Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-21 / 300. szám

Wfi. ieemSer 5It ÜYirr MAOYARf'WMG I. <*M Exportmunka, tanulságokká» A MEZŐGÉP NAGYKÄLLÖI GYÁREGYSÉGÉBEN dolgozik Csordás István ess­tergályos, kiváló dolgozó, a Szakma ifjú mestere vetélkedő harmadik helyezettje. Fiatal kora ellenére az esztergályosizakma elismert művelője. Gépével a CV—71-es cukorrépa- mag-vető géphez fogaskereket esztergál. (Elek Emil felvétele) Megérdemelt siker Magas kitüntetés megyénk egyik katonai alakulatának SÜRGŐS EXPORTMUN­KA a' ív Ar OTT megyénkben a MEZŐGÉP egyiK vidéki üzeme. Tízmilliós értékben felületvédelmi berendezést kellett készíteniük szovjet autógyár megrendelésére. Jóformán két hónap állt rendelkezésükre, — mi ta­gadás, kockázatosnak tűnt ez a vállalkozás: ha kifut­nak a határidőből, nemcsak anyagilag érzi meg az egész vállaiat, megsínyli azt a presztizsük is. Amíg ki­mondták, vállaljuk, számba vették emberi és gépi erejü­ket, a lehetőségeiket, azt, milyen intézkedésekkel tudják előteremteni a fel­adat elvégzésének feltétele­it. Aztán nyomban intéz­kedtek: munkaerő-átcsopor­tosításokat hajtottak végre, panelhajlító komplett gép­sort állítottak üzembe, minden brigáddal megbe­szélték a munka fontossá­gát. „Forró drótot”, állandó kapcsol; ót teremtettek a megyei központtal, elérték, hogy ez a munka mindenütt „zöld jelzést kapjon. Sőt! A várható szakmai nehézsé­gek gyors leküzdése érdeké­ben jól felkészült szakembe­rek „költöztek” ki a vidéki telephelyre — háznál vet­tek ki require szobát — s így a legbonyolultabb mű­szaki kérdéseket is a hely­színen, azonnal meg tudták oldani. Egy szó. mint száz: a 117 vagonnyi termék ha­táridőre elkészült, az átvevő külön gratulált a kitűnő minőségért önmagában talán nem túlságosan izgalmas mindez, hiszen másutt is és máskor is megtörtént már hozzá ha­sonló termelési bravúr. Van / azonban ennek az export- szállítmánynak több olyan tanulsága, amely napjaink­ban, amikor mind többször szóvá tesszük a munkaszer­vezést, talán nem érdekte­len. ITT VAN MINDJÁRT AZ ELSŐ: nemcsak az emberi erő okos. Célszerű átcso­portosítását m valósították meg. ha nyomban . gondoltak arra is, hogy az emberi erő véges. gyors és jó munkát csak abban az esetben le­het elérni, ha könnyítenek is a feladatra vállalkozók helyzetén, s gépesítenek. Ez már korántsem gyakori üze­meinkben, hiszen hallani több olyan helytállásról — tisztelet és elismerés érte — amikor emberek mostoha körülmények között. Jórészt túlórával, hét végi hajrával képesek csak állni adott szavukat. Nemrég mesélte az 6. „Mo§t szerkesztő­segéd leszek...“ Petőfi Debrecenben a vá­ros szélén, „az akasztófa kö­zelében” lakot*, sivár szo­báját — szalmája is elfogy­ván — már fűteni se tudta Az 1843—14-es tél vége fék nagy elhatározásra jutott: a fűtetlen szobában, gubája ba b'irVe'ózva. éhezve. k; választott és lemásolt eddig írt verseiből egy füzetre va­lót. Azután egy februári na­pon kopo*t vászontarisznyá­jába rakta verseit, kezébe fo­gott egy súlyos ólmozott bo­tot — és megindult Pestnek. Debrecenből Pestre! Az éhe­zéstől és a betegségtől legyen­gülve. télvíz idején, a Ti­sza áradé sa miatt északra na<rv kerülővel — gyalog! Három évvel később, ami­kor már országos hírű költő­ként ismét a Hegvalja vidé kén ment keresztül, persze, hogy ez a gyaloglás jutott az eszébe­„_.Hejh. jártam én erre már rosszidőben is... kopott ruhá­ban. gyalog, egy pár húszas­sal és egy kötet verssel. E kötet versben volt minden egyik vasipari üzemünk munkása: szerkesztettek gyárukban „házon belül” egy darut, de hónapokon át nem állították a termelés szolgálatába — ott állt az' udvaron — amíg az anyag- mozgatók súlyos mázsákat cipeltek a két karjukon. Mert' a munka jobb meg­szervezésének nemcsak az egyetlen célja, hogy szép nyereség, haszon üsse a vál­lalat „markát”, hanem az is fontos: milyen módon jut­nak a sikerekhez az üzemek. Nyilvánvaló, hogy ahol — gépesítés, korszerűsítés hi­ányában — csak túlzott erőfeszítés árán tudnak eredményeket felmutatni, ott a legszebb sikernek sem tudnak igazán örülni az emberek. Aztán folytathatnánk azzal a szintén közismert kifeje­zéssel : munkaerő-átcsopor­tosítás. Ez sem ritka üze­meinknél, de hányszor pa- nr ’ ják fel például a szo- ci. a címért küzdő brigá­dok; a gyakori átirányítás­sal szétszaggatják őket, s így nem tudják teljesí -ni a követelményeket. Ese...nk- ben e téren is másként cse­lekedtek: , úgy „mozgatták” az embereket, hogy a szoci­alista brigádok lehetőleg együtt maradjanak. Nem titkolták a munka kezdete­kor, hogy elsősorban e kol­lektívák szakértelmére, szor­galmára számítanak, ezért komolett brigádokat irányí­tottak át mindig a legsür­gősebb műveletekre. így a összeszokott gárda — ahol* mindenki jól ismeri a má­sikat — kevesebb zökkenő­vel végezhette a munkáját. ARRA PEDIG ALIGHA FOGHATJUK RÄ, hogy ma már általános: munkaszer­vezési okok miatt magán- szállást vesznek ki jó szak­embereknek. Ezúttal így kí­vánta a kollektív érdek, s akik vállalkoztak a bonyo­lult exportmegbizatás konkrét elvégzésére, nem „szágyellték” bevallani, hogy ők sem értenek mindenhez felsőfokon, jó, ha állandóan kéznél van a segítség, s mi az a szálláspénz, a kikülde­tési díj egy tízmilliós üzlet­hez kénest, amely ráadásul nemcsak a vállalatnak, ha­nem az egész néngazdaság- nak is rendkívül hasznos, kemény valutát eredményez! Akad még más tanulság is. Például az. hogy a vidéki üzem vezetői, a termelés irányítói nemcsak a munká- ■soktól kértek pluszt, maguk is vállalkoztak a több mun­reményem; gondolám: ha el­adhatom, jó, ha el nem ad­hatom. az is jó... mert akkor vagy éhen halok, vagy meg­fagyok, s» vége lesz minden szenvedésnek... Iszonyú idő volt. A süvöltő szél havas esőt szórt reám. Éppen szem­közt jött. Ammon megfagy­tak a könnyek, melyeket a zivatar hidege és a nyomorú­ság fakasztott. Egv heti kínos vándorlás után Pestre Artem. Nem tud­tam. kihez forduljak? Nem törődött velem senki a vilá­gon; kinek is akadt volna meg szeme egy szegény ron­gyos kis vándorszínészen?... A végső nonton álltam, két­ségbeesett bátorság szállt meg. s elmentem Magyaror­szág egyik legnagyobb embe­réhez, oly érzéssel, mint amelv kártyás utolsó pénzét *eszi föl, hogy élet vagy ha­lál.” Ki volt Magyarország „egyik legnagyobb embere!’, ki volt a költő utolsó remé­nye? Nem valami állami ha­talmasság, nem politikai te­kintély, nem is dúsgazdag mágnás, hanem a magyar költészet Petőfi előtti törté­netének legnagyobb alakja — Vörösmarty Mihály. Ed­dig is támogatta ifjú ver­senytársát, most még töb­bet tett érte: tekintélyét kára: nem tették le a tollat az irodai munkaidő letelte­kor, hanem maguk is „nyúj­tott műszakban”, ha kellett, éjszaka is ott dolgoztak, együtt éltek a munkásokkal. Amikor afelől érdeklőd­tünk, milyen jutalmat kap­tak a dolgozók a kéthó­napos feszített munkáért, s hogy egyáltalán milyen cél­prémiumot tűztek ki ré­szükre, a válasz meglepő volt: nem tűztek ki semmi­lyen külön jutalmat és bár már készen vannak a meg­rendeléssel, még senki sem „verte az asztalt” a plusz­pénzért. „Nálunk a dolgozók tudják, hogy még egyszer sem maradt el a jó munka honorálása, s tudják, így lesz ez most is. Kölcsönös biza­lom kérdése ez.” Bár nem* mindenütt osz‘ják ezt a vé­leményt ma még, mé-'- érdemes elgondolkodni r ta: ez csakis ott valósítható meg, ahol mindenkor kö­vetkezetes a gazdasági ve­zetés, s nemcsak kérni tud, hanem — a maga idejében — a dicsérettel, az elisme­réssel sem fukarkodik. MONDHATNA VALAKI: jó, jó, de ha ennek a gyár­nak ez a fontos expo m- ka terven felül futott be, nyilván hagyták a folyama­tos teendőjüket, más meg­rendelések teljesítése késik, s amit megszereztek a ré­ven, elveszítik a vámon. Er­re is gondoltak, nem min­dent erre az egy lapra tet­tek fel, s úgy igyekeztek gazdálkodni a munkaerővel, a gépekkel, az anyagokkal, hogy jusson is, maradjon is. Ez persze nem megy máról holnapra: ebben az üzem­ben már évek óta tudato­san igyekeznek univerzális szakembereket képezni, többek között azért is, hogy például egy, nem a lakatos feladatkörébe tartozó rész- műv elet elvégzéséért ne kelljen fél órákat várni egy másik szakemberre, hanem el tudja azt végezni a la­katos is. munkát jól meg­szervezni, nem könnyű feladat. Ahol viszont — mint esetünkben is — nem­csak a „nagy lehetőségen” kapnak, hanem megfontol­tan számba veszik a szüksé­ges teendőket is, s ahol a gazdasági vezetés mindenek­előtt az emberekkel igyek­szik szót érteni, — ott a legbonyolultabb teendő sem tűnik megvalósíthatatlannak. latba vetette mellette a Nem­zeti Körben. A Nemzeti Kör a haladó pesti polgárság és értelmi­ség ellenzéki szellemű szer­vezete volt, asztaltársaság­ból nőtt politikai intéz­ménnyé. Versek kiadásával azonban nem foglalkozott, s ezért Vörösmartynak nem könnyen sikerült a derék ke­reskedőket, iparosokat, vagy akár az írástudókat ráven­ni arra, hogy támogassák „Petőfi Sándor ifjabb íróink iegjelesbike 10 ívre terjedő verseinek minél előbbi ki­adatását .. Vörösmarty javaslatát vé­gül is elfogadták. Nagy ese­mény volt ez, ilyen még nem történt: a kóbor színész, az egykori baka egyszerre ezrek érdeklődésének köz pontjába került.- Még a tit­kosrendőrség ügynöke is jó­nak látta, hogy feletteseinek jelentse e figyelmet érdemle hírt. A baj csőstül szakadt ed­dig a költő nvakába. most a jó sem jött egyedül: Vörös marty beajánlotta Petőfi' Vahot Imrénél. aki Pesti Divatlap címen készült la­pot kiadni. Megérezve és meg is kö­vetelve az iránta egyre nö vekvő figyelmet, sorsának ú fordulatáról is versben tá­jékoztatta Petőfi olvasóinak hirtelen gyarapodó seregét: Eddig Thália papja voltam Mosf szerkesztősegéd leszel Isten veled, regényes élet! Kalandok, isten veletek! A KISZ KSzpontl Bizott­ságának vörös vánderzász- lajával tüntették ki a Ma­gyar Néphadsereg egyik, megyénkben működő alaku­latának KtSZ-fcizctt^gát. A magas kitüntetést a KB meg­bízásából Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára ifjúsági nagy­gyűlésen adta át az alaku­lat székhelyén. A ★ Az alakulat fiataljai most másodízben kapták a KISZ- szjfvezeteknek adományoz- " hátó egyik legmagasabb ki­tüntetést. Sok munka, jó ötle­tek, következetes ifjúságooli- tikai tevékenység — az érté­kelés, az ünneoi beszéd ezek­ről szólt. De milyenek egv ki­tüntetéssel záruló év hétköz- naoiai a katonai alakulat KISZ-szervezeteínél? Erre kértünk vá’aszt Gyuris Mi­hály tiszttől, a KlSZ-bizott- ság titkárától. — Feladataink csaknem tel­jes egészében megegyeznek bármely Kl'-Z-bizottság fel­adataival, viszont a katonai élet bizonyos kötöttebb for­De a kalandok még nem értek véget, a hajó nem rév­be érkezett, csupán pihenő­helyre. Ha pihenésnek lehet ne­vezni azt a rendkívüli Szel­lemi munkát, ami most kö­vetkezett. A megerőltető szerkesztőségi tevékenység mellett, vagy inkább közben Petőfi árasztani kezdte s verseket. És micsoda verse­ket tett közzé! Az ország olvasó része Csokonai Mi hály óta nem hallott ilyen hangokat. De Csokonainak alig volt közönsége, hiány­zott még az a társadalmi ré­teg, amelyből az ő szegény- legényes garabonciássága visszhangot fakaszthatott volna. A reformkor éledő nemzeti légkörében, a ha- ' adó-ellenzéki nemesség és kivált a szabad értelmiség és a polgári foglalkozásúak kö­rében viszont kellő talajra talált a költő: megért a tár­sadalmi feltétele a közönség és a költészet olvan találko­zásának. amilyenre eddig még nem volt oálda. A nyomorból felfelé törő költő öntudatlan is azoknak az ezreknek lett kifejezője, akik az elavult, időszerűt­lenné vált társadalmi rend nyűgeit szerették volna le­rázni magukról. A szabad- szájú. sokszor nyers szavú féktelen és merész, a nemes' ízléssel -zemben kihívóar népi modort érvényesítő Pe tőfi sikere az adott viszo­nyok között társadalmi tör­vényszerűséggel tört utat magának. (Folytatjuk) mái miatt másként valósítjuk meg azokat — mondta a be­vezetőben a KISZ-titkár. — Az idén is megszerveztük például a katonafiatalok fóru­mát, az alakulatnál dolgozó nem katonafiatalok számára pedig a politikái vitaköröket, amelyek a vezetőképzéssel együtt az alakulat fiataljai­nak sokrétű politikai képzését teszik lehetővé. Sok Irma a napirenden Nagyon sok szerepe van a KISZ-nek a honvédségi ala­kulatoknál például abban, hogy az esetleges problémá­kat már kialakulások közben felfedje. Az idei témákból egy: a KISZ-vb következete­sen vizsgálta a nős, családos sorkatonák gondjait, amely a taggyűlések napirendjéről sem került le. A KISZ-vb — éppen e tapasztalatokat felhasználva — eredménye­sebben kapcsolódhatott be az esetleg szükséges segélyek el­bírálásába, az alapszerveze­tek pedig társadalmi munka szervezésével járultak hozzá az otthon maradt családok gondjainak enyhítéséhez. Természetesen a KISZ- munkának alapvetően a ka­tonai szolgálat eredményes teljesítését kell segíteni. Ezt szolgálják a sajátos mozgal­mak is, mint amilyen a „Szo­cialista hazáért” mozgalom, a kiváló, az élenjáró és osztá­lyos gépjárművezetői mozga­lom is. A versenymozgalmak átfogják a teljes személyi ál­lományt, hiszen annak 90 százaléka nevezett az egyéni, számos alegység Dedig a kol­lektív elismerő címekért is. A K TSZ-vezetőségek az ifjúsági munka módszereivel — ki­válóak értekezlete, tanulócso- nortok. szakmai vetélkedők — iól segítették a mozgósítással kaocsoiatos feladatok megol­dását. Ezt bizonvítia. hogy a különböző kitüntető címet el­érők 85 százaléka KISZ-tag. Wűvelődísi programok Aki volt már katona, az tudja, hogy milyen fontos a tisztesek jó munkája. Ezt fi­gyelembe véve — az ifjúsági és parancsnoki munka kap­csolatának javítása érdekéber — a KISZ-vb megszervezi' a , „tisztesek fórumát”, ahol széles körű tapasztalatcserét alakítottak ki. Az eredmé­nyek birtokában a KISZ-vb több évre is kialakíthatja a tisztesekkel kapcsolatos mun­ka további feladatait. Az alakulat KISZ-bizottsá* ga — mint minden esztendő­ben — az idén is sok gondot fordított a fiatalok szabad idejének szervezésére, kultu­rális, sportlehetőségek megte­remtésére. Az alakulat klub'a már elnyerte a „Kiváló ifjú­sági klub” címet, ahol külön­böző vetélkedők, könyvkiállí- tás, könyvismertetés, színház- és mozilátogatások, kirándu­lások szervezésével sok prog­ramot adtak. Magnósok, iro­dalombarátok, rejtvényfejtölc csonnrtjai. barkács-, fotó- és rádiós szakkörök működnek. A „Ki mit tud” versenyein egv szavaló és az alakulat ze­nekara a hadseregdöntőig lá­tott, a „Kell a jó könvv” pá­lyázatra 48 olvasónaolót küld­tek be. Mindezek javításira további lehetőség, hogv ha­marosan úiahb klubokat ren­deznek be a laktanvában. A KTt-7 munkáiSt elismerik a parancsnokok is. Ezt bizo- nvítia. hogy a fiatalokat érin­tő döntések előtt a parancs­nokok rendszeresen kikérik a KT«7-vezetőlv véleményét. Az if júsági mozgalomban jól dol­gozók közül az nlnnszerve-o- tek 10 fiatalt a'ánlottak az idén a párt tagjainak sorába. Jó liancco’af a Halaikkal Mindezek a laktanyában zailanak. A katonatiataiok- nak, a KI5:7-nek azonban az alakulaton kívül is számos ió kapcsolata alakult ki. Az idán is jelentős segítséget nyúitot- tak az úttörő honvédelmi sza­kaszok és ifiúgárdisták ki­képzésében. Az itteni KTSZ- fiatalok segítettek felkészíte­ni a megyei szemlére a tisza- dobi gyermekváros Ifjú Gár­da-szakaszát. A fiatal tisztek és tiszthelyettesek hasznosan segítették a környező általá­nos iskolákban a honvédelmi neveléssel kaocsoiatos felada­tok megoldását. Az alakulat KISZ-bizottságának egvütt- működéci tervei jól szolgálók a polgári és katonafiatalob kancsolatának erősödését. Végül a kitüntetett KISZ- bizottság rövid programla: még jobban segíteni a katonai feladatok megoldását, többet tenni az Itt dolgozó, szolgála­tot teljesítő fiatalokért, hogy a következő években b így iolgozhassunk: mielőbb nyer­jük el véglegesen a KISZ a magas kitüntetését. At % A. S. Fekete Sándor: Petőfi élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents