására 1974 elején kerül sor. A városnegyed gyer­mekei tehát 14 éves korukig egy épületben tanulhatnak. Orvosi rfendelő és posta is épül a központban. 1977-ig mintegy 3 ezer la­kás épül Jósavárosban, így a következő ötéves terv elején már több, mint 10 ezer lakója lesz a városne­gyednek. A nagy létszámú városnegyed lakóinak kom­munális. kereskedelmi és egyéb ellátásáról gondoskod. nak a megye és a város ve­zetői. A központban lévő sétány mellett üzletházak és szolgáltatással foglalkozó létesítmények épülnek. Gyógyszertár is épül az új városrészen. Az új városnegyed nem lesz elkülönítve a belváros­tól, -bekapcsolják a városi közlekedésbe. Uj utakat építenek majd. .amely szinte körülöleli a városnegyedet. Egy jubileum r • r margó] ara Kétszázéves a magyar vízrendezés A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁRBAN JELENLEG i'ELJES ÜZEMBEN VÉGZIK A GYÜMÖLCSÖK FELDOL­GOZÁSÁT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Üdülőcentrumok, Igrice falu Sóstó és a Tisza Tervek, lehetőségek a megye idegenforgalmi ‘ejleszté’ében Alig ért véget az idegen- forgalmi főidény, már az új terveket készítik megyénk­ben. De nem csak a jövő évi tervekről van szó: aFel- ső-Tisza-vidéki Intéző Bizott­ság (FIB) megalakítása ré­vén- általában megélénkült az érdeklődés az idegenfor­galom kérdései iránt. A lényeg talán azon van: elég sokáig hagytuk kihasz­nálatlanul a megye értékeit. Gazdag irodalmi, történelmi múltja van Szabolcs-Szat- márnak, több ' terület nép­művészetét, sajátos hagyo­mányait országhatáron túl is ismerik. A Tisza kínálta üdülési, pihenési lehetősége­ket sem állító! ák még kel­lően az idegenforgalmi cé­lok szolgálatába. Hét üdülőterület Mindez persze nagyrészt pénzen múlik, de — mint a FIB albizottságainak soro­zatos tanácskozása jelzi — avatott kézzel, körültekintő szervezéssel, együttműkö­déssel meg lehet többszö­rözni a rendelkezésre álló anyagiakat. Érdemes áttekinteni, mi­lyen tervek készültek eddig a szabolcsi üdülőterületek­re, a hétvégi pihenést szol­gáló telepekre. Sóstónak részletes rendezési terve van, hasonlóan a rakamazi Tisza-part terve is elké­szült. A vásárosnaményi gergelyi Tisza-part, Tivadar, Császárszállás részletes rendezés tanulmánytervei, a dombrádi Tisza-part üdülé­si területének programter­vezete készült el. A tiszalö- ki erőmű szomszédságában Ugyancsak törekednek a szervezett üdülőtelep kiala­kítására. Ez nem kevesebbet jelent, mint hét — egyenként is jelentős fejlesztést igénylő — üdülőterület következe­tes szabályozását, kialakítá­sát. Az idegenforgalommal foglalkozó szakembereknek most arra kell választ adni: biztosítható-e egyszerre va­lamennyi értékes, fejlesztés­re méltó terület támogatá­sa, vagy nem. Pontosabban: a terveket minden esetben el kellene készíteni. hogy elejét vegyék a későbbi gon­doknak, szabálytalan, szer­vezetlen beépítésnek. Már fövő nyáron Más kérdés azonban a tervek megvalósításának sorrendje, különböző ala­pokból történő támogatása. Abban mindenki egyetért, hogy Sóstó fejlesztése na­gyon fontos. Ügy tűnik, az itteni fejlesztéssel már lé­péshátrányba került a vá­ros: nyáron állandó a zsú­foltság, gondot okoz a köz­lekedés, egyszerűen ottho­nosabbá, meghittebbé kelle­ne alakítani a magasabb minősítés előtt álló fürdőhe­lyet. Persze el kell ismerni az ennek érdekében kifej­tett tiszteletre méltó igyeke­zetét, mégis jogos az elége­detlenség. Jó eredmény, hogy a jövő évi szezonra már áll az „Igrice falu”: az idegenfor­galmi hivatal faházas tele­pülésén nyolcvan személyt tudnak elhelyezni kulturált körülmények között. Ez a kis üdülőtelep a Blaha Luj­za sétányon épül —> szemben a tóval, a régi bekötő út város felőli oldalán. Nem messze tőle kapott helyet a tervezett kemping, amely megépülése után szintén sokat segíthet a fejlesztés­ben. Újabb szállónk lehetne Ugyancsak felvetődik a lehetősége egy új — idegen- forgalmi célokat szolgáló — szállodának, amely szerve­sen illeszkedhetne az orszá­gos támogatással épülő kis szállodák hálózatába. Jelen­leg az indulóösszeg — mintegy hárommillió forint — okozza a gondot, azt, hogy egyáltalán élhet-e vala­mely illetékes szerv a lehe­tőséggel. Az összeg többi részét — 80 százalékát — részben központi támoga­tásból, részben kamatmen­tes hitelből fedezni lehetne Érd rnes lenne megfontol ni, hogy akár több szerv összefogásával, akár egyet len építtetővel kihasználja-c a megyei idegenforgalom r mostani lehetőséget — eset leg* éppen egy Sóstón fel építendő 80 ágyas szálloda érdekében. Kár lenne ki hagyni! A többi — idegenforga lom Szempontjából fontos — terület is víz mellett, a Ti­sza mentén alakul. Rakamaz fejlődik gyors léptekkel, itt kíván az idegenforgalmi hi­vatal is egy újabb közpon­tot kialakítani. Rakamaz ebben az esetben nem áll egyedül: a közeli Tokaj, a szabolcsi földvár együttesen jelenthetne egy idegenfor­galmi központot, amelynek tervei már készek, de ten­nivaló is bőven van még, mert a megváló'- ’<ás a kez­det kezdetén áll. Hasonlóképpen a Vásáros- namény melletti gergelyi Tisza-parton, ahol a járás és a nagyközség szervezésében a Tisza egyik legszebb sza­kaszán már elkezdődött az a munka, amely egy későb- ki kedvelt üdülőtelep kiala­kítását ígéri. A szakemberek Sóstó mellett egyértelműen e két tiszai üdülőhely fejlesztése mellett teszik le a voksot. Ha azt akarják, hogy á ren­delkezésre álló összegeket ne forgácsolják szét. hanem hatékonyan használják fel — így is kell cselekedniük. Az idegenforgalom iránt nö­vekvő érdeklődés egyben azt is jelzi, hogy a meg­alakult FIB és albizottságai révén mind többen vesznek részt a megye megismerteté­sében, propagálásában. M. S. NEM FOGYUNK KI AZ ÉVFORDULÓKBÓL. Nem­csak Budapest, székesfőváro­sunk százéves, hanem a ha­zai vízrendezés is éppen ket­tőszáz. Hogy ez miképpen függ össze? Nagyon is. Ez próbálom tömören elmonda ni. Tény, hogy a mai értelem­ben vett folyószabályozás 1772-ben kezdődött a Sió, a Sárvíz és a Kapos nagyará­nyú megfékezésével. Rögtön utána, 1793-tól 1802-ig meg­épült a Ferenc csatorna, meív 118 kilométeres hosszúságával 227 kilométerrel rövidítette le a vízi utat. Fehér-Körös 1835« ben. Még a Szamoson is 1839-ben 14 átvágás. A menet világos: a merkantilizmusra törő Habsburgok a Bécshez közelebb fekvő területeken vízi utat, árugabonát termő vidéket akartak. Amikor Széchenyi a Tisza szabályozásához kezdett, elég baja is volt az itteni vize­nyős tájon a rideg állattar­tásnak és a halász-pákász vi­lágnak kedvező helyzetet megtartani akarókkal. Ezért megalakította a tár­sulatokat. Amikor 1845-ben bejárta a Tiszát, útja már diadalút volt. Huszonkét tör­vényhatóság — város és me­gye ellenállását kellett le­győznie. És mégis: 1846. ja­nuár 19-én a Károlyi palotá­ban (már akkor is ott!) meg­alakult a társulat. Az elsők a felső-szabolcsiak voltak. Még az év augusztusában megtör­tént a tiszadobi Urkom-domb mellett az első kapavágás, ahol később 1862-ben emlék­művet is emeltek. (Tehát az emlékmű is 110 éves.) Négy és fél millió holdat ármente- sftettek. A gátak összhossza 7239 kilométer, hazánk terü­letén ebből most 3850. Akkor sehol a világon ekkora folyó­szabályozást nem végeztek. Kétszázmillió köbméter fölr det mozgattak meg. l MÉGIS LASSAN INDULT A MUNKA. A szabadságharc után császári pátens siettet­te. Itt is a felső-szabolcsi szekció volt az első: 1851. szeptember 30-án kemecsei ülésén kölcsönt bocsátott ki. ötvenegy tőkés vállalkozó adott eleinte több, majd egy­re kevesebb napszámot. S -a- bolcsi kubikosok tízezrei k változott meg félszázadon it a sorsa. Akik eddig fái k nég katonáskodni is kimcz- iulni otthonról, 610011."' a ládasokban, most a job’- e- reset hírére tömegestől lentkeztek. Kialakulta! a bandák, a bandavezére' lopták, amit az urak n, pálinkaárusító bódékban i- hetett eladósodni, a teljesít« ménybérezés egyre fe'' :’ib kúsztatta a napi normát A tőkések a gabonaár ; r- melés újgazdagjaiból kerül­tek ki. éppúgy, mint Buda­pest első gazdagjai. Ugyan­azok a vállalkozók, akik le­marták koncukat a vasútépí­tésből, a malom- és lisztkon­junktúrából, a kiegyezéskor Budapestre tódultak, gyárit gündolni. Vannak nevek es ezek azonosak itt is, ott is. CSAK A SZABOLCSI KU­BIKOSOK nagy tömegének neveiből maradt kevés. Csak egy bizonyos: hogy 1867 és 1872 között, a ki­egyezéstől a kiugróan fej! dó magyar kapitalizmus első termelési válságáig hirtelen nagy tömeg lepte el segéd­munkásnak az új egyesülő főváros gyárait. Sorsuk ott is jobbal biztatott és még rosz- szabbra fordult. A budapesti kapitalizmus születése rette­netesebb volt, mint angliai mintájáé, mert évtizedekkel gyorsabban rontott el egész­séget, züllesztett asszonyt, használt ki gyermeket, tett tönkre kisiparost. Nevek nincsenek. De abból a tényből, hogy a Tisza-sza- bályozás munkái hirtelen ab­bamaradtak 1867-ben, kubi­kosok és napszámosok tízez­reit bocsátották el a nagy­arányú szabolcsi munkáknál, ugyanakkor pedig jelentke­zett —' ismétel iök — ugyan­azoknál a vállalkozó Szelle­mű tőkéseknél — egv ugyan­olyan nagy létszámú tarta­lékhadsereg a gyárkapuk előtt, ebből bizonyos, hqgy Budapest, a kétmilliósra nőtt főváros maga rakta kövei kö­zé feltűnően nagy számú sza­bolcsi, szatmári, beregi em­ber is érkezett. Gesztelyi Nagy Zoltán Játék- és sportújdonságok A Triál Játék-, Sport- és Hangszerkereskedelmi Válla­lat a? idén mintegy 150 új cikkel jelentkezett,, s mikulás és karácsony előtt több mint négyezer fajta játék közül választhatnak a vásárlók a játékboltokban. 1972-ben min*egv 24 millió darab já­tékot hoznak forgalomba — tíz százalékkal többet, min* 1971-ben. A kínálat esaknjr" 90 százaléka 50 forinton alu li áron kapható. A já*ékkéáz- let 30 százaléka importáru: főleg az NDK-beli, csehszlo­vák. szovjet, kínai, angol és olasz újdonságok kedveltek A játékválaszték kialakí­tásánál a vállalat szakembe­rei a pszichológusok és pe­dagógusok véleményét is figyelembe veszik. Azért is, hiszen a játék nevelőeszköz, a gyereknek pedig munka­eszköz, több az új, érdekes, logikai és kézügyességi já­ték. Ezek általában már 20 —30 forintért megvásárolha­tók. A Tanács körúti Triál be­mutatóterem hatalmas vá­lasztékkal, színek és forippk lenyűgöző összeállításával — kiállító, tanácsadó és piac­kutató céllal nyílt meg októ­berben. A Triál rajz- és modellező pályázatot hirdetett a bemu­tatóterem gyermeklátogatói között. A „pályaművek” alap­ján a szakemberek meg­vizsgálják, milyen játékok ragadják meg a legjobban a gyerekeket — ezt hasznosít­ják a jövő évi választék ösz- szeállításánál. A sportszaküzletek is jó- néhány újdonsággal várják a vásárlóközönséget: gye­rekek részére kisdob. mű­anyag, siléc, és kétélű kor­csolya kapható. Még 20 ezer szánkó van raktáron. Ha­zánkban is kezd elterjedni a sífutás, kisebb mennyiség­ben kapható sífutóléc, cipő stb. Ennek a sportágnak a felszerelése lényegesen, mintegy 7—800 forinttal ol­csóbb, mint a hagyományos sífelszerelés. A tárgyalóteremből Karambol — a főnök parancsára Aligha tudnánk pontosan kimutatni, hány esetben sze. repel „Fekete krónikánk­ban”, rendőrségi híreinkben, bírósági tudósításainkban, vagy éppen a rendőrséggel végzett közös ellenőrzések­ről szóló beszámolónkban az ittas járművezetés. És úgy tűnik, még mindig nem elég. Nem mindenki tanul a más — sok esetben még a saját — kárán sem. És ta­lán ami a legszomorúbb: egyetlen ittas vezető sem attól fél, hogy valami baja történhet, csak azért szur­kol, hogy „most az egyszer ne igazoltassák”. így történt ez mai pél­dánkban is Havallen Jó­zseffel és Magyar György- gyel. Mindkettőjüket két­szer bírságolták már meg, igaz, Magyait csak az egyik esetben ittas vezetésért, a másikban pedig, mert hiá­nyosan volt felszerelve erő­gépe. Mindketten a gabo­nafelvásárló és feldolgozó vállalat nagykállói telepé­nek dolgozói: Havallen ügy­intéző, Magyar pedig von­tatóvezető. Magyar György minden nap motorai járt be mun­kahelyére Máriapócsról dől. gozni. Február 8-án is így érkezett és Havallen — aki akkor a telepvezetőt helyet­tesítette — megkérte, hogy vigye ki őt területi ellenőr­zésre. Hogy meg ne fázza­nak a motoron, előtte Kál­iéban megittak egy-egy fél­decit és így indultak útnak. Az első állomás Balkány volt. Hogy miből állt az ellenőrzés, az most nem is lényeges, itt is megkeresték az éttermet. Sört, pálinkát ittak, aztán indulni akartak. Illetve nem is akartak, ha­nem elindultak. Észrevették azonban, hogy az úton a rendőrök igazoltatnak, így gyorsan megálltak. leállí­tották a motort és vissza­mentek a cukrászdába. Itt ismét hozzáláttak pá- linkázni. Már dél is elmúlt, amikor rászánták magukat az indulásra. Magyar azon­ban — aki érezte, hogy it­tas — kijelentette, hogy ő nem hajlandó így vezetni. — Akkor majd én veze­tek — mondta magabiztosan Havallen — és felült a mo­torra. Magyar pótutasként kuporodott a hátához és szerencsésen hazaértek Nagykállóba. Itt azonban egy meglepetés várt rájuk: egy vagon táp érkezett az állomásra, amit sürgősen ki kellett rakni, illetve behor­dani a telepre. Kit is bízha­tott" volna meg ezzel a te­endővel Havallen, mint Ma­gyart, hisz ő volt a telep vontatóvezetője. A szeren­cse azonban itt sem hagyta magukra őket, a táp minden baj nélkül került a helyére. Mikor azonban befejezték a munkát, Havallen újabb ötlettel állt elő: vigye őt haza Magyar nyírbátori la­kására. Magyar ismét ne­met mondott (úgy látszik csak a saját motorját fél­tette, a vállalat vontatóját nem), de Havellen nem hagyta ennyiben a dolgot. Ha nem viszi, akkor majd ő vezet. Balkányból is így jöttek és semmi baj nem történt. Magyar ismét be­leegyezett, nem mert a fő­nökének nemet mondani és így indultak el Nyírbátor felé. Ez az út azonban már korántsem végződött olyan szerencsésen, mint a ko­rábbiak : Kállósemjénben a gyors hajtás miatt nem tud­ta követni az út vonalveze­tését és áthajtott az út má­sik oldalára. És ahogy ez már lenni szokott, éppen ott jött szembe a Patyolat Vál­lalat teherautója és a motor nekihajtott a kocsi oldalá­nak. Ha egyáltalán egy bal­esetet lehet szerencsésnek nevezni, akkor ez az volt: Havallen megúszta egy agy­rázkódással, Magyar azon­ban negyven napig volt be­teg, mert eltört a lába. Mindkettőjüket kórházba szállították, ahol a véralko- hol-vizsgálat pontosan ki­mutatta : mindketten része­gek voltak. Fellebbezések folytán ke­rült az ügy másodfokon a megyei bíróság elé, ahol a 29 éves Havallen Józsefei 7 hónap, Magyar Györgyöt pedig két hónap szabadság- vesztésre ítélték és mind­kettőjüket egy-egy évre eltiltották a járművezetés­től. Magyar György bünte­tését azonban két év pró­baidőre felfüggesztették, fi­gyelembe véve, hogy súlyo­san megsérült, valamint azt* hogy ő a főnöke utasításá­ra vezette ittas állapotban a vontatót. Az ítélet jogerős. (balogh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents