Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

$#TS Secem^ér 5®. MAGYÁHOHST »fl § oldat Az állami élet pártirányítása » Irta: Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára állami Életünk, s ANNAK PARTIRÁNYlTÁSA fejlődésünk egyik legidősze­rűbb kérdése. Ennek fontos része a közös tanácsú közsé­gek társadalmi, politikai helyzete és a fejlődéssel kap­csolatos feladatok. E téma időszerűségét külö­nösen jelentőssé teszi az, hogy a fehérgyarmati járás­ra az apró települési közsé­gek a jellemzők, hiszen a 48 községben csaknem 47 ezer ember él. Ha a három viszonylag nagyközséget — Fehérgyarmat, Tunyogma- tolcs, Szatmárcseke —nem számítjuk, akkor a 45 köz­ségben átlagosan csak 783 a lélekszám. Főleg ezek a sa­játosságok járultak hozzá, hogy az önálló tanácsok nem töltötték be feladatukat. S ez több község általi közös fa­nács létrehozását tette szük­ségessé. Így került sor az elmúlt hét év során 16 községi kö­zös tanács szervezésére. E mellett van még 1 nagyköz­ségi és 5 önálló községi ta­nács. Jelenleg a 16 községi közös tanácshoz 42 község — a községek 87,5 százaléka, a járás lakosságának csaknem 70 százaléka — tartozik. Míg a közös tanácsokhoz 26 társ­község tartozik. Ezek létre­hozásával kapcsolatban a lakossággal sikerült megér­tetni szükségességüket. Falugyűlésekre került sor. Nézzük, milyen problémák érdekelték az embereket. Kérték, hogy az igazga*ási feladatokat a társközségek intézzék. Fejlesztést tekintve az egyesülés után se legyen hátrányos helyzetben a társ­község. A befizetett község­fejlesztésekből a helyi alap­ellátást biztosítsák. Valósít­sák meg a fejlesztéseket. He­tenként rendszeresen talál­kozzanak itt a községi taná­csok vezetőivel, ügyintézői­vel. Kellően biztosítva le­gyen a képviseletük a kööis tanácsban. Mindez fontos politikai kérdés, szükségessé teszi az állandó figyelmet. Különösen három fontos kérdésről szükséges szólni. A közös ta­nácsok testületéinek össze­tételéről, tevékenységükről, a lakossággal és a különböző szervekkel való kapcsolatuk­ról. Továbbá a tanácsoknál a pártszervek létrehozásáról, a tanácsi munkát irányító párt­szervek és szervezetek te­vékenységéről, az irányítás mechanizmusáról. S végül a különböző szervek tevékeny­ségéről. Nézzük a községi közös tanácsok tevékenységét. A testületek kialakításánál messzemenően figyelembe vették mindazt, amelyek a falugyűlésen elhangzottak. Eredménye, hogy a testületi ülések színvonala javuló, s az ide kerülő napirendek skálája széles körű, felöleli a körzet problémáit, fejlesztési igényeit. Adott esetben egy- egy község ügyével is beha­tóan foglalkoznak. Jellemző, hogy a közös tanácsok létre­hozása óta nagyobb anyagi fedezetet biztosítanak a kör­zet legfontosabb fejleszttsi igényeinek megvalósítására. A közös tanácsok az elmúlt évben csaknem 10 és fél mil­lió forintot használtak fel. Ebből 7 millió 300 ezret a székhelyközségekben, a többit a társközségekben. Ugyan­akkor a közös tanácsok _ .3 millió 200 ezer forint értékű társadalmi munkát szervez­tek. Ennek közel háromne­gyed részét a székhelyközsé­gek lakossága, a többit a társközségeké teljesített. A felhasználásról a tanácsok rendszeresen beszámolnak. HELYES, HOGY A FEJ­LESZTÉSEK a meghatározott elveknek megfelelően való­sultak meg. Rozsályban isko­la, és gyógyszertár, Jánk majtison kultúrház, iskola Nagyszekeresen tanácsháza iskola, orvosi lakás és egész­ségház épült. Lényeges a tanácsok és a lakosság kapcsolatának ál landó erősítése, fejlesztése Több, mint ezer javaslat hangzott el a tanácsválasz­táson. A tanácstagok az el­múlt évben 256 beszámolót és 202 választókerületi ülést tartottak. Ezek mellett a já­rásban 11 falugyűlést szer­veztek, amelyeken csaknem másfél ezer ember vett részt, 85 felszólalás hangzott el, s 21 közérdekű bejelentés­javaslat. Jellemző a kapcso­latra, hogy a tanácstagok a lakosság érdekében 93 esetben interpelláltak, me­lyek többsége közérdekű volt. Tanácsi vezetők, az appa­rátus dolgozói a társközsé­gekben meghatározott napo­kon rendszeresen ügyeletet tartanak. Ennek időpontját előre közük a lakossággaL Ezen túl azonban speciális, a községet érintő sajátos ügyekben külön is tanács­kozik a községi tanács a társközségek lakosságával. Ilyen például az iskola kör­zetesítésének gondja, na­gyobb létesítmények meg­valósítása stb. Jó formája a helyi érdekek képviseletének a tanácstagi csoportok mű­ködése is. Bizonyos kérdé­sekben önállóan döntenek, más kérdésekben javasla­tot tesznek a tanácsnak. Ezek munkájában részt vesz a lakosság is javaslataival, észrevételeivel. Az a tapasztalat, hogy ál­talában jó kapcsolat alakult ki a tanácsok és a gazdasá­gi szervek között. Leggya­koribb a községi ejlesz lés­ben tapasztalható. Tsz-ek részvételével, segítségével épült Csegöldön, Tisztabe­rekén kultúrház, Rozsályban a gyógyszertár építésében segítettek, Nagyszekeresen pedig az iskolánál, egészség­háznál. Vannak közös gaz­daságok, amelyek anyagilag is hozzájárulnak egyes in­tézmények fenntartásához, üzemeltetéséhez. Ennek ér­dekében egyes helyeken kö­zös bizottságot alakítottak. A tanácsok figyelemmel kí­sérik a tsz-ek munkáját, ja­vaslataikkal segítik műkö­désüket, időközönként ta­nácsülésen értékelik mun­kájukat, gazdálkodásukat. ÜGY ÍTÉLHETŐ MEG, HOGY A KÖZÖS TANÁ­CSOK feladataikat eddig jól oldották meg. Törekvéseik a lakosság érdekeit szolgál­ják. Legfőbb gondjuk az, hogy a megnövekedett ha­táskört nem tudják megfe­lelően ellátni. Ehhez több, jól felkészült tanácsi dolgo­zóra lenne szükség. A korszerűsítéseknek megfelelően változás történt a pártpoütikai munka irá­nyításában és szervezésé­ben. Kilenc csúcsvezetőség alakult. Ezekhez 25 község 24 pártalapszervezete tartozik. A csúcsvezetőségek esetében tisztázták a hatásköröket, s így hatékonyabban dolgoz­nak. A csúcsvezetőségek a körzeti tanácsokat és a pártalapszervezeteket irá­nyítják közvetlenül. A ta­nácsokban 283 kommunista tevékenykedik, lát el külön­böző pártmegbizatásokat. Ezt rendszeresen szómon kérik a pártszervezetek. Minden székhely- és társ­községben működik nép­frontbizottság, KlSZ-szer- vezet és más tömegszerve­zetek. Irányításukat a párt- alapszervezetek végzik. A társközségek pártszerveze­teit a csúcsvezetlüségek irá­nyítják. A társközségekben 15—20, a székhelyközségek­ben 30—40 tagú népfrontbi­zottság van, s a székhely­községekben megalakították az 5—9 tagú népfrontelnök­séget. A bizottságok és az elnökségek összetétele meg­felel a lakosság összetételé­nek. Sokoldalú kapcsolat alakult ki a tanácsok és a népfrontblzottságok kö­zött. A székhelyközségek népfrontbizottságai a ta­náccsal együttműködési ter­vet készítettek. A népfront­bizottságok elnökei több­ségükben tanácstagok, a ta­nácsvezetők pedig a nép­frontbizottság tagjai. Több helyen a népfrontbizottságok és a tanácsok együttesen tanácskoznak és így hatá­rozzák meg az egész körzet ellátását szolgáló feladato­kat Ez év első felében a népfrontbizottságók két- három esetben üléseztek. Ezeken fontos községpoliti­kai feladatokat, a szarvas­marha-tenyésztés fejleszté­sét és közreműködési kérdé­seket tárgyaltak. Valamennyi községben van KISZ-szervezet. Van szervezett oktatás. A köz­ségi tanácsok és a párt­szervek tervet készítettek az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására. A tsz-ekben és a székhelyközségekben a népfrontbizottságok mellett nőbizottságokat alakítottak. Tervek készültek a nőpoli­tikái határozat végrehajtá­sára is. AZ MSZMP FEHÉRGYAR­MATI JÁRÁSI VB. figye­lemmel kíséri és ßegiti a közös tanácsok tevékenysé­gét. így például értékelte a közös tanácsok kialakításá­nak tapasztalatait, egyik ülésén Fehérgyarmat nagy­község és a közös tanácsok munkáját, a tanácsok káder­helyzetét, a közoktatási ha­táskörök leadásának ta­pasztalatait és az iskolai körzetesítés további felada­tait. Intézkedési tervet ké­szítettek az államigazgatás fejlesztésére és az állami munka pártirányításának további javítására vonatko­zó megyei pártbizottsági ha­tározat végrehajtására. És lehetne sorolni tovább a segítés, az ellenőrzés mód­jait. Mindezek mellett vannak problémák is. Igény, hogy a tanácsok a testületi ülései­ket a társközségekben vál­takozva tartsák. Egyes he­lyeken a közlekedési prob­lémák miatt problémát okoz az átjárás a székhely­községekbe. Több helyen egyes közigazgatási ügyek intézését kérik ott helyben. Például az esketéseket. Ezt hamarosan megoldják. Prob­lémát okoznak a társköz­ségekbe való kiszállások, fogadóórák megtartása a kevés létszám miatt. Bár ezek nem nagy dolgok, de a lakosságnak okoznak problémát, s megoldásra várnak. Együk nagyon fontos te­endő. hogy a leadott hatás­köröknek megfelelően ja­vuljon a személyi feltétel. Egyes helyeken hiányos a káderellátottság. Különösen az építési igazgatásnál. Nincs elég szakember. A szakigazgatási káderek ne­velésére, képzésére közpon­tilag is több figyelmet kell fordítani. Még a közös ta­nácsok között is akad olyan körzet, ahol nem lehet a feltételeket biztosítani. Ilyenek: Uszka-Magosliget. Nábrád-Kérsemjén, Kisar Nagyar. Előfordul, hogy a tanácsi körzettel nem esik egybe a gazdasági, oktatási egészségügyi kör egyes he­lyeken. Három nagyközségi kö­zös tanács kialakítása vár­ható. Ezeknek egy közös ta­nácsba való egyesülésüket az Elnöki Tanács jóváhagyta. A megyei tanácstól szükséges a nagyközségi tanács kimon­dása. Régóta húzódó problé­ma az áttelepítésre határo­zott községek — Garbóié, Kishódos. Nagyhódos — problémájának megoldása. Ezt még nem döntötték el. A KORSZERŰSÍTÉS FON­TOS RÉSZE a rendezési terv. Kölese közös tanácsa ren­delkezik ilyennel. A megyei tanács rendelkezései alap­ján Jánkmajtisnak. Szat- márcsekének, Tiszabecs- nek, Rozsálynak és Nábrád- nak kell rendezési tervet készíteni. Ezek közül Jánk- majtis, Szatmárcseke és Ti- szabecs megrendelte és 1973-ban elkészül. Rozsály és Nábrád anyagi fedezet hiánya miatt e tervet még nem tudta megrendelni. A negyedik ötéves tervben még Nagyszekeres és Tisza- kóród Közös Tanácsok is rendelkeznek majd rendezési tervvel. Állami életünk sokirányú fejlődése, a tanácsi munka színvonalának állandó és rendszeres javítása a párt­vezetés egyik legfontosabb feladata. Ezért fordít oly nagy gondot rá a fehérgyar­mati járási pártbizottság. Segít a tudomány Korszerű gyártásfolyamat — milliós haszonnal a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatnál Méretrevágás, szabás, csi­szolás, fényezés, kárpitozás, szerelés... Nagyjából így következik sörre"- 'ben a bú­torkészítés műve _te. Ezt az utat kell végigjárni az alap­anyagnak, amíg abból elké­szül a késztermék, s útnak indíthatják a kereskedelem raktáraiba, boltjaiba. Lénye­gében így volt ez korábban is a Kisvárdai Bútor- és Fa­ipari Vállalatnál, csak a fo­lyamatok közötti üresjárat volt több és az alkatrészek tették meg néha ugyanazt az utat még egyszer, eseten­ként többször is. Megszűnt a „sétálás” E látszólag egyszerű prob­léma megoldására a vállalat a Bútoripari Gyártástervező Intézetet kérte meg. Ez év elejétől már az új, korsze­rűbb gyártásfolyamat sze­rint készülnek a bútorok. A zárt ciklusú, hat önálló költ­séghelyre bontott gyártásnál lényegesen felgyorsultak a termelési folyamatok. A gép­csoportok kialakításával és a folyamatnak megfelelő sorba helyezésével ugyanis meg­szűnt az alkatrészek „sétá- lása.” Az átadásnál elvégzik a gyártásközi minőségi el­lenőrzést, nem kerül selejt a másik ciklusba. A műveze­tők fő feladata az ellenőr­zés. Elősegítik, hogy az üze­mek — vagyis a zárt ciklu­sok — a programnak meg­felelően, pontos időben és mennyiségben elkészítsék és átadják az általuk gyártott félkész terméket a követ­kező ciklusnak. Hogy mindez mit jelent, arra csak egy példa: a ré­gebbi gyártásfolyamatról készített gráfot (felmérés) például kimutatta, hogy egy kétajtós szekrény alkatré­szei egy műszakban har­minc métert tettek meg fe­leslegesen. Egy hatnapos időszakban — mert ennyi volt az átfutási idő — az ötven szériás gyártásnál ez már nagy idő. S mindezt nem a gépek számának nö­5. Az új, az 1843-as eszten­dőben a társulat Kecskemét­re vonult. A kecskeméti csaknem három hónap alatt a költő sokszor lépett szín­padra, ahogy telt az idő, egyre komolyabb, jelesebb szerepekben. A közönség vígjátéki szerepekben tap­solta meg, de igazi művészi sikert egy tragédiában, a ra­jongásig szeretett Shake­speare Lear királyában ért el. Jutalomjátékul kapta a Bo­lond fontos és Szép szerepét. De mit ér a legszebb mű­vészi siker, ha közben a tár­sulat anyagi csődbe kerül! Petőfi sem tudta kifizetni szállásadóját, zálogba hagyta nála színészi eszközeinek egy részét, s ő maga Pestre, majd Pozsonyba sietett a széteső társulatból. Késve érkezett — a pozso­nyi színtársulat már telítve volt az ország minden részé­ből oda sereglő színészekkel. Hogyisne, amikor folyt a diéta, azaz az országgyűlés, és ilyenkor lehet Thália sok koplalástól megfogyatko­zott papjainak kaláccsal fel­cserélniük a száraz kenyeret. Legendás szépírása men­tette meg a végső nyomor­tól. Működött Pozsonyban egy iroda, amely kéziratos országgyűlési tudósításokat késaVtt • diéta «aónokainak velésével, tehát beruházás­sal, hanem tervszerűbb, jobb elhelyezésével oldották meg. Előfordult az is, hogy a szerelésnél derült ki egy- egy alkatrész hibája. Ilyen­kor le kellett állni a munká­val, az alkatrész visszakerült az indulási helyére. Itt az­tán vagy megjavították, vagy másikat készítettek. Végeredményben egyetlen alkatrész miatt egy nyolc­ezer forint értékű áru vesz­tegelt a műhelyben. Foglal- a a helyet, lassította a szál­lítást. Mindez a zárt ciklusú termelés adta lehetőséggel — a gyártásközi minőségel­lenőrzéssel — megszűnt. Eredmény — forintban A korábbi gyártásfolyama­toknál az is gyakori volt, hogy egy-egy alkatrészt — egy fúrás, zárfelszerelés, stb. miatt — természetsze­rűen is vissza kellett szállí­tani a folyamat egy korábbi szakaszához. Ezeknek a he­lyét ugyanis csak a szerelés­nél tudták bejelölni. Ennek a „sétáltatásnak” természe­tesen a korábbi technológia korszerűtlensége volt az oka. A korszerűsítés tehát nem csak a folyamatok egyszerű­sítésére. a holtidők meg­szüntetésére, hanem egyes technológiai sorrendek meg­változtatására is irányult. Ezek nagy részét a meglévő eszközök átcsoportosításá­val, vagy a vállalati műsza­ki fejlesztésen belül, külön, nagyobb költség nélkül is si­keresen meg tudták oldani. A termelési folyamat kor­szerűsítésének máris van­nak kézzelfogható, forint­ban is kifejezhető eredmé­nyei. Azonos létszám alkal­mazása mellett, egy teljes évre tízszázalékos termelés- növekedés elérését tervezték. Három negyedév eredménye már ennek megfelelően ala­kult. Tizenhárommillió fo­rintról tizenötmillióra nö­velték a termelési értéket a bútorgyártásnál. Az elmúlt év azonos időszakában a nyereség 4,8 százalékos volt. beszédeiről. Ide jutott be Petőfi, diktálni és másolni a mások gondolatait. Körmöl- ni, szemet rontó gyertyafény­ben, bizony siralmas munka volt. Bajza tudomást szerzett a költő sanyarú állapotáról, s baráti körben gyűjtést indí­tott Petőfi számára. Feltehe­tően Bajza keze volt abban is, hogy az akkori idők sike­res írója és szerkesztője, Nagy Ignác fordítói munká­val kínálta meg. 1843 július elején érkezett meg Petőfi Pestre, három hét alatt elkészült egy fran­cia regény fordításával, majd egy angol regénybe kezdett (a Robin Hoodba). Három hét alatt ezzel is végzett, pe­dig 900 oldalt kellett ma­gyarra áttenni (az angol könyvet is németből, fordí­totta)! A két regény közül az egyik ősszel már az olvasó kezében volt... Petőfi élete első jelentékenyebb írói ho­noráriumát vehette fel. De amilyen gyorsan kereste a pénzt, oly hamar meg is sza­badult tőle. A nélkülözésre kényszerített ember boldog könnyedségével váltotta fel a bankókat, mire észrevette magát, már csak annyija maradt, hogy színészi ruha­tárát kiegészítse és pesti barátaitól vidám búcsút ve­Az idén már jóval megha­ladta a hát százalékot, s év végéig ez még kedvezőbben is alakulhat. A különbözet- ből származó nyereségtöbb­let már így is több, mint egymillió 700 ezer forint. Uj létszrm nélkül A korszerűbb gyártásfo­lyamat bevezetése azonban nem csak egy évre szólóan jelent kedvező fordulatot a gazdaságosabb termelésre való áttérésben. Ez évben a korábbi 18 millióról 20 mil­lióra növekszik a termelés. Jövőre azonban — éppen a már végrehajtott korszerű­sítésekre alapozva és szintén létszámnövelés nélkül — még további kétmilliós nö­velést terveznek. Az intézet­tel ugyanis tartós kapcso­lat alakult ki. Rendszeresen segítséget nyújtanak a ki­dolgozott program gyakorla­ti alkalmazása során fel­merült problémák megoldá­sában. Az az állandó jelle­gű kapcsolat nem csak hatá­sos segítséget ad a vállalat műszaki gárdájának, hanem módot és alkalmat biztosít más természetű, új felada­tok kidolgozásához, több időt fordíthatnak a termelé­si struktúrák tökéletesítésére. Nem véletlen, hogy 1973 januárjától sor kerül a kép­keretgyártó üzem gyártásfo­lyamatának korszerűsítésére is. A program kidolgozása már elkezdődött. Annak el­lenére, hogy itt sok tekintet« ben bonyolutabbak a körül­mények, ugyanazt az ered­ményt várják. Képkeretből ugyanis negyven típus ké­szül és majdnem fele tőkés­exportra. A növekedést itt tízmillióról tizenegymillió forintra tervezték. Beruhá­zás nélkül, azonos létszám­mal. A vállalat által kezdemé­nyezett műszaki-tudomá­nyos együttműködés végső soron már eddig is haszon­nal járt. A tervezésért, a programkészítésért kifize­tett összeg nem csak megté­rült már, hanem ez évben már haszonként vándorol mintegy kétmillió forint nyereség a vállalat kasszá­jába. Tóth Árpád Debrecen színházának di­rektora fogadta be Petőfit, 1843 őszén. Az igazgató és a költő épp összezördült egy napon, amikor Petőfi egy kis vándortársaság vezetőjével találkozott. „Ez hitt magához — számolt be Petőfi Bajzának — s jó szerepeket, jó fize­tést ígért. Ennélfogva — de leginkább azért, mert pénzem már elfogyott, s tovább nem utazhattam — hozzá álléli Diószegre menénk...” A kis társaság a Berettyó folyó menti vidéken, a mai magyar—román hafár túlol­dalán „faluzott.” Jó szerepe­ket kapott is a költő, de az ígért jó fizetésből nem lett semmi. November vége felé ez a társulat, is felbomlott. A költő visszatért Debrecenbe. Pákh Albertet kereste fel, a későbbi humoristát. Talál­kozásukat Jókai örökítette meg: „Egy este, amint haza megy (t. i. Pákh), a kapu előtt egy sáros, fáradt embert lát ül­ni, kopott, szakadozott gubá­ban, átázott kalappal, egy nagy vándorbottal kezében. Alig ismert reá. Petőfi volt Nemcsak ruhája volt ron­gyos, hanem arca is egészen átváltozott, összeesett. Ott várt már reá a régóta bezárt kapu előtt, mert odább men­ni úgysem tudott volna... El- beszéPe Petőfi, hogy a falu­zásban megbetegedett, ruháit kénytelen volt eladni s be­cserélni rosszabbakkal, most azután betegen, nyomoruPan ide vánszorgott, a szomszéd városból; legalább ha meg­hal, lesz, aki eltemeti.” (Folytatjuk! Fekete Sándor i Petőfi élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents